Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-14 / 13. szám
1986. január 14., kedd Dunán tail napló s Tavasszal új helyre költözik a Kossuth-könyvesbolt Rekordnyeremény a Totón Ha eltalálja a Pescara-ianerossi találkazó eredményét, további 2,5 milliót kap es, a 15 darab 11-es és a 20 darab tízes szállította. A szelvényen 'kettesre játszották a plusz egy mérkőzést, a Pescara—Lanerossi találkozót. Az eredmény — mint ismeretes — 0-0 lett, vagyis x. Ha a Pescara védelme gyengébb, vagy a Lanerossi csatárai jobbak, a tulajdonos a már említett horribilis összeg mellé újabb 2 és fél milliót vághatott volna zsebre. Addig kiflit eszünk... A zsemleszállító gondolákat szerelik vissza a gépsorba. Fotó: Läufer László Szerdán vagy csütörtökön lesz zsemle Javítják a gépsort Csakhogy ezt az egy eredményt rosszul tippelte meg a még ismeretlen totózó, de úgy gondoljuk, mohóság lenne a balszerencsét emlegetni, hiszen ez a 6 438 027 forintos nyeremény közel egymillióval szárnyalja túl az eddigi rekordösszeget, amely a totó tavalyi, 32. játékhetén született. 6 millió 43S ezer 27 forint Pécsett, a Rákóczi úti irodában adták fel azt a kollektív szelvényt, mely a magyar totó 1947 óta íródó történetének eddigi legnagyobb nyereményét, 6 438 027 forintot fizeti gazdájának. Hogy ki vagy ki'k a nyertesek, még nem tudni. Azt viszont igen, hogy 160 forintos befektetés szülte a rekordösszeget. Ennyibe került ugyanis a nyertes szelvényen megjátszott variáció: 6 két- esély és 7 — úgynevezett — fix. Külön érdekesség, hogy nem is telitalálat hozott eny- nyit a konyhára, hanem csak 13-as. Ez fizetett 6 003 218 forintot, a többit a 6 darab 12A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeeltsége 1968 óta a PlU-től bérelt helyen, a Rákóczi út 39/A. alatt fogadta a bizományosokat és a magánvásárlókat. A helyiség eredetileg 53 négyzetméteres volt, többször bővítették, jelenleg 97 négyzetméter, de így is kicsi. Nem a helyszűke az egyetlen baj. A kirendeltség elavult, olajkályhával kell fűteni, ami pedig, tekintve, hogy a helyiségek könyvekkel zsúfoltak, nem veszélytelen. A vállalat budapesti központjában úgy döntöttek; legjobb, ha saját beruházással, saját tulajdonjogú helyiséghez jutnak, ami nagyobb, . jobban kielégíti a vásárlók igényeit. A nyugdíjas szabadegyetem pécsi tagozatának szervezői a kurzus indulásakor kétéves tematikát dolgoztak ki, amely az időskor egészségügyi problémái mellett gazdasági, jogi, helyismereti, művészeti témaköröket is felölelt. A rendszeres résztvevők — 98-an — a közelmúltban átvett diploma után is folytatni akarták a tanulást, és a közös együttlétekről sem szívesen mondtak volna le. Számukra jövő hétfőtől nyit újabb egyéves előadássorozatot a TIT megyei szervezete. A szervezők a két éve nem jelentkezettekre is gondoltak: február harmadikán újra indul a kezdők sorozata. A helyszín a közel száz jelentkező miatt változott — nem számítottak ennyi érdeklődőre. így a továbbtanulókkal párhuzamosan, heti váltásban a TIT Bartók A pécsi székhelyű Pannónia Műszaki-Fejlesztő Agrárinnovációs Közös Vállalat regionális jelleggel működő innovációs ‘klubot alakított. A több mint száz négyzetméter alapterületű, több helyiségből álló létesítmény kialakítása és berendezése a közelmúltban történt meg, s az első rendezvényt a •klub megnyitásával összekötve január 16-án, csütörtökön délelőtt tíz órakor tartják a Zólyom utcai központ Bajcsy-ZsiCsaknem négyezer újítást nyújtottak be tavaly az Ózdi Kohászati üzemek dolgozói, s ezekből több mint 2400 került bevezetésre. Az újítások segítA Rákóczi út 30. alatt épülő új ház földszintjén kaptak helyet a leendő kirendeltségnek. Az építkezés egy éve kezdődött. Kovács Ferenc, a kirendeltség vezetője mondta: — Jóval nagyobb lesz a helyünk, százhuszonnégy négyzet- méteren helyezhetjük el a könyveket. A választék is nagyobb lesz, a kínálat áttekinthetőbb. Az utcáról belépve a vásárlók először egy bemutatóterembe kerültek, itt láthatják kínálatunkat. A másik helyiség a raktár és az értékesítő, ahol a vásárlók és a bizományosok is vásárolhatnak. A kirendeltség másfélszerese lesz a mostaninak és modernebb. klubja, Pécs, Janus P. u. 11. ad otthont a két pécsi szabad- egyetemnek. A bólyi, mágocsi, mohácsi mellett így már ötnek lesz ösz- szetartója, motorja Balogh Istvánná. Néhány éve az országban lévő hasonló kezdeményezések láttán ő javasolta: a megyében is hozzanak létre ilyeneket. A pszichológusnő maga is nyugdíjban van már. Segítőkészségével, lelkesedésével azokat juttatja az ember eszébe, akikből egyre több van, de akikből tón sosem lesz elég. Azokra gondolok, akik szeretettel végzik a dolgukat. Azt, amit rájuk bíztak. Vagy azt, amit felvállaltak. Sok egyéb mellett ezt is érdemes volna tőle eltanulnunk. Szabadegyetemen és azon túl is. linszky utcára nyíló klubjában. A klubmegnyitón két előadás hangzik el, amit 'kötetlen eszmecsere követ. Dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója „Termelési kultúránk feszültségeiről”, Szigethy Miklós, az Agrárfejlesztő Bank — AGRIT, Budapest — igazgatója pedig az „Innováció és a vállalkozás fi- naszírozásának újszerű formáiról tart tájékoztatót. ségéveL elért anyagmegtakarítás, kapacitáskihasználás és termelésbővítés révén 166 mii- millió forinttal nőtt a vállalat 1985, évi eredménye. Eltűnt a szemle a múlt hét közepén Pécsett, a boltok polcairól. Csütörtökön még a megszokott mennyiség háromnegyede kikerült az üzletekbe, pénteken azonban már csak néhány ezer darabot gyártottak a Pécsi Sütőipari Vállalat süteményes üzemében. Az ok: szerda éjszaka meghibásodott a szemlegyártó gépsor. Ottjár- tunkkor a javítások nagyrészén már túl voltak. — Az előrelátható volt, hogy a kelesztő berendezés lánckerekei nem sokáig bírják a rendszeres igénybevételt. A hirtelen leállást azonban a két kelesztő berendezés közötti, fémből szőtt áthordószalag meghibásodása okozta — tájékoztat a műszaki okról Fónai László, a vállalat főmérnöke. A lánckerekeket kereskedelmi forgalomban nem lehetett kapni, ezért a Kisipari Termeltető Vállalat segítségével készítették el, s a Pécsi Műszaki Főiskolán hőkezeltették még december végén. A január 8-i üzemzavar speciális csapágyak beszerzését is szükségessé tette, a hiánycikknek tekinthető alkatrészeket a Mecseki Szénbányák Pécsi Bányaüzemétől kapták meg. A Salgótarjáni Síküveggyár alkatrészgyártó gyáregységének Radnóti Miklós szocialista brigádja vállalta — feláldozva hétvégéjüket is — az egyébként importból származó fém áthordószalag gyártását. — Minden összeállt, hogy napokon belül visszatérjen a kedvelt péksütemény az üzletekbe — ismerteti a munkák állását dr. Csaba István, a vállalat igazgatója. — Erre már szerdán — egy esetleges műszaki akadály bekövetkezésével legkésőbb csütörtökön — sor kerül. Karbantartó brigádunk felkészültsége és odaadó munkája is garantálja ezt. Két műszakban, 12—12 órát dolgoznak a 8 fős csoportok. Ami ilyenkor természetes, pihenőnapjaikat ők is a felújításra, javításra szentelték. Összességében nincs hiány a péksüteményekből, mert a zsemlét helyettesítő kifliből megnövelték a múlt hét közepe óta a sütést. Zavarmentes napokon 120 000 zsemle és 80 000 kifli készül az üzemben. A most előállt kényszerhelyzet miatt az utóbbiból 190 000-et gyártanak a nyújtott műszakokban. A legfontosabb igények kielégítése céljából a karbantartás ideje alatt is készítenek zsemlét, a mintegy 5000 darabot kisipari módszerekkel, jelentős többletmunkával gyártják. Balogh N. Befejeződött a KPVDSZ kongresszusa A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIV. kongresszusán hétfőn folytatták a vitát a központi vezetőség írásos beszámolója, a szóbeli kiegészítés és a határozati javaslat fölött. Részt vett a tanácskozáson Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára és több tárca vezetője is. A vitában többen is foglalkoztak az élelmiszerkereskedelem helyzetével. Elmondták, hogy például a fővárosban a szükségesnél háromezerrel kisebb a létszám az élelmiszer- üzletekben, ebből adódik, hogy sok a félműszakban nyitva tartó nagyobb üzlet és a tartósan bezárt kis bolt is. Megítélésük szerint a szocialista brigádmozgalmat és a munkaversenyt az eddigieknél jobban lehetne hasznosítani a munka hatékonyságának fokozására, a jövedelmek növelésére, s ezzel a vállalatok munkaerő-megtartó képességének javítására. A kistelepülések bolthálózatáról elmondották: sokhelyütt még mindig igen nehéz körülmények között dolgoznak a kereskedők, a kis boltokban gyakran hiányoznak az alapvető munkafeltételek is. Ezeknek a gondoknak a megoldása már csak azért is sürgető feladat, mert a fiatalok — akik tanulóéveiket jobbára városi, korszerű ABC-kben töltik el — nem vállalják a mostoha körülményeket, így nehezen biztosítható a munkaerőutánpótlás a kistelepüléseken. Több küldött szorgalmazta, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a szakszervezettel közösen kezdeményezzen további intézkedéseket az ágazat jövedelmezőséqi és bérproblémáinak megoldására — egyebek közt az árrés bővítésével. A pénzintézetek képviselői azt nehezményezték, hogy technikai ellátottságuk éppen olyan időszakban romlik, amikor a pénzügyi élet élénkül. Egyebek közt ezért növekszik a fluktuáció, s legjobb szakembereik a héogazdasáq más ágazataiban keresnek munkát. A vitát követően a kongresz- szus határozatot hozott az elkövetkező öt év tennivalóiról Ez leszögezi, hogy az alapvető feladat változatlanul a lakosság minél jobb ellátása, valamint a szolgáltatások színvonalának emelése. A vállalati kollektívák, a szakszervezeti tagság alapvető érdeke, hogy az eredményekhez való hozzájárulás arányában alakuljon a dolgozók bére, jövedelme. A kongresszus megválasztotta a KPVDSZ vezető testületéit, tisztségviselőit. A KPVDSZ elnöke Tausz János; főtitkára Vas János; titkárai: Szabó Csabáné, Temesi Józsefné és Tar Sándor. Folytatódik a nyugdíjasok szabadegyeteme Sz. K. I. Csütörtöktől Innovációs klub Pécsett Újításokból 16© millió forint megtakarítás Zaj- és rezgésártalom Baranyában Néha magam is idegesen pattanok fel szerkesztőségi íróasztalom mellől, amikor már a sokadik busz, megrakott nagy teherautó, motorját bőgető személygépkocsi zúg el a Hunyadi úton — és el kell telnie néhány percnek, amíg rájövök: mi az, ami miatt nyugtalan lettem. Hovatovább ugyanis — a megszokottnág alapján — az állandó zaj „elmegy a fülünk mellett”, azaz nem veszünk róla tudomást. Ám ez így nem igaz: ha tudjuk a forrást, ha nem, a zaj idegesítő, mi több — állapította meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal dél-dunántúli felügyelősége is, ahol 1981 óta folyamatosan mérik, ellenőrzik a legmarkánsabb zajkibocsátókat — az emberek zajérzékenységének küszöbe alacsonyabb szintű lett, aminek a másik oldala: emelkedett a zaj és káros rezgés elleni védelem igénye. Mindez tehát hétköznapjainkban úgy jelenik meg, hogy munkahelyünkön — ha túl hangos —, és otthonunkban — ha zajos környezetben van — egyaránt idegesebbek, fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek vagyunk. Ez pedig komoly veszély. A források felderítése nem nehéz: az ipari üzemek és létesítmények gépei, technológiai berendezései, a szállítást, rakodást végző, az üzemek területén belül mozgó gépek, járművek, a közlekedési eszközök, az építkezések, a szolgáltatásokat végző létesítmények berendezései szórakozóhelyek kulturális és sportlétesítmények. Vagyis könnyebb válaszolni arra a kérdésre: mi nem lehet káros zaj- és rezgésártalom forrása? Sokkal nehezebb arra válaszolni: hogyan lehet mindezt kizárni? Baranya megyében — statisztikai adatok alapján készített zajkataszter adatai szerint — több mint 600 zaj- és rezgést ki- mocsátó ipari és mezőgazdasági létesítmény található. Ezek közül 1981 óta folyamatos munka során 200-at vizsgáltak meg: milyen mértékű az általuk keltett zaj, káros rezgés. Van az OKTH felügyelősége által végzett munkának hatósági alapja is, egy 1984. január 1-től hatályban lévő minisztertanácsi rendelet, amelynek értelmében — a Környezetvédelmi Intézet által végzett műszeres mérések nyomán — kötelezhetik a különböző gazdálkodó szervezeteket a zaj csökkentésére, a megengedett határérték betartására. Ezen az alapon 20 cég kapott felszólítást, a teljesítésre adott határidők most járnak le. Több helyütt már elvégezték az ellenőrző méréseket is, ezek eredménye: öt gazdálkodó szervezet eleget tett kötelezettségének, még lényegesen csökkeentette a-zajkibocsátás mértékét, két üzem semmit sem tett — utóbbiak ellen — erre eddig nem volt példa Baranyában — birság kiszabása van folyamatban. Ma már ismert, hogy az ipari zaj az egyik fő veszély az emberi környezetre, az egészségre. A megelőzés — azaz: a zajszint csökkentése — tehát elengedhetetlen követelmény. Leggazdaságosabban, leghatékonyabban a tervezés időszakában lehet a zajcsökkentéssel foglalkozni. Eddig a megyében 43 rendezési tervben, 61 esetben adott szakhatósági állásfoglalásban juttatta érvényre az OKTH dél-dunántúli felügyelősége a zaj- és rezgésvédelmi előírásokat. Ez előrelépést jelent — ha nem is nagyot, ezért csak annyi állapítható meg: Baranyában a helyzet némileg javult. De például a közlekedéssel összefüggő zajértékre nincsen rendeletben szabályozott határszint — legfeljebb az üzemeltető vállalatok pozitív magatartására lehet számítani. M. A.
