Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-21 / 349. szám

Beszélgetés dr. Bognár Zoltánnal, a megyei tanács elnökhelyettesével Dr. Bognár Zoltán Ha ezt mondjuk: Pécs, Ne­velési Központ, már aligha kapjuk fel a fejünket. Meg­szoktuk a hatalmas épület- együttest, mindennapjaink ré­szévé lett. Ám ha hozzátesz- szük: ennek elkészülte is az 1985-ben befejeződő tervidő­szak eredménye volt Baranyá­ban — már többen csodálkoz­nak. És sorolhatnánk tovább a példákat, az előrelépés, a fej­lődés bizonyítékait. Dr. Bognár Zoltánt, a megyei tanács elnökhelyettesét meg­kértük, készítsen számvetést lapunk olvasóinak Baranya VI. ötéves tervidőszakáról. — Mielőtt a részletekről szól­nék, nem felesleges kiemelni: a VI. ötéves tervnek új voná­sa volt a korábbival szemben, hogy szakított a beruházás­centrikus szemlélettel, az új építkezések mellett azokkal azonos rangú feladatként ke­zelték a rekonstrukciókat, fel­újításokat, a meglévő épület­állomány védelmét, korszerűsí­tését. Fontos célunk volt a köz­ségek népességmegtartó ké­pességének erősítése, arányo­sabb településfejlesztési prog­ramot kellett megvalósítanunk 1980-1985. között. — Időközben azonban olyan jelentős tényezőkhöz is alkalmazkodni kellett, mint a központi támogatás mérséklődése. — Ezzel együtt Baranya me­gyében a tanácsok összességé­ben eredményes öt évet zártak. Egy mondatba sürítve a vég­eredményt: a kiemelt célok na­turálison is teljesüttek, sőt né­hány területen a tanácsok túl is teljesítették a terveket. Ez több tényezőnek köszönhető. Az egyik legfontosabb, hogy erőforrásaikat a kiemelt fel­adatok megoldására koncent­rálták, amihez komoly segítsé­get jelentettek a társadalmi összefogás, a lakosság önerős fejlesztései, a különböző cél­lal megalakult társulatok (víz, gáz, út, szennyvíz), a magán­erős lakásépítés. A központi támogatás mér­séklésének természetesen van hatása, elsősorban azzal jár, hogy a szokásosnál nagyobb az áthúzódó beruházások és rekonstrukciók volumene. Ez pedig kedvezőtlen a VII. ötéves tervidőszak szempontjából is: annak pénzügyi forrásait terhe­li. Az áthúzódó beruházások összege 2 milliárd forint, a re­konstrukciók esetében 600-700 millió forint.- A VI. ötéves tervidőszak­ban a tanácsok 13 700 lakás felépítésével számoltak Ba­ranyában. Megerősíthetjük azt a jó hirt, hogy ennél ezerrel több épül lel? — Ez év végéig 14 700— -14 800 lakás elkészültével szá­molhatunk. A túlteljesítés egy­értelműen a magánerős épít­kezés növekedéséből adódik, az állami lakásépítés csökkent. Nem volt mentes azonban a gondoktól a magánépítkezés sem: az igényekkel nem tudott lépést tartani az építőanyag­ellátás és emelkedtek az árak. Mindent összevetve azt mond­hatjuk: a felépült közel 15 000 lakás, valamint a korszerűsíté­sek, lakáscserék igen komoly mértékben javították a csalá­dok jelentős részének lakáskö­rülményeit. Az állami lakásépítés mér­séklődése, az árak emelkedése elsősorban az önálló lakással 4. HÉTVÉGE Eredményes öt év Baranya megye mögött Arányosabb terü/etfej/esztési program A tervezettnél több lakás Több mint száz községben vezetékes víz nem rendelkező, alacsonyabb jövedelmű, a többgyermekes családok és a fiatal házasok lakáshoz jutását nehezítette. Éppen ezért a tanácsok 1984- ben — helyzetük megkönnyítése érdekében — részükre külön programot dolgoztak ki és pénzügyi támogatásokkal is se­gítik első önálló otthonuk meg- te remtését. I — Ha már a családoknál tartunk, nem járunk messze az iskoláktól sem. A demog­fejlesztések nem szerepeltek a VI. ötéves tervidőszakban a kiemelt feladatok között - né­hány jelentős létesítményrőf. Még a példálódzó felsorolás is gazdag képet mutat. Ebben az öt évben készült el a pécsi Úttörőház, a megyei könyvtár új épülete, a Nevelési Köz­pont és az SZMT könyvtára, a Mozgalmi Ház, a Munkásmoz­galmi és Helytörténeti Mú­zeum, a Csontváry Múzeum korszerűsítése, a Pécsi Kisga­megoldott már a vezetékes ivóvízellátás. A többi telepü­lésre — 130-ról van szó ­ideiglenes ellátási formák al­kalmazásával jut el az egész­séges ivóvíz, de hosszabb tá­von az a cél, hogy mindenütt, ahol ez szükséges, vezetékes ivóvízellátás legyen. A követ­kező tervidőszakban újabb 50 településre jut el a vezetékes víz. A fenti gondok mellett je­lentős eredmény, hogy jelen­m ** A tervidőszakban épült fel a pécsi Fészek Aruház is ráiiai hullám ebben a terv­időszakban az általános isko­lákban okozott nehézségei, a' következő tervidőszakban nyilván a középiskolákban.- A tanácsok kiemelt fel­adatai között szerepelt az ál­talános iskolai tanteremépíté­si program megvalósítása. A társadalmi összefogás ered­ményeként Baranyában a ter­vezettnél jóval több tanterem készült el. Az ebben az öt év­ben iskoláskorba lépők szá­mának emelkedése ellenére - 5000 gyermekről van szó — si­került elérni, hogy az oktatás körülményei összességében nem romlottak, sok helyen ja­vultak. Területi aránytalanságok ez­zel együtt még mindig van­nak, például Pécsett, a Kert­városban kevés a tanterem, nagy a zsúfoltság, számos he­lyen szükségtantermeket is igénybe kellett venni, több községben oktatás céljára alig alkalmas, elavult épületben tanítanak. Mindez azt jelenti, hogy a VI. ötéves tervidőszak végével nem lehet a progra­mot befejezettnek tekinteni. Az általános iskolákat most zsúfolttá tevő demográfiai csúcs pár éven belül mérsék­lődik, ugyanakkor a következő öt évben nő a megyében a középiskolások száma. Erre a tanácsok már eddig is készül­tek, több új létesítményt adtak át, gondoljunk csak a kert­városi 16 tantermes szakmun­kásképzőre, a Nevelési Köz­pont kollégiumára, a Művé­szeti Szakközépiskolára. Ezen­kívül vidéken is több középis­kolát bővítettek. Ha azonban az igényekkel lépést akarunk tartani, akkor a következő tervidőszakban Baranya me­gyében további 80—90 közép­iskolai tanterembe és mintegy 500 kollégiumi férőhelyre lesz szükség. Szeretnék említést tenni - bár a közművelődést szolgáló léria, Harkányban a Művelő­dési Ház, Komlón a Színház- és Hangversenyterem, és na­gyon sok községben korszerű­sítették a művelődési házakat.- Állandóan napirenden van az idősek helyzete, az hogy mind többen szorul­nak támogatásra. — A tanácsok fokozott fi­gyelmet fordítottak a szociális gondoskodásra, az egészség- ügyi ellátás fejlesztésére. Sok létesítmény szolgálta a cél megközelítését. Pécsett elké­szült a szociális foglalkoztató, új szociális otthon épül, vidé­ken e létesítmények közül tö.b- bet korszerűsítettek, bővítet­tek, számos községben műkö­dik már az öregek napközi otthona, kétszeresére nőtt azoknak a száma, akik házi szociális gondozásban része­sülnek. Azt is komoly ered­ménynek könyvelhetjük el, hogy az elmúlt időszakban a tanácsok évről évre növelték szociális segélyezési keretüket. Az időskorúak száma tovább nő és ez azt jelenti: helyzetük javításáért, sokoldalúbb segí­tésük érdekében még sokat kell tennünk a VII, ötéves terv­időszakban is. Indokolttá válik a társadalmi segítségnyújtás növelése. Az egészségügyi ellátást több új létesítmény tette, illet­ve teszi jobbá: a pécsi Lánc utcai rendelőintézet, a külön­böző kórházrekonstrukciók, fo­lyamatban levő nagyobb kór­házi építkezések Szigetváron, Harkányban vagy a megyei kórházban, a tüdőszanató­riumban.- Beszéljünk végül az egészséges ivóvizről. Bara­nyát e szempontból is ne­hezebb helyzetbe hozza, hogy aprófalvas megye, több helyen kell megoldani a lakosság ellátását. — Az elmúlt öt évben feszí­tett programot hajtottak végre a tanácsok, ennek eredménye­ként több mint 100 községben leg a megyében a lakások 83 százaléka be van kapcsolva a közműves vízellátásba. Más a helyzet a szennyvízzel, s ez egyebek mellett környezetvé­delmi gondokat is felvet.- Mit tart a megyei ta­nács elnökhelyettese a VI. ötéves tervidőszak legjelen­tősebb baranyai fejlesztési eredményének? — Nagyon nehéz erre vála­szolni, mert a különböző fej­lesztések másként érintenek embereket, településeket, ki­nek ez a fontos, kinek más. Mégis hajlok arra, hogy a tervidőszak egyik legjelentő­sebb fejlesztési eredményének a gázprogram megvalósításá­nak megkezdését tekintsem. Kiemelném még a belváro­sok rekonstrukcióját, az intéz­mények és lakások korszerűsí­tését, ezáltal a települések megújhodását, valamint a ke­reskedelmi ellátás javítását célzó fejlesztéseket, bár ez utóbbi nem elsősorban taná­csi feladat. De a felsorolás is meglepő lehet, mi minden ké­szült el az utóbbi öt évben: a Domus Áruház, a nagyközsé­gekben, városokban sorban az ABC-áruházak, az idegenfor­galom szolgálatában a Hu­nyor Szálloda, az orfűi kirón- dulóközpont a kempinggel, a belvárosban az Elefánt étte­rem ... A nagy létesítmények mellett bzonban sokszor az apróbb dolgok is örömet okoz­hatnak, például egy-egy ház, vagy környezetének megszé- pülése. összefoglalásként azt gon­dolom, hogy az elmúlt öt év­ben a tanácsi tervek megvaló­sítása révén jelentős eredmé­nyeket értünk el, sok szép lé­tesítménnyel gazdagodtak te­lepüléseink, de megoldásra váró gondok, problémák is szép számmal vannak, s' ez már a következő öt év felada­tait jelzi. Mészáros Attila Szita Zsuzsi és Imre Fotók: Proksza L. Testvérek A csúfolódás behallatszott a nyitott ablakon: beee, ne­ked nincs is testvéred!... Hárman kiabáltak a nyári ját­szótéren egy negyediknek, aki tisztes távolságban állt és kétségbeesett magányában egy botot felkapva futva in­dult feléjük. Szinte sírva kiál­tott vissza: de nekem is lesz, és akkor az enyém lesz a leg­kisebb! A botot látva a má­sik három közül kettő futás­nak eredt. Csak egy maradt a helyén ott a homokozóban, ahol egy két év körüli kis­gyerek, a testvére játszott. A botos gyerek megtorpant. A kisebb abbahagyta a homok öntögetést, riadtan felnézett, a nagyobb, az irnént még csúfolódó pedig kakas mód­ra szembeállt. Egy darabig nézték egymást, aztán az elégtételért induló, mintha mi sem történt volna, leguggolt a kicsihez pogácsákat for­málni. Testvérek. Amíg kisébbek, egymást átölelve alszanak, öltözködés közben egymást cukkolják, hogy melyikük lesz előbb kész. Ha elfeleznek valamit, a kisebb mindig kunyerál va­lamit a nagyobb részéből. Annyiszor kapnak hajba, ahányszor együtt kezdenek játszani, de ölre mennek mindenkivel, aki a másikat bántani akarja. Amíg kicsik, nehezen tud­ják megfogalmazni, mit je­lent számukra a testvér. Mi most mégis 9—10 éves gyere­kek — a Szigeti úti Általános Iskola 3. és 4. osztályosai egy részének — válaszait szedtük csokorba. A csaknem 20 gyermek ki­vétel nélkül azt mondta, hogy örül a testvérének, jó, hogy van testvére. A miértre a többség ezt válaszolta: mert van kivel játszanom, mert nem vagyok egyedül, s akadt egy kisfiú — akinek valószí­nűleg nagyobb lánytestvére van — aki így felelt: mert ad nekem ennivalót. Hogy kinek milyen a test­vére? íme, a válaszok egy része: az én tesóm ötéves, Áron a neve, vidám, szép és kedves. (Cs. I. 3/B). Nálam egy évvel fiatalabb, szem­üveges, Csabának hívják. (M. T. 4jC.). Az én testvérem na­gyon jó és szép lány. A haja barna, a szeme is. (H. I.. 3/B.). Nekem két testvérem van. Ikrek. Szőkék és aranyo­sak. Béla és János. (M. A. 4 C). Három testvérem van, kicsit verekedősek, de azért nagyon jók. (V. R. 3/B.). Az enyém 9 éves, közepesen jó és nagyon szép (Cs. L. 3 C.). A második kérdéscsoport­ra, hogy mikor szoktak együtt játszani, illetve hova szoktak együtt menni, a többség is válaszolt: késő délután és szombat-vasárnap játszunk. Legtöbbször sétálunk vagy ki­rándulunk az anyuékkal és elmegyünk a mamáékhoz. De akadtak ettől eltérő válaszok is. Akkor szoktunk játszani, amikor én ráérek. (F. T. 4 C.). Amikor befejeztük a tanu­lást. (S. P. 4/C). Tanulás Knoch Ildi és Péter után és hét végén. (T. A. 4 C). Amikor hazaérek az is­kolából. (T. A. 3/B.). Otthon sokat játszunk és beszélge­tünk, csak néha kirándulunk, (V. E. 4 C). Sokszor megyünk a telekre és Harkányba. A nyáron Szilvásváradon vol­tunk. (T. T. 4/C.). Mi sokszor utazunk. Voltunk Kaposvá­ron, Budapesten. (É. C. 3'C.). A karácsonyt már nagyon várják. Részben mert aján­dékot szeretnének kapni, részben mert ők is ajándé­kozni akarnak. Az igényeik nem túlzóak, s a többségnek megtakarított pénze is van. A legtöbben könyvet, babát látnának szívesen a kará­csonyfa alatt, illetve azt akarnak adni a testvéreiknek. De akadnak, akik mást re­mélnek, illetve ígérnek: én egy Rexona sprayt veszek a nővéremnek és nagyon sok könyvet szeretnék kapni. (L. P. 4 C). Még nem tudom, hogy mit veszek, de én egy kutyának örülnék. (A. I. 4/C.). V-nek egy könyvet és egy babát szeretnék venni, K-nak szappanokat, Gy-nek színe­zőfüzetet, ceruzákat, de nincs pénzem. (V. R. 3/B.). Új bimbit veszek a tesónak, van 50 forint megtakarított pén­zem. Ö biztosan nem ad sem­mit,-mert még kicsi. (T. A. 3 B.). Már megcsináltam az öcsi hajóját és jól eldugtam. Nekem elég lesz, ha rajzol valamit ajándékba. (M. T. 4/C.). Matricát veszek a nő­véremnek. Jó lenne, ha ő egy játékpisztolyt adna (Cs. Z. 4 C). S végül még egy kér­dés: ha nem kaptok semmit a testvéreitektől, nagy baj lesz? Egyöntetű volt a vá­lasz: á, dehogy, anyuéktól úgyis kapunk, majd ezzel ját­szunk ! T. É. ___________________________—

Next

/
Oldalképek
Tartalom