Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-23 / 321. szám

12 Dunántúli napló 1985. november 23., szombat ICorunic kérdései A szocialista nemzeti egység Müsorajanl Rádió Vasútköszöntő A nemzet, mint az egész társadalmat átfogó közösségi forma, a kapitalizmus kiala­kulásával jön létre. Elfogadott, hogy a nemzet olyan történel­mileg kialakult tartós közös­ség, amelyet a terület, a gaz­dasági élet és a nyelv közös­sége, valamint a kultúra sa- játszerü vonásai, együtt és egymással kölcsönhatásban jellemeznek. A nemzetté válás a külön­böző országokban eltérő mó­don megy végbe. Egy-egy is­mérve különböző időben, (nyelv, etnikai-kulturális ele­mek), több tényező eredmé­nyeként alakul. Első történel­mi formája a maga teljessé­gében a burzsoá nemzet. Természetszerű velejárója, hogy antagonisztikus osztály­ellentmondásokkal terhes, amely nem jelenti azt, hogy az antagonizmus két pólusa (és a közkülső társadalmi nagy­csoportok) között egy-egy tör­ténelmi időszakban nem jöhe­tett volna létre érdekazonos­ság, egység. (A feudális vi­szonyok ellen, a nemzeti füg­getlenségért a II. világháború idején, az ellenállási mozgal­makban.) Ez az egység azon­ban akkor is ellentmondásos volt. Szocializmus - nemzeti lét A nemzeti lét a szocializ­musnak is sajátja. A munkás- osztály nemzeti keretek között vívta ki hatalmát. A hatalom megragadása nem jelenti a nemzeti keretek, a nemzet lé­tének megszűnését. Hazánk­ban a szocialista nemzet ab­ban a mélyreható társadalmi változásokat eredményező fo­lyamatban alakult ki, amely első időszakában megszüntet­te a feudális-kapitalista ren­det és vele együtt a polgá­ri nemzetet, mint a nemzet el­ső típusát. Ez a minőségi vál­tozás a munkásosztály és párt­ja vezetésével, a hatalomért folyó küzdelem osztálymérkő­zéseiben ment végbe, q szö­vetségesekkel való érdekazo­nosságon alapuló közös cse­lekvés eredményeképpen. A közös érdekek mellett azon­ban mindig vannak eltérő ér­dekek is: a különböző osztá­lyok, és rétegek más-más in­dítékkal és céllal akartak meg­szabadulni a kapitalizmustól. Ezért sokféle nézet élt a po­litikai szövetségen belül, köz­tük hamis tudati elképzelések, illúziók, tulajdonosi szemlélet. Mégis, ezekkel együtt, a poli­tikai céllal (a kapitalista vi­szonyok megszüntetése) egyet­értés alakult ki közöttük. A munkásosztály vezetésé­vel lezajló szocialista átala­kulás eredményeként, 1962- ben, az MSZMP Vili. kong­resszusa azt állapíthatta meg, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait. Újrafo­galmazta az osztályharc, a fejlődés, a szövetségi politika, a szocialista demokrácia fej­lesztésének feladatait. Arra a következtetésre jut, hogy a végbement változások ered­ményeképp a szocialista épí­tés nemzeti feladattá válik, a szocialista magyar nemzet ügyévé. Nemzet - új tartó­pilléreken Ez a változás azt jelzi, hogy nemzeti létünk visszafor­díthatatlanul új tartópilléreket kapott, létrehoztuk a szocialis­ta nemzet megteremtésének feltételeit, alapjait. A nemzetté váló nép minő­ségileg új összetartó erői ala­kulnak ki, meghatározó ténye­zőként hat: az ipar és a me­zőgazdaság társadalmi, szo­cialista tulajdona. Ezek egy­úttal a tőkés kizsákmányolás megszüntetésének is feltételét képezik, s alapjai a munka szerinti elosztás, a gyarapo­dás megvalósításának. A magyar társadalom a fel- szabadulás utáni négy évtized alatt gyökeresen megválto­zott. Felszámoltuk a régi fe­udális, tőkés társadalmi szer­kezetet, a földosztás, az álla­mosítások, az iparfejlesztés, a mezőgazdaság kollektivizá­lása és az ezekhez kapcsoló­dó tömeges átrétegződés, gyors mobilitás útján kialakult mai társadalomszerkezetünk, amely szocialista, s további változásai is a szocialista épí­tőm un ka fejlődésével kapcso­latosak. Új tartópillér a szo­cialista nemzet társadalmi struktúrája, melynek vezető ereje a munkásosztály, amely történelme során első ízben szervezi nemzetté önmagát, szövetségeseit, a dolgozó osz­tályokat. Az átalakulás utána nemzet még osztályokra tago­zódik, de azok viszonyára az alapvető érdekek egyezése a jellemző. Ez a folyamat kedve­ző feltételeket teremt a szo­cialista nemzet fejlődéséhez. A közös gazdaság, a közös kultúra fejlődésének feltéte­leit teremti meg. Tudjuk, olyan egység, amelyben minden ember mindennel és minden időben egyetért, szinte elképzelhetet­len. De az ellentéteket és a vitákat, a meglévő érdekellen­téteket a jól kidolgozott és al­kalmazott politika jegyében fel lehet oldani. A szocialista nemzeti egység a szövetségi politika jegyében valósul meg. Ez történelmi szövetség : mind­addig fennmarad, míg meg­szűnnek előbb az osztályok, majd a rétegek közötti különb­ségek. Mindez feltételezi, egy­ben elő is mozdítja a dolgozó nép öntevékenységének szé­lesedő és sokoldalú kibonta­kozását. A szocialista demok­ratizmus kiteljesítése a poli­tikai aktivitás kiszélesítését szolgálja. A nép egysége azonban nem önmagától jön létre, hanem tudatos törekvés eredményeként, amelynek alap­ja a nagy többség által elfo­gadott és tettekben követett politika. Ehhez szükséges az a poli­tikai erő, amely ezt a célt ké­pes megfogalmazni, az embe­reket meggyőzni, és együttes tevékenységre szervezni. Hazánk politikai rendszeré­ben a társadalom vezető ere­je a marxista párt, amely irá­nyító szerepét szolgálatnak tekinti, összeköti a dolgozók és az állam tevékenységét, le­fejezi és képviseli a dolgozó tömegek érdekeit, megfogal­mazza ezen érdekeknek meg­felelő politikát, meggyőz, szer­vez, összehangol a célok meg­valósítása érdekében. Pártunk vezető szerepe a szocialista nemzet kialakításában objek­tív szükségszerűség. A nemze­ti - a szocialista nemzeti egy­ség megteremtésének nélkülöz­hetetlen eleme. Egyetlen szocialista ország sem gyarapodhat a másik ro­vására, a szocialista országok együttműködése alapvető fel­tétele minden szocialista nem­zet fejlődésének. A kölcsönös megértést segíti elő, a barát­ság elmélyítését szolgálja a szocialista nemzet új ismérve: a lenini nemzetiségi politika. A szocialista demokratizmus érvényesülésének e téren is nagy a jelentősége. Egység a sokféleségben Az alapvetően új ismérvek természetesen nem jelentik azt, hogy a nemzet első típusából megmaradó elemek 'kívül- maradnának szocialista nemze­ti létünkből. Nem testidege­nek. Új tartalommal lesznek összetartozásunk elemei, mint a szülőföld, a szocialista tár­sadalmi rend, az anyanyelv szeretete és ápolása, nem­zeti kultúránk értékeinek köz­kinccsé tétele. Gyakori vitakérdés: lehet-e egységet teremteni a különbö­ző világnézetű, eltérő ideoló­giát valló emberek között. A válasz: igen. Igen, mert világ­nézettől függetlenül vannak olyan célok, amelyeket el tud fogadni mindenki, aki dolgos, szereti hazáját, tisztességes. Ilyen a haza önállósága, füg­getlensége és szocialista fej­lődése — ezzel együttjáró bé­ke és szabadság, a kizsákmá­nyolás megszüntetése, az em­beri jogok érvényesítése, a lét- biztonság. Ezek politikai célok -, s egynek1 az elfogadása is az egység aktív részesévé te­het valakit. Az ateista és a vallásos, a marxista és más világnézetű emberek összefo­gását jelenti, azokét is, akik látszólag közömbösek, hisz akaratlanul formálói a jelen és a jövő valóságának. Párt­tag és pártonkívüli, vallásos és ateista, egymást kizáró és egy­más nélkül nem létező részei társadalmunknak. Magyarok és nemzetiségiek együtt épí­tik a szocialista rendünket. Az érdekek sokfélesége, a néze­tek (világnézeti, ideológiai) tarkasága nem változatlan ré­sze valóságunknak. Nem mondhatunk le arról, hogy óz emberek mind szélesebb tö­megeiben terjesszük világné­zetünket, a munkásosztály ide­ológiáját. A szocialista nem­zeti egység erősítésének ez feltétele. Nem elégszünk meg a pillanatnyi helyzet megálla­pításával e téren sem, hisz nemcsak magyarázni akarjuk a világot, a „feladat az, hogy megváltoztassuk”. Arra törek­szünk hogy mind szélesebb körben együtt gondolkodjunk, döntsünk és cselekedjünk, mindennapi és távlati, helyi és országos kérdésekben. Pártunk „vállalja, gondozza és új ered­ményekkel gyarapítja a nem­zeti történelem és kultúra örökségét". Ezt nem önmaga elkülönült módon, hanem nem­zetben élve, és gondolkodva végzi. Idegen tőlünk a nem­zeti közömbösség, a kishitű­ség, büszkék vagyunk múltunk kiemelkedő eredményeire, a nemzeti felemelkedésért küz­dők folytatóinak valljuk ma­gunkat. Építünk múltunk ér­tékeire, a ma élők aktív te­vékenységére, mert a szoci­alizmus nemzeti programként így valósítható meg. Tömpe Ferenc, az Oktatási Igazgatóság tanára A ma reggeli Jó pihenést! című kétórás magazin szerkesz­tője, Balogh Zoltán a követke­zőket mondja az összeállítás­ról: „A reggeli friss informáci­ók után megismerkedhet a hallgató olyannal, aki vallja: legfontosabb feladatunk, hogy a Földön kívüli civilizációkkal kapcsolatot teremtsünk. Be­mutatjuk a pécsi Francia Klu­bot, majd a balatonboglári Henkell-pezsgőgyárat. A műsor második részében beszámolunk a Szakszervezetek Baranya és Zala Megyei Tanácsa küldött- értekezletéről. Szólunk a jubi­láló Bartók Béla férfikarról, el­látogatunk a Sass Sylvia ope­raénekes festményeit bemutató kiállításra, ismét receptet kínál a Nádor konyhafőnöke és ter­mészetesen szólunk a hétvége sportműsoráról is." Vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik a Pécsi Rádió műsora, melyben, a hírek, lapszemle után dr. Nádor Tamás meg­kezdi az „Emberek, emlékek, dallamok" című sorozatát. A 40-es évekig visszanyúlva idéz fel jellegzetes epizódokat Pécs múltjából, amelyeket a szemta­núk mondanak el. A hétfői Közlekedési őrjárat című magazin nagy része ez­úttal a gyermekközlekedésről szól. És hogy ezt mennyire is­merik az autósok, gyalogosok, ezért minden 10 percben egy rejtvényt tesznek fel a műsor folyamán. A megfejtéseket postán kell majd beküldeni a Rádióba, és a helyesen vála­szolók közül öten 200,— Ft-os vásárlási utalványt nyerhet­nek. Épp ezért Somogyvári Va­léria összeállítását fiatalok, idősebbek egyaránt figyelme­sen hallgassák végig. Pécsett is nagy sikert aratott Rónai Lajos iparművész kiállí­tása a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Munkatársunk ak­kor beszélgetett a Kaposváron élő, nyugdíjas kirakatrendező­dekoratőrrel, aki az aktív mun­kásévek befejezése után hódí­totta meq a rendkívül sokféle tulajdonsággal rendelkező anyagot, a bőrt, amelyből mű­vészien díszített dobozokat, kép- és tükörkereteket készít. Kovács Imre riportja kedden hangzik el. Csütörtökön: Rádiótükör. Ha­zaérkezik Jugoszláviából a Pa­noráma forgatócsoportja. Ot­tani — többek között koszovói — benyomásairól kérdezik Po- povics Istvánt, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának munkatár­sát. Hosszú évek kemény munká­ja után elkészült a Budapest— Pécs vasútvonal villamosítása, amely egyébként a korábbi pályarekonstrukció folytatása volt. A vezetékben már energia feszül és pénteken, Pécs felsza­badulásának 41. évfordulóján begördül Pécsre, a főpályaud­varra az a különvonat is, ame­lyen az útavató vendégei utaz­nak, köztük a munkákban részt vett vezetők, dolgozók. So­mogyvári Valériát és Kovács Imrét a MÁV vezérigazgatósá­ga hívta meg utasként erre a különvonatra, talán azért is, mert több riportban voltak kró­nikásai ennek a munkának. Zenés és nagyon friss, aznap készülő magazinjukban a Bu­dapest—Pécs vasútvonal villa­mosítása krónikájának zárófe­jezetét írják munkatársaink. A szerb-horvát nyelvű műsor hétfői adásában Hercegszántó hétköznapjairól számol be Branko Filakovic. — Kedden az Iskolarádió jelentkezik. — A szerdai Fiatalok félórájának Kricskovics Antal a szerkesztő­je. — Klaics Milica összeállí­tása pénteken hallható, mely­nek címe: Család és otthon. A bonyhádi német klub öt évének eredményeiről, problé­máiról beszélnek a klub veze­tői, tagjai, Gróf Vilmos va­sárnap esti riportösszeállításá­ban. — A hétfői műsor címe: Egy este a nagymányoki és a mórágyi német nemzetiségi együttesekkel. — Kedden a né­met ajkú gyerekeknek is az Is­kolarádiót sugározzák. — Schneider Bélánéval, a Pan- nonvin Kutatóállomás munka­társával szerdán beszélget Fa­ta Márta. Pécsiek, baranyaiak a rádióban 25-én, hétfőn 17.30-kor a 3. mű­sorban megismétlik a pécsi Neve­lők Háza kamarakórusa „Kórusaink­nak ajánljuk" c. műsorát. Vezé­nyel: Tillai Aurél. 25-én 19.05-kor a Petőfi rádióban Marczis Demeter nótákat énekel. 28-án, csütörtökön 13.40-kor a Kos­suth rádióban ,,A patronáltak talp­ra állnak" címmel hallhatjuk a pé­csi körzeti stúdió riportműsorát a szentlászlói termelőszövetkezet „talpra állásáról". Riporter: Reil József és Müller István. 30-án, szombaton 19.03-kor közve­títi a 3. műsor Donizetti: Don Pas- quale c. operáját a Pécsi Nemzeti Színházból. Rendezte: Horváth Zol­tán. 30-án 22.30-kor a Petőfi rádióban Városok a Mecsek alján címmel hallhatunk riportműsort László György szerkesztésében. Ipar az erdőben Mór messziről látszik Gör- csöny és Ócsárd között, az út jobb oldalán a letarolt és a még lábon álló akácerdő ta­lálkozásánál a féltucat hatal­mas gép, az aprítékhegy, no meg a vékony hótakarón is át­ütő sártenger. Ahogy dagasz­tom feléjük a sarat, kibonta­koznak részletek is. Dőlnek a szálfák, a piros Timberjack és LKT gépek öle­lik fel és viszik, vonszolják azokat a MORBARK géphez. Az vasmarkával megragadja a hosszú törzset, etetni kezdi ön­magát és a gép másik végén széles sugárban lövelli az ap­rítékot a hatalmas és egyre hizó aprítékhegy oldalára. Kálócz Béla kerületvezető erdész, látva, hogy térdig sá­ros vagyok, derűsen mondja: „Nem mostanában parkettáz- zák le az erdőket", majd készséggel magyarázza, hogy éppen min dolgozik a 12-14 fős MORBARK-rendszer. — Novemberben jött át ide a géprendszer, akkor kezdtük a munkát a 21,5 hektáros akácerdőben. December ele­jén szeretnénk áttelepülni az út túloldalára, a gépeket ugyanis január elsejével to­vább kell küldenünk a kisva­szari erdészetnek. Az értéke­sebb törzsekből Tönköt és bá­nyafát hagyunk, a többi — még az ágak is — megy ap- rítékba. A depónkban már vagy 1500 tonna apríték vár az elszállításra a Mohácsi Farost- lemezgyárba. Ez már ténylegesen is erdei ipar. Nem számít se rossz út, se eső, se havazás, se fagy. üzemszerű a termelés, és nem alapanyagot, hanem félkész­árut állítanak elő. Napi át­lagban 150 köbméter szálfát dolgoznak fel aprítékba. M. L. Kongresszusi fotópályázat A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa tiszteletére fotópályázatot hirdet az 508. számú Tarr Imre Ipa­ri Szakmunkásképző Inté­zet és a KISZ Központi Bizottsága. Pályázni olyan felvételekkel lehet, ame­lyeknek a témája a diák­élethez, az ifjúság munká-- jához, a fiatalok szabad­idejének eltöltéséhez kap­csolódik. Pályázhatnak a 24. élet­évüket be nem töltött, rendszeres középfokú ok­tatásban részesülő tanu­lók, legfeljebb négy olyan képpel, amelynek a hosz- szabbik oldala 24 centi­méter. Nevezési lap az 508. számú Tarr Imre Ipa­ri Szakmunkásképző’ Inté­zettől igényelhető, (7601, Pécs, Postafiók 269), és erre a címre kell eljuttatni a felvételeket is. A beküldési határidő 1986. február 24. Televízió Marosán György József Attiláról Takács Jenő zeneszerzőre so­kan emlékeznek még Pécsett: a város zenei életének szerve­zője volt egy időben. Aztán az Egyesült Államokban vált is­mert, befutott zeneszerzővé, karmesterré. Ma Ausztriában, Siegendorfban él. A tanács meghívására nemrég itthon járt, ebből az alkalomból for­gatta róla a most látható port­réfilmet Bárány György opera­tőr és rendező, Pánics György szerkesztő-riporter. A filmben meghallgathattunk egy Ta­kács-művet is, amelyet a Pécsi Szimfonikusok játszanak a Tí­már ház udvarán. A pécsi stú­dió körzeti műsorában kedden 18.30-kor (a második prog­ramban) jelentkezik ez a film, a műsor a nemzetiségi szer­kesztőség rövid riportjával lesz teljes. Ugyancsak kedden, de 16.45- kor kezdődik a Sorstársak, a pécsi stúdió rehabilitációs ma­gazinja. (Ismétlés: szerda, 18.50, tv 2.) Egy budapesti si­ket asztalos élménybeszámoló­jával kezdődik a műsor, aki Columbiában, Bogotában járt, és díjat nyert egy nemzetközi szakmai versenyen. Bemutatják a Sorstársak riporterei a csák- vári szakmunkásképző intézetet, rokkant fiatalokat tanítanak különféle szakmákra itt, majd tudósítás következik a vakok budapesti író—olvasó versenyé­ről. A következő riportalany egy kecskeméti tűzoltó: üzemi bal­eset következtében mindkét lá­bát elvesztette — hogyan ta­lálta meg helyét az életben, mit dolgozik, hogyan él csa­ládja körében, erről szól a ri­port. Végül látogatás a pécs- bányatelepi kórházban -és eb­ből az apropóból néhány szó a gerontológiai gondozásról. S még két érdekesnek ígér­kező műsor. Csütörtökön 21.55- kor a József Attila kortársai sorozatban Marosán György szólal meg, szombaton 21.50- kor pedig Békestratégia néven érdekes szórakoztató műsor kezdődik az első programban. Az illusztris szerzők névsorából: Karirrthy Ferenc, Darvas Szi­lárd, Nagy Endre, Örkény Ist­ván, Szép Ernő, Tabi László. G. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom