Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-12 / 11. szám
Pécsi operaénekes — tv-főszerepben Mozart: Márk László Adás január 12-én 22 órakor az I. műsorban Mindenkinek van valamilyen Mozart-képe. Legtöbbet a muzsikája mond el, de számos levél, visszaemlékezés, dokumentum is vall róla. Izgalmas feladat lehet öt színpadon, még izgalmasabb a tv-kamerák szigorú optikája előtt életre kelteni. Ez motoszkált bennem, amikor megismerkedtem azzal a fiatal pécsi operaénekessel, aki a nagy zeneköltőt alakítja ma este a tv Zenés Színházában, Rimszkij-Korzakov Mozart és Salieri című kamaraoperájában. (A RTV-új- sógtól eltérően: 22 órai kezdettel). Márk Lászlónak hívják, s legalább tíz évvel fiatalabb- nak látszik tényleges koránál. Karcsú, ruganyos testalkatú, ami tenoristáknál nagy előny ezen a pályán. Gyerekkorát, diákkorát Pécsett élte, a korán fölismert zenei tehetség szerencsés helyzetében. Zeneiskola, zenei gimnáziumi tanulmányok után szolfézs-ének szakon végzett a Főiskola pécsi kihelyezett tagozatán, miközben énekelt a Liszt Kórusban, s jeles operaelőadások statiszta- és kardalosként (Álarcosbál, Hoffmann meséi stb.) belekóstolt a színház világába. Diplomázása után néhány évig oroszt, testnevelést, éneket tanít Mecsek- nádasdon, majd elindul a zenei pálya lassan, de szépen ívelő útján. Három évig g Honvéd Művészegyüttesben, majd csaknem egy évtizedig a Magyar Rádió Énekkarában működik. Közben magánéneket tanul, csöndben érlelve szólista álmait, amelyekről soha nem tett le. S nyolc—kilenc év utón eljött a pillanat, amikor meghívták próbát énekelni az Erfurti Zenés Színházba. Három fontos és tanulságos évadot tölt itt 1980-tól, eleinte kisebb szerepekben —, a a színháznál 6 (hat!) tenorista működik —, sokat tanulva a rendkívül precíz, aprólékos műgondot követelő színházkultúra hagyományaiból. Amikor már olyan főszerepek is „bejöttek”, mint például Ravel Pásztorórájá- ban a csábító vagy a Boccaccio Leonettája, végül is jelentősebb szerepek reményében hazavágyott. 1984 őszétől a Pécsi Nemzeti Színház operatársulatánál működik. Több sikeres szereppel a háta mögött, mint Tamino (Varázsfuvola), Alfréd (Denevér), Lámpaol- togató (Manón Lescaut) vagy, mint Ernesto a Don Pasqualeban. Egyébként Budapesten lakik, de Pécsre — hazajár.., Mozarttól dalokat énekelt eddig. Főképp Erfurtban, ahol önálló dalestet is adott. Most a bőrébe kellett belebújnia. Hogyan is történt mindez? — Nyugat-Berlinből, a Denevér-előadásról tértünk visz- sza —, emlékezik, még mindig egy kis elfogódottsággal —, s Ruitner Sándor hívott a tv-től: vállaljam el Mozart szerepét a kamaraoperában ... Ma is úgy érzem, hogy váratlan ajándék ez a sorstól, ami ritkán adatik meg. A szerepre nagyon tudatosan, sok előtanulmánynyal készültem, mind erősebben érezve a Mozartot ját- szani-feladat nyomasztó felelősségét. Arra jutottam, hogy nem a külső dominál, s hogy a saját emberi természetemből, a saját egyéniségemből kell kiindulnom, hozzátéve mindazt, amit tudunk, ami fennmaradt róla. Végül is: én nemcsak „csipkeszerű zenék” mesterét, hanem a hétköznapokban élő, érző embert szerettem volna megformálni, aki —, erre ösztönzött a zenei anyag is —, nagyon színes egyéniség lehetett. Ezt az embert próbáltam visszaadni... W. E. Márk László Mozart ás Polgár László Salieri szerepében Magyar Média Műgyűjtők Galériája Menedzselni kell a festőt Aukció lesz a vidéki városokban is Madárvédelmi kiállítás Dombóváron A Magyar Madártani Egyesület dombóvári helyi csoportja és szakköre által készített kiállítás január 4-én nyílt meg. A nagy alapterületen elhelyezkedő anyag január 15-ig megtekinthető. A kiállítás legfőbb célja, hogy az érdeklődők figyelmét felhívja hazánk védett értékeire, azok védelmére s környezetünket, az élővilágot, így az embert is fenyegető veszélyekre. Az 1982. és 1984. évi kiállításhoz képest anyagában változottés tartalmában gazdagodott a bemutatott anyag. A kiállítás naponta 19 óráig tart nyitva. Képünkön diarámában elhelyezett vizparti életközösség. (Spengler Mária felvétele) Végy egy Polimert... Műsoros műkazetták A Lapkiadó Vállalat néhány hónappal ezelőtt létrehozott egy műkereskedelmi szervezetet, amely a Magyar Média Műgyűjtők Galériája néven működik jelenleg. Hogy lapkiadó műkereskedéssel foglalkozzék, az csak nálunk és mostanában számít újdonságnak: azokban az országokban, ahol eleven a műkereskedelem, gyakori, hogy a galériák egy-egy nagy kiadóvállalathoz kapcsolódnak. A könyv-, folyóirat-, vagy heti- és napilapkiadással foglalkozó vállalatoknál ugyanis nemcsak szakember van a reklámhoz és a propagandához, hanem az eszközök is kézben vannak a public relationshoz, a közönség igényeinek megismeréséhez és ezeknek az igényeknek a befolyásolásához. A műkereskedelem ugyanis nem egyenlő azzal, hogy kitesszük a műtárgyat a kirakatba. A művészt be kell vezetni a köztudatba, megismertetni, népszerűsíteni, egyszóval: „megcsinálni”. Ez az, ami ma még itthon is hiányzik, nem szólva a magyar művészek külföldi menedzseléséről. — Mi éppen ezt vállaltuk - mondja Rideg Gábor, aki a Műgyűjtők Galériájában művészeti tanácsadóként működik. - Nem akarunk konkurálni a hazai műkereskedelmi szervekkel, bár itthon is megjelenünk majd a piacon: mi a kortárs festőkkel külföldön indulunk. — Hogyan jegyzik a magyar festészetet ma a határokon túl? — Pillanatnyilag áron alul. A külföldi gyűjtők arra törekszenek, hogy minél olcsóbban vegyék meg a kvalitásos magyar műveket, és nem eqy jó művész gyakran festék-óron ad el. Ennek oka nem az általános qazdasáqi nehézségeinkben keresendő, hanem művészetünk jelenlegi hírével, pontosabban: művészeink ismeretlenségével van összefüggésben. Pedig a jó művekért megadiák a rendes árat is. — Kiket menedzselnek önök? — Tizenöt-húsz művészt választunk ki, tőlük kérünk egy művet, vetíthető dokumentációt és három rajzot, majd szelektálunk. A Lapkiadó a társulás rendelkezésére bocsátotta a Pest megyei Ácsán helyreállított kastélyát, amely a Műgyűjtők Háza lesz. Itt bemutatják az árut a meghívott külföldi műkereskedőknek. Bizományi árusítást vállal és árveréseket is rendez a cég, mégpedig nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is. Pécsett márciusban vagy áprilisban kerül sor a Műgyűjtők Galériája által szervezendő árverésre. Modern Talking! Hát persze, akikor vevő vagyok! És a slágeregyüttes slágerdala vonzza a tizenéveseket — ami azt illeti, engem is! —, mint a mágnes a vasat. Tudja ezt Tarlós Mihály is — komoly kis stúdiója van otthon, jó lemezekkel —, támadt egy ötlete: műsoros kazettákat árulni — mondjuk a Modern Taliking - ét - a vásárokban. — Rendszeresen jártam a pécsi, a komlói, a szentlőrinci vásárokra — mondja. Megérte. A recept a következő (gyorsan hozzátesszük: nem érdemes hallgatni rá!): végy a Konzwm Áruházban, vagy bárhol, ahol ilyet kapni lehet, lehetőleg minél olcsóbban kazettákat. Van egy fajta, amelyiknek az ára nem éri el a 60 forintot, ez éppen jó. Utána az üres kazettákra másold át a műsorokat, neves együttesektől, mindegy, hogy éppen a top-lista élén vannak-e, vagy valamivel korábban voltaik a spiccen, a lényeg : híresek, közismertek legyenek. S tulajdonképpen a műfaj is mindegy: van akinek az Uriah Heep a heppje, mások viszont a magyar nótát, azokból sem a szép népdalokat kedvelik, vagyis igyekezzél j minél szélesebb skálán áru[ni