Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-01 / 329. szám

Romaicserep-gyar Dunakeszin Ismét magas tetők Jó hír a magánépíf-kezőknek Rómaicserép-gyórat építe­nek Dunakeszin a 43. számú Építőipari Vállalat 3. számú házgyárában. Az új termék a ferrarai cserépgyár Vortex- Hydra System licence alapján készül. A teljesen automati­zált berendezést az olasz cég­től vásárolták meg. Számító­gép irányítja a gyártási fo­lyamatokat, így a két műszak alatt mindössze tíz-tizenöt munkás szükséges az üzemel­tetéshez, a napi 80 ezer cse­rép gyártásához. A világ kü­lönböző pontjain négy ilyen üzemet szerelt fel a ferrarai vállalat. December elején kez­dődik meg a próbagyártás, és várhatóan mór az év elején kapható lesz a római cserép. Dr. Tamáska János igazga­tóval beszélgettünk az új ter­mékről és a vállalat megszü­letésének körülményeiről félig kész irodájában.- Napjainkban mind na­gyobb szükség van arra, hogy felzárkózzunk az építőanyago­kat magas színvonalon gyártó országok mögé, és lépést tartsunk a legújabb technoló­giákkal. így született meg az ötlet, hogy cserépgyárat kel­lene építeni, a sok gonddal küszködő 43. számú Építőipari Vállalat egyik panelüzemé­ben. Több külföldi céggel is megkezdtük a tárgyalásokat, míg végül a ferrarai cserép­gyár ajánlatát fogadtuk el. Természetesen ezzel is szeret­nénk enyhíteni a Magyaror­szágon meglévő cseréphiányt. — A régi latin építészeti emlékekről ismert kettős hul­lámú, úgynevezett római cse­rép alapanyaga különleges szemcseszerkezetű beton - folytatta beszélgetésünket dr. Tamáska János. — Az ebből készült masszát formába öntik, majd nyolc órán keresztül 80 fokos érlelőkamrában segítik a cement megkötését. Ezret kiküszöbölhető a hiányos ége­tés miatt a beázás és kifagyás veszélye. Az egészet már alapanyagában színezik, így az esetleges vágásnál, törés­nél nem üt el egymástól a cserép belső és külső színe, esztétikusabb a megjelenése. Lehetőség van az élénk piros mellett barna, fekete, zöld fe­lületek előállítására is. Mész- virágzás ellen akriláttal fúj­ják le. A normál cserép mellett gyártanak fél-, gerinc-, job­bos és balos oromcserepet, amely végeit derékszögű rész zárja le. Kiegészítő elemeket is készítenek, mint szellőző, rúdáteresztő, lehorgonyzó, hó­fogó. Minderre a napjainkban egyre nagyobb teret hódító tetőtér-beépítésnél van szük­ség. Sz. K. Pécs már csak hagyomány Játékfilmszemle a Kongresszusi Központban Feszes nadrágok - mintás szövetek Egymillió Interfer-termék Szűnőben az egyszínű divaf A XVIII. Magyar Játékfilm­szemlét 1986. február 8—12. között Budapesten, a Kong­resszusi Központban rendezik meg — született meg nemrég a döntés a Művelődési Minisz­térium Filmfőigazgatóságán. Pécs már csak mint hagyo­mányteremtő kerül szóba a magyar filmek seregszemléjén: ,,a játékfilmszemle legyen foly­tatója a budapesti és pécsi szemlék legjobb hagyományai­nak”. A szemle igazgatóját, Gom­bár Józsefet kértük fel, tájé­koztassa a Vasárnapi Dunán­túli Napló olvasóit a szemlé­ről : — Valóban szeretnénk, hogy Pécs legjobb hagyományai je­len legyenek a Kongresszusi Központban is, melyre azért esett a választás, mert jó fel­tételeket tud teremteni a ma­gyar film alkotóinak, a filmmű­vészetünk iránt érdeklődő bél­és külföldi kritikusoknak és filmforgalmazóknak. Minden eddigi szemlének, így a soron következőnek is az az alapve­tő feladata, hogy nyújtson át­tekintést egy év filmtermésé­ről; nyerje meg a társadalmi, politikai és kulturális közvéle­ményt. A szemlefilmek díszelő­adásai mellett azért egyenran­gú rendezvények lesznek feb­ruárban is a közönség- és kri­tikustalálkozók, az alkotó be­szélgetések, melyek sorát né­hány újdonság is gazdagítja. Az egyik ilyen, hogy a szemlére meghívjuk az országból a filmklubok vezetőit is. A film­klubok fontos szerepet töltenek be a filmkultúra alakításában, a filmművészet kiemelkedő al­kotásainak megismertetésében, a filmízlés fejlesztésében. Egy filmklubszövetség megalakulá­sa segítené ezt a folyamatot, melynek továbbra is patroná- lója marad a Magyar Filminté­zet és a MOKÉP. A filmforgal­mazás átalakulásának részesei vagyunk, tehát cselekedhetünk is abban, hogy a mozi, a film­klub, a videó és a televízió között milyen munkamegosztás alakuljon ki, hiszen mindegyik­nek megvan a létjogosultsága és sajátossága. A szemleprogramról még nem kaphattunk tájékoztatást az igazgatótól, hiszen a stú­diók döntenek arról, hogy me­lyik filmjüket nevezik. Az idén készült és már bemutatott fil­mek mellett tehát ott lehetnek a mozikban még bemutatásra várók: Erdős Páltól a Vissza­számlálás, Gothár Pétertől az Idő van, Szomjas Györgytől a Falfúró, Zolnai Páltól az Emb­riók, Tímár Pétertől az Egész­séges erotika, Dobray György­től a Szerelem első vérig, Szurdi Miklóstól a Képvadá­szok, Kézdi Kovács Zsolttól a Rejtőzködő, Maár Gyulától az Első kétszáz évem, Janusz Ma- jeroskytól a Szökevények, Uj- váry Lászlótól a Mátyás, az igazságos, Gaál Istvántól az Orpheusz és Euridiké, Xantus Jánostól a Valami van a tekin­tetében és Bujtor Istvántól az Elcserélt kastély. B. L. A hazai ruházati ipar nem kényezteti túlságosan a magyar fogyasztót. Akad azonban ki­vétel is mint például az EKIS, a FÉR, a HUNGAROTEX, az ANILIN és a TEXÉRT által lét­rehozott gazdasági társulás. Az Interfer abban különbözik az eddig ismert cégektől, hogy nemcsak az alapanyagot, a kel­lékeket állíttatja elő, de idő­ről időre a fogyasztói igénye­ket is figyeli. Egy év alatt közel 70 millió forintos beruházást valósítottak meg, új márkákat honosítottak meg, az európai divattal meg­egyező modelleket doptak piac- -a. Februárban szerződést kö­töttek az amerikai Bluebell cég­gel, amelynek értelmében vVrangler márkájú sportos ru­hákat és ingeket gyártanak, forgalmaznak kizárólagos jog­gal Magyarországon. Saját fejlesztésű termékeik szép, ízléses kivitelű női, férfi és gyermekruhák. Arra töreksze­nek, hogy a különböző korú vá­sárlók az ingtől a cipőig min­dent megtaláljanak a kínálat­ban. A legkisebbeknek szánt termékek a Jumbó nevet vise­lik, a serdülők a Yoyo-t keres­hetik, a huszonévesek ruháin pedig a Gemini címke dísze­leg. Szeptemberben 31 modell gyártását kezdték meg, jövőre pedig mintegy 55—60 lesz ál­landóan a piacon. A már kész modellek között 5-féle nadrág, 4-féle dzseki, 6—8-féle ing, va­lamint pulóverek, szabadidő- ruhák és pólók szerepelnek. Tervek szerint jövőre külön­féle kiegészítőket — cipőt, tás­kát és sapkát — is gyárta­nak. Mintegy félmillió Wrangler és 1 millió Interfer cikk jelenik meg a piacon. Az alapanyagok jelentős részét egy újfajta tex­tilnemesítő eljárással, kőmosás­sal készítik. De alkalmazzák az egyedi színezést is, ami azt jelenti, hogy a fehér anyagból készült ruhát az értékesítést megelőző egy-két héttel a kí­vánt divatszínre festik. Havonta akár húszezer ter­mék átszínezésére is vállalkoz­nak. Sőt, amint azt Serestey Vilmos, az Interfer Ipari és Ke­reskedelmi Gazdasági Társa­ság igazgatója elmondotta: felkészültek a nyomott mintás termékek előállítására is. A másfél éve alakult gazda­sági társaság idén 300 milliós bevételre, jövőre pedig ennek duplájára számít. Termékeit továbbra is elsősorban az In­terfer baráti körön belül for­galmazza. Ennek egyébként tagja a pécsi székhelyű Meru- ker is, amely öt városi boltjá­ban rendezett be egy-egy sar­kot az ilyen termékeknek. F. D. Elégtelen Édeskevés — összegezhetnék tapasztalataikat az élelmiszerek minősége felett őrködök, akik­nek rostáján az elmúlt hónap­ban főként édesipari termékek akadtak fönn. Az alábbiakban közreadjuk a Baranya és a Tolna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomá­sok szokásos havi gyorsjelen­téseiben szereplő főbb kifogá­sokat. Visszatérően jelentős töltelék­hiányt mutatott a mihályi Tán­csics Termelőszövetkezetben gyártott, tízdekás csomagolású, citrom ízű savanyúcukorka. A szabványokban évről évre mind alacsonyabban megállapított, jelenleg minimálisan tíz száza­lékban előírt töltelékarány he­lyett alig több mint hat száza­léknyi töltelékarányt találtak. A gyártó ellen szabálysértési feljelentést tettek. A Budapesti Édesipari Válla­lat Duna Csokoládégyárában gyártott Duna-kavics cukordra­zsé a hibás szemek nagy ará­nya miatt nem felelt meg a szabvány követelményének. Fe­gyelmi felelősségrevonásra tet­tek javaslatot. Törmelékes volta, sötétebb színe miatt elégtelen osztály­zatot kapott a Kaposvári Cu­korgyár Balaton nagymokka kockacukra, melyet a Mecsek ÉVKV dombóvári fiókja raktá­rában mintáztak. A gyártó el­len fegyelmi felelősségrevonást javasoltak. A megengedettnél nagyobb a nedvességtartalma a Máté­szalkai Sütőipari Vállalatnál gyártott és a Győri Keksz- és Ostyagyár által forgalmazott, neqyvendekás csomagolású Jumbó keksznek, mely érzék- szervileg is éppen csak hogy megfelelt a szabvány legalsóbb követelményének. Az első alka­lommal észlelt hibáért a gyár­tót figyelmeztették. M. Z. Kuruzslásról már régen nincs szó Zöld orvoslás Kísérletek a pécsi Gyógyszertári Központban Mind több növényről, gyom­ról derül ki, hogy tartalmaznak értékes anyagokat. Hogy miket, és azok mire hatnak, ma már tudományos intézetekben, la­boratóriumokban kutatják, hosszú kísérletek igazolják, vagy vetik el a feltevéseket. Hódít tehát a ..zöld orvostudo­mány”. Természetesen a gyógy­növényekkel is értőn kell bán­ni, hogy ne lehessen kuruzslás­ról beszélni. — Kuruzslásról már régen nem lehet beszélni — tiltakozik dr. Szabó László gyógyszerész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a pécsi Gyógy­szertári Központ gyógynövény­laboratóriumának vezetője. — Minden használatban levő nö­vény hatóanyagának megvan­nak a reális kémiai alapjai. Azokat, amelyeknek a legcse­kélyebb mérgező hatásuk van, nem alkalmazzuk semmilyen keverékben. A gyógynövény-laboratórium a legkevésbé sem hasonlít ,,boszorkánykonyhára”. Csere­pek, zacskók, üvegek, pipetták, üvegtálak csírázó babokkal, radiátoron száradó almahéjak és könyvek. A kémiai berende­zések egy másik helyiségben találhatók. A laboratóriumban figyelik meg a növények ható­anyagait, közismert gyógynövé­nyekből újabb teakeverékeket állítanak elő, például epehó­lyag vagy emésztési zavarok ellen gyógynövény eredetű ké­szítményekkel kísérleteznek, öt­leteket adnak tovább a nagy kutatóintézeteknek, amelyek megvalósításához már renge­teg pénz és ipari háttér szük­séges. Sokfajta kísérleten dolgozik munkatársaival dr. Szabó László, de mindenre azt mond­ja, hogy még a kezdet kezde­tén tartanak. Szeretnének pél­dául szennalevélből hashajtó­lekvárt csinálni, almahéjból, szőlőbogyóból fontos, talán ví­rus ellen is ható anyagokat ki­vonni. Dr. Szabó László több ismert kutatóintézetben dolgo­zott, csak júniusban jött a Gyógyszertári Központba. Fog­lalkozik a biokertészet növény­kémiai alapjaival, vagyis azt vizsgálja, hogyan hatnak egy­más növekedésére a különböző növények. Kapcsolatokat épí­tett ki a POTE intézeteivel.- Milyen esetekben ajánlha­tó a gyógynövények használata és min alapszik gyógyitó hatá­suk? — A gyógynövények többsé­gének speciális és általános seitbiológiai hatása van. A sej­tek elöregedését az oxidáció sietteti, a növényi molekulák pedig söprögető molekulák, gátolják az oxidációt azáltal, hogy lekötik a szervezetben le­vő szabadgyököket, így késlelte­tik a sejt öregedését. A növé­nyekben rengeteg aníioxidáns van, például C-vitamin és E- vitamin. Roborálnak, frissíte­nek, iá hatásúak a betegségek megelőzésében, fokozzák a szervezet alkalmazkodóképes­ségét, adaptációját. Egyes speciális hatóanyaguk folytán pedig használhatók például szív-, érbetegségek, emésztési zavarok ellen. Mi egyébként Baranyai Aurél hagyományait őrizzük és fejlesztjük tovább itt, a központban. B. A. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom