Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-07 / 335. szám
Tudomány Nem a hely az elsőrendűen fontos, hanem az ember, aki alkot Nyolcvanéves az ideg- és elmeklinika Környei István professzor azt tanította a fiatal orvosoknak: nem a hely az elsőrendűen fontos, hanem az ember, aki alkot. Az ember, aki gyógyít, aki megpróbálja visszaadni embertársainak a legfontosabbat, az egészséget. Teszi ezt szorgalommal, fegyelemmel, kitartással, tudományos kutatásokkal és a gyógyítás mellett tapasztalatainak átadásával, oktatással. Fotó: Cseri L. A pécsi ideg- és elmeklinika nyolcvanéves. A jubileum adta az „apropót", Hogy bemutassuk a korszerűsített épület- együttesben dolgozó két klinika munkáját. * A z ideg- és elmeklinika igazgatója, c/r. Pállly György egyetemi tanár 1972 óta vezeti az intézetet. — Amióta dolgozom, mindig építek. A pesti l-es Belklinikán kezdtem a pályámat. Amikor a II. világháború végén feljöttünk a pincéből, négyen nekiálltunk laboratóriumot építeni. De építettem laboratóriumokat Pécsett, majd Kaposváron, s amikor visszahívtak igazgatónak, itt is várt az átépítés. Közben a gyógyítás, a tudományos kutatás és az oktatás megőrizte alapvető szerepét. A klinikán 1972 óta hat kandidátusi disszertációt és százötven dolgozatot írtak. Dunántúl vezető ideggyógyászainak többsége a klinikáról került ki. A szakprofilul választott autoimmun idegbetegségek kutatása, gyógyítása terén nemzetközi viszonylatban is sikereket értünk el. A göttingeni, a hallei és az erfurti egyetemek neurológiai klinikáival a sclerosis multiplex összehasonlító epidemiológiai vizsgálatára együttműködési szerződést kötöttünk. A sclerosis multiplex a központi idegrendszer gyulladásos betegsége, a fiatalabb. korosztály körében jelentkezik. Az egész világon kutatják a betegség pontos eredetét, de még nem sikerült megállapítani. Egyelőre olyan gyógymóddal nem rendelkezünk, amely a rosszabbodásokat kivédené, de megfelelő életmóddal, fizioterápiával, gyógyszeres kezeléssel elértük azt, hogy a betegek élettartama. életkilátásai megkétszereződtek, munkaképességük is lényegesen javult. Az országban először mi valósítottuk meg ezeknek a betegeknek a rendszeres gondozását. Diagnosztikai és epidemiológiai munkánk megbízhatóságát jellemzi, hogy az 1981-es, Japánban megrendezett neurológiai világkongresszuson a keleti és a nyugati féltekén élők sclerosis multiplexes betegségének összehasonlításához a mi adatainkat kérték el. Idén a hamburgi neurológiai világkongresszuson a neuroepide- miológiai főtémában a sclerosis multiplex epidemiológiájáról a referátumot én tartottam. Jelentősek az epidemiológiai vizsgálataink más betegségek kóroktani és terápiás kutatásaiban is. Pszichiátriai osztályunkon az oly fontos humánus szellemet valósítottuk meg. Feladataink közé tartozik a nemzetközi kapcsolataink még további bővítése, hiszen az ideg- és elmegyógyászat olyan dinamikusan fejlődő szakma, hogy újabb és újabb szaktudományok alakulnak ki, amelyek speciális felkészültségű szakembereket kívánnak meg. Fontos lenne az oktatói, kutatói létszám emelése. A klinikán értékes női orvosaink is vannak, akiknek azonban a férfiaknál jóval több családi kötelezettségük van. Hogy maradjon idejük a tudományos kutatásokra, bizonyos fokú tehermentesítésre lenne szükségük. — Milyen tervei vannak a VII. ötéves tervben? — Az oktató-nevelőmunkában azt a célt kell magunk elé tűzni, hogy a hallgató a képzés befejeztekor képes legyen a legfontosabb neurológiai és pszichiátriai betegségekben szenvedő betegek ellátására. A kutatómunkában hosszú orvosi pályám alatt számos téma foglalkoztatott: autoimmun idegbetegségek, agyi keringési zavarok, öngyilkosság, hasadósos elmezavar, szülést követő elmezavarok, elmebetegek művészi megnyilvánulásai, igazságügyi pszichiátria. Ezeket a témákat ma is kutatjuk a klinikán. A gyógyításban azt kívánom elérni, hogy a klinika minden dolgozója fegyelmezetten és önzetlenül dolgozzék a gondjaira bízott betegekért. * A klinikák alagsorát különböző laboratóriumok foglalják el: az izotóp, a pathológiai, az immunológiai, a kémiai, az elektroflzio- lógiai. Az ideg- és elmeklinika elektro-fiziológiai részének a vezetője c/r. Czopl lózset docens, igazgatóhelyettes. Koppenhágában tanulmányozta a legújabb elektrofiziológiai módszereket. Magyarországon új kezdeményezés volt a neu- ronográfia, amellyel az érző és mozgató idegek elektromos tevékenységét vizsgálják, s ma is csak a pécsi klinikán végzik ezt a vizsgálatot. — A kvantitatív elektromiog- ráfia fáradságos módszer, de segítségével közel 90 százalékos pontossággal meg lehet állapítani, hogy a betegség izom- vagy idegeredetű-e. 1973 óta használjuk a kiváltott válasz vizsgálat módszerét, amely az úgynevezett átlapolási technikán alapul. Dr. Kellényi Ló- ránd, az élettani intézet munkatársa készítette el az erre a célra használható számítógépet. Az eljárás lényegében az elektroenkefalográfián alapszik. A beteg különböző ingereket kap a vizsgálat közben és a készülékkel az inger által kiváltott változásokat lehet észlelni és láthatóvá tenni. Ezzel a módszerrel az érzőrendszerek vizsgálhatók, objektív, nem igényli a beteg szubjektív jelzéseit és nem terheli meg őket. Még ki nem alakult betegségekre is fölhívhatja a figyelmet. Törekszünk arra, hogy miA klinika épülete 1905-ben nél pontosabban és lehetőleg automatikusabban történjen a diagnosztikai procedúra. Ehhez a számítógépes lehetőség jelentős fejlesztése lenne szükséges. Lakossági szűrésre akkor lehetne gondolni, ha kialakulna a szükséges háttér, műszerezettség és létszám — mondta dr. Czopf József docens. Évente háromezernél több EEG-vizsgálatot végeznek a klinika betegei mellett a városi és megyei szakrendelések betegein. Részt vesznek a vibrációs ártalmak vizsgálatában, a JPTE Tanárképző Kar fizika tanszékével pedig a lézersugárzás biológiai hatását elemzik. A z ideg- és elmeklinikán a magyar egyetemi intézetek között elsőként alakítottak ki intenzív részleget 1975-ben a heveny kezdetű ideggyógyászati betegségek ellátására. Az ide felvett betegek hatvan-hetven százaléka agyi keringészavarokban szenved. Az intenzív részleg vezetője dr. Szirmai Imre adjunktus. — Intenzív részlegünkön évente 400 beteget kezelünk. Az úgynevezett agyi infarktusok kórszármazásukat tekintve szoros kapcsolatban vannak a szívinfarktusokkal, és a környéki erek betegségeivel. Sok orvosban ez még nem tudatosult. Az agyi infarktusok száma az elmúlt tíz évben egyre nő. A fiatalabbak körében is. Az ún. konzervatív (alapvetően: nyógyszeres) kezelés javallatai és egzakt módszerei, valamint ezek ismeretei hiányoznak még. Vannak divatos gyógyítási irányzatok, de ezek nagy része tudományosan megalapozatlan. Újabban külföldi tapasztalatok látszanak bizonyítani, hogy a vér folyékonyságának vizsgálata az agyi vérkeringési betegségek egy részében. mind a diagnózis felállításában, mind a gyógyszeres kezelés ellenőrzésében, alapvető jelentőségű. A kérdés tanulmányozására hoztunk létre a klinikán ,,rheológia"-labo- ratóriumot. Időszerű volna információt cserélni a szív- és érrendszeri betegségek kutatóival. Kezdetnek tekintem évek óta folyó együttműködésünket dr, Fendler Kornél főorvos által vezetett megyei kórházi laboratóriummal és az I. sz. Sebészeti Klinika dr. Kollár Lajos vezette munkacsoportjával. Az intenzív terápia ezen a területen kicsit elszakadás a klasz- szikus ideggyógyászattól és visszatérés a belgyógyászathoz. Nagyon remélem, hogy sikerül elnyerni az egyetem rektorának támogatását ahhoz, hogy a részlegünket intenzív osztállyá nyilvánítsák. Ezek a betegségek veszélyesek, ha nem is fájnak. Gyógyításuk vagy romlásuk megállításának sikere attól is függ, hogy a betegek az első 6 órán belül orvoshoz kerülnek-e és hogy milyen gyorsan sikerül a bajukat megállapítani — mondta dr. Szirmai Imre. * 1 983-ban 1832 beteget kezeltek a pszichiátriai osztályon. Az osztály vezetője dr. Trixler Mátyás adjunktus. Megkértük, ismertesse a gyógyító, kutató munkát, és azt a A klinika felújitott épülete változást, amely a terápiában, a szemléletmódban az utóbbi évtizedben lezajlott. — 1972-ig főleg biológiai szemléletű pszichiátriát műveltek itt. A kezelési módszerek főleg pszichofarmokonok, elektrosokk, inzulin-kóma voltak, bár már akkor is foglalkoztak néhányon pszichoterápiával. Azóta jelentős teret kaptak a szociálpszichiátriai koncepciók és elmaradtak az említett kezelések is. Helyüket a modern pharmacoterápia és a csoportos, illetve az egyéni pszichoterápia vette át. Az osztály terápiás közösséget alkot. Figyelembe vesszük a betegek véleményét az ápolásról. Erősítjük a betegekben még meglevő aktivitástudatot. — önök rajz- és zeneterá- piót is alkalmaznak? — Még Reuter professzor idejében elkezdődött a betegek rajzoltatása, később Jakab Irén professzornő összegyűjtötte és földolgozta tudományosan. Rajz- és festménygyűjteményünk a világon az elsők közé tartozik. Az art-terá- piában a patológiás tudattartalmak objektiválódása válik lehetővé és a tudattartalmak rendeződése is követhető. A zeneterápiát induktív jelleggel vezettük be, minden esetben megbeszéljük a beteggel a kiváltott élményeket. Több kutatási témán dolgoznak az osztály orvosai. A genetikai, biokémiai elváltozásokat, pszichodinamikai sajátosságokat egyaránt vizsgálják. Kutatják a pszichoterápia lehetőségeit a schizofréniában. Részt vesznek egy országos programban a társadalmi beilleszkedési zavarok, az öngyilkosságok kutatásában. Gondjaik közé tartozik, hogy nincsen főállású pszichológusuk, nincsen foglalkoztató terapeutájuk, szociális nővérük. Voltak családterápiás próbálkozásaik is, hiszen a család, a munkahely meghatározó a betegek gyógyulásában, de státuszprobléma miatt ezt abba kellett hagyniuk. * A z idegsebészet a huszadik század tudománya. Az első sikeres agydaga- nat-eltávolítást a XIX. század utolsó negyedének határán végezték. Az idegsebészet igazi fellendülése Cushing bostoni idegsebész tevékenységével kezdődött századunk elején. Az idegsebészek száma szaporodott és Magyarországon is több fiatal orvos indult tanulmányútra, így például Láng Imre, Környei István és Sántha Kálmán. Környei István a szegedi sebészeti klinikán kezdett operálni, majd Kolozsvárott folytatta tevékenységét, míg 1947-ben Pécsre nem került. Ekkor kezdte pályáját a klinikán dr. Mérei F. Tibor is, aki ma az idegsebészeti klinika igazgatója, egyetemi tanár. — 1951 óta dolgozom a klinikán, ahol 1947 óta tizennyolcezernél több beavatkozást végeztünk. Évről évre nőtt az operációk száma. A pécsi idegsebészet számos területen kezdeményező volt. így 1951- ben itt kezdtük a humán ste- reotaxiás műtétet, az agy különböző struktúrájának célzott kiiktatását különböző mozgás- szervi és pszichés megbetegedéseknél. Szintén nálunk történt először hyphophysis daganatoknak az orrmellékürege- ken keresztüli eltávolítása. Hatásos a lágyagyburki vérzéseket követő koponyái nyomásfokozódás művi csökkentése. A központi idegrendszer szupet- szelektív angiográfiás vizsgálatában bevezettük a ballonkatéteres módszert. A központi idegrendszer mikrochirurgiai beavatkozását is mi kezdeményeztük, és sikerült nagy tapasztalatra szert tenni az agvi erek mikrosebészetében — tájékoztatott dr. Mérei F. Tibor. — Az idegsebészet mely területein alkalmazható a mik- rotechnika? — Az utóbbi húsz évben az idegsebészet minden területére bevonult a mikrotechnika. Precízebb, finomabb lett a műszertár és új világot teremtett a sebészi gondolkodásban, megnövelte a kezelés lehetőségeit is. Finom műszereket alakítottak ki és a vérzéscsillapítás terén is előreléptünk. Az idegsebészet ma is egyik leglényegesebb problémája, hogy a műtét után ne keletkezzenek szövődmények az utóvérzések miatt. Ehhez a klinika és Magyarország első bipoláris mik- rokoagulátorát dr. Kellényi Lo- ránd készítette még 1968-ban. A mikrochirurgiát 1966-ban kezdtük, előtte két évig gyűjtöttük a szükséges eszközöket. Akkor például még nem gyór- tottak megfelelő vékonyságú varróanyagot, ehhez a 16 denes fekete nylonharisnyából sodorta szét a szálakat egv asszisztensnő. A mikrosebészet- ben a világon a kezdeményezők közé tartozunk és nemzetközi kutatási programokban is részt veszünk. — Igen fontosnak tartom, hogy orvosainknak legyen módjuk külföldi tanulmányútokra. Az idegsebészet elsősorban gyakorlati mesterség, fogásokat, apró, de lényegbevágó mozdulatokat nem lehet tankönyvből elsajátítani. Én is hálás vagyok a mestereimnek, így különösen a holland De Vet professzornak. Még a kongresszusok szüneteiben is sokat lehet tanulni: a ballonkatéteres módszert egy eszpresszóban tanultam. A mikrochirurgiát Los Angelesben tanulmányoztam. Klinikánkon egyébként sok elsőrangú szakember dolgozik, a Dunántúl kiváló ideggyógyászainak többsége tőlünk került ki. — Mennyire sikeresek az idegsebészeti műtétek, mennyiben jelentenek teljes gyógyulást? — Ez a betegség természetétől függ. Többségük sikeresen kezelhető. Bizonyos kórformákban a halálozás ezrelékekre csökkent. Vannak azonban súlyos betegségek, amelyeknél a műtétektől sem lehet csodát várni. Nagyon hiányzik egy jó és korszerű komputer tomográf, amellyel a diagnosztika meggyorsítható, a műtétek utáni szövődmények pedig percek alatt tisztázhatók és így gyanú esetén nem kellene újra megnyitni a koponyát. A z idegsebészeti kutató laboratórium vezetője dr. Gallyas Ferenc, vegyész, a biológiai tudományok doktora. Sokfajta tevékenységet végez, amelyek közül most csak egyet emelünk ki: a szövettani vizsgálatokban régóta használnak ezüstözéses módszereket. Ezek azonban megbízhatatlanok voltak, „konyhai recept"-szerűen alkalmazták őket. Dr. Gallyas Ferenc tisztázta a bennük lejtászódó fizikai-kémiai folyamatokat, ugyancsak ő tökéletesítette a fizikai előhívás módszerét is. Mindezek nemcsak a régi eziis- töző eljárásokat tették olyannyira megbízhatóvá és szelektívvé, hogy computeres feldolgozásra is alkalmasak, hanem elősegítették újak kidolgozását is. A legújabbak egyike például jelentősen megnöveli a szövettanban alkalmazott immunológiai festések érzékenységét, ami az agydaganatok diagnosztikájában nyújt hasznos segítséget. Az egyéb ezüstöző eljárások kidolgozásának is az a célja, hogy oz idegsebészeti laboratóriumi kutatómunka módszertani fegyvertárát gyarapítsa. Barlahidai Andrea HÉTVÉGE 7.
