Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-06 / 334. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt ncroiö XLII. évfolyam, 334. szám 1985. december 6., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A cukor méreg a fogaknak (5. oldal) A Pécsi Szimfonikus Zenekar másod­karmestere (5. oldal) Minőségi fejlődés a tele­pülésfejlesztésben (3. oldal) Megoldódtak a szigetvári tsz gondjai 500 vagonos magtár Biztonságban van a termés Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. december 4-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. december 4-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszer­rezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az orszá­gos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tájékoztatóját a Varsói Szerző­dés tagállamai pártvezetőinek prágai találkozójáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében az 1986. évi népgazdasági terv és állami költség- vetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. — Meghatározó a gazdasá­gunkban a kukoricatermelés, az utóbbi időben már 1500 va­gonnal takarítottunk be évente, s ez a szép eredmény okozta nekünk a legnagyobb gondot is — mondja Varga László, c. szigetvári Zrínyi Tsz elnöke, majd folytatja —, mert a tá­rolókapacitásunk csak 1000 va­gonos volt. .. Most már a múlté az örökös rettegés. Elkészült és üzemel az új 500 vagonos ikermagtár. Hogy mit jelentett korábban ez az 500 vagonos tárolótér-kapa­citáshiány? A kukoricabetaka­rítás megkezdése előtt kény­szertárolóhelyeket kellett kiala­kítaniuk, ahol csak lehetett: régi istállóból, kihasználatlan műhelyből. Ennek hátrányai: jelentősen megnövekedtek a tárolási költségek, a szállítás:, anyagmozgatási többletkiadá­sok is apasztották a hasznot, a tárolási veszteség is tetemes volt a legnagyobb gondosko­dás ellenére. A folyamatos nagyüzemi betakarításban is zökkenőket okozott ez a kény­szerhelyzet. Az élőmunkaigény is jelentősen megnövekedett. — A termény a magtárban termény — mondja az elnök —, ez késztetett minket arra, hogy lépjünk, ha fel akarjuk számolni a mind tarthatatla­nabb állapotot. Június végén kezdték az iker- magtár építését saját kivitele­zésben, természetesen alvállal­kozókat foglalkoztatva. A 9,7 milliós beruházáshoz a saját 3,7 milliós tőkéjükkel vágtak bele, kaptak hozzá állami tá­mogatást és világbanki hitelt. Október végén elkészült és ku­koricát fogadhatott végre az új létesítmény. Az előnyeit már most élvezik. A két szárítótor­nyuk napi kapacitása 50—60 vagon, ehhez elegendő az 1700—1800 hektáros kukorica termésének betakarítására a 8 Claas Dominátor kombájn. Biztonságban van a termés és most már ők kapnak tárolási díjat a gabonaforgalmitól. Kelemen Lajos magtáros az utóbbi évek nehézségeiből már fellélegezve mondja: — Most már összehasonlít­hatatlanul jobb a helyzetünk, így sokkal könnyebb, kevesebb a munkánk és végre normális körülmények között dolgozha­tunk. Nem akartuk elhinni, hogy ilyen gyorsan kész lesz a kétszer 250 vagonos ikertároló. Szerencsére a betakarítás vége felé már ezekbe tárolhattunk A hatalmas ikercsarnok hul­lámpala tetőzete alatt maga­sodik a kukoricaszemhegy. Be­tolják a KSP-t, a szovjet gyárt­mányú önrakodógépet, S algó Béla csatlakoztatja azt a háló­zatra, a három lapátos asszony a gép felszedője elé lapátolja a szemeket, a negyedik a be­gördülő magasított oldalú — teherautó rakodófelületére ka­paszkodik fel. A gépkezelő a kapcsolódobozzal beindítja o berendezést, melynek futósza­lagja tölti a teherautót. Ez így megy napjában jónéhányszor. A Zrínyi Tsz most már 1500 /a- gonos magtáraiból naponta 120—150 tonna kukoricát szál­lítanak ki a szigetvári vasútál­lomásra, ahol a terményt va­gonokba rakodva indítják a megrendelőnek. Az új létesítmény belépésé­vel megoldódott végre a szi­getvári Zrínyi Tsz évek óta nyo­masztó gondja. Kevesebb em­berrel, biztonságosan és a ko­rábbinál lényegesen olcsóbban tárolhatják a kukoricát. Az iker­tároló megépítése így minden­képpen kifizetődik előbb-utóbb. A tsz most új, központi gép­műhely létrehozását tervezi — a jelenlegi két javítóműhely helyett. Ülést tartott a Miniszter­tanács A kormány tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén meghallgat­ta a Kulturális Fórumon részt vett magyar delegá­ció jelentését, jóváhagyta a végzett munkát, és elis­merését fejezte ki mind­azoknak, akik hozzájárul­tak a konferencia sikeres megszervezéséhez, a házi­gazdái teendők ellátásá­hoz, Magyarország és a magyar kulturális élet meg­ismertetéséhez. A kormány meggyőződése, hogy a Kulturális Fórum tanácsko­zásai, amelyeken jeles kul­turális személyiségek is részt vettek, elősegítették az európai biztonsági és együttműködési folyamat erősödését, az álláspontok jobb megértését. üdvözli azokat a kezdeményezése­ket, amelyek az államok közötti kulturális kapcsola­tok fejlesztését szolgálják. A Minisztertanács meg­tárgyalta és jóváhagyta az elektronika társadalmi— gazdasági alkalmazása el­terjesztésének központi gazdaságfejlesztési és szer­vezési programját. Átte­kintette a gyógyszer-, a növényvédőszer- és inter­mediergyártás fejlesztésére 1980-ban elfogadott prog­ram teljesítésének helyze­tét, és meghatározta a to­vábbi feladatokat. A Minisztertanács tudo­másul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a magánlakás- építés helyzetéről. Úgy ha­tározott, hogy az abban foglalt javaslatok épüljenek be a lakásellátás fejleszté­sének VII. ötéves tervidő­szakra szóló társadalmi — gazdasági programjába, valamint az annak megva­lósítását szolgáló intézke­dési tervbe. A Központi Bizottság tájé­koztatót hallgatott meg a Var­sói Szerződés tagállamai párt­vezetőinek 1985. november 21 -i prágai találkozójáról, amelyen a résztvevők informá­ciót kaptak Mihail Gorbacsov elvtárstól, a Szovjetunió kom­munista Pártja Központi Bizott­sága főtitkárától a genfi szov­jet- amerikai csúcstalálkozóról. A prágai találkozó eredménye­sen szolgálta a szocialista or­szágok külpolitikájának össze­hangolását. A Központi Bizottság egyet­ért a genfi csúcstalálkozón a Mihail Gorbacsov elvtárs által képviselt szovjet állásponttal, amely teljes mértékben meg­felel a Varsói Szerződés tagál­lamai egyeztetett külpolitikai törekvéseinek, s kifejezi a világ népeinek békeakaratát. A nemzetközi helyzet to­vábbi alakulása szempontjá­ból nagy jelentősége van a csúcstalálkozó létrejöttének és annak, hogy a lényeges kérdé­sekben meglevő különbségek és véleményeltérések ellenére a két nagyhatalom vezetői közös nyilatkozatban kinyilvánították: atomháborút sohasem szabad kirobbantani, s abban nem le­het győztes. Számot vetve a lehetséges súlyos következmé­nyekkel, kijelentették, hogy ele­jét kell venni az országaik közöt­ti bármilyen fegyveres konflik­tusnak. Kifejezésre juttatták, hogy egymással szemben nem fognak katonai fölény elérésére törekedni, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat az űrfegyver­kezési hajsza megakadályozá­sáról, a nukleáris fegyverek kor­látozásáról és csökkentéséről. Hangoztatták kölcsönös kész­ségüket a szovjet—amerikai kapcsolatok és a nemzetközi helyzet javítására. A Központi Bizottság kifejez­te a magyar vezetésnek és népünknek azt a reményét, hogy a csúcstalálkozó hozzájá­rul a szovjet—amerikai fegyver­zetkorlátozási tárgyalások érde­mi előrehaladásához, s kedve­zően hat a kelet-nyugati fó­rumok munkájára, mindenek­előtt az európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferen­ciára, valamint a közép-euró­pai haderő- és fegyverzetcsök­kentési bécsi megbeszélésekre. Mindez jelentősen elősegítené a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élését, kapcsolataik és kölcsönösen előnvös együttmű­ködésük fejlődését. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Ma­gyar Népköztársaság népünk érdekeivel összhangban a jö­vőben is kiveszi részét a szoci­alista országok béketörekvései­nek valóra váltásából, a fegy­verkezési verseny korlátozását, a nemzetköz: biztonság megszi­lárdítását célzó közös erőfe­szítésekből. Külpolitikai tevé­kenységében mindent megtesz az enyhülés, a sokoldalú nem­zetközi együttműködés előmoz­dításáért. II. A Központi Bizottság érté­kelte a gazdasági építőmun­ka 1985. évi tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveit. 1. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a népgazda­ság ez évi fejlődése elmarad a terv céljaitól, a termelés és a nemzeti jövedelem növeke­dése kisebb az előirányzatnál. Ebben szerepet játszik, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult kellő mértékben, a szokásosnál hidegebb tél je­lentős termeléskiesést és több­letkiadást okozott, az értéke­sítési lehetőség a külpiacokon romlott. A külkereskedelmi áruforgalom aktívuma a terve­zettnél kisebb. A belföldi fel- használás o tervnek megfe­lelően alakul. Az 1985. évi gazdasági fej­lődés főbb jellemzői: A nemzeti jövedelem várha­tóan 0,5 százalékkal haladja még az 1984. évit. Az ipari ter­melés 1,5-2 százalékkal emel­kedik. Az építőipar termelése nem éri el a tavalyit. A me­zőgazdasági termékek terme lése 1 százalékkal elmarad a tervhez képest. Gabonából 15 millió tonna termett. A zöld­ség- és gyümölcstermés — a szőlő kivételével — megközelí­ti a tervezettet. Az állatte­nyésztés teljesítménye az ál­latállomány csökkenése követ­keztében kisebb a számított­nál. Az energiagazdálkodási, az anyagtakarékossági, a hulla­dékhasznosítási programok végrehajtása folytatódott, a fajlagos anyag- és energia­felhasználást azonban nem si­került tovább csökkenteni. A munka termelékenysége kis­mértékben emelkedett. A központi és a vállalati beruházások a terv szerint va­lósulnak meg. Átadtak olyan kiemelt beruházásokat, mint a márkushegyi és a nagy­egyházi bányaüzem. A Fe­rihegyi repülőtér nagy re­konstrukciós munkája a terve­zett ütemben halad, üzembe helyezték az új utasforgalmi épületet. Folytatódott a vasút villamosítása, a budapesti metró és az autópályák építé­se. Felépült o több célra hasz­nosítható budapesti kongresz- szusi központ, új szállodák lé­tesültek, és több szálloda fel­újítása befejeződött. Az előirányzottnak megfele­lően a lakosság reáljövedel­me és fogyasztása 1 százalék­kal növekszik, a nomináljöve- délem 8 százalékkal, az árszín­vonal mintegy 7 százalékkal emelkedik. Az élelmiszer-ellá­tás kiegyensúlyozott, megfele­lő. Az építőanyag-ellátás ja­vult. Tüzelőanyagokból és tar­tós ipari fogyasztási cikkekből azonban a kínálat nem ki­elégítő. Az életkörülményeket javítja, hogy felépül 70 ezer lakás, 900 általános és közép­Új, korszerű épület a pécsi tv-stúdió szerkesztőségének. (Tudósítás az 5. oldalon). Läufer László felvétele M. L. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom