Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-15 / 14. szám
1986. január 15., szerda Dundntau napló 5 A nehéz körülmények ellenére is folytatják a csatornaépítést a Siklás és Máriagyűd közötti parcellázásra váró területen. Fotó: Läufer László Nézőkedély Úgy tűnik, a Magyar Televízió valamiért nem szimpatizál a szolidaritási rock-koncertekkel. Nem láthattuk egyenes adásban sem a nagyszabású világkoncertet, sem a két budapesti hang- versenyt^ Most már mindent végigélvezhettünk, igaz, rövidítve. A hétfő esti műsor, a budapesti Élő Segély összefoglalója technikailag igen rossz volt. Hol az énekest nem lehetett hallani, hol a zenei kíséret szólóhangszereit „keverték el”. Az operatőri munka is a már megszokott sablonjait „hozta". Ráadásul a felvételt a mindig népszerű kívánságműsorral tették egy időpontra. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy néhányon ismét haragszanak a könnyűzenészekre. Olyat is olvastam egyik lapunkban, hogy a következő lépés az kellene legyen, hogy afrikai zenészek adjanak szakmai tanácsokat magyar társaiknak ... Jobb talán abból kiindulni, hogy néhány lelkes magyar könnyűzenész vállalkozott: összegyűjti a szakmát — most éppen az afrikai éhezők megsegítésére. Szándékuk végül is sikerült. A magyar könnyűzene történetében először lépett fel együtt a szakma színe-java. Két este, telt ház előtt, több mint tízórányi műsor pergett — hazai előadókkal. Természetes, hogy változó színvonalon. Magam részéről dicséretesnek tartom az ötletet, és várom a folytatást, így emelkedhet a nívó is, különösen, ha mindenki lépést kíván tartani azokkal, akik például a könnyűzenében akarnak valamit hazánkban, a nyolcvanas évek derekán. Bozsik L. Utakw Járdák Siklóson A tanács-vb tárgyalta Akik „csak úgy" mennek Siklósra, igazán nem panaszkodhatnak a város útjainak minőségére. Márpedig ilyen „csak úgy” közlekedők számosán vannak, elég az idegen- forgalomra gondolni. Más a helyzet, ha az itt élőket kérdezzük meg, mert az is közismert: egy-egy település lakói előtt természetes kívánalom, hogy minden út és járda szilárd burkolatú legyen, hogy az újonnan épülő részekre időarányosan elkészüljenek az utak is, hogy a házak előtt ne sárban tapossanak a járókelők. Tegnap a Siklós Városi Tanács végrehajtó bizottsága — egyebek között — az út- és járdafelújításokról, korszerűsítésekről, a karbantartás helyzetéről is tárgyalt. Az összefoglaló vélemény e munkáról: a város út- és járdahálózata folyamatosan növekszik, amit követ a burkolt útfelületek arányának növekedése is. Megnyugtató értékelés, különösen akkor — és ezt ajánljuk a város lakóinak figyelmébe —, ha tudjuk: az elmúlt tervidőszak kezdetén a tanácson úgy számoltak, hogy 1981- ben és 1982-ben évente 3 millió, a következő három esztendőben évente 4 millió forint lesz majd a meglévő útállo- mány védelmére, javítására, korszerűsítésére. Ezzel szemben egy-egy évben 3 millió volt a tényleges fedezet — beszűkültek a források —, és igen komoly mértékben emelkedtek az árak is, ezen belül például az aszfalté 60 százalékkal. Az éves terveket tehát a realitásokhoz kellett igazítani, mindemellett igyekeztek megoldani a lakosság által kért út- és járdajavításokat is. A középtávú intézkedési terv szerint Siklóson 1981-ben 1500 négyzetméter járda és 6000 négyzetméter szilárd burkolatú út építését kellett megvalósítani. Elsődleges feladat volt a Hajdú Imre utcai lakótelep közlekedési feltételeinek megteremtése, út, járda, parkolóhely építése — ezzel el is készültek. Több utcában a lakosság aktív közreműködésével, társadalmi munkája és anyagi hozzájárulása révén érték el a kívánt célt, de elkészültek a Sallai utcai lakótelep és más sűrűn lakott részek belső úthálózatával, az új helyen működő buszpályaudvarhoz szükséges úthálózattal és a strand előtti parkolóval is. A tervidőszakban összesen csaknem 16 000 négyzetméternyi út és közel 4000 négyzetméternyi járda épült meg Siklóson. Ennek eredményeként az utak jelenlegi kiépítettsége 92,8 százalékos, szemben a városokban elvárt 70 százalékkal. Megállni azonban aligha lehet: a lakosság közérdekű bejelentései szerint — vélte tegnap ülésén a végrehajtó bizottság — a régebben megépített járdák egyre nagyobb arányban szorulnak javításra. M. A. A bányászokat képviseli a szakszervezetek kongresszusán Fa rád i Szabó Imréné Szólnék a megoldásra váró gondokról — Most vagyok először ágazati szakszervezeti kongresszusi küldött — mondja Farádi Szabó Imréné, a Mecseki Szénbányák Vállalat villamosüzemének dolgozója. — 1978 óta dolgozom a vállalatnál. Komlón, a Kossuth Bányaüzemnél, a lámpakamrában. A lámpakezelőknek nagyon felelősség- teljes a munkájuk: mi huszon- ketten, többségében nők látjuk el a bányászokat lámpával, metánmérővel, menekülőkészülékkel, s ezeket mi is tisztítjuk, tartjuk karban. Ez a harmincöt éves asszony, akinek már tizennégy éves fia és tizenkét éves lánya van, 1968 óta szakszervezeti tag, 1980-tól bizalmi, most újraválasztották; 1980 óta a SZOT- nak is tagja, 1983-ban szak- szervezeti munkáért megkapta a Munkaérdemrend bronz fokozatát. A szakszervezeti munkát nagyon fontosnak, s az ő esetükben eredményesnek is tartja, bár, mint mondja, először azért furcsa volt, amikor megválasztották bizalminak. Nagyon szeret emberekkel foglalkozni, s minthogy munkatársait már évek óta jól ismeri, köny- nyen megtalálja velük a megfelelő hangot. Legtöbbször — mint minden szakszervezetishez — segélyek, beutalók miatt fordultak hozzá, de persze akadtak más gondok is, amiről beszélt: — Nálunk a lámpakamrában egyáltalán nem megoldott a fűtés, hogy pontos legyek, semmilyen fűtés nincs, ez már így megy évek óta. Talán idén találnak valamilyen megoldást, legalábbis ezt ígérték. Ami a munkakörülményeket illeti, főként ezzel a panasszal fordultak hozzám. Tavaly télen a lámpakamrában 4—5 fok volt, idén, hogy fóliáztunk, 8—9 fok a hőmérséklet. Igaz, pufajkát kaptunk, de ez nem oldja meg a problémát. — Ugyancsak gondunk, hogy tavaly még három túlműszakot fizettek, idén már csak kettőt, sőt, van olyan munkahely is nálunk, ahol csak egyet. Jelenleg egyik célunk, hogy szeretnénk elérni a tavalyi három túl műszak-fizetést. — Az ágazati szakszervezeti kongresszust lebruár közepén tartják. Ha ott szót kap, elsősorban milyen megoldásra váró problémákat emelne ki? — Magától értetődik, hogy a bányászokat képviselném. Szeretném, akárcsak az egész vállplat vezetősége, ha megoldódna a létszámhiány, s ne csak akkor figyeljenek a bányászokra, ha nincs elég szén, vagy ha bányaszerencsétlenség történik. Amit kérnénk: az a kiemelt bérezés, hogy megoldódjon a lakáshelyzetük, különös tekintettel a külszínen dolgozókra. Jelenleg legalább ezer-ezerkétszáz embert föl tudna venni a vállalat. De ezt a létszámhiányt a fizetésen és a lakáskörülményeken kívül még az is befolyásolja, hogy nálunk, sajnos, egyelőre a fizikai munka dominál. Kevés a gépünk, ami van, az is zömében korszerűtlen, ezért is van szükség annyi túlműszakra. Mást ne mondjak, vannak olyan emberek, akik 2—3 hónapja egyfolytában dolgoznak. Tehát a gépesítés lenne még az, ami könnyítene a bányászokon, s jobban vonzaná a fiatalokat. Ha szót kapok, akkor mindezt szeretném elmondani. D. Cs. Herczeg László amatőr festőművész képeiből nyílt a BÉV könyvtárának a kiállítása. Megtekinthető hétfőtől csütörtökig 11 és 19, pénteken 9 és 16 óra között. Kiállítások a BÉV könyvtárában A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat Szak- szervezeti Könyvtára nem csupán mint vállalati, hanem területi könyvtárként is működik. A vállalat és a Városi Tanács által támogatott, néhány éve felújított könyvtárhelyiséget többnyire idősebbek és a legfiatalabbak látogatják. A nyugdíjasok és gyerekek közötti korosztályból inkább csak a vállalat munkásszállásán lakók veszik igénybe a szolgáltatásokat. Elsősorban szépirodalmi anyaggal rendelkezik a könyvtár, de ki-ki fellelheti az érdeklődésének megfelelő kézikönyveket és az iskolában előírt kötelező ■irodalmat is. A kölcsönzésen kívül is van mit látogatni, hiszen programban, rendezvényben bővelkedik a könyvtár. író—olvasó találkozókat, műsoros esteket, vállalati vetélkedőket szerveznek, önálló művészek estjeire várják a lakótelepen élőket és a szálló munkásait. 1978 óta rendeznek kiállításokat ebben a könyvtárban. Az első időszakban havonta váltották egymást a tárlatok, később valamivel ritkábban. Kevés olyan pécsi művész van, akinek mjj- vei még ne szerepeltek volna a kamara jellegű kiállításokon. Amatőr művészek zsűrizett darabjait is szívesen fogadják. A számos .kiállító igen sokszínű és műfajában is változatos anyagot adott és fog adni a kön y vtá rakna k. Ke rá m i ku so k, festők, kézimunkázok és fotósok műveit szeretnék a közeljövőben kiállítani. A teremben jelenleg is látogatható egy tárlat. Herczeg László amatőr festő alkotásainak bemutatóját nyitotta meg tegnap Haraszti Pál festőművész, amely a könyvtár nyitvatartásának idején tékinthető meg. „Egy-két éve szívesen festek akvarel- tel" vallja a festő, ilyen munkái és néhány temperaképe látható most a bemutatón. A könyvtár terveiben továbbra rs megtalálhatók a már említett rendezvények és a kiállítások sem maradnak el. Szeretnének kialakítani egy új szolgáltatást is. Az Uránvárosban élő, koruk vagy más akadály miatt nehezen kimozdulóknak a könyvellátását próbálnák megoldani. .Nemes, jóravaló a gondolat és talán a kivitelezése is megoldható. A közélét hírei Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke Varga Józsefet — nyugállományba vonulására tekintettel — felmentette a Népsport főszerkesztői tisztségéből. Egyidejűleg Király Ferencet a Népsport főszerkesztőjévé kinevezte. * A Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására január 11—14. között Jerzy Jas- kiernia főtitkár vezetésével Budapesten tartózkodott a Lengyel Hazafias Nemzeti Újjászü- letési Mozgalom (PRON) küldöttsége, amely a HNF Pozs- gay Imre főtitkár vezette tárgyalócsoportjával megbeszélést folytatott a két mozgalom tevékenységéről, soron lévő feladatairól és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről. Látogatását befejezve a küldöttség kedden elutazott Budapestről. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Pozsgay Imre búcsúztatta. * Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének meghívására január 11 — 14. között hazánkban tartózkodott Otto Lambsdorff, az NSZK volt gazdasági minisztere, a Szabaddemokrata Párt (FDP) gazdaságpolitikai szóvivője. A kamara elnökével a magyar és NSZK vállalatok együttműködésének továbbfejlesztéséről, az újonnan külkereskedelmi jogot szerzett magyar vállalatok és az NSZK-beli középvállalatok kapcsolatfelvételéről tárgyalt. A megbeszélésen szó volt a harmadik piaci együttműködés ^ehetőségeiről, valamint az NSZK-beli működő tőke magyarországi telepítési lehetőségeiről is. Otto Lambsdorffot foqadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes. Megbeszéléseket folytatott Kapolyi László ipari és Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel, továbbá Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével. Városavató Tokajban Városavató tanácsülést tartottak kedden Tokajban. A Zalka Máté Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézetben rendezett ünnepi tanácsülésen Zboray Gábor tanácselnök üdvözölte a részvevőket, közöttük: Borsod-Abaúj-Zemplén megye párt-, tanácsi, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetőit és a megye városainak képviselőit. A megye legfiatalabb — tizedik — városának tanácselnöke beszédében áttekintést adott Tokaj történelmi múltjáról, fejlődéséről, életéről, és vázolta az elkövetkezendő évek feladatait. Ezt követően az Elnöki Tanács, a kormánv nevében Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke köszöntötte a várossá lett település polgárait, sikereket kívánva városfejlesztő terve:k meqvalósításához, maid átnyújtotta a tanácselnöknek a várossá nyilvánításról szóló oklevelet. Az 5700 lakosú Tokajban termékeiről ismert vas-és fémipari szövetkezet, háziipari szövetkezet működik. Az utóbbi évek során ielentősen fejlődött a kereskedelmi hálózat: harminc kereskedelmi, huszonhét vendéglátóipari eqység, új, 1800 négyzetméter alapterületű áruház szolgálja az ellátást, új szálloda is épült, a szolgáltatás fejlődését pedig az elmúlt évben megépült gelka-szerviz jelzi. Van a városban gimnázium, s kereskedelmi és mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek várják a helybeli és a környező településeken élő diákokat. A la- kossáq maqa is sokat tett Tokaj fejlődéséért.