a zenét. Éspedig azért, mert egy műsoros kazetta ára jóval több, mint egy üresé, különösen akkor, ha kellő a borítása, azaz ott a borítón az együttes képe. Ezt pedig a következőképpen érheted el: a Konzumban vásárolt mondjuk Polimer — kazettához fotós eljárással lemásolod az eredeti műsoros kazetták borítóját, ha szükséges, színes filctollal ki is színezed, s bár fércmunkához hasonlatos a végeredmény, 'bízzál a vevőidben, a Modern Talking varázsa téged minden gyanún felülivé tesz. Legalábbis így csinálta Tarlós Mihály pécsi műszerész is, akinek egyébként kereskedői engedélye van használt műszaki cikkekre. Ez azért érdekes, mert üzletvitele során óhatatlanul súrolta a zenét, valamint a vásárok világát, s itt azt tapasztalta, hogy a fiatalok tűvé teszik a vásárokat egy-egy jó műsoros kazettáért. Január 5-én azonban feltűnt az ellenőrzőknek: mintha ezek a kazetták nem eredetiek lennének. Egy sem a sok tucatból. Nem is voltak azok. Az árult sem: Tarlós egy-egyet 150- 200-250 forintért adott el vevőinek, tartalmától függően. Otthon, Akai-lemezjátszójáról készítette a másolatokat, sok időt szánhatott rá, legalábbis a „műsoros kazettáinak” száma alapján. Mindenesetre — már a Pécsi Rendőrkapitányságon — 75 000 forintos bevételt, mintegy 50 000 forintos tiszta nyereséget ismert el, egy év munkájának gyümölcseként.- Mások is csinálják... — védekezett, hozzátéve: — Az én áraim aránylag még alacsonyak voltak, többen hülyének is tartottak, hogy ilyen olcsó vagyok. Pedig az árai - ugyancsak az ő előadása szerint - a többiekéhez igazodtak. Kinek mennyit ér egy-egy ilyen kazetta, végül is az ő dolga, Tarlós azonban mintegy 50 ezer forintnyi haszna azt mutatja: meg lehet lovagolni a tinédzserek zeneszeretetét. Goombay Dance, James Last, Iron Maiden, Elvis Presley - többet le sem írunk a több mint 400, lefoglalt, nyugodtan primitívnek mondható kazetta- borítóból. Valószínűleg még hosszan szárnyalt volna a dal "Sarlós műsoros műkazettáiról, ha le nem bukik, üzérkedés alapos gyanúja miatt áill eljárás alatt. M. A. Panoráma Spagetti Linda Montena olasz filmszínésznő élete első tévéfőszerepét alakítja a Spagetti című tévéfilmsorozatban. A képünkön látható Linda minden jelenetben több adag spagettit eszik meg, hogy így álljon bosszút a kövér nőket utáló, s tőle elválni akaró férjén. Londoni rockmérleg ’85 A rockzene világfővárosában, Londonban kiadták az 1985-ös zenei év abszolút sikerlistáját. Eszerint az év sztárjai: Madonna és Bruce Springsteen. Az év embere a „Live Aid” koncert miatt — Bob Gel- dof. Az év zenekara pedig a kéttagú „Wham”. A listát 3,5 milliónyi közönség szavazatai alapján állították össze. Bolondrevü Helmut Baumann, aki négy éve a „Jézus Krisztus Szupersztár” bécsi előadását kissé brechtes felfogásban rendezte, most színházában, a nyugatberlini Theater des Westen- ben megrendezi a „Bolondre- vüt". Ezt a musicalt Harvey Fierstein írta, zenéjét pedig a „Hello, Dolly" komponistája, Jerry Herman szerezte. Lényegében a homoszexuálisok kigúnyolása. A világ legnagyobb kutyája A ZDF nevű NSZK televíziós társaság új gyermeksorozatot vetít. Címe: „A világ legnagyobb kutyája". A filmtrükkter- vezők sikere, hogy a kutyának csupán a feje is embernagy- sógú, s a műállat mozgása, játéka teljesen hiteles — kutyaszerű. G. T. Irhabőruasar A PÉCSI MINŐSÉGI RUHÁZATI SZÖVETKEZET, Pécs, Színház tér 1. sz. alatti szűcs részlegében, 1986. JANUAR 31 -IG. AJÁNLATAINK: • irhabőrből férfi- és női sapkák, • dzsekik, kabátok. • Irhabörök különböző barna színekben, bútor-, falvédő és gépkocsiülé... „malmos. NAGY VÁLASZTÉKBAN, AMÍG A KÉSZLET TART. ^M^^U\U\^\U\\\\\\\U\\U\U\UUUUUUUUUUU(((((((((f vasárnapi
