Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-07 / 335. szám
Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának állásfoglalása a kulturális élet távlati fejlesztési irányelvei megvalósításának időszerű feladatairól Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága 1985. november 21 -i ülésén megvitatta a megye kulturális életének távlati fejlesztésével kapcsolatos feladatok időarányos végrehajtásáról és az időszerű feladatokról szóló jelentést. A jelentés és a vita alapján állásfoglalást fogadott el a kulturális élet távlati fejlesztési irányelvei megvalósításának időszerű feladatairól. Az alábbiakban rövidítetten közöljük az állásfoglalást. A megyei pártbizottság megállapította. hogy a megye kulturális élete, a testület 1975. évi távlati fejlesztési irányelveinek megfelelően, eredményesen fejlődik. Az elmúlt időszakban a nagylétszámú korosztályok óvodai és általános iskolai ellátásának feladatait, széles körű társadalmi összefogással, eredményesen sikerült megvalósítani. A felsőfokú oktatási intézmények bővülő tevékenysége kedvező hatású a szellemi életre. Naqyobb teret kapott a könyvtárfejlesztés, bővült a múzeumi hálózat, javultak egyes körzetek művelődési körülményei, a művészeti alkotómunka feltételei. A megye gyarapodó szellemi erőforrásai növekvő szerepet vállalnak a gazdasági-társadalmi feladatok végrehajtásában. Minden iskolatípusban folytatódott a korszerűsítés és a nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése, A közművelődés tudatosabban keresi helyét a megváltozott körülmények között. Nőtt a művészeti és a tudományos tevékenység országos elismertsége. A fejlődés mellett számos gond is jelentkezett. Feszültségek vannak a közoktatás teendőinek ellátásában, a demográfiai hullám levezetésében. A közművelődés feltételei több vonatkozásban romlottak. A tudományos élet fejlődését az anyagi forrósok szűkülése, a műszerellátottság hiányosságai kedvezőtlenül befolyásolták. A tartalmi feladatok megoldása a kulturális élet több területén elmarad a lehetőségektől és a szükségletektől. A nehezebb gazdasági körülmények között a számottevő eredmények elérésében meghatározó volt a kulturális ágazat dolgozóinak tevékenysége. Ezért a megyei pártbizottság köszönetét és elismerését fejezi ki. A megyei pártbizottság megerősíti a távlati fejlesztési irányelveket, melyek megfelelő alapot nyújtanak a kulturális élet további fejlesztéséhez. A párt XIII. kongresszusának határozatai, a központi és megyei állásfoglalások alapján a művelődéspolitikai munkában abból szükséges kiindulni, hogy a kulturális feladatok megoldása a gazdasági-társadalmi fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. A fejlődés hangsúlyozottan igényli, hogy a kultúra eredményesebben segítse a gazdasági, társadalmi előrehaladást. A társadalom, a gazdaság viszont teremtsen jobb feltételeket a kulturális tevékenységhez. A művelődés töltsön be nagyobb szerepet a társadalmi viszonyok fejlesztésében, a szocialista demokrácia kibontakoztatásában. Kerüljenek előtérbe a szocialistahumanista eszmék, az új iránti fogékonyság, a gyors alkalmazkodás teljesebb érvényesítése. Jobban feleljen meg a továbbfejleszthető tudás és képességek, a munkakultúra formálása, o termelés technikai fejlesztése iránti igényeknek. A jelzett célok megvalósítása érdekében az 1990-ig terjedő időszakban a pártszervezetek, az állami és társadalmi szervezetek az alábbiak végrehajtását tekintsék kiemelt feladatnak. A közoktatásban A közoktatás az elmúlt években, a társadalmi programoknak megfelelően, kiemelt támogatást kapott. A nagylét- szómú korosztályok iskoláztatásának biztosítása széles körű társadalmi összefogással eredményesen folytatódott. A jövőben is kiemelt támogatás szükséges az iskoláztatás komplex feltételeinek megteremtéséhez. A középfokú oktatás fejlesztésében, az igények alapján, létesüljön 80—100 új tanterem és 500 kollégiumi férőhely. Az ellátatlan és gyengén ellátott területeken, az új lakótelepeken többszörösen hátrányos helyzetűek iskoláztatásának segítése. A felső- oktatásban Az elmúlt években eredményesen folytatódott a négy pécsi felsőoktatási intézményfejlesztése. Ezt a szervezeti változások is segítették. A tanárképző főiskola és a tudomány- egyetem 1982. évi integrációja következtében teljesebbé vált az egyetemi képzés rendszere, megkezdődött az egyetemi szintű, egységes tanárképzés. Az orvostudományi egyetemen elkezdődött az angol nyelvű képzés. A műszaki főiskolán nagyobb a figyelem a területi igényekre. Fejlődött a felsőfokú intézmények közötti kapcsolat. Megkezdte munkáját a regionális igények kielégítésére (Komló, Siklós) és néhány nagyközség (Harkány, Sásd) feltételrendszerének javítása. Jelentősen változott a műveltség tartalma. A szakműveltség igénye erősödött. A gazdasági körülmények hatására megváltozott életforma másfajta művelődési szokásokat eredményezett. Nőtt a tömegkommunikáció és a technikai eszközök szerepe a művelődésben. A jövőben kapjon nagyobb hangsúlyt a tartalmi fejlesztésben a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális feladatok közművelődési igényekkel történő segítése. Hatékonyabban járuljon hozzá a megye lakossága általános és szakmai műveltségének emeléséhez, a közösségi magatartás, a szocialista erkölcs erősítéséhez, a szocialista értékek védelméhez. A hagyományos közművelődési formák ápolása mellett kapjon nagy figyelmet a gazdasági élethez kapcsolódó telósi Kerámiai Alkotóház, a Művészeti Szakközépiskola, a pécsi II. sz. Zeneiskola, a Pécsi Grafikai Műhely. Megvalósult 19 képzőművészeti beruházás, befejezéséhez közeledik négy pécsi műteremlakás építése. Üj bemutatkozási lehetőséget biztosít a művészeti törekvéseknek a Pécsi Kisgaléria. A megyében élő több mint 400 művész nagy többsége alkotómunkájában vállalja a humánus, a közösségi tartalmú értékek és magatartásmódok képviseletét. A művészeti közéletben javult az ideológiaipolitikai munka. Kedvezőbb a művészet és a közönség kapcsolata. A művészetkritika a művészet szocialista értékeinek kialakítását a korábbinál hatékonyabban segíti. A megye kortórs képzőművészetében jelentős az előrelépés, az ipari formatervezésben és a komplex környezettervezésben ennél kevesebb. A kiáIIításpomértékben erősödött. A támogatási arányok csökkenése az alapkutatások elsorvadásának veszélyét hordozza magában. A számítástechnikai eszközök fejlesztésében előrelépés tapasztalható. A gazdasági egységek, oktató intézmények, akadémiai kutatóhelyek közötti együttműködés fejlődött. A fejlesztő tevékenység különösen a műszaki tudományokban, elsősorban a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek miatt elmarad a megye ipar- fejlesztésének szükségleteitől. Az agrárkutatás a mezőgazdaság eredményességének meghatározó tényezője lett. A társadalomtudományok legfontosabb kutatóhelyei az elmúlt években létrejött Janus Pannonius Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, a Baranya Megyei Levéltár, a Janus Pannonius Múzeum. Nemzetközi rangú a Pécsi Orvostudományi Egyetem kutatói tevékenysége. A tudományos munka koordinálásában növekedett a Pécsi Akadémiai Bizottság szerepe. A kutatói állomány tudományos, politikai felkészültsége nőtt. Kívánatos, hogy a tudomány szerepe a gazdasági, politikai fejlődésben, a döntési alternatívák kidolgozásában tovább növekedjék. Kapjanak nagyobb figyelmet az alapkutatások, a számítástechnika fejlesztésével, a természeti erőforrások kiaknázásával, az energiaracionalizálással, a környezetvédelemmel, a mezőgazdasági hozamok növelésével, illetve a gazdaság és igazgatás korszerűsítésével, a kulturális színvonal emelésével ösz- szefüggő kutatások. Erősödjön a vállalati kutatómunka, a gazdasági egységek vállaljanak nagyobb szerepet a műszaki fejlesztésben. Erőteljesebben fejlődjön a felsőoktatás, különösen a Janus Pannonius Tudományegyetem ku tatómunkájának feltétele, javuljon a karok közötti együttműködés. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola legyen a profiljába illő műszaki témájú alkalmazott kutatások megyei bázisa. Erősödjön a kutatóhelyek együttműködése, a gazdasági szervezetek és kutatóhelyek, a kutatás- és oktatás munkakapcsolata. Bővüljön tovább a PAB tudományszervező és koordináló tevékenysége.-f Az állásfoglalásban szereplő feladatok anyagi fedezete nagyrészt rendelkezésre áll, illetve a társadalmi összefogást is beleértve megteremthető. Politikai munkával is elősegíthető, hogy a közoktatás feltételrendszere változatlanul kiemelt támogatásban részesül- jön. A közművelődésben kapjanak elsőbbséget a szélesebb tömegeket érintő alapintézményi beruházások és felújj- tcsck. A tanácsi szervek, a társadalmi összefogás koordinálása útján is, segítsék elő az anyagi és személyi feltételek megteremtését, javítsák az eszmei-politikai és szakmai irányítás színvonalát. A pártszervek és szervezetek irányító munkája a művelődéspolitika megvalósításában elsősorban az ideológiai és politikai befolyásolásra, a feltételek megteremtésének segítésére, a helyi követelmények megfogalmazására és a főbb tevékenységi területek összehangolására irányuljon. HÉTVÉGE 3. Befejezéshez közeledik Pécsett a Kamaraszínház rekonstrukciója az óvodai férőhelyek összességében 600-800-zal bővüljenek. Az általános iskolai tanteremfejlesztés mintegy 100—120 új tanterem megépítésével folytatódjék. Kívánatos, hogy Pécsett nevelőotthon, Szigetvárott gyógypedagógiai intézet épüljön, központi keretből. Bővüljön az általános- és középiskolai étkeztetés, az egész napos általános iskolai ellátás. A pedagógusszükséglet mind teljesebb, megfelelő színvonalú kielégítése, a nemzetiségi kétnyelvű nyelvoktatás szélesítése, a kistelepülések pedagógusellátottságának javítása fontos feladat. Indokolt a közoktatás tartalmi korszerűsítése és hatékonyságának növelése. Ennek érdekében kapjanak támogatást a tartalmi korszerűsítést szolgáló programok. A középfokú szakképzés szerkezete, tartalma kapcsolódjon szervesen a termelő-gazdálkodó szervezetek igényeihez. Készüljön konkrét program a középfokú iskola- rendszerű szakképzés fejlesztésére. Növekedjen az intézmények szerepe az iskolán kívüli nevelőmunkában a családokkal, a szülőkkel való együttműködésben. Erősödjön a nevelőmunka szocialista tartalma, a tanulók politikai, világnézeti elkötelezettsége. Különösen a tudás, a tanulás értékei, eszméi, a munkára nevelés, a munka becsülése, az iskolai rend, az értelmes fegyelem kapjon figyelmet. Javuljon a gyermek- és ifjúságvédelem, a fogyatékos gyermekek, a cigánytanulók, a képes számítástechnikai központ. Figyelemre méltó a szellemi erőforrások gazdagodása, azok hasznosítása a megyén, a régión belül. Az állásfoglalás többek között felhívja a figyelmet, hogy kerüljön jobban előtérbe a képzés színvonalának emelése, a kiemelkedő teljesítmények ösztönzése. Javuljon a hallgatókkal történő egyéni foglalkozás. Legyen eredményesebb az értelmiséai hivatásra való felkészítés. Erősödjön a közéleti, társadalmi aktivitás, az intézmények belső demokratizmusa. Kiemelt feladat a műszer- és eszközállomány színvonalának fejlesztése, kihasználása, a szá- mítástechnika szélesítése, az informatika feltételeinek megteremtése. Legyen szervezettebb az egyetemek és főiskolák szellemi erőforrásainak megyei hasznosítása, vegyék jobban figyelembe a szakemberképzés megyei igényeit, erősödjön a felsőoktatási intézmények kapcsolata a régió állami és politikai szerveivel. A közművelődésben A közművelődés az elmúlt években általában az irányelvekben megjelölteknek megfelelően fejlődött. A fejlesztések döntő többsége megvalósult. Ebben kiemelt figyelmet kapott a könyvtárhálózat (SZMT és Megyei Könyvtár), a múzeumi hálózat (Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum, Csontváry Múzeum), a városok vékenység, a munka- és műszaki kultúra fejlesztése, erősödjön az üzemek és a köz- művelődési intézmények kapcsolata. Legyen tartalmasabb a munkahelyi művelődés. Javuljon a közművelődési intézményekben az ifjúság művelődésének, szabad idejük hasznos eltöltésének segítése. Legyen tartalmasabb a közoktatás és a közművelődés együttműködése. Az általános művelődési központok a kellő feltételekkel rendelkező községekben alakuljanak ki, a kisközségekben többcélú közösségi helyiségek létesítésére törekedjenek. A mozgóellátás formáinak kiterjesztésével is váljon teljesebbé a községi könyvtári ellátás. A közművelődés anyagi támogatása legyen differenciáltabb, ösztönözze a társadalmi igények szolgálatát, a hatékonyabb működést. Kiemelt fejlesztésnek kell tekinteni a Szigetvári Művelődési Központot, a Tudomány és Technika Házát Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nyilvános műszaki könyvtárának kialakítását, a Ivov-kertvárosi filmszínházat. A művészeti életben A megye művészeti élete az elmúlt években összességében kiegyensúlyozottan fejlődött. A tervbe vett fejlesztések nagy része megvalósult, ezáltal a művészi munka feltételei lényegesen javultak. Befejezéséhez közeledik a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházának rekonstrukciója. Elkészült a Siklitika javult. Az irodalmi élet nagy hagyományokkal rendelkező, élénk politikai érdeklődésű. A fotóművészet szerepe a vizuális kultúra fejlesztésében csökkent. A színházművészetben a bemutatott darabok és a közönség száma csökkent, a Pécsi Nemzeti Színháznak inkább a prózai tagozata fejlődött. A Nyári Színház működési tapasztalata profilváltozást igényel, produkcióinak színvonala hullámzó. Megyénk zenei élete sokszínű. Az építőművészet, a környezetkultúra csak részben tudta követni a fokozódó társadalmi igényeket. A művészeti életben erősödjön tovább a művészet ember- és tudatformáló szerepe, szocialista eszmeisége. Az alkotói szabadság, a műhelyek önállósága mellett erősödjön azok művelődéspolitikai felelőssége is. A művészet támogatása során az eddigieknél egyértelműbben kapjon elsőbbséget a társadalmi érdekek képviselete, a szocialista értékek támogatása. A művészeti alkotómunka feltételeinek folyamatos fejlesztése során valósuljon meg a Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciója, a Művészetek Háza rekonstrukció útján történő kialakítása, a Modern Magyar Képtár kialakítása. A tudományos életben A tudománypolitika megyei megvalósítása előrehaladt. A kutatások szellemi bázisa kis-
