Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-21 / 349. szám
Baranya második legnagyobb termelőszövetkezete Az abaligeti tsz beolvad a sásdiba Az abaligeti tsz kovácsszénája! szarvasmarha-istállóit átalakították és baromfinevelőként hasznosítják Kalocsai Ernő és Duba Zsolt ellenőrzik a zöldségfeldolgozó gép működését a Szigetvári Konzervgyárban Szigetvári Konzervgyár — Cserkúti Mezőgép Gépfejlesztés együtt Külföldi helyett hazai zöldségfeldolgozó berendezések Piac esetén kezdődhet a sorozatgyártás Az abaligeti és sásdi termelőszövetkezet vezetősége a szövetkezetek továbbfejlődése érdekében napirendjére tűzte a két gazdaság egyesülését és ennek előkészítésére közös bizottságot hozott létre. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szövetkezeti főosztálya ez év október 4-i leiratában hozzájárult ahhoz, hogy a témát — mely szerint az abaligeti Kishajmósi Hegyhát Tsz 1986. január 1-vel beolvad a sásdi Búzakalász Tsz- be — tűzzék a szövetkezeti közgyűlés napirendjére. November végén a közgyűlések lezajlottak, az abaligeti és a sásdi szövetkezeti tagok szavaztak és kimondták az igent. A beolvadásról, mint a fúzió egyik formájáról már az 1967 III. • számú Szövetkezeti Törvény rendelkezik. Megyénkben ez az első eset, hogy két szomszédos szövetkezet az egyesülésnek ezt a módját választotta. A különbség mindössze annyi, hogy az eljárás egyszerűbb, nem kell új vezetőséget, új elnököt választani, nem kell új alapszabályt alkotni, marad a befogadj, ez esetben a sásdi tsz neve, székhelye. Pusztán a belső normákat, tagi jogokat kell egységesíteni és a befogadó szervezet vezetőségét, bizottságait a beolvadó tsz tagságából kiegészíteni. Mindez az első közös közgyűlésen történik majd meg. A sásdi termelőszövetkezet tavaly 36,4 millió forint nyereséggel zárta az évet — idén is nyereséggel zárnak — Abali- getet viszont tavaly szanálták, s ez évi várható veszteségük is 9 millió. A veszteség fő forrása az évi 25 milliós termelésre képesített kishajmási ke- rámiqüzem, amely az utóbbi két évben már csak 50 százalékos kapacitással működött. A hektáronként 3,91 aranykoronás — vagyis rendkívül mostoha termőhelyi adottságú — önállóságának első évét zárja a Mohácsi öntöde. Gazdálkodási adatai arról tanúskodnak, hogy a 360 fős üzem jól sáfárkodott az önállóság biztosította nagyobb lehetőségekkel. Elképzeléseik zömmel megvalósultak, sőt a vártnál valamivel nagyobb sikert mutat a tervezettnél várhatóan 10 százalékkal több termelési érték, s az ugyanilyen mértékben nőtt nyereség. — üzemünk a kohászati ágazat kisüzemi perifériája. De ebből számunkra nem az következett, hogy „leüljünk", hanem az, hogy kihasználjuk a változó piac és a kisüzem nyújtotta, a mozgékony üzletpolitikát célzó lehetőségeket — mondja Baricz Imre igazgató. — Közelebbről ez azt jelenti: olyan fémszerelvények, vízhálózati szerelvények gyártására álltunk rá, amit keresnek a piaabaligeti szövetkezet növény- termelési eredményei nem rosz- szak. A gazdaságot főként az ipari ágazata „ültette le". Gondjaik az idén tovább bok- rosodtak, a tsz hónapokig elnök nélkül állt. Szeptember óta Nyári Gyula, a sásdi tsz főállattenyésztője állami biztosként vezeti a gazdaságot. Az abaligetieknek a beolvadás a nehéz helyzetből való kilábalást és a gazdaságipénzügyi kibontakozás lehetőségét ígéri. Sásd termőterületet és kihasználatlan termelőkapacitást nyer. Renner Tibor, a sásdi szövetkezet elnöke legfőbb előnyt a takarmánykérdés megoldásában látja. Eddig évente 2000 tonna abrakot kellett vósárolniok. A 6267 hektár föld — amiből 2200 hektár erdő és a gyep — nem tudja eltartani a nagy állatlétszámot, a 2400 szarvasmarhát, a 8000 darabos törzslúdállományt, a 800 000 pecsenyecsirkét, a 100 000 növendéklibát és a 100 000 mulard kacsát. Abali- getnek ezzel szemben alig van állatállománya, .csak juhot tartottak, de mivel az is veszteséges, átmenetileg a minimumra redukálják. Ily módon a jövőben nem szorulnak takarmányvásárlásra, önellátóak lesznek. A sásdiak sok, eddig kihasználatlan lehetőséget fedeztek fel a szomszédoknál. Kovácsszénája és Bános között van egy 300 hektár vizes, elhanyagolt terület, ahol a melioráció után hektáronként 70 mázsa gabonát tudnak majd termelni. Az abaligeti tsz-ben nagyüzemi állattartó épületek állnak évek óta kihasználatlanul. Ezeket Sásd már jóval az egyesülési közgyűlések előtt kibérelte, Kovácsszénáján három marhaistálló átalakítását kezdték meg olyan tempóbon, hogy az első ólat november 6-án, a másodikat december 2-án baromfival már be is telepítették. Közben az abaligeti cszcon. Júliustól kezdve készítünk — saját fejlesztés alapján — felszíni tűzcsapokat. Új típus, bejött, van rá kereslet. Vállalunk sokféle bérmunkát: néhány öntvény — többek közt például az úgynevezett ejektoros kutak- egyedül nálunk kaphatók kis szériában az országban. Kihasználtuk az exportlehetőségeket is: Csehszlovákiába, az NDK-ba és Lengyelországba irányuló kivitelünk az idén a tavalyi 30 százalékával növekedett. Természetesen gondjaik is akadtak bőven. Az anyagellátás olykor akadozott: fontos öntészeti alap- és segédanyagok hiányoztak - a folyamatos üzemet ugyan nem veszélyeztetve, de biztonsági tartalékok nélkül. Változatlanul nem erős oldaluk a műszaki fejlesztés: szonyokat Sásdra vitték és baromfigondozóvá képezték át őket. A beruházásnak ezzel az imponáló tempójával sok abaligeti szavazatot nyertek el. Az emberek meggyőződtek róla, hogy a fúzióval bővül a munkalehetőségük. A tsz biztos megélhetést kinál, és az állct- tenyésztés bővítésével foglalkoztatásba vonják Husztót, Kovácsszénája, Orfű, Bános, Tekeres, Szatina eddig háztartásban dolgozó asszonyait is. A következő baromfitelepet Bánoson indítják be. A most folyó beruházás befejezése után 20—25 millió forint értékű csirkét, kacsát bocsátanak ki. Abaligeten is bővítik a háztáji állattartást, ezáltal mind a tsz, mind a tagság jövedelme növekedhet. Az egy főre eső személyi jövedelem Sásdon 61 912 forint, Abaligeten 44 052 forint. Ha a termelést a sásdi színvonalra emelik, akkor az egy főre jutó bruttó jövedelem is eléri a sásdi tsz jelenlegi átlagát. Ehhez azonban hatékonnyá kell tenni a kerámiaüzem működését. Erre keresik a megoldást. Ki kell aknázni a jelentős erdőterületet, Abaliget—Orfű az elavult kemencékből nem lehet minőségi terméket önteni, előállítani. Megvettek egy szabadalmat, amit külső segítséggel - a volt Vasipari Kutatóintézet szakembereinek közreműködésével - adaptálni fognak. A terv: a vas öntés utáni „feljavítása”, utókezelése, olvasZ- tástecnclógiai továbbfejlesztésre, melynek révén jobb minőségű terméket tudnak majd előállítani. Bár a kísérletek zöme lezajlott, a tényleges üzemi hasznosítás ép eszközeik korlátozottsága miatt egyelőre késik. Az öntödeiek fizetése átlagban nem- rossz: megközelíti a környékbeli mezőgazdasági üzemekét. A fluktuáció elviselhető mértékre szorult és lényegében csak a melegüzemiekre korlátozódott. Bérfejlesztésük idegenforgalmi jellegében rejlő lehetőségeket. Jövőre idegenforgalmi irodát nyit a tsz a szövetkezeti turizmus, üdültetés megszervezésére. Tekerest, Bánost üdülőfalvakká kívánják fejleszteni. Megkezdik 72 hektár, tóra néző parlagföld kiparcellázását, 300—400 négyszögöles telkeket alakítanak ki. Ezeken a zártkerti előírásnak megfelelő hétvégi házakat építhetnek majd a leendő tulajdonosok. Baranya megye második legnagyobb termelőszövetkezetének körvonalai bontakoznak ki Hegyháton. Területe 9058 hektár lesz, amiből 4902 a szántó, 2042 hektár az erdő, 1745 hektár a gyep. A nagy szövetkezet Sásd, Meződ, Vázsnok, Fel- sőegerszeg, Varga, Vásáros- dombó, Tarrós, Tékes, Geré- nyes, Kisvaszar, Ág, valamint Abaliget, Husztót, Kovácsszénája, Orfű, Bános, Tekeres, Kishajmás és Szatina határában gazdálkodik 1445 lős taglétszámmal'— ebből 506 a nyugdíjas —, és a szükségekhez igazodó alkalmazotti létszámmal. az idén 5,5 százalékos volt — amivel az iparág átlaghoz viszonyított hátrányból sikerült valamit behozni —: jövőre azonban már csak 4 százalékos lesz. A vállalati gmk-k az öntödében úgy biztosítottak a fizikai munkások jelentős részének többletkereset lehetőséget, hogy valódi hiánypótló munkát végeztek. 1986-ban az öntödében tehát minden attól függ, ki tudják-e termelni a fedezetet, a szinttartó s egyben a profilt bővítő beruházásokhoz. Ha ez megtörténik, és tervezett új termékeik jobb minőségét a piac „elismeri", még akkor sem kerülhet bajba, ha hagyományos cikkeik iránt netán csökkenne a kereslet. Varga J. Az élelmiszer-gépgyártás fejlesztésére tavasszal géptervező csoport alakult a Cserkúti Mezőgép Vállalatnál. Vezetője dr. Kalocsai Ernő. A team tagjai: Duba Zsolt, Gyenis Sándor, Kohner József gépészmérnökök. Első újdonságuk, a zöldségfeldolgozó, nemrég született meg. Nyúzópróbája októberben kezdődött a Szigetvári Konzervgyárban. Egyesíti magában az amerikai Ulschel, valamint a nyugatnémet Her- born cég Bulgáriában továbbfejlesztett konzervgyári gépének tulajdonságait és a Szigetvári Konzervgyár igényeit. A szigetváriaknak szinte pillanatokon belül kellett az első prototípus, hogy a tőkés exportot sikerüljön teljesíteni. A meglévő amerikai és a nyugatnémet-bolgár zöldségfeldolgozó berendezésük kapacitása nem elég. A mezőgépes változat nagyobb teljesítményű, óránként 3 tonna alapanyagot, - sárga- és fehérrépát, paszternákot, zellert dolgoz fel, vagyis szeletel, csíkoz és kockára vág. Az igénytől függően végzi a csíkos vagy kockaméretre történő aprítást. Képes 3,6 és 10 milliméter vastag csíkokat vágni. Kockásra a 10 milliméteres csíkokat formázza. A nyugat-európai piacon ez a méretigény. A továbbfejlesztés nem egyszerű dolog — mondja Gyenis Sándor. — A méretigényeknek viszonylag könnyebben feleltünk meg, például tudunk akár egy milliméter vastagságú répaszeleteket is kialakítani. A kockakihozatalunk 50 százalékos, mint az Uls’chelé, vagyis egy répa esetében akár a felét is szép alakú kockákra szabdaljuk. — Az eredeti sebességtől nem tértünk el, nem ezzel értük el a teljesítménynövelést - kapcsolódik beszélgetésünkbe Duba Zsolt. — Ehelyett a vágószerkezetet szélesítettük, ami nem kis fejtörést okozott a kések előteremtése miatt. Az Ulschelé ugyanis bonyolult, túl drága. Végül az eredeti Her- born szolgált mintául, amit az eszéki konzervgyárban vizsgáltunk meg. Siker koronázta a késpótlást, a faipari gyalu késeit módosítottuk. Jelenleg a kísérleti gépen a 3 tonna bemenő nyersanyagból másfél tonna kocka formájú, további feldolgozásra kefülő, első osztályú alapanyag jön létre. A fejlesztők, Kovács Rudolf művezető, Hofecker János szerelő lakatos, János Sándor elektromérnök, Fotos Emil gépésztechnikus bevonásával két és fél' hónap alatt megalkották a magyar változat prototípusát. A honosítás rekordidő alatt sikerült, amiért a fizikaiaknak komoly célprémium járt. A diplomások aktivitására jellemző, hogy ők is forgácsoltak, köszörültek. Nem egyszer késő éjszakáig bent tartózkodtak. Október közepétől, az újdonság munka közben vizsgázik. Szigorú birák a konzervgyári műszakiak. A 260 órás üzemi próba után biztosan elmondható, hogy a mezőgépes termék strapabíró, könnyen kezelhető, kevesebb vele a tmk- munka. A várt teljesítményt jól hozza. Kisebb működési problémák adódtak, amelyek a beüzemelés alkalmával természetesek. A második prototípusnál, amelyet most gyártottak le Cserkúton, ezekre már jobban ügyeltek. így egyebek között megszűnt az oldalirányú elszivárgás, egyenletes lett a kivezetés, hőkezelt, nemesített tengelyeket szereltek be. Szigetvár ismét, szoros határidőt szabott. November 21-től az újabb ZK-01 már üzemel. — A szigetvári kapcsolatunkat szeretnénk megtartani — mondja dr. Kalocsai Ernő vezető tervező. - Nemrég répafejezőt alakítottunk ki nekik, megrendelésükre dolgozunk a zakuszkatöltő másik prototípusán. Közös termékeink értékesítésében nagy segítséget jelentenek a konzervgyári piaci ismeretek. A zöldségfeldolgozó iránt érdeklődött többek között a Magyar Hűtőipari Vállalat is. Ha lesz megrendelés, a jövő évtől kezdődhet a sorozatgyártás. Ezért arra törekednek, hogy a prototípus készítésénél tapasztalt sok élőmunka-ráfordítás csökkenjen, a bonyolult gyártás egyszerűsödjön. Az import rozsdamentes acélok és lemezek felhasználása pedig tovább mérséklődjön. A pótalkatrész-ellátást a Mezőgép biztosítja. Csuti J. HÉTVÉGE 5. Kihasználták a kedvező piacot Eredményes munka - egyszerű eszközökkel A Mohácsi Öntöde az önállóság első évében 1986. január 1-től közösen gazdálkodnak 19 falu határában Á tagok megszavazták, a minisztérium hozzájárult Á továbbfejlődés érdekében választották a közös utat A sásdi tsz számítóközpontja
