Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-23 / 321. szám

1985. november 23., szombat Dunántúli napló 11 Megalakult az intézőbizottság Vasutasok szakszervezeti küldöttértekezlete Eszmecsere a szállítás feladatairól Kisiparos aktívaülés Pécsett Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Me­gyei Pártbizottság első tit­kára tegnap látogatást tett a Baranya Megyei KIOSZ- ban. Többek között meg­hallgatta Hajós Ferencnek, a Baranya Megyei KIOSZ titkárának beszámolóját a kisiparosok munkájáról és I gondjairól. Ezt követően Lukács János Pécsett a I Mozgalmi Házban tájékoz- i tatást adott az időszerű kérdésekről a megye iparos vezetőinek. Többek között elmondta, hogy nagy szük­ség van a kisiparosok munkájára, elsősorban a szolgáltatásban és a hát­téripari tevékenységekben. Ezen kívül nagy szerepet vállalnak a fiatalok képzé­sében is. Nagy szakmai tudással tanítják meg a leendő szakmunkásokat a mesterségek alapfogásai­ra. Ezt követően ismertette a párt XIII. kongresszusá­nak határozataiból adódó feladatokat. A tájékoztató után töb­ben hozzászóltak. Elmond- : ták, hogy a kisiparban is gondot jelent az anyag- j hiány, ezen kívül egyes szolgáltatások hirtelen ; megszűnése, amit a ma­gánvállalkozóknak kell tel­jes mértékben pótolni. Ez többek között gondot okoz | az akkumulátorjavításban j is. Szóvá tették, hogy mi- j ért nem kezdődhet meg a í Rákóczi úton az új KIOSZ- székház megépítése, ugyan­is a tervek elkészültek, de j nincs meg már tavasz óta az építési engedély. A ta­xisoknak gondot okoz, hogy i csak a BP-kútnál van fel­sőmosó, ezért esős, latya­kos időben sokszor kényte- lenek piszkos autóval köz- I lekedni. A kérdésekre Neményi j Endre, a Kisiparosok Or- I szágos Szövetségének el­nökhelyettese válaszolt. El- I mondta, hogy a KIOSZ- . székház megépítéséről egy külön bizottság dönt, amely várhatóan december elején tart ülést és tűzi napirend- I jére ezt a témát. . Tizenhárom ezer dolgozót képviselve ülésezett tegnap a Vasutasok Szakszervezetének pécsi területi bizalmi küldött- értekezlete. Az újonnan vá­lasztott és a meghívottként je­lenlevő korábbi bizalmi testü­leti tagok írásos beszámolót kaptak kézhez a szakszervezeti bizottság ötéves tevékenységé­ről. Martinka István, a Pécsi Te­rületi Szakszervezeti Bizottság titkárának szóbeli kiegészítője után a vitában tizenketten kér­tek szót. Jurányi Péter (Szek- szárd) az üzem- és munkaszer­vezésben rejlő lehetőségekről, Lepsényi Lajos (Nagykanizsa) a munkagépek pótlásáról, az anyag- és személyszállítás gondjairól, a munkaruha-, vé­dőruhaellátásról; Simonfalvi Ferencné (Dunaújváros) az üzemfolyamatosság biztosításá­nak nehézségeiről beszélt. Me­tis Géza, a PVSK elnöke hangsúlyozta, hogy a sport több mint szórakoztató tevé­kenység. Gazdasági lehetősé­gek hiányában azonban sor­vadásra ítéltetett. A párt és a szakszervezet között fejlődőképes, jó kapcso­lat alakult ki, állapította meg hozzászólásában Nyáry Gyula, az MSZMP Vasutas Bizottságá­nak titkára:- A MÁV feladata a nép­gazdaság szállítási igényeinek a kielégítése. Ehhez megfelelő feltételek szükségesek, melyek pillanatnyilag nem adottak. A pályakezdés, családalapí­tás, otthonteremtés fiatalokat érintő gondjairól, a mozgalmi és gazdasági munka egymásra hatásáról beszélt Friedmann Ferenc KISZ-titkár. Drenkovics Istvánné, a Bara­nya Megyei Pártbizottság osz­tályvezetője elismeréssel szólt a Pécs—Budapest vasútvonal villamosításáról. A jól szervezett választáso­kat, a sok kritikus észrevételt méltatta hozzászólásában dr. Bödő László, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának titká­ra. Jogosnak ítélte a tagság azon igényét, hogy a SZOT— kormány tanácskozásokról rész­letesen tájékoztassák a szak- szervezeti tagságot. Fényes József, a Pécsi Vasút- igazgatóság igazgatója a szakszervezeti és a gazdasági vezetés kapcsolatának kifogás­talanságát hangsúlyozta. A meglevő eszközparkot kell maximálisan kihasználni, ez jelenti a közeljövő fő felada­tát. Tolnai Ildikó, a Vasutas Szakszervezet központi veze­tőségének titkára kiegyensúlyo­zottnak, jónak minősítette a Pécsi Területi Szakszervezeti Bizottság ötéves tevékenységét. Köszönetét mondott a nyugdíj­ba vonuló Martinka István 34 éves mozgalmi munkájáért, majd a központi vezetőség tö­rekvéseiről tájékoztatta a kül­döttgyűlést. A Vasutas Szakszervezet új típusú szervezeti felállásának megvalósításaként a tegnapi ülésen a területi bizottság megszűnt, helyette megalakult az intézőbizottság. Tagjai: a 18 szakszervezeti bizottság tit­kára, valamint egy közgazda- sági és egy szociálpolitikai munkatárs. Az intézőbizottság titkos szavazással titkárrá vá­lasztotta Paku Lajost. L. Cs. K. A Párttörténeti Intézet az Oktatási Igazgatóságon A Párttörténeti Intézet tevé­kenységéről tartottak tegnap délelőtt konzultációt az MSZMP Baranya Megyei Oktatási Igaz­gatóságán. Rajnai Józsel, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának titkára köszöntötte a megjelenteket: Molnár Já­nost, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettesét, Pintér Ist­ván és Ács Irén tudományos munkatársat, a Tanúságtevők- sorozat szerkesztőit, valamint a párttörténetet oktató-kutató pécs-baranyai szakembereket. Molnár János és munkatár­sai kérdésekre válaszolva be­mutatták az Intézet felépítését s az ott folyó munkát: a kuta­tóműhelyek, a könyvtár és az archívum sajátosságait. A tu­dományos munkáról szólva el­mondták, hogy az Intézet nem­csak a szorosan vett párttörté­nettel foglalkozik, hanem pél­dául jelentős munkát vállalt a Magyarország Története IX. kö­tetének elkészítésében is. Az Intézet a közeljövőben érdekes dokumentumokat is megjelen­tet: tavaszra például a Tanács- köztársaság forradalmi kor­mányzótanácsa jegyzőkönyveit. A konzultációval egyidőben az Oktatási Igazgatóságon könyvkiállítás és -vásár is nyílt. Társasút az autókiállftásra A Coopturist pécsi irodá­jának szervezésében társasút indul november 30-án Pécsről a budapesti nemzetközi ver­senyautó-kiállításra, melynek a Budapest Sportcsarnok ad otthont. Az útra november 26- ig lehet jelentkezni, a Coop­turist pécsi irodájában. Tanítványok A legjobb tanítvány Beremé- nyi Géza, magyar író és film­rendező: „autodidakta" mó­don megtanult filmet készíteni, s olyan profi filmmel lepte meg a szakmát, amilyet még a dip­lomás filmrendezők többsége sem produkált mostanában. A Tanítványok című filmje még­sem igaz film, noha jó. Mélta- tói dicsérik, merthogy parabo­la — hétköznapiul: a fiamnak mondom, hogy a menyem is ért­sen belőle. Új magyar fiimiül: választok egy történelmi ese­ményt, s úgy készítek róla fil­met, hogy az tulajdonképpen a máról szóló példabeszéd le­gyen. A módszer jó, csak van egy hibája — a valódi vagy vélt hasonlóságokból lehet ugyan logikailag helyes követ­keztetéseket levonni, csak ép­pen hülyeséget: A-tétel: A fog­kefe szőrös. B-tétel: Józsi sző­rös. Következtetés: Józsi fogke­fe. A tévedést nem szépíti, ha eközben minden lényegeset el­mondok a fogkeféről, s megér­tem Józsi lelkét, jellemének fej­lődését. Ha a Tanítványokat csak tör­ténelmi filmként lehetne értel­mezni, valószínűleg lehetett volna jó történelmi film: Ma­gyarország a háború kitörése előtt. Lehetett volna a Száza­dunk sorozatba illő korrekt epi­zód. Ámde a Tanítványokban a Történelem bűnbakká lesz: a háború előtti-alatti főhős ma élő fia céltalan, ideáltalan, lő­dörgő valaki, akit semmi sem érdekel — s nyilvánvaló azért ilyen, mert ilyen örökséget ka­pott. Illetve nem kapott. Szán­nunk kell tehát a ma harmin- casok-negyvenesek nemzedékét — de a szánalom nem politi­kai, nem történelmi, sem nem művészeti kategória. Azonban nyilvánvaló, hogy a Tanítványok nem történelmi film, mégha valóságos történelmi eseményt ábrázol is — a törté­nészek tanúvallomása szerint alapjában hitelesen. A film pa­rabola, azaz a máról is szól. Ami „maivá" teszi: a társada- lomátalakítás-reform-politikai kényszer-elmaradottság-világ- politikai helyzet sokszögében választható-e a társadalom át­alakítása,' s ha igen, akkor mi­ért. nem. A történelmi helyzet: Magya- ri professzor és munkatársai alapos felmérésekből kapott tényekre alapozva kidolgozzák a háború előtti Magyarország közigazgatási—birtokrendszeri reformját — amit bármely poli­tikai erőnek átengednének. Az akkori Politika — ha lehet egy­ségesnek nevezni az akkori po­litikát — azonban nem tart igényt erre. Ami ebből a mának szóló pa­rabola: ma szintúgy reformok­ra van szükség, ami szintúgy nem tökéletes — két különböző dologban a hasonlóság (a sző­rösség) már megvan. A konklú­zió: az akkor elmulasztott lehe­tőség következménye a pusztító háború, a ma következménye a kiégett nemzedék mint mini­mum: Józsi fogkefe. Mindazonáltal a helyzet csak látszólagosan ellentmondásos: ha Bereményi Géza író és film­rendező — sok értelmiségi tár­sához hasonlóan — az éhező, a kiadatlan, a tudomásul sem vett, a tragikus sorsú művész­elődök alapállásából a lehet­séges eszközök legtöbbjén (film, könyv, hanglemez, tele­vízió), s államilag jócskán tá­mogatotton mondhatja el ama életérzését, hogy tettre, alko­tásra, változtatásra, reformra' alkalmatlan a kor, és pótcse­lekvésekre kényszerül a kor-társ, akkor a hiba nemcsak bennük van. Vagyha mégis igazuk len­ne, akkor a Tanítványok sem egyéb, mint egy értelmetlen pótcselekvés terméke ... Végig kellene már egyszer gondolni ezt a „mai értelmisé­gi" helyzetet is, nemcsak a ma­gyar történelmet. Bodó László Holnap a VDN-ben Az ércbányászok lefoglalták az Olimpiát Óévbúcsúztató itthon és külföldön Lézerrel a lábszárfekély ellen Rég kihunyt tűzhányók okozhatnak-e meglepetést? Vokánynál volt az óriás vulkán centruma Miben járunk hóban, fagyban? 150 éves a magyar kártya Áz ördög bibliája Kínától Amerikáig Családi háború Álsószentmártonban Forró 90 perc Újmecsekalján ijedős volt a Fradi? 110 éves iskola Zrínyi-nap Pécsett 110 éves egy iskola. Annak idején az első magyar keres­kedelmi törvény megjelenésének évében alapították Pécsett a három osztályú kereskedelmi nyilvános iskolát, középtanodát. Az időközben bekövetkezett változásoknál csak az itt vég­zett diákok, eladók, számviteli alkalmazottak, az évek hosszú során, vezetővé vált szakembe- lek száma a nagyobb. A mai Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola immár hagyo­mányosan megrendezendő Zrí­nyi-napja tegnap volt Pécsett, az Ifjúsági Házban. A pénteki programon, zsúfolt nézőtér előtt, először megem­lékezéseket hallhattunk az is­kola történetéről. Régi diákok, tanárok elevenítették fel élmé­nyeiket azokról az időkről, amikor ők voltak aktív részesei a munkának. Ezután a kereske­delmi szakközépiskola . diákjai korhű jelmezekben és zenei be­tétekkel eljátszották az Ebéd Csáktornyán című jelenetet. Zrínyi Miklós életéről. A han­gulatos színpadi játékot Len­gyel Balázs szövegének fel- használásával átdolgozta és színpadra alkalmazta Folkmann Miklós, az iskola tanára. Tegnap délelőtt az iskola épületében is voltak a Zrínyi­naphoz kötődő események. Megkoszorúzták a névadó szob­rát, majd iskolatörténeti kiállí­tást nyitottak. Bányaegészségiigyi munkaértekezlet Pécsett Évek óta intenzív munka fo­lyik a Pécsi Orvostudományi Egyetemen a bányavállalatok együttműködésével annak érde­kében, hogy minél kisebb mér­tékű, sőt lehetőleg megelőzhe­tő legyen a bányákban dolgo­zók egészségkárosodása. A Pé­csi Akadémiai Bizottság bánya­egészségügyi és bányászati er­gonómiai munkabizottsága és a vele együttműködő intézetek tegnapi, a PAB székházában megrendezett munkaértekezle­tükön ismertették és vitatták meg a VI. ötéves tervperiódus alatt végzett bányaegészség­ügyi vizsgálataik eredményeit. Kutatásaik homlokterében a por okozta légzőszervi megbe­tegedései« és a munkahelyi klí­ma, például túlzott meleg ká­ros hatásainak megelőzése sze­repelt, s marad továbbra is. Ki­emelt helyen foglalkoztak eze­ken kívül a számítógépes adat­nyilvántartás szerepével, mely­nek a betegségek felfedezésé­ben, megelőzésében egyre na­gyobb szerepet szánnak a jövő­ben. A POTE — amennyiben számíthat a bányaipar segítsé­gére — bányaegészségügyi la­boratóriumainak bővítését he­lyezte kilátásba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom