Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-01 / 300. szám

1985. november 1., péntek Dunántúlt napló s Befejezéséhez közeledik a kukorica betakaritása a felsőszentmártoni Zrínyi Termelőszövetkezetben Fotó: Proksza László Aczél György látogatása Tolna megyében Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja lá­togatást tett Tolna megyében. Szerdán Szekszárdon, a megyei pártszékházban Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei bizott­ságának első titkára, valamint Császár József megyei tanács­elnök fogadta és tájékoztatta a megye gazdasági és kulturális helyzetéről, eredményeiről és gondjairól. Délután Aczél György részt vett a Si- montornyai Vármúzeumban rendezett Ferenczy Béni emlék- kiállítás ünnepélyes megnyitó­ján, majd Ozorára utazott. Az ozorai általános iskolában ün­nepséget rendeztek Illyés Gyula születésnapjának előestéjén, s ebből az alkalomból az oktatási intézmény fölvette az író nevét. Az ünnepségen, ahol a vendé­gek között jelen volt Illyés Gyu­la özvegye is, Aczél György mondott beszédet. A búzaterület 90 százalékán már a földben van a mag Új lakóterület Pécsett A parcellázásra jelölt területen mór állnak a villanyoszlopok, és a csatornázást is megkezdték. A szárazság sok kárt okozott, de ha a fonákjáról nézzük a dolgokat, az őszi betakarítás­nál tapasztalhatók előnyei is. A cukorrépánál például a ki­sebb termésátlagért a tavalyi­nál magasabb cukortartalom nyújt kárpótlást. A cukorrépát kiszedni a kemény földből, gé­peket törő keserves munka, vi­szont a szállításkor nem kell plusz vontatóerőt alkalmazni: nincs sár, amibe beleragad­hatna a teherautó és traktor, mint például tavaly. A kukorica is megsínylette a szárazságot, a nedvességtartalma viszont előnyösen alacsony: kevesebb energiát kell felhasználni a szárításhoz. Általában elmondható, a ko­rábbi hónapok száraz időjárá­sa most meggyorsította az őszi betakarítás nagy munkáját. Október végére Baranyában mór csak napok kérdése és az összes cukorrépát betakarítják a földekről. A kukorica 85 szá­zalékát mór learatták, a gaz­daságok közel 30 százaléka, 20 üzem befejezte ezt a mun­kát. Más években november végéig, december elejéig is eltartott a kukorica betakarí­tása. Az viszont majdnem bi­zonyos, hogy a jövő évi bú­zánk elvetése drága lesz: a kemény földben a megfelelő magágy előkészítése az átla­gosnál jóval több munkával és energiaköltséggel jár. Ennek ellenére az előirányzott terület 90 százalékán már elvetették megyénkben a búzát, az üze­mek kétharmada befejezte a vetést. Tegnap Baranya délnyugati csücskében, az Ormánság há­rom termelőszövetkezeténél néztük meg, hogyan állnak az őszi betakarítással és a vetés­sel. A felsőszentmártoni „Zrínyi” Mgtsz-ben szerdán fejezték be a 440 hektár búza elvetését. Ahol az első stádiumban ke­rült az alaposan megdolgozott földbe a mag, már csírázik. A 380 hektárnyi kukorica beta­karításából még 100 hektár van vissza, a jövő hét végére ez is befejeződik. A termésátlag azonban alatta marad mind a tavalyi, mind a tervezett mennyiségnek: 42 mázsa, de csak 28 százalékos a víztartal­ma. A kukoricával szomszédos táblán a cukorrépa betakarítá­sa folyt. Négy nap alatt vé­geznek vele. A drávafoki „Új esztendő" Mgtsz-ben kedden készültek el a 730 hektár búza és a 80 hektár árpa vetésével. Befe­jezték már mind a 670 hektár­nyi kukorica, mind a 88 hek­tárnyi cukorrépa betakarítását. A termésátlagok a tervezett alatt maradtak: 69 mázsa a kukoricánál, 380 á cukorrépá­nál. Árbevétel szempontjából a magas cukorfok miatt ez a cukorrépatermés felér 520 má­zsa átlagos cukorfokéval. Drá- vafokon az őszi mélyszántásnál a terület — 1450 hektár — 40 százalékával is elkészültek már. D. I. A telkek területe átlagosan háromszáz négyzetméter, de komfortos területet biztosíta­nak az építkezőknek, 0 köz­művesítés során a gázvezeté­ket is kiépítik. A terület köz­művesítését, előkészítését a DÉLVIÉP vállalta, és jól halad a munkával: befejezték az ivóvíz- és szennyvízvezeték épí­tését, egy-egy vezeték ezer­nyolcszáz méter hosszú. A DÉDÁSZ Szigetvári Kirendelt­ségének szakemberei pedig ki­építették a villamos hálózatot, állnak a közvilágítási lámpa­oszlopok is. Felépítették a transzformátorállomás épüle­tét, amelybe most szerelik a berendezést. A gázvezeték földmunkáit a DÉLVIÉP végezte, alvállalkozó­ként a THERMO gazdasági munkaközösség szereli a csö­veket, a tervek szerint a jövő év tavaszán átadják a vezeté­ket, majd május végére a ge­nerálkivitelező DÉLVIÉP átad­ja a lakóterület betonozott út­ját. A közművesítést több forrás­ból finanszírozzák, a Városi Tanács és az OTP tizenöt és fél millió forintot költ a terü­letre, valamint a közvilágítást a DÉDÁSZ saját fejlesztéséből és a Városi Tanács forintjSi- ból - összesen másfél millió forint — építik ki. Várhatóan a jövő év máso­dik felében értékesítik a tel­kek zömét Pécs új lakóterüle­tén. Életmódkutatás a múzeumokban Múzeumainkban megszapo­rodtak és az érdeklődés kö­zéppontjába kerültek az olyan állandó és időszaki kiállítások, amelyek azt mutatják be, ho­gyan éltek apáink, nagy­apáink. Pécsett erre a vissza­tekintésre az idén tavasszal megnyílt Munkásmozgalmi és Várostörténeti Múzeum ad jó lehetőséget. Nem is szűköl­ködnek a látogatókban. Az idei múzeumi és műem­léki hónap keretében itt, ha­zánk legújabb helytörténeti múzeumában rendezett tanács­kozást a Történeti Muzeológiai Szakbizottság, hogy tagjai az életmódkutatás lehetőségeiről cseréljék ki tapasztalataikat. Az ország különböző múzeu­maiból érkezett szakemberek megtekintették az egykori tí­márházban berendezett állan­dó kiállítást, amely megnyitá­sa óta két szép szobabelsővel is gazdagodott, és elismeréssel szóltak a kiállítás gazdag anyagáról és a rendezés szín­vonaláról. A városi életmódkutatásnak a történeti múzeumokban ak­tuális feladatait dr. Szabó Ist­ván, a szolnoki Damjanich Já­nos Múzeum tudományos fő­munkatársa, valamint Sz. Bá­nyai Irén, a budavári Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fő­munkatársa elemezte előadá­sában. Sűrítetten fejezi ki a korstílust, a közízlést egy-egy lakószoba tárgyegyüttese. A múzeumok gyakran vásárolnak családi hagyatékokat, önma­gukban jelentéktelen, de a kort híven jelző tárgyakat, vi­seleti darabokat. A visszaem­lékezések, levelek, naplók mel­lett a fotóktól a magnetofon­szalagokig sok mindent gyűj­tenek a múzeumok. Az újkor­hoz érve ugyanis egyre bővül­nek a muzeológiai munka le­hetőségei. így lehet rávilágí­tani sajátos eszközökkel orra, miként éltek egyes osztályok, rétegek, átmeneti csoportok. Milyen volt egymáshoz való viszonyuk. Történeti múzeumok­ban nem folyik még kutatás arra, hogyan léptek át az egyének egyik társadalmi cso­portból a másikba, hiszen ezek a korunkra egyébként oly jel­lemző változások igen nehe­zen ragadhatóak meg. A mú­zeumi életmódkutatás egyéb­ként fő programja a történeti muzeológiónak, amely nap­jainkban dolgozza ki erre a feladatra szükséges módsze­reit. G. O. Több tűzifát a lakosságnak Növelik a kitermelést az erdészetek A honvédség is besegít Másfél évvel ezelőtt még tűzifahegyek álltak a baranyai erdőkben. Több éves készle­teiket csak leárazva tudták értékesíteni a termelők. Az idei kemény tél, a január-feb­ruári fűtőenergia-krízis száz- nyolcvan fokos fordulatot idé­zett elő a tűzifapiacon. Alapo­san leapadtak a fahegyek, a lakosság valósággal megostro- moltcr'a TÜZÉP-et a leghagyo­mányosabb fűtőanyagért, a fáért. Nemcsak az elfekvő készletek módosultak meg, de a kitermelés is elmozdult a holtpontról. Október közepéig 18 százalékkal több tűzifát ter­meltek ki az erdőkben, mint a múlt év hasonló időszakában. A tűzifa exportja leállt. Min­den tonna tűzifa a lakosság jobb téli ellátását kell hogy szolgálja. A termelés felfutását nagy­mértékben ösztönözte az a jú­liusban hozott árintézkedés is, amely lehetővé teszi, hogy az 1984. évi szint felett kitermelt tűzifáért az alapár felett ton­nánként plusz 530 forint ártá­mogatást kaphatnak a ter­melők. Ez azt jelenti, hogy a többletmennyiségért elérhető ár gyakorlatilag duplája az eddigieknek. A baranyai termelők is ked­vezően fogadták az intézke­dést, s élve a jó lehetőség­gel, pótszerződést kötöttek tű­zifára a TÜZÉP-ekkel. A Me­cseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a budapesti és a Dél-alföldi TÜZÉP vállalatok­kal kötött pótszerződést, s eb­ben azt vállalta, hogy novem­ber végéig 71 000 tonna tűzi­fát értékesít a lakosság ellá­tására, 8000 tonnával többet a tavalyinál. A pótkötés több­letmunkát rótt a MEFAG dol­gozóira, akik az utóbbi hetek­ben úgyszólván éjjel-nappal talpon vannak. Az erdészetek­ben minden szombaton és va­sárnap dolgoznak, vágják, ter­melik, szállítják a tűzifát, hogy vállalásuknak időben eleget tegyenek. A munka nagy ütem­ben halad, a termelésbe és szállításba a katonák, a hon­védségi járművek is besegíte­nek. Az időjárás is kedvez. A többletvállalást az erdőgazda­ság eddig időarányosan telje­sítette, s minden esély meg­van rá, hogy november végéig a tűzifakampányt befejezik. A terven felüli munka 4 millió forint többletárbevételt hoz a MEFAG-nak. A termelőszövetkezetek is bekapcsolódtak a tűzifaakció­ba, noha számukra ez nem je­lent akkora üzletet, hisz az ő feladatuk elsődlegesen a tsz- tagság megnövekedett igé­nyeinek maradéktalan kielégí­tése és a falvak közvetlen el­látása. Ezért a tsz-erdőkből kitermelt tűzifának csak el­enyésző része kerül a TüZÉP- re, a közös gazdaságok köz­vetlenül házhoz szállítják a fát tagjaiknak és a falvak la­kóinak. Vagyis a fát nem utaz­tatják feleslegesen a TÜZÉP- telepre, hogy onnan aztán is­mét visszaszállítsák a falvak­ba. A nagyobb erdőterülettel rendelkező tsz-ek feleslegeiből mégis jut tűzifa a TCIZÉP-nek. Az 1100 hektár erdővel ren­delkező újpetrei tsz például 5000 tonna tűzifát szállít a vál­lalatnak, jóval többet a tava­lyinál, s ebből a többletből fél­millió forint plusz bevétele lesz. Baranyában 33 000 hek­tárnyi tsz-erdő van, ebből évente átlagosan 45—50 000 tonna tűzifa kerül kitermelés­re. Az idén ezt a mennyiséget jóval túlteljesítik a szövetkeze­tek.-Rné­Horváth Lajosnak, a Baranya Megyei Tanács elnökének, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának vezetésével politikai küldöttség utazott tegnap Lvovba. A delegáció tagja: dr. Dányi Pál, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottsága titká­ra és Piti Zoltán, a Pécs Városi Tanács elnöke. Megyénk kül­döttsége részt vesz a novem­ber 1—6 között rendezendő Ivovi magyar—szovjet barátsá­gi napok rendezvényein. * A Baranyában tartózkodó larunov Nyikolaj Sztefanovics, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága PTO helyettes vezetője vezette szovjet pártküldöttség tegnap dr. Jerszi Istvánnak, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára kíséretében ellátogatott a pécsi Hunor Kesztyű és Bőr­ruházati Vállalat központjába, továbbá a villányi Új Alkot­mány Termelőszövetkezetbe, valamint a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinátba. A' kesztyűgyárban a párt- és gazdasági vezetők, Villányban Illés István, a Siklósi Városi Pártbizottság első titkára, a Bólyi Kombinátban Borsos Já­nos, a Mohácsi Városi Pártbi­zottság első titkára és a me­zőgazdasági üzemek párt- és gazdasáqi vezetői fogadták a vendégeket és eszmecserét folytattak a pártmunka idő­szerű kérdéseiről. Tegnap 39 fős küldöttség élén Baranyába érkezett Ata- nas llijev, a Bolgár Ellenállók és Veteránok Szövetségének elnöke. A küldöttség vezetőit Dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános el­nökhelyettese fogadta. Atanas llijev a bolgár kormány kitün­tetését nyújtotta át Daszkalov Hriszto Pécsett élő bolgár, nyugdíjas mérnöknek, a fasiz­mus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából, a drá- vai felszabadító harcokban való részvételéért. A bolgár küldöttség felkereste a Dráva mentén elesett bolgár katonák sírjait. Ma pedig a város ne­vezetességeivel ismerkednek. Küldöttgyűlést tartottak a napokban a Pécsi Gépjármű- javító Kisvállalatnál. A küldöt­tek megválasztották az igazga­tótanácsot, s megerősítették igazgatói beosztásában Tóth Lászlót. A Baranya Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnapi ülé­sén többek között megtárgyal­ta a lakosság szénellátásának helyzetéről végzett vizsgálat összefoglaló jelentését. Meg­állapították, hogy az elmúlt év­hez viszonyítva a Dél-Dunán­túli TUZÉP a három megyében 50 000 tonnával több szenet értékesített. Fontosnak tartják éppen ezért, hogy a közeljövő­ben a lakosság és közületek tüzelőigényéről pontos felmé­rés készüljön. A feszültségek enyhítésére még ebben az év­ben 170 000 tonna szén érke­zik a TUZÉP-telepekre. Karokat okozott a szárazság Befejezés előtt az őszi betakarítás Újabb lakóterülettel gyara­podik Pécs. Igaz, nem város­résznyi, de hetven telket ad­nak bérbe az építkezőknek a Bokor utca és az Engel János utca határolta területen. Első­sorban azok jelentkezésére számít a Városi Tanács, akik lóncházakban, korszerű cso­portos épületekben szeretné­nek önálló otthonhoz jutni. Hetven telket közművesít a DÉLVIÉP

Next

/
Oldalképek
Tartalom