Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-14 / 342. szám

1985. december 14., szombat Dunántúli napló 3 A népfrontkongresszuson részt vevő Baranya megyei küldöttek (Folytatás a 2. oldalról) sítményt jobban elismerő igaz­ságosabb elosztás feltételeit a hatékonyabb termeléssel lehet megteremteni. Valljuk, hogy a gazdaság­ban kiéleződött ellentmondá­sok, egyensúlyi zavarok meg­követelik a határozott tovább­haladást a reform útján - és nemcsak a gazdaságban! Gondjaink megoldásának kul­csa nemcsak a gazdaság egyik-másik területének sza­bályozásában van, hanem a társadalomban, az emberben. Az emberekben rejlő képessé­gek mozgósítása feltételezi az egész társadalom feljesztését, az intézmények és a módsze­rek megújítását. A szocializ­musban is szükségképpen lé­tező érdekkülönbségeket a na­gyobb teljesítmény és a társa­dalmi egység eléréséhez szol­gáló hajtóerőnek tekinjtük. Ehhez az érdekképviselet és az érdekvédelem további in­tézményesítésére, a társadalom egész döntési rendszerének a továbbfejlesztésére van szük­ség. A párt elvi irányítása mel­lett, a jövőben nagyobb ön­állósággal kell a népfrontnak tevékenykednie. Ennek tuda­tában kell megvizsgálni a nép­front érdekképviseleti szerepé­nek újabb lehetőségeit és a változó helyzetnek, az újabb követelményeknek megfelelő munka formáit. Támogatjuk azt a javaslatot, amely o most lezáruló ciklus végén az or­szágos elnökségben hangzott el és kezdeményezte, hogy az újonnan választott országos tanács dolgozza ki a népfront összevont programját, figye­lembe véve a mozgalom sajá­tosságait és minden állampol­gárt érintő közjogi szerepét. Jobb együtt­működést A demokratikus és érdekkép­viseleti lehetőségek szélesítése céljából keresni kell a népfront és az állami szervek együttmű­ködésének további lehetőségeit. Mindenekelőtt a döntéselőké- szítésben, a társadalmi ellenőr­zés folyamatában való részvéte­lünket, a társadalmi viták, a törvényelőkészítés és törvény­kezdeményezés kérdéseit kell megvizsgálni. A szocialista demokrácia olapelvei szerint szükséges megvizsgálni a demokrácia in­tézményeinek működését. A csupán formálisan demokratikus — intézményeket tartalmassá kell tenni, vagy ha szükségte­lenek, meg kell szüntetni. A tanácsok és az elöljárósá­gok szerepe növekszik a társa­dalomban és növekedni fog a jövőben is. A népfront közre­működik a tanácsok önkormány­zati jellegének erősítésében, az ehhez szükséges társadalmi feltételek megteremtésében; a tanácsok és az állampolgárok kapcsolatának építésében, e kapcsolatok teljes demokratizá­lásának folyamatában. Meg kell vizsgálni, hogyan kapcsolódhatna be a népfront néhány fontos területen az ed­diginél is nagyobb mértékben és következetesebben a döntés előkészítésébe; például olyan kérdésekben, mint az éves, kö­zéptávú, és távlati népgazdasá­gi tervek, vagy az új adók és adórendszer bevezetése, új szo­ciálpolitikai koncepció kidolgo­zása, a nyugdíjrendszer to­vábbfejlesztése, a gazdasági szerkezet változásából követke­ző társadalmi hatások vizsgála­ta stb. A kulturális életben elsősor­ban az iskolaügy és a közmű­velődés területén vannak és lesznek feladataink a jövőben is. Az oktatásban és a közmű­velődésben keresni kell a tár­sadalmasítás és a társadalmi közreműködés újabb lehetősé­geit. A szövetségi politikából adó­dó feladatokhoz és a Hazafias Népfront tevékenységéhez ha­gyományosan hozzátartozik és szervesen beilleszkedik a réteg­politikai munka. Meg kell fon­tolni, hogy a népfrontmozgalom milyen kereteket, milyen formá­kat alakítson ki a jövőben ki­fejezetten az ifjúságpolitikai munkábgn, elsősorban talán a lakókörzetekben és az egye­temeken, főiskolákon. Az egyenjogúság egyenlő kötelezettség Sokasodnak a nők és első­sorban az anyák gondjai. Olyan jelentőségű társadalmi kérdésről van szó, amely az eddiginél több figyelmet, át­fogóbb politikai munkát igé­nyel a népfronttól is. Nem elhanyagolható ma Magyarországon azoknak a száma, akik a rossz körülmé­nyek miatt az úgynevezett hát­rányos helyzetű csoportok vagy rétegek köréhez sorol­hatók. Ide tartoznak az esetek többségében a tanyán, a rossz adottságú kistelepüléseken, az elmaradott régiókban élők, a nagycsaládosok, a pálya­kezdők és a nyugdíjasok je­lentékeny része. Tudnunk kell, hogy ezeknek az embereknek a gondjai az elmúlt években megsokasodtak. A népfront­nak a gondjaikban illetékesek megkeresésével, a társadalmi erők mozgósításával lehetősé­geihez képest támogatnia kell ezeket a rétegeket, humánus okokból és társadalompolitikai megfontolásokból egyaránt. Jó tudni, hogy az 1986-os nép- gazdasági terv — összhang­ok Kitüntetési ünnepség a HNF kongresszusa alkalmából A Hazafias Népfront Vili. kongresszusa alkalmából pén­teken a SZOT szállóban kitün­tetéseket adtak át a mozga­lomban hosszabb ideje ki­emelkedő munkát végző tiszt­ségviselőknek, aktivistáknak. Az ünnepségen jelen volt Pet- zovszki István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője. A kitüntetéseket Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyújtotta át. Szocialista Magyarországért Érdemrendet kapott dr. László Andor, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott elnöke, a HNF Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöke és dr. Bencsik István, a HNF OT nyu­galmazott főtitkára, az OT al- elnöke. Április Negyediké érdem­renddel tüntették ki dr. Deme László nyugalmazott egyetemi tanárt, az Olvasó népért moz­galom munkabizottsági tagját, dr. Pirityi Sándort, az MTI szer- kesztőségvezetö-helyettesét, a HNF OT nemzetközi kapcsola­tok munkabizottságának tagját és Szalayné Pásztor Gabriellát, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetőjét, a HNF Országos Titkárságának tagját, a nő- és rétegpolitikai munkabizottság elnökét. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Antal Károly, a Képes Újság főszerkesztő-he­lyettese, dr. Csalótzky György, az Igazságügymihisztérium fő­osztályvezető-helyettese, a HNF OE közjogi munkabizottságá­nak tagja, Fábián Zoltán, a pesterzsébeti Vasas Művelődé­si Központ nyugdíjas igazgató­ja, a Közművelődési Munkabi­zottság elnöke, Knoll István filmrendező, a HNF OE idősko- rúakkal foglalkozó országos tár­sadalmi munkabizottságának elnöke és Kőmíves István, a Fővárosi Tanács nyugalmazott elnökhelyettese, a Pénzügyi El­lenőrző Bizottság titkára. A Munka Érdemrend ezüst és bronz fokozatával két-két aktivistát tüntettek ki, míg a Népfront Munkáért kitüntető jelvényt öten kapák meg. A HNF emléklapját tizenheten vehették át. Az ünnepség után díszebé­den látták vendégül a kitünte­tetteket, akiket Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára üdvözölt. ban a XIII. pártkongresszus ha­tározataival — már megteszi az első lépéseket ezeknek a hátrányoknak a leküzdésére. Sok tekintetben egészen más gyökerű kérdés a cigány­ság ügye, ma még azonban ide tartozik, hiszen zömében hátrányos helyzetű rétegnek kell tekintenünk. Feladatunk­nak tartottuk eddig is, felada­tunk lesz a jövőben is azon munkálkodni, hogy a cigány­ság beilleszkedjen és beillesz kedhessen társadalmunkba, egyenjogú állampolgárként, egyenlő lehetőségekkel. egy­szersmind egyenlő kötelezett­ségekkel is. Társadalmunk szocialista tartalmú egységében nagy je­lentősége van nemzetiségi po­litikánknak. Természetesnek tartjuk, hogy a hazánkban élő nemzetiségek használják anya­nyelvűket, fejlesztik kultúráju­kat, erősítik rokoni és intézmé­nyes kapcsolataikat a velük azonos anyanyelvűekkel, az anyanemzetekkel, miközben hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. Számukra ez a haza a teljes egyenjogú­ságot biztosítja, beleértve a közösségi jogokat is. Termé­szetesen mi is igényt tartunk rá, hogy a szomszédos orszá­gok magyar nemzetiségű la­kossága is tanulhassa és hasz­nálhassa anyanyelvét, gaz­dagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhassa hagyományait — hazája hű állampolgáraként —, fenntarthassa és erősíthes­se rokoni, baráti és intézmé­nyes kapcsolatait az anya­nemzettel, a szocialista Ma­gyarországgal. A Hazafias Népfront fontos feladatának tekinti a hazai nemzetiségek támogatósát. A szövetség és az együtt­működés, a közmegegyezés a nép különböző csoportjai, az állampolgárok között politikai alapon, tehát nem ideológiai, nem világnézeti alapon jött létre. Miként általában a pár- tonkívülieknek, úgy a vallásos embereknek és az egyházak­nak is helyük, fontos szerepük van a közéletben. Jól bevált egyházpolitikánk folytatása az egész ország érdeke. Az egész nép érdekeit szem előtt tartó, egymás kölcsönös tiszteletére alapozott párbeszéd hivők és nem hívők között a közös cse­lekvést szolgálja. A Hazafias Népfront e kong­resszus nyomán egy új ciklus munkáját kezdi el. Immár re­mélhetjük: kedvezőbb nemzet­közi légkörben, s így a ma­gunk háza táján is, bár nem kisebb gondokkal, nem cseké­lyebb nehézségek közepette, de jobb, megnyugtatóbb táv­latokkal. Én bízom abban, hogy tartalmas és széles körű vita után mi magunk is meg­egyezésre jutunk a mozgalom programját, az előttünk álló évek fő feladatait illetően - mondotta végezetül Pozsgay Imre. Gromiko-Mermaz találkozó Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke pénteken a Kremlben fogadta Louis Mer- mazt, a francia nemzetgyűlés elnökét. Megbeszélésükön mindkét fél elégedetten nyilatkozott arról, hogy a szovjet és a francia né­zetek néhány téren igen közel állnqk egymáfhoz, főként ab­ban: feltétlenül meg kell aka­dályozni a világűr fegyverekkel betelepítését, és el kell hárítani e téren a katonai vetélkedést, meg kell őrizni a világűrt a bé­kés tevékenység számára és va­lamennyi ország javára. Andrej Gromiko megállapítot­ta, hogy a legutóbbi párizsi és genfi csúcstalálkozók következ­tében a kelet és a nyugat kö­zött felújult párbeszéd lehető­séget nyit a nézetek közelíté­sére korunk fő problémájában: a földön zajló fegyverkezési verseny megfékezésében és a világűrre való kiterjesztésének megakadályozásában. Felszólalások Az Országos Tanács beszá­molóját követően László An­dor, az Országos Pénzügyi El­lenőrző Bizottság elnöke ter­jesztette elő a bizottság jelen­tését. Ezután megkezdődött a vita. Garai Róbert, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy a mai világhelyzet az ed­diginél hatékonyabb nemzet­közi együttműködést követel országépítő munkánk külső feltételeinek alakításában. E tekintetben a népfront a jö­vőben nagyobb szerepet vál­lalhatna. Halász József, az MTA Ál­lam- és Jogtudományi Intéze­tének igazgatóhelyettese sze­rint a társadalom demokratiz­musa, a tartalmas közélet napjainkban és a jövőben is azon múlik, mekkora tényleges teret kapnak a közösségek a közéleti öntevékenységre, a cselekvő és teremtő szándék megvalósítására. Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének főtitkára többek között javasolta: a HNF-ben tömörült szervezetek és mozgalmak fogjanak össze annak érdekében, hogy a természettudományok és a mű­szaki kultúra területei kapja­nak a jelenleginél megbecsül­tebb helyet a magyar szellemi életben. D. Káldy Zoltán, az Evangé­likus Egyház országos elnök­püspöke a kongresszusi terem­ben olvasható jelszóhoz kap­csolódva — „Erősítsük a szo­cialista nemzeti egységet!" — kifejtette: a Hazafias Népfront ezért sokat tett, s jó módsze­rekkel. A nemzeti egység erő­sítése továbbra is napirenden levő tennivaló. A nemzetnek egységesnek kell lenni a béke akarásában, s a Hazafias Népfrontnak fontos feladata, hogy erősítse ezt. Hangsúlyoz­ta a vallásos és nem hivő em­berek együttműködésének fon­tosságát is. Adóm Antal, a pécsi Janus Pannonius Egyetem tanára oz állam és a társadalom viszo­nyával kapcsolatban kifejtet­te: a szocialista társadalom­építés nagy történelmi vívmá­nya, hogy egyetlen osztály, ré­teg vagy csoport sincs kire­kesztve az államhatalom tár­sadalmi bázisából. Ezért állít­hatjuk, hogy a magyar állam társadalmi bázisa — alapvető ellentétektől mentesen — egy­séges. Daróci Ernőné szövőnő (Mezőberény) személyes élet­útját felelevenítve rajzolt ké­pet a cigány lakosok életéről, sorsuk változásának állomá­sairól. Rámutatott, hogy az el­végzett munka becsülete adja meg minden embernek az ér­tékét. A munka nemcsak az önbecsüléshez, hanem az anyagi javak gyarapításához is hozzájárul. Ez segíti az em­beri együttélés környezeti és tudati változásait, amelyek sokaságán keresztül a cigány­ság is egyre jobban a közös­ség részévé válik. Kerkápoly Endre, a Buda­pesti Műszaki Egyetem taná­ra a népfront településfejlesz­tési munkabizottságának tevé­kenységéről szólva elmondta, hogy a testület az elmúlt években fokozott figyelmet for­dított a közlekedési gondok tanulmányozására is. Erre an­nál is inkább szükség volt, mert bebizonyosodott, hogy a fő közlekedési ágazatok szál­lítókapacitásának elégtelen­sége ma már egyre inkább nehezíti a gazdaság teljesítő- képességének kihasználását. Szokolay Sándor Kossuth- díjas zeneszerző az iskolai ze­neoktatás, a művészi muzsika gyengülő pozíciójáról szólt. Mint mondotta', a zeneoktatás gondjai az egész oktatási rend­szer problémáira is felhívták a figyelmet. Egyebek közt arra, hogy csökkent a pedagógus- pálya vonzereje, s a tudás be­csülete. „Vissza kell adni a nemzetnek az iskola igazi, lé­lekbe égető atmoszféráját" — mondotta. Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára felszóla­lásában hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a Ha­zafias Népfront tovább erősöd­het azáltal, ha a felnőtt nem­zedékek tapasztalatai az elkö­vetkezőkben még inkább kiegé­szülnek a fiatal korosztályok lendületével, tenniakarásával, és holnapra általános gyakor­lattá válik az, ami ma példa. A szocialista nemzeti tudat erősítése, a fiatalok történe­lemszemléletének formálása, a békemozgalmi és a szolidaritá­si tevékenység, vagy éppen o szabadidő hasznos eltöltése, a környezetvédelem, a családi életre nevelés, az anyanyelv védelme mind-mind olyan mun­katerület, amelyen a népfront­mozgalom joggal számíthat az ifjúsági szövetség aktivitására, támogatására. Bors Zoltán, a Vas Megyei Tanács elnöke hangoztatta, hogy a szocialista demokrácia kiteljesedésének egyik fontos színtere a lakóhely, amely a tanácsok és a népfrontszervek napi munkájában a település­politika egészére hat. Hangsú­lyozta: a lakosság ellátását, életminőségét befolyásoló té­nyezők javítása, a falvakban, a városokban élők közérzetének kedvező alakítása olyan köz­hangulatot teremt, amelyben nem a lakóhelyüket elhagyni készülők, hanem azért felelő­sen cselekvők száma gyarap­szik. Ezzel a kongresszus első nap­ja — amelyen Kállai Gyula és Takáts Adóm ügyvéd, a HNF OT tagja felváltva elnökölt — véget ért. A kongresszus első munka­napjának végeztével Kállai Gyula és Pozsgay Imre találko­zott, s kötetlen baráti beszélge­tést folytatott a kongresszusi küldöttek egy csoportjával: az iparban és a mezőgazdaság­ban dolgozó fizikai munkások­kal. Pécsi szövetkezet felvételre keres műszaki vezetőt FELTÉTELEK: ♦ felsőfokú műszaki végzettség, ♦ legalább 5 éves vezetői gyakorlat JELENTKEZÉSEKET: a Dunántúli Napló hirdetőirodájába kérjük „SOKOLDALÚ" jeligére. KÉZMŰVESEK KIRAKODÓVÁSÁRA a vásárcsarnokban december 15-én, vasárnap. Nyitva: 8-tól 14 óráig

Next

/
Oldalképek
Tartalom