Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-21 / 319. szám

1985. november 21., csütörtök Dunántúli napló 5 Emlékezés dr. Weszely Ödön rektorra Dr. Szotáczky Mihály rektorhelyettes üdvözölte az emlékülés résztvevőit Képzés, továbbképzés, tudományos kutatás Sajtótájékoztató a Legfelsőbb Bíróságon November 25-re összehívták a Legfelsőbb Bíróság legma­gasabb szintű tanócskozótes- tületét, a teljes ülést, hogy megtárgyalja az egyes — bün­tető, polgári, gazdasági, mun­kaügyi, katonai — ítélkezési területen működő kollégiumok­nak az elmúlt években vég­zett munkájáról szóló beszá­molót, továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtt álló jogpolitikai célokat és feladatokat. Erről tájékoztatta a sajtó képvise­lőit szerdán a Legfelsőbb Bí­róságon dr. Czily Gyula elnök- helyettes. Utalt arra, hogy a XIII. pártkongresszus pozitívan ér­tékelte a belügyi szerveknek, az ügyészségeknek és a bíró­ságoknak az előző kongresszus óta végzett munkáját; megál­lapítva: ezek a szervek betöltik alkotmányos rendeltetésüket, nagymértékben hozzájárulnak tevékenységükkel ahhoz, hogy hazánkban érvényesül a tör­vényesség, alapvetően szilárd a közrend, a közbiztonság. Mindezek megvalósítása érde­kében — hangzott el a sajtó- tájékoztatón — a Legfelsőbb Bíróság tevékenységében a jö­vőben még inkább előtérbe ke­rül a társadalom, a társadal­mi igények fokozott szolgálata a jog sajátos eszközeivel. Az állami szervek között a bíró­ságok továbbra is fontos sze­repet töltenek be szocialista vívmányaink védelmében, tár­sadalmunk fejlesztésében, s ez egyben azt is jelenti, hogy a szocialista törvényesség érvé­nyesítése belpolitikánk alapve­tő és nélkülözhetetlen eleme. Tervek a Janus Pannonius Tudományegyetem és a dél-dunántúli megyék együttműködésére Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék gazdasági, tudo­mányos és kulturális élete már régóta sok szállal kötődik egy­máshoz. Az együttműködés most újabb területre terjedhet ki, és szorosabbá válhat azzal, hogy a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tervezetet dolgozott ki a négy megye és az egyetem kapcsolatairól. Az egyetem a társadalmi környezet igényeinek figyelembevételé­vel kívánja végezni oktató-ne­velő munkáját, írja a tervezet, és ehhez adhatnak segítséget a régió politikai, gazdasági és kulturális intézményei. Az egyetemen tegnap dél­előtt tanácskozásra ültek össze az érintett megyei pártbizott­ságok ideológiai titkárai és megyei tanácsok illetékes el­nökhelyettesei. Rajnai József, a Baranya Megyei Pártbizottság titkára köszöntötte a vendége­ket, és kiemelte, hogy a JPTE kezdeményezése a felsőok­tatás tartalmi korszerűsítéséhez kapcsolódik, s hogy az együtt­működés közös érdeke az egyetemnek és a megyéknek. Hogy ezt mindegyik fél így ér­zi, azt bizonyítják az eddigi tárgyalások. Gáspár János, az egyetemi pártbizottság titkára az intézmény felelősségét hang­súlyozta Dél-Dunántúl tudo­mányos és oktatási rendszeré­ben. Ormos Mária rektor átte­kintette azokat a területeket, ahol szorosabbra lehetne fűzni a megyék és az egyetem kap­csolatát (az együttműködés részleteit az előre írásban ki­küldött tervezet tartalmaztaó. Az egyetem a mainál nagyobb arányban és jobb szervezeti keretek között részt vehetne a régióban élő pedagógusok, jo­gászok és közgazdászok kép­zésében, továbbképzésében, a könyvtárosképzésben és a köz- művelődés különböző területein. Ide tartozik az egyetem és a régió kisebb-nagyobb tudomá­nyos központjainak, kutatóhe­lyeinek szorosabb együttműkö­dése is. A vitában újabb szempontok merültek fel. így Takács Gyu­la, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese a számítógé­pes oktatás bevezetését java­solta, és a pedagógusok terü­leti továbbképzése mellett — amelyben a legnagyobb lehe­tőséget látja — a közművelő­dési dolgozók továbbképzését is szívesen venné az egyete­men. A megyéktől munkaerő­prognózist kér. Balassa Tibor elnökhelyettes (Somogy m.) és István József (Tolna m.) elnök- helyettes a középfokú intézmé­nyek tanárhiányának enyhítését várja az egyetemtől, különösen a nyelvtanár kevés: itt sürgő­sen tenni kell valamit. Dr. Szá­lai Dénes elnökhelyettes (Zala m.) szerint nagyon eltérőek a megyék feltételei, ezért is cél­szerű külön-külön együttműkö­dési szerződést kötni. Dr. Tóth Tibor, a Pécsi Egyetemi Könyv­tár főigazgatója bejelentette, hogy az egész régióra kiterjedő számítógépes nyilvántartási rendszert dolgoztak ki. Péti Im­re, a Tolna Megyei Pártbizott­ság titkára, arra hívta fel a figyelmet, hogy a paksi atom­erőműben dolgozó mérnököket is érdemes bekapcsolni a tu­dományos életbe. Ormos Mária összefoglalójá­ban utalt orra, hogy az utóbbi időben kiszélesedtek a JPTE kapcsolatai külföldi egyetemek­kel, s hogy a régió megyéinek, vállalatainak megrendelésére az egyetem tudományos kuta­tásokat végez. A tanácskozá­son megállapodtak abban, hogy az együttműködési szer­ződéseket a jövő tavasszal vagy nyáron úgy írják alá, hogy az új tanévben már asze­rint folyhasson a munka. Ugyancsak tegnap délelőtt rendezték meg az egyetemen a Weszely ödön-emlékülést. Dr. Weszely Ödön az egyetem tanára és rektora volt, és mint dr. Szotáczky Mihály rek­torhelyettes megnyitó sza­vaiban utalt rá, a halálának 50. évfordulója alkalmával ren­dezett tudományos ülés alkal­mas arra, hogy a kiváló tanár munkásságának eredményeit beépítsék a mai egyetemi ok­tatásba. Dr. Weszely Ödön Budapes­ten született 1867-ben, a buda­pesti egyetemen magyart, né­metet, filozófiát, pszichológiát hallgatott. Igazgató, felügyelő lett fiatalon, számos pedagó­giai publikációval hívta fel ma­gára a figyelmet, szerkesztett folyóiratot, írt tankönyveket, megszervezte Európa első pe­dagógus-továbbképző intézetét. 1923-ban lett a pécsi egyetem dékánja, az 1929/30-as tanév­ben rektora. Életét, munkássá­gát most a JPTE hat tanára méltatta előadásban. G. T. Megkérdeztük: Az elmúlt héten több orszá­gos napilap hírül adta, hogy Budapesten, valamint az or­szág nagyvárosaiban az épü­lettömbökbe melegvíz-fogyasz­tásmérőt építenek be. Ezzel először a lakóházak teljes me­legvíz-felhasználását, a későb­biekben pedig az egyéni fo­gyasztást is mérik. A cél, hogy ne általánydíjat fizessenek a fogyasztók, hanem az elhasz­nált meleg víz órát térítsék. A hír sok olvasónkat meg­hökkentett. Többen érdeklőd­tek, hogy mikor építik be a la­kótömbökbe a melegvíz-fo­gyasztásmérőket. Kérdésükre a választ a PÉTÁV üzemvezetőjé­től, Vakaró Józseftől kaptuk. — A kedélyek megnyugtatá­sára elmondom, hogy a közel­jövőben erre nem kerül sor. Hogyan került az újságokba? A VI. ötéves tervben a távhő- ellátás is belekerült — 1981 óta Bútor és eszlcöar késxPl belliié — Amikor lehullanak a le­velek, kezdődhet a fűzfavesz- szővágás. Most mégis állnak a vágógépeink, mert a hó is le­esett és így nem dolgozhatnak kedd óta — mondja a sellyei fűztelep munkavezetője, Kiss János, majd hozzáteszi: — Amint az eső lemossa a havat, újra indul nálunk a nagyüzem. Így sem tétlenkednek. Az ud­varon kifeszített drótok közé szorítva száradnak a lehántolt fűzvessző-nyalábok, s a két hosszú épületben a korábban levágott vesszők így is bőven adnak munkát az asszonyoknak. A ZSSZK-kombájn, a ZT fűka­sza, az Olimpia típusú nádara­tó gépek a fűzvesszővágásra átalakítva — kényszerpihenőn, a három hántológép is áll, an­nál szorgalmasabbak a kezek. A békéscsabai kosárgyártól csü­törtökön is jön a teherautó a barnavesszőért. Háromféle termékkel látják el az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat sellyei fűz­telepéről a békéscsabai meg­rendelőjüket, egy keveset a há­ziipari szövetkezeteknek is kül­denek, a szocialista brigád kü­lön felajánlása nyomán szociá­lis foglalkoztatók is kapnak fűz­vesszőt. A barnavesszőből idén eddig majd 95 tonnát, a késő tavasszal munkát adó fehér­vesszőből több mint 5 tonnát szállítottak el a telepről, s a fo­nott bútorok vázát adó botvesz- szőből is szeptember végéig le­vágták, lefőzték és kézzel hán- csolva készítették el a szüksé­ges mennyiséget. A sellyeiek büszkék arra, hogy 254 hektáros füzesükben dön­tően pirosra „érett" fajtájú vessző terem. Amíg elindulunk a válogatóba, megtudom, hogy most a barnavessző készítése lenne soron. A levágott, zöld vesszőt megfőzik, géppel le­hántolják, válogatják, szárít­ják és kötözik. A fehér vesszőt a zöld héjú, még leveles vesz- szők levágásával és kézi hón- tolásával nyerik. A hosszú, sötét helyiségben, a kötözőben asszonyok végzik a zöldosztályozást, ügyelve arra, hogy a vesszőkötegek hosszú­sága 80-tól 20 centiméterenként növekedhet. Gumicsizmában, alaposan felöltözve — elég hű­vös a helyiség — hajlonganak, a mérceléchez emelik a felnya- lábolt köteget, a kilógó vége­ket, ágas oldalhajtásokat met­szőollóval levágják, a nyalábo­kat kévékbe kötözik. Mindezt megállás nélkül. Teljesítmény­bérben dolgoznak. — Kint a vágásnál jobban lehet keresni, igaz, nehezebb is az a munka, egész nap a hi­degben, szélben, esőben. Itt nem ázunk, szél se fúj, bár ke­vesebb a pénz — mondják és egy pillanatra sem hagyják ab­ba a hajladozást, emelést, vá­gást. Az egyik gépi hántoló, Ba­lázs Györgyné is osztályoz, mert áll a gépe. „Nincs főzött vesz- szőnk" — mondja. A teljesítménybér sürgeti va- lamennyiüket. Már nagyon vár­ják, hogy a gépek ismét meg­kezdhessék a fűzvesszővágást. M. L. Mikor építik be a fogyasztás-mérőket? foglalkoznak vele - az Orszá­gos Középtávú Kutatásfejlesz­tési Terv keretébe. Ez azt je­lenti, hogy központilag is finan­szírozták a kutatási és fejlesz­tési célkitűzéseket.-A téma igen sokirányú — pl. tervezési, léte­sítési, fejlesztési, fenntartási, szabványosítási stb. A több száz téma között szerepel a használati melegvíz-fogyasztás is. Azért kell vele foglalkozni, mert nincsenek megbízható adatok a fogyasztónkénti, há- zankénti, épülettömbönkénti, lakótelepenkénti melegvíz-fel­használásról. Azért lenne ezek­re szükség, hogy a tervezések­nél, bővítéseknél a korábbi üzemelési módszerek ismereté­ben rendelkezzenek az adatok­kal, vagyis hogy mikor van a csúcsidő.- Mennyibe kerülne a mé­rőműszerek elkészítése, beépí­tése, ellenőrzése, cseréje? Megérné-e?- Ennek a kérdésnek a ki­dolgozására idén alakult egy munkabizottság. Résztvevői: Ipari Minisztérium OEGH, Energia Gazdálkodási Intézet, FŐTÁV, Debreceni Hőszolgál­tató Vállalat, Komárom Me­gyei Távhő-szolgáltató Vállalat, B-A-Z Megyei Távhőszolgálta- tó Vállalat, Vas Megyei Távhő- szolgáltató Vállalat és a PÉ­TÁV. Megvitattuk a mérőmű­szerek jelentőségét és kísérle­tileg e vállalatok területén ösz- szesen tíz mérőműszert építünk be különböző nagyságú ház­tömbök hőközpontjaiba. így Pécsett egy 229 lakást ellátó hőközpontba kerül beépítésre a mérőműszer. Természetesen előzetesen felmértük a lakos­ság számát — kor és nemek szerint. E műszert a hőközpont hőmennyiség- és használati melegvízmennyiség-mérőjéhez csatlakoztattuk. Alapegysége egy kis számítógép, mely előre beprogramozott időszakokban, percenként rögzíti az összes lakásban elfogyasztott meleg víz mennyiségét és a felmele­gítésére fordított hőmennyisé­get. A percenkénti mérési ada­tokat lyukszalagra rögzíti, amit az Energiagazdálkodási Intézet számítógépén dolgoz­nak fel. A program egyhónapi próbamérésre és négyhónapi mérési sorozatra szól. Cél, hogy e méréssorozat se­gítségével felmérjék: a csúcs- fogyasztások idejére előírt 40 fokos víz mennyivel csökken. Ez alapul szolgálhat arra is, hogy a mérés fogyasztónként, épületenként vagy hőközpon­tonként gazdaságosabb-e. A ftSzéléf §! hitei : A hazánkban tartózkodó Yos Son, a Kambodzsai Népi For­radalmi Párt KB tagja, a Kül­ügyi Bizottság elnökhelyette­se tegnap négytagú küldött­ség élén Baranyába érkezett. A vendégeket a megyei párt- bizottságon Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első tit­kára fogadta. A szívélyes kö­szöntő után megyénk első tit­kára ismertette a párt előtt álló közvetlen és távlati fel­adatokat. Beszélt a megye ipari, gazdasági, kulturális, tu­dományos és művészeti életé­ről, valamint a XII. kongresz- szus határozataiból adódó fel­adatok végrehajtásáról. A kambodzsai küldöttség délután Siklósra utazott, ahol a városi pártbizottságon Illés István első titkár vázolta a te­rületen végzett napi feladato­kat. s Látogatásuk következő állo­mása a siklósi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet volt, ahol Vörös Mihály elnök a gazdaság, Tomkó Miklós a pártalapszervezet munkáját is­mertette. A kambodzsai pártmunkások tegnapi programja a harká­nyi fürdő megtekintésével fe­jeződött be. * Pero Zsuzsák, az eszéki marxista központ munkatársa tegnap a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat vendége volt. A központban Kovács István, o pártbizottság titkára adott tá­jékoztatót a párt- és gazdasági munkáról, az ércbányászok élet- és munkakörülményeiről. Az eszéki pártmunkás látoga­tást tett az Ércdúsító üzem­ben, később beszélgetett az üzemi párt-, gazdasági veze­tőkkel, majd a központi pro- pagandislaklubban a jugo­szláviai önigazgatás fejlődé­séről, valamint a szocialista erkölcs és hazafiság kérdései­ről előadást tartott. Pero Zsu­zsák ezzel befejezte baranyai előadói munkáját. * Jugoszláv egészségügyi de­legáció látogatott tegnap Pécsre. A küldöttség tagjait, Szlavónia egészségügyi veze­tőit dr. Kóbor József megyei főorvos fogadta. A látogatás célja annak előzetes felméré­se, megbeszélése volt, hogy a két szomszéd megyének az egészségügy területén milyen együttműködésre lesz lehető­sége a következő tervidőszak­ban. * Nguyen Thi Chon miniszter- helyettes vezetésével novem­ber 10—20. között vietnami igazságügyi delegáció tartóz­kodott hazánkban. A delegá­ció — a két ország igazság­ügyi minisztériumainak együtt­működési megállapodása alapján — tanulmányozta a magyar népgazdaság jogi irá­nyításának rendszerét, a tör­vényalkotás és az igazságszol­gáltatás egyes kérdéseit. Ezi követően aláírták a két igaz­ságügyi minisztérium együtt­működésének 1986. évre szóló munkatervét. A vietnami igaz­ságügyi delegációt fogadta Markója Imre igazságügymi­niszter, valamint Sebestyén Nándorné, a Béke Világta­nács alelnöke, az Országos Béketanács elnöke. * Az országgyűlés meghívásá­ra november 15-20. között ar­gentin parlamenti küldöttség tett hivatalos látogatást Ma­gyarországon. A képviselőkből és szenátorokból álló 8 tagú delegációt Adolfo Gass szená­tor, a szenátus külügyi bizott­ságának elnöke vezette. Az ar­gentin parlament képviselői megbeszélést folytattak a ma­gyar tárgyalóküldöttséggel, amelyet Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke ve­zetett. A delegáció tagjai ta­lálkoztak Szűrös Mátyással, az országgyűlés külügyi bizottsá­gának elnökével. FOzvessző­készítés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom