Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-12 / 11. szám

Születésnapi jó hír Szabálytalan tudósítás a Bástyából Képünkön Szentlőrinc, Pécsvórad, Sóid, Sellye egy-egy szép utca­részlete. Újabb településeken árusítják a VDN-t Mától SzenHőrincen, Pécsváradon, Sásdon és Sellyén is kapható a lap Egy esztendeje, 1985. január 5-én 30 000-es példányszámmal került utcára a Vasárnapi Du­nántúli Napló. Ma csaknem 45 000 példányban Dél-Dunán- túl városain kívül a Baranya megyei Sásdon, Sellyén, Pécs­váradon és Szentlörincen is árusítsóra kerül a lap. Braun Károly, a Baranya Megyei Lap­kiadó Vállalat igazgatója a kö­vetkezőket mondta ezzel kap­csolatban : — A Dunántúli Napló szinte valamennyi fórumán elhangzott, hogy a nagyobb létszámú tele­püléseket miért zárják ki abból a lehetőségből, hogy a VDN-t megvásárolják. A város és a falu között amúgy is sok te­kintetben óriási különbség van az élet minőségében, amely aligha szüntethető meg egy­hamar. Legalább a vasárnapi újságok olvasásából ne legye­nek kirekesztve, örülünk, hogy az említett négy helységben a Pécsi Postaigazgatóság meg­tudta szervezni az árusítást. Szentlörincen az Aranykalász Vendéglőben és a Sport Ven­déglőben, Pécsváradon a Zen­gő Étteremben és a Vasúti Fa­latozóban, Sellyén az Ormán­ság Étteremben, Sásdon pedig a presszóban árusítják. — Már most gondolkodni kellene azon — mondotta be­fejezésül az igazgató, — hogy a meglevő szállítási útvonalak mentén elterülő nagyobb tele­püléseken miként lehetne a VDN-t terjeszteni. Dr. Jádi János, a Pécsi Pos­taigazgatóság helyettes vezető­je csakúgy örül vasárnapi lap- terjesztés bővülésének, pedig a Magyar Posta elnökségi utasí­tása szerint ez többletköltség­gel nem járhat. — Mint ismeretes — tér visz- sza az egy év előtti esemé­nyekre — 1985. január 5-én a Vasárnapi Hírek, a Vasárnapi Népsport és a Vasárnapi Du­nántúli Napló (az utóbbi csak Dél-Dunántúl városaiban és Harkányban, valamint Baján) az ország 130 városában került terejsztésre, most január 5-től, gyakorlatilag mától újabb 42 várost és nagyközséget kap­csoltak be a terjesztésbe. Két feltétel van: legalább tízezres lélekszám, vagy 100-as pél­dányszám igény. Egy éve me­rész vállalkozás volt a VDN-t 30 000-es példányszámban ki­nyomni, a második félévben már az átlagpéldányszám is csaknem elérte a 43 000-et, ja­nuárban pedig a hideg, az ese­ménytelen sportélet ellenére is túl vagyunk a 44 000-en — na­gyon alacsony remitenda mel­lett. Kovács Sándorné Sásd nagy­községi Tanács elnöke elsősor­ban köszönetét fejezte ki a Pécsi Postaigazgatóságnak, hogy a sásdiak is hozzájuthat­nak a vasárnapi lapokhoz. — Nem vagyok ugyan hiva­tott —' mondotta — hogy a sásdiak nevében kizárólagos szószóló legyek, személy szerint én nagyon örülök, hogy a VDN-t megkapjuk, amelyet ed­dig csak a városokba ingázók hoztak Sásdra. Fájlaltuk, hogy el voltunk zárva azoktól az in­formációktól, amelyet a VDN- ből kaphattunk csak meg, s amelyek közül jónéhóny sző­kébb lakóterünket érintette. Természetesen az érdekes írá­sok is jó szórakozást nyújtanak ezután a sásdiaknak is vasár­naponként ... L. J. Megalakult a ZSELICTOUR A Zselicet Somogy és Bara­nya mondhatja magáénak. A táj természeti szépségeinek ki­aknázásában rejlő lehetősé­geket úgy tűnik Somogybán ismerték hamarabb fel. Prog­ram indult a zselici műemlé­kek megmentésére. Horgász­tavaikat, vadaskerteiket létesí­tenek, meghonosítják a muf­lont, az eddig csak Tolna me­gyében, Gyulaj környékén élő dámszarvast. A szentbalázsi Surján Völ­gye Tsz önálló idegenforgalmi ágazatot hozott, létre. A Ma­gyar Nemzeti Bankkal és a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolával közösen ZSELIC­TOUR néven új idegenforgal­mi irodát nyitnak Kaposváron. Már ebben az évben megkez­dik a Balaton tehermentesítő túrák szervezését. Az útvo­nal Szántód—Marócpuszta— Kaposvár-főiSkola-lgalfür­dő-Gólosfa. A célállomáson régi pom­pájában várja a hazai és kül­földi vendégeket báró Tolnai Festetics Lajos 1772-ben épí­tett kúriája. A pár hónapja megnyílt kastélyszállót 12 mil­lióért újította fel az AGÓRA GT, a helyi tsz és a Művészeti Alap finanszírozásában. A szállodában fürdőszobás lak­osztályok, apartmanok, egy ki­sebb és egy nagyobb konfe­renciaterem, a tetőtérben pe­dig koncertterem várja a ven­dégeket, amely kiállítások rendezésére is igen alkalmas. Az idén két teniszpályát és lo­vaspályát épít a tsz brigádja a Kastélyszálló mellé. A festői Surján-patak völgyében hor­gásztavat alakítottak ki. Ez a pénzügyileg is sikeresnek ígér­kező vállalkozás az eddigi legnagyobb kísérlet a zselici táj bekapcsolására a hazai és az európai turizmusba. —Rné— Egyedülálló technológia, kimagasló teljesítmények „Csaknem” kész az új légakna a Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es és V-ös bányaüzeme között Születésnapi ebédekről nem szoktunk tudósítást adni, ezút­tal kivételt teszünk. Az okok néhány pohárköszöntő monda­nivalójában keresendők, ame­lyek a pécsi Bástyában hang­zottak el, tegnap délben. Deák László, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat csapatve­zető vájárja, az MSZMP KB tagja: Tíz esztendős a brigá­dunk (KISZ-díjasok), tíz éve kezdtük a munkát, amelyet a múlt év utolsó napjaiban be­fejeztünk. Ha minden élményt el akarnánk mondani, hetekig itt lehetnénk. Sokan már nem tagjai a 71-es ifjúsági brigád­nak, de ma ők is itt vannak a mai huszonévesek között. Tíz év alatt több mint ezer méter feltörést hajtottunk, s ugyan­annyit bővítettünk vissza — mi negyvenen, ötvenen ... Tóka Jenő, vezérigazgató: — Az egész vállalat léte szem­pontjából létfontosságú mun­kát végeztek, évtizedekre meg- te'-emTették egyik fontos fel­tételét a termelésnek. Ez idő alatt olyan tapasztalatokat szereztek, amelyeket az egész szakma számára közkinccsé kell majd tennünk. Szomolányi Gyula vezérigaz­gató-helyettes: — Nemzetközi mércével is egyedülálló a tel­jesítmény, amit elértek, a tech­nológia is, amellyel 860 méter feltörést kihajtottak, s amelyet visszamélyítettek, légaknává alakítottak hatvan százalékkal olcsóbban, mintha hagyomá­nyos módszerekkel dolgoztunk volna. Mi, műszakiak néha ag­godalommal figyeltük, amikor a feltöréshajtó berendezéssel háromszor olyan magasba tör­tek, mint azt a gyártók a konstrukcióval kapcsolatban megálmodták, amikor a bővítő padozattal, egyetlen felállás­sal olyan mélységbe jutottak, amelyről a gyártó álmodni sem mert. Az önök szaktudása pótolta a technológia hiányos­ságait, továbbfejlesztette azt a módszert, amelyet úgy érzem a világon még sehol sem al­kalmaztak. így talán megbocsátható, hogy a kétségkívül kiváló éte­lek és italok, a kedves felszol­gálás bűvkörében nem csupán egy zenés brigádgyűlésnek te­kintjük a tegnapi eseményt és beszámolunk róla. A Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es és V-ös bánya­üzemének megfelelő mennyi­ségű levegő ellátásához elen­gedhetetlenül szükséges volt még egy légakna mélyítése. Tíz esztendeje erre szervezték a IV-es bányaüzem 71-es szá­mú KISZ-brigádját. A szovjet KPV típusú feltöréshajtó pado­zattal 860 méter feltöréssel, majd a svéd ALI MÁK bővítő padozattal 20 500 köbméternyi kőzetet kitermelve, az aknát korszerű biztosítással kiépítve tíz év alatt létrehozták (mint mondják „csaknem” kész) az új légaknát. Közben a leg­újabbnak számító technikai berendezéseket, a technológiát tökéletesítették, a brigádtól el­került, egészségükben károso­dott bányászok helyett a fia­talok egész sorát tanították meg a bányamunkára (egyet­len súlyos baleset sem volt) 300 000 forintot adományoztak a mozgássérülteknek, a Nem­zeti Színház, a pécsi Ottörőház építésére.,. többek között. Tegnap a régiekről sem fe­ledkeztek el: Torma István, Szabó Nándor, Kiss István ér­tékes ajándékokat kapott, a mostaniak dicséretéről a bri­gád következő jelentős tette­kor számolunk tie, kétségtelen, hogy erre alkalom lesz. Lombosi 1. Melegben és hidegben Tegnap délután a pécsi Hullámfürdőben Fürdőzés, úszás télen Éppen elkezdenénk a be­szélgetést Bajnai József üzem­vezető-helyettessel, mikor szól valaki, egy férfi rosszul lett, le­csúszott a székről, azonnal or­vosra van szükség. A harkányi télifürdőben tegnap ügyelő or­vos perceken belül előkerül, s már viszik is a jugoszláv férfit a rendelőbe. — Sajnos nem ritka, hogy ha túl sokáig van valaki a 37—38 fokos vízben, akkor nagyon le, vagy felmegy a vérnyomása. Húsz percen túl még egészsé­ges embernek sem ajánlott a vízben tartózkodni, — mondja dr. Steiner József, majd siet a rendelőbe. Persze a fürdőzők többsége nagyon jól érzi magát, s hogy ez így legyen, minden „együtt van”. Melegvíz, pihenők, szau­nák, büfék, ételbár... A har­kányi fürdő vonzereje télen is nagy, amit bizonyít, hogy pél­dául szombatonként átlagban kétezren keresnek és találnak itt kikapcsolódást. Az egyik pihenőágyan fiatal hölgy pakolgat. Tóth Istvánné nemrég érkezett családjával Dunapatajról, kislánya mellet­tünk álldogál, férje valamelyik büfében oltja a szomját. — Ma és holnap leszünk itt, nagyon kellemes a környezet, biztos, hogy jó| érezzük magun­kat. A fürdő gyógyászati részle­génél sincs szünnap, a vendé­geket Varga Sándorné, az elektromos készülékek kezelője és Siposné Töttősi Klára várja. — Ilyenkor kevesebben jön­nek hozzánk, mint hétköznap, de azért ma is szép forgalmunk volt, — mondják. Varga Istvántól, a fürdő mű­szakvezetőjétől tudom, hogy a vendégek kiszolgálásáról teg­nap ötvenketten gondoskodtak. Reklamáció? Bajnai József sze­rint nagyon ritkán van, akkor is főleg azért, mert néhány embernek a víz vagy túl hideg, vagy túl meleg ... A fürdő előtti parkoló nya- ratidézően zsúfolt, Harkány té­len sem alszik. A pécsi Hullámfürdőben a szombat nem jelent látogatási csúcsot, sőt. í. Várhegyi Attila csoportvezető úszómester mondja, kevesebben jönnek, mint hétköznap. Délutánig há­romszázan váltottak jegyet, s rótták egészségükért a kelle­mes hőfokú hidegvizes meden­cében a métereket. R. N. Aprók tánca Új programot kínált a Ne­velési Központ: Aprók tánca címmel, gyerekeknek; legap­róbbak, s nagyobbacskák ré­szére, tegnap, szombaton dél­után. Nem tagadom, gyana- kodtan: alighanem a Baranya Táncegyüttesnek benne van a „keze” ebben . . . Nem csalódtam. Az együttes zenekarát, jó néhány tagját, s vezetőjét, Vidákovics Antalt is a nagyteremben találtam, aki elmondta: ősszel, a baranyá- sok táncházain sok szülő ma­gával hozta apró csemetéjét, (it). S nem kevés szívfájdal­mat jelentett, amiért a kicsik, ha be is álltak a körbe, nem­igen tudtak mit kezdeni a bo­nyolult kólóritmusú lépésekkel. S ők se velük . .. így vetődött fel: kellene valamit csinálni a kicsiknek is. Tegnap, az első összejöve­telen mintegy 50 különböző ko­rú gyerek jött össze. A pici­nyeket a szülők hozták, de voltak szép számban serdülő­korú lánykák, fiúk is. Bálint Éva, a Baranya Táncegyüttes tagja foglalkozott velük. Ha­talmas kört alkotva először a legegyszerűbb baranyai dél­szláv gyermektáncok alaplépé­seit mutatta meg, azután meg is próbálkoztak vele. A 2-4 évesek, a 6-8 évesek, s a na­gyobbacskák, együtt. Azután egy másikat: „E-gyik Iá-bon, mási-kon, — s összekapcsol­va —: szök-ken, len-get; szök­ken, lén-get!...” A ritmus- és tempóérzék persze adottság. Egyik-másik apróság szinte első megmu­tatásra végigcsinálta a já­tékos lépés-gesztus-taps kom­binációt. De szerintem a töb­binek is menni fog később ... Az Aprók táncát ugyanis havonta megtartják. W. E. A Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ::::: ::::: ||*|| eladásra kínál • 1 db OCE 1250 típusú fénymásolót, • 1 db ADAST ROMINOR 022. típusú stencil sokszorosítót. ÉRDEKLŐDNI LEHET: A 10-859-ES TELEFONON, VAGY HUNYADI ÚT 3., ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY. GABONAIPAR pftcs »••••••••••• ©« •• 0 • *»• 0 *«**C C»o* 00 0*0 0 0 e C 90009 ff 90040 • ••• O • * *• ••• • *• © 4.C 9 • t O •* * c o •»,«• c • • rt* vasamapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom