Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-18 / 316. szám

1985. november 18., hétfő Dunántúli napló 5 Fiatalok, feltalálók világkong­resszusa (Tudósítónk jelenti Bulgórió ból) Tihanyi lános Péter pé­csi fiatalember találmá­nyának leírásával is talál­koztam a plovdivi világki­állításon. A fiatal feltalá­lók világkiállítását, melyet oz ENSZ égisze alatt ren­deztek a házigazdák, no­vember 4-e és 30-a között tartják. Födíjat az EVOLITE seb­gyógyító lámpa kapott. Ez a műszer egy budapesti team találmánya, nehezen gyógyuló külső fekélyek és sebek kezelésére alkalmas, és az esetek 70 százaléká­ban gyors sikert ígér. A fődíjon kívül még 8 arany­érem jutott Plovdivban a magyar feltalálóknak. A magyar pavilonban látható 137 találmányt egyébként 340 pályázó munkái közül választotta ki a hazai bíráló bizottság. A kiállítást, ahol 73 ország 4300 találmányát mutatják be, csak nálunk előzte meg nyílt pályázat. Ferling József Arany kapuk Idén karácsonyra kétsze­resére növelték a buda­pesti Aranykapu kisiparo­sainak számát és jelentő­sen nő az Aranykapu, sőt az aranykapuk áruválasz­téka és árutömege is. A KlOSZ-központ meg­egyezett a Skála áruházi szervezettel, hogy előttük, illetve a környékükön is szerveznek karácsonyi Aranykaput. így a Skála Budapest, Skála Prizma, Skála Metro áruházak előtt, valamint a Liszt Fe­renc téren és az óbudai főtéren lesz cgy-egy Arany- kapuvásár. A Népstadion menti Aranykapu novem­ber 30-án nyílik és decem­ber 23-án zár. Az áruhá­zak előtt, valamint a Liszt Ferenc téren a nyitás nap­ja december 2., a zárásé azonos a Népstadion Aranykapujának zárásával. Az óbudai főtéren decem­ber 7—8-án és a rákövet­kező két hétvégén tart nyitva az Aranykapu. Nyelvvizsga Pécsett Az Állami Nyelvvizsga­bizottság 1986. január 6-10-e között Pécsett is szervez állami nyelvvizsgát pécsiek, baranyaiak szá­mára. Jelentkezni alap- és középfokú vizsgára lehet orosz, francia, német, an­gol nyelvekből. Felsőfokú vizsga továbbra is csak Budapesten tehető. A jelentkezési lapokat és a vizsgadíj-befizetéshez szükséges csekket a Nyom­tatványellátó Vállalat bu­dapesti, Hegedűs Gyula utcai boltjában és a pé­csi Janus Pannonius Tu­dományegyetem Közgaz­daságtudományi Kara dé­káni hivatalában lehet be­szerezni. Jelentkezni hétfő­től december 1-ig lehet. A határidő letelte után be­érkezett jelentkezéseket a nyelvvizsgabizottság nem veszi figyelembe. A kitöl­tött jelentkezési lapokat a vizsgadíj befizetését igazo­ló csekkszelvénnyel együtt a JPTE Közgazdaságtudo­mányi Kar idegennyelvi tanszékére kell elküldeni (Pécs, Rákóczi út 80. sz. 7622). Szakszervezeti küldöttértekezletek Baranyában Nagyobb hangsúlyt a megelőzésnek! Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Baranya megyei küldöttértekezletén dr. Plechl Ágota, az EDSZ Bara­nya Megyei Bizottságának tit­kára az írásos előterjesztés szóbeli kiegészítéséhez az el­múlt öt év eredményeiről és munkájáról szólt. A feltételrendszer fejlődését ismertetve elmondta, épül a szigetvári kórház 11-es üteme, elkészült a Megyei Kórház 50 ágyas pavilonjának épületszer­kezete. A Lánc utcai rendelőt 1982-ben átadták, megépült két bölcsőde és három körzeti orvosi rendelő. Átadták a nyugdíjasok házát, valamint a hozzákapcsolódó öregek nap­közi otthonát. A felújítások közül elkészült a Megyei Kór­ház szülészete, a mohácsi kórház és a POTE Ideg- Elme­klinika. Átadtak hat új gyógy­szertárat. Javult a megyében a kardio­lógiai és onkológiai ellátás. A lakossági szűrővizsgálatokat Pécsett évek óta számítógépes adatfeldolgozással rögzítik. Előrelépést jelent az aprófal­vas települések szűrésében a speciális szűrőautóbusz. Baranya megyében az alap­ellátás biztosított: 186 általá­nos orvosi körzet működik, az egy körzetre jutó lakosok szá­ma 2328, (Az országos átlag 2460). Az üzemi orvosi ellátott­ság országosan a legjobb. A vitában szóltak arról, hogy bérgondok miatt veszélyben van a szociális otthonok kielé­gítő nővéri ellátottsága, hogy az Egyesített Egészségügyi In­tézményekben új, demokratiku­sabb jutalmazási rendszert ve­----------------------- * ---------------------­z ettek be. Többen megemlítet­ték a rossz műszerellátottsá­got. Vass Tiborné, az EDSZ Köz­ponti vezetőségének titkára el­mondta, most a szív- érrend­szeri betegségek, a rosszindu­latú daganatok, a mozgásszer­vi megbetegedések jelentik a legnagyobb veszélyt. Ezeket kell felszámolni. Kiss György, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig nem kap kellő hangsúlyt a megelőzés. Dr. Kó­bor József megyei főorvos szin­tén a megelőzést említette a legfontosabbnak. A küldöttértekezlet megvá­lasztotta az EDSZ Baranya Megyei Bizottságának elnöké­ül dr. Márton Zoltánt, titkárul dr. Plechl Ágotát. S. Zs. Siker a tehetséggondozó programban A Pedagógusok Szakszerveze­te Baranya megyei küldöttérte­kezletét szombaton tartották Pé­csen. A vaskos beszámoló átte­kintette a szakszervezet XI. kongresszusa óta eltelt idősza­kot, és foglalkozott a kongresz- szus határozatainak végrehajtá­sával, az MSZMP KB közokta­táspolitikai állásfoglalásának végrehajtásával, a pedagógu­sok élet- és munkakörülményei­nek alakulásával, a tantestületi demokrácia fejlődésével, az ok­tató—nevelő munka tárgyi és személyi feltételeinek fejleszté­sével. A beszámoló leszögezte, hogy a szakszervezeti munka eredményességét és a tagság hangulatát befolyásolták azok a politikai, gazdasági feszült­ségek is, amelyek az egész magyar társadalomban jelen voltak. Benkő Gyula megyebizottsá­gi titkár szóbeli kiegészítése után megkezdődött a vita: 13 000 óvónő, tanító, általános és középiskolai tanár, a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola tanárainak 95 küldötte ta­nácskozott: a vitában tizenket- ten szólaltak fel, heten Írásban cdták be hozzászólásukat. Ránics István és Péteri Fe­renc a nyugdíjas pedagógusok gondjairól szólt, Vincze László- né és Kórodiné Vörös Ilona a siklósi és szigetvári körzet aggasztó munkaerőhelyzetéről. Marci Mihályné a kis falvak iskoláinak fokozott segítését kér­te. Dr. Benedek Ferenc, a tu­dományegyetemen, Szakonyi La­jos pedig a műszaki főiskolán folyó átszervezés helyzetét is­mertette. Dómján Károly a me­gyei pártbizottság, Tolnai Jó­zsef, a szakszervezet közpon­ti vezetősége, dr. Bödő László az SZMT nevében kö­szöntötte a tanácskozást. A szakmunkásképző intézetek munkájáról Buzagits István tá­jékoztatott. Fischer János visz- szatekintett az elmúlt öt év alatt elért eredményekre. A sikerek között említette az iskolaelcké- szítés kiterjesztését, a tehetség- gondozó programot, a hiányos­ságok között a tanulmányi fe­gyelem lazulását. „Sok új tan­terem épült, javultak a szemé­lyi feltételek, mégis alig csök­kent a zsúfoltság és a pedagó­gushiány'', mondotta. Ezután megválasztották a pe­dagógus szakszervezet XII. kongresszusára és a szakszer­vezetek Baranya megyei érte­kezletére a küldötteket, vala­mint a Pedagógus Szakszerve­zet megyebizottságát. Az elnök dr. Erhardt Imre, a titkár Benkő Gyula lett. G. T. Növekvő igények Látleletet adott egy nagyon fontos „háttérágazat", a pos­ta gondjairól az a választói értekezlet, amelyet szombaton rendezett meg a pécsi Ifjúsági Házban a Postások szakszerveze­tének Pécsi Postaigazgatósági Területi Szakszervezeti Bizott­sága. A leglényegesebb tudni­valókat ismertető írásos be­számolóhoz Szépe Lőrinc, a TSZB titkára mondott szóbeli kiegészítést. Az ágazat követ­kező 5 évének alapkérdése: hogyan lehet a várhatóan csak a szinten tartásra ele­gendő beruházásokkal növek­vő igények mellett folytatni, sőt esetleg javítani a posta munkáját. Négy megye postásai mond­tak erről a gyűlés öt órájában felelősségteljes, a jobbítás le­hetőségeit kutató véleményt. Varga Gyuláné Keszthelyről és Németh István Zalaegerszegről a falusi, egyszemélyes hivata­lokban „kényszerű önállóság­gal", magukra hagyatva dol­gozó fiatal postások gondjai­ról szólt. Bakó Károlyné keszt­helyi körzeti bizalmi részlete­sen taglalta a nyári idényben a Balatonnál már-már elvisel- hetetlenségig növekvő gondo­kat: a telefonhelyzettel kapcso­latban a siófoki központ állan­dó túlterhelését. Mindezek csak kiragadott példák, hiszen a mintegy tizenöt hozzászólás­ban az ágazat valamennyi megoldandó kérése hangot kaDOtt az épület- és műszaki fejlesztési problémáktól a bér­kérdésig. Több hozzászóló han­goztatta: kell a fejlesztés, de nem a jócskán javítandó szo­ciálpolitikai körülmények ro­vására. Részt vett és felszólalt a qyűlésen Benke Gézáné, a Postások Szakszervezete köz­ponti vezetőségének elnöke, dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságá­nak osztályvezetője, Walter Ferenc távközlési-szolgálta­tási igazgató. Az utóbbi el­mondotta: a következő ötéves tervben, ha nem is a kívánt mértékben, de jelentősen nö­vekednek a telefonhálózat kor­szerűsítés és bővítés lehetősé­gei. A TSZB új elnöke Pacsi Erzsébet (Zalaegerszeg) lett, Szépe Lőrincet ismét titkárrá választották. V. J. A DN II. számítástechnikai versenyének győztese Szakács Tamás Baranyából, Tolnából, So­mogybái és Zalából, közel öt­ven pályamunka — oktatást segítő számítógép-program — érkezett a Dunántúli Napló II. számítástechnikai versenyére, melyet a középiskolásoknak hirdettünk meg. A legjobb 12 pályamunkát beküldő fiatal, szombaton, Pécsett, a 'Kodály Kollégiumban mérte össze tu­dását, s közülük Szakács Ta­más, a Nagy Lajos Gimnázium tanulója végzett az élen. Közvetlenül a verseny után beszélgettünk: Tamás csak fé­lig tud figyelni rám. Végre megvalósult egy álma: egy Spectrum számitógép tulajdo­nosa lett. Az értékes fődíj át­vételi elismervényét megillető- dötten írja alá. — Gyermekkoromban csilla­gászattal foglalkoztam — mondja, majd hozzá teszi —, szóval az általánosban. Most a fizikát szeretem nagyon . . . Mutatóujjával megböki orra alatt a szemüvegét. — A számitógép? — Logikát kíván. Sajnos, ne­kem számítógépem eddig nem volt, de itt-ott sikerült hozzá­jutnom. A nemrégiben barát­nőmmel, az ő gépén készítet­tünk egy könyvtárprogramot. Az otthoni könyvek lajstromozá­sára, rendszerezésére. Negyedikes, célja, hogy egyetemen tanuljon tovább. Minden valószínűség szerint az ELTÉ-re adja be felvételi kérel­mét, fizika szakra. Osztályfőnö­ke Györkő Zoltánná, s az A-ba jár. (Ez elmaradhatatlan infor­máció!) Pécsett laknak, édes­apja Vasason magyar—rajz szakos tanár, édesanyja a Zöld tömegből kiemelkedő épületegyüttes Vadszőlő a támfalakon Néhány hete — egy tévémű­sor nyomán — arról írtunk: van-e mód arra, hogy a pécsi panelépületek hatalmas, nyo­masztóan üres védfalait vad­szőlővel, repkénnyel futtassák be? A megkérdezettek szerint nincs ennek akadálya, de azt is hallottuk, hogy mihamarabb kell gondoskodni a kis cseme­ték elültetéséről, hiszen a nö­vénynek három, gondozással el­töltött esztendőre van szüksége ahhoz, hogy végre lássék a falon. A cikkre reagált Getto József Ybl-díjas építész: — A művészeti szakközépis­kola támfalrendszerét kifejezet­ten úgy terveztem, hogy a be­tonfalakat vadszőlővel futtassák be, mert úgy gondoltam, hogy a domboldalban zöld tömegből kiemelkedő épületegyüttes ha­tásos látványt kelthet. A telepí­tést megkönnyítendő írtam elő, hogy a támfalak mentén meg­határozott távolságban marad­janak szabad helyek a burko­latban. Éltünk a gyanúperrel, hogy az előírást nem vették eléggé komolyan. A helyszínen láttuk, hogy a Radnics utcai oldalon valóban szabadon maradtak járdalapnyi felületek, s azok­ban láttunk is csenevész növé­nyeket. Ám a hosszú kelet-nyu­gati irányú, s meglehetősen magas támfalak tövében ilyen hézagoknak a nyomát sem lát­tuk. Pedig éppen ezek a város Vízügyi Igazgatóságon dolgo­zik, könyvkötőként. Nővére, Esz­ter, a tanárképzőre jár, Péter bátyja most végez a bajai víz­ügyi főiskolán, öccse, Miklós, hetedik osztályos. A fődíjra mutatok. — Mi lesz a sorsa? — Feltehetően a családé lesz, szóval . . . szerintem el sem hiszik, hogy megnyertem. Mindenesetre a családi kasszá­ból nem igen futotta volna rá. Tizenhétezer forint nem kis pénz. Játékos életfilozófiáját a ver­seny közben barátjával, a ver­seny második helyezettjével — Tímár Andrásról van szó —, így gépelte be egy éppen „szabadnapos" gépbe: 1. Nyerni nem lehet. 2. Döntet­lent nem érhetsz el. 3. A já­tékból nem szállhatsz ki. Majd magyarázatképpen hozzátette: — Murphy törvénye ez. Min­den rendszer arra a tévedésre épül, hogy valamelyik szabály a fentiek közül nem igaz. Tamás sem szállhatott ki a versenyből, de — nyert. Kozma Ferenc felé néző, meglehetősen durván munkált betonfelületek azok, amelyek szinte követelik a gaz­dag növénytakarót. Észleletünket közöltük az épí­tésszel, akinek erre ez a tömör megjegyzése volt: — Akkor pedig tervtől elté­rően csinálták . .. Véleményt kértünk Kalla Gá­bor kertészmérnöktől, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat igazgatóhelyettesétől, aki mindenekelőtt leszögezte: — Mi szeretnénk a legjob­ban, ha az ilyen hatalmas felü­leteket — és idesorolom az Asz­talos János úti támfalat is — befuttathatnánk vadszőlővel. De ehhez már megrendelés kell . . . A Radnics utcában azt a pár tövet még tavasszal ültettük el, valóban nagyon gyatrán néz­nek ki, de hát ilyen a vadszőlő ennyi jdős korában. Azt hiszem, ezeket is, meg a később kiülte- tendőket is valami ráccsal kell majd védenünk, nehogy agyon­tapossák, mert gyomnak nézik. Az első három évben sok a gond vele, de ha megindult... A hosszú támfalakat illetően még azt mondta: ha nincsenek szabadon hagyott felületek, a vállalatnak nincs joga felvágni a burkolatokat. Erre mondta az építész: — Ezeket a felvágásokat ne­kem kell még elintéznem, és jó volna, ha közösen jelölnénk ki a kertészekkel a telepítési he­lyeket. Minél előbb! H. I. Amerikai magyar alapítvány A magyarországi kultu­rális értékek helyreállítá­sára, a múzeumok, kulturá­lis intézmények segítésére rendezett tárgysorsjátékot az Egyesült Államokban az amerikai magyar nemzeti művészeti alapítvány. A két éve létrejött alapítvány azt tekinti feladatának, hogy nemcsak az amerikai ma­gyarság, hanem az Egye­sült Államok egész lakos­sága körében támogatást szerezzen e célnak. Akció­ik bevezetéseként rendez­ték meg a sorsjátékot, amelynek főnyereménye két hetes magyarországi utazás volt. A szombat este New Yorkban megtartott sorso­láson ott volt Kocziha Mik­lós, hazánk New York-i főkonzulja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom