Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-06 / 334. szám

2 Dunantűlt napló 1985. december 6., péntek Közlemény (Folytatás az I. oldalról) iskolai tanterem, valamint 1300 kórházi ágy létesül. 2. 1986-ban a VII. ötéves népgazdasági tervvel össz­hangban a gazdaságirányítás fejlesztésével, a meghirdetett társadalmi-gazdasági progra­mok megvalósításával, a gaz­dálkodás hatékonyságának fo­kozásával élénkíteni kell a gazdasági növekedés ütemét és tovább javítani a külgaz­dasági egyensúlyt. A gazdasági teljesítmények­kel összhangban javuljanak az életkörülmények. A Központi Bizottság egyet­ért azzal, hogy a Miniszterta­nács az 1986. évi népgazda­sági tervet az alábbi fő elő­irányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az or­szággyűlés elé terjessze. Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem 102,3-102,7 100,2-101,0 102.0- 102,5 101.0- 101,5 103.0- 103,5 101,0 101.0- 101,5 A szocialista szektorban be­ruházásokra 201-204 milliárd forintot lehet fordítani. Az álla­mi költségvetés bevételei 9-9,5 százalékkal, kiadásai 10-10,5 százalékkal emelkedhetnek. Az ipar nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jöve­delemhez, jelentősen növelje kivitelét. Ehhez elengedhetet­len: a szerkezeti változások felgyorsítása; a hazai és a kül­piaci kereslethez való alkal­mazkodás; a gazdaságosan előállítható, magas feldolgo- zottságú termékek arányának növelése; a fajlagos anyag- és energiafelhasználást mérséklő, a minőséget javító technoló­giai eljárások elterjesztése; az alacsony hatékonyságú válla­latok gazdálkodásának javítá­sa. Folytatni kell a vállalati szer­vezeti rendszer korszerűsítését, be kell fejezni az új vállalat- vezetési formákra való átállást. Az építőipar a rendelkezésre álló kapacitások megfelelőbb kihasználásával szervezetteb­ben, jobb minőségben, határ­időre elégítse ki az igényeket. További intézkedésekkel élén­kíteni kell o vállalatok közötti versenyt, és meg kell akadá­lyozni az építési árak indoko­latlan növekedését. A mezőgazdaságban na­gyobb hozamokkal, az anyaq- és energiaráfordítások csök­kentésével, a keresletnek meg­felelő áruválasztékkal kell biz­tosítani a termelés és az ex­port növekedését. Gabonából 16 millió tonna termést kell el­érni. A kukorica vetésterülete számottevően növekedjen. Meg kell állítani az állatállomány csökkenését, az állattenyésztés termelését stabilizálni kell. Az élelmiszerexport a belföldi el­látás változatlan színvonala mellett valósuljon meg. A közlekedési ágazatban az eszközök összehangoltabb, gazdaságosabb kihasználásá­ra, o szolgáltatások javítására, az energiafelhasználás mérsék­lésére kell törekedni. A távköz­lésben kiemelt feladat a tele­fonhálózat javítása, bővítése. A beruházások mindenek­előtt a műszaki haladást, a termékszerkezet korszerűsítését, a megkezdett fejlesztések gyors megvalósítását szolgálják. Folytatni kell a Paksi Atomerő­mű, valamint a Bős-Nagyma­rosi Vízlépcsőrendszer építését. Kismértékben növelhetők a ta­nácsi beruházások is. A válla­lati beruházások és a hozzájuk nyújtott állami támogatások, hitelek elsősorban az export bővítését, az ésszerű anyag- és energiagazdálkodást segítsék. A külgazdasági kapcsolatok tovább bővüljenek. Az export­nak az 1985. évinél dinamiku­sabb növelésével nagyobb kivi­teli többletet kell elérni. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú távú megállapodások­ra és a távlati műszaki fejlesz­tési programra alapozott terv­szerű gazdasági együttműkö­dést, a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatait. Minden szocialista országgal az együtt­működés és az áruforgalom szélesítésére törekszünk. A köl­csönös előnyök alapján bővít­jük qazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása mintegy 1 száza­lékkal emelkedjen. A pénzbeli jövedelmek 6 százalékkal. a társadalmi juttatások mintegy 7 százalékkal, az átlagkerese­tek 5—5,5 százalékkal növe­kedjenek. A bérezésben erősí­teni kell a teljesítmények és a munka eredményessége alapján történő differenciálást. Szűkebb körben központi bérintézkedés­re is sor kerül. 1986. január 1-ével soron kívüli béremelés­ben részesülnek a szénbányá­szatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen termelésirányítók és kisegítők. A foqyasztói árszínvonal 5 százalékkal növekedhet, új központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szigo­rítani kell az árellenőrzést, meg kell akadályozni a terme­lői árak és a foqyasztói árak indokolatlan emelését. Biztosí­tani kell az árualap és a vá­sárlóerő egyensúlyát, meg kell őrizni az áruellátás színvonalát. Bővíteni kell a tartós fogyasz­tási cikkek kínálatát. Gondos­kodni kell a lakosság megfe­lelő tüzelőanyag-ellátásáról. Licio Gellinek, a hírhedt P—2 elnevezésű Szabadkőmű­ves-páholy volt „nagymesteré­nek" a személye éles belpoli­tikai vitákat robbantott ki Olasz­országban — elsősorban a mi­niszterelnökség és a titkosszol­gálat között. A „nagymester”, akinek tit­kos páholyában — számos ma­gas rangú politikus, felelős be­osztású tisztségviselő, katona­tiszt is részt vett, a leleplezés elől 1981-ben külföldre mene­kült. A múlt hét végén az a hír terjedt el, hogy Gelli vissza okar térni Olaszországba, sőt, talán már vissza is érkezett, hogy szívbaját kezeltesse va­lamelyik klinikán. A hatóságok nyomozása azonban rácáfolt e híresztelésekre. Gelli személye azonban — akár jelen van, akár nincs — mindenképpen nagy vihart ka­var Rómában. A titkosszolgálat nevében megjelent egy sajtó­hír, amely szerint ez a szerv mindig tájékoztatta az illeté­keseket Gelli mozgásáról. E közlés sorai között azt a bírá­latot olvasták ki sokan, hogy ennek ellenére sem történt semmi a nagymester letartóz­tatása érdekében. A miniszter- elnöki hivatal azonnal vála­szolt: a titkosszolgálat mindig csak „jelzésekkel” szolgált Gel­li hollétét illetően, de soha nem határozta meg pontosan, hol is kell az adott pillanatban ke­resni. Később a titkosszolgálat vezetői tagadták, hogy a saj­tóhír tőlük származik. A Központi Bizottság a kis­gyermekesek és az idős korú­ak szociális biztonságának javí­tása érdekében ajánlja a gyermekgondozási díj igénybe­vételi idejének meghosszabbí­tását a gyermek másfél éves koráig. 1986. január 1-jétől a 70 éven felüliek nyugdíjának 5 százalékos, minimálisan 150 forintos emelését. Az életkörülmények további javítását segítse elő 63—65 ezer lakás felépítése. A költ­ségnövekedés ellensúlyozására emelni kell a szociálpolitikai tá­mogatást, valamint a lakásépí­téshez és -vásárláshoz nyújtott hitelek felső határát. Létesüljön 1300 kórházi ágy, 900 általános és középiskolai tanterem. 3. Az 1986. évi gazdaságpoli­tikai feladatok teljesítése fe­lelősségteljes gazdasági és politikai munkát igényel. A gazdaságpolitikai célok eléré­sének fő módszere az irányítás és a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség javí­tása legyen. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpoli­tikai követelményekkel, a nép- gazdasáqi tervvel összhangban, saját lehetőségeik körültekintő mérlegelésével készítsék el éves terveiket. Meg kell szüntetni a munka­fegyelem lazasáaait. Megfelelő munkaszervezéssel, jogi szabá­lyozással, szemléletformálással biztosítani kell a munkaidőalap telies kihasználását, és növelni kell e téren a vezetők és a dol­gozók felelősségét. A pártszervezetek politikai munkájukban mindenekelőtt a gazdaságpolitika érvényesítésé­re törekedjenek a kitűzött cé­lok elérésére, o hatékonyság növelésére, a jövedelmezőség fokozására, a minőség javításá­ra az ennek megfelelő cselek­vésre mozgósítsanak. Az agitáció és tömegpropa­ganda segítse elő, hogy a dolqozók támogassák céljaink valóra váltását. A közgondolko­dásban erősítse azt a felisme­rést. hoqy az életszínvonal, az életkörülmények alakulása a gazdálkodás hatékonyságától és annak eredményeitől függ. A Központi Bizottság felhív­ja a tömegszervezetek és a társadalmi mozgalmak vezető testületéit, hogy az 1986. évi népgazdasági terv megvalósí­tására mozgósítsák tagságukat. A Központi Bizottság a to­vábbiakban folyó ügyeket tár­gyalt: — elfogadta az 1986. évi munkatervét; — ajánlást tett a Népköztár­saság Elnöki Tanácsában meg­üresedett hely betöltésére; — Borbély Gábor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság titkárát kinevezte a párt közoonti lapja, a Népszabadság főszerkesztő­jének. Benjámin László költő 70. születésnapja alkalmából megkapta a Magyar Népköztársaság Babér- koszorúval ékesített Zászlórendjét. A képen a költő Losonczi Pállal beszélget a kitüntetés átadása után. (Telefoto—Soós Lajos felvétele—MTI-fotó—KS—DN) Hémelli Károly fogadta Asagere Jigletut, az etiáp pártküldöttség vezetőjét H A Cement- és Mészművek % Beremendi Gyára felvesz # lakatosokat, # csőszerelőket, # villanyszerelő szakmunkásokat, valamint # ipari őröket, # vagonrakodókat. BÉREZÉS: MEGEGYEZÉS SZERINT. IGÉNY ESETÉN MUNKÁSSZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK ' A kulturális fórum magyar nemzeti bizottságának záróülése Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön fogadta dr. Asagere Jigletut, az Etióp Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának titkárát, aki pártküldöttség élén tartóz­kodott hazánkban. Az etióp küldöttség ezt megelőzően tár­gyalt Szűrös Mátyással, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával, Kótai Gézával, a Központi Bizottság tagjával, a KB külügyi osztályának vezető­jével és Györke Józseffel, a KB külügyi osztályának helyettes vezetőjével. Az etióp vendégek továbbá eszmecserét folytattak Domonkos Lászlóval, a KB párt- és tömegszervezetek osz­tályának helyettes vezetőjével és Gál Zoltánnal, a KB köz- igazgatási és adminisztratív osztályának alosztályvezetőjé­vel az állami szervek pártirá­nyításával és a káderpolitiká­val összefüggő kérdésekről. Szűrös Mátyás és Asagere Jigletu a két párt közötti együtt­működés keretéül szolgáló egyezményt és az ahhoz kap­csolódó 1986—87-es évekre szóló munkatervet írt alá. Az etióp vendégeket fogadta Maróthy László minisztereinök- helyettes, a Magyar—Etióp Gazdasági, Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési és Keres­kedelmi Vegyesbizottság elnö­ke. A küldöttség találkozott Nagy Gábor külügyminiszter­helyettessel. ♦ BUDAPEST: A Miniszter- tanács Gábor András ipari mi­niszterhelyettest - munkájánál, elismerése mellett - e tiszt­ségéből felmentette, egyidejű­leg Vörös Árpádot ipari mi­niszterhelyettessé kinevezte. Az Európai Kulturális Fórum Magyar Nemzeti Bizottsága csütörtökön délután a Parla­mentben megtartotta utolsó ülését, amelyen részt vettek a nemzetközi konferencián hazán­kat képviselő küldöttség tagjai is. A bizottság — Köpeczi Béla művelődési miniszternek, a bizottság elnökének beszámo­lója alapján — a kulturális fó­rumot a Helsinki folyamat je­lentős eseményének, a részt ve­vő 35 ország kulturális szemé­lyiségei egyedülálló találkozó­jának minősítette és kifejezte reményét, hogy a művészi alko­tások, a kulturális értékek ter­jesztése és a nemzetközi kultu­rális együttműködés fejlesztését Magyar vezetők udvozlo táviratai Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Mauno Koivisto köztár­sasági elnököt Finnország nem­zeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke Kalevi Sorsa miniszterelnök­höz. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke Erkki Pystynen parlamenti elnökhöz intézett üdvözlő táviratot. A Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Thaiföld nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Bhumibol Adulja- dedzs királyt. ♦ SZÓFIA: A bolgár-görög jószomszédi kapcsolatok újabb jeleként értékelte Karolosz Pa- puliasz görög külügyminiszter bulgáriai látogatását Petra Mladenov bolgár külügymi­niszter azon a díszvacsorán, amit szerdán este adott ven­dége tiszteletére. BONN: Az amerikai űr- fegyverkezési programban va­ló részvételre biztatta a nyu­gat-európai országokat csü­törtökön Bonnban Caspai Weinberger amerikai hadügy­miniszter. A Pentagon vezető­je az Adenauer-alapitvány ál­tal szervezett, Bonnban tartott amerikai—nyugatnémet szakér­tői tanácskozáson mondott be­szédet. ♦ BERLIN: December 3-tól 5-ig a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Ber­linben, megtartotta soros ülé­sét a Varsói Szerződés tagál­lamainak Honvédelmi Minisz­teri Bizottsága. Az ülés mun­kájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak hon­védelmi miniszterei, az Egye­sített Fegyveres Erők főpa­rancsnoka és törzsfőnöke. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös meg­értés jegyében zajlott le. . szolgáló javaslatok az országok két- és többoldalú kapcsolatai­ban megvalósulnak majd. örömmel nyugtázta, hogy kül­földi vendégeink elismeréssel szóltak házigazdái teendőink ellátásáról, a megfelelő feltéte­lek biztosításáról, a színvonalas kísérő programokról. A fórum alkalmából rendezett kulturális események jól szolgálták az európai és a magyar kultúra együttes bemutatkozását. A bizottság — befejezve két­éves munkáját -r köszönetét fejezte ki a kulturális fórummal kapcsolatos munkálatokban közreműködő valamennyi kultu­rális személyiségnek, szervnek, intézménynek. ♦ BELGRAD: Belgrádban csütörtökön hivatalosan beje­lentették, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter de­cember 17-én és 18-án hiva­talos látogatást tesz Jugoszlá­viában. Jugoszláv kollégájá­val, Rail Dizdareviccsel a két­oldalú kapcsolatok és a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről tárgyal. Fogadja öt Ra­dovan Vlajkovics, az állam­elnökség elnöke és Milka Pla- ninc, a szövetségi kormány el­nöke is.-f WASHINGTON: A ma­avar dokumentum- és rövid- filmqyártás iránti tiszteletadás is szerepel a CINE, az amerikai rövidíilm- és dokumentumfilm­művészeti társaság idei köz­gyűlésének programjában. A tekintélyes amerikai egyesület a magyar dokumentum- és rö­vidfilmgyártás, az animációs filmek nemzetközi sikere nyo­mán idén a magyar filmekből rendez bemutatót. A társaság közgyűlése és a magyar film­művészet e jelentős nemzetközi elismerése kapcsán dr. Házi Vencel washingtoni magyar nagykövet szerdán filmkoktélt adott. ♦ NEW YORK: Az ENSZ- közgyűlés plenáris ülésén a palesztin kérdéssel foglalkozó napirendi pont vitájában lei- szólalt Endrefly Miklós, a ma gyár küldöttség tagja. Rámuta­tott, hogy a kérdésben hozott ENSZ-határozatok ellenére még mindig nem sikerült biztosítani a palesztin nép elidegeníthe­tetlen jogait, igy jogát az ön- rendelkezésre, önálló államá­nak megalapítására. Hangsú­lyozta: a palesztin kérdés meg­oldása a közel-keleti válság rendezésének kulcskérdése, amelynek alapvető feltétele, hogy Izrael kivonuljon az 1967 óta megszállva tartott arab te­rületekről. A Gelli-ügy

Next

/
Oldalképek
Tartalom