Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-20 / 318. szám

1985. november 20., szerda Dunántúli napló 5 Történelmi városrészek rehabilitációja francia módra Ha nem mondja az előadó, hogy a mondandója franciaor­szági tapasztalatokon -alapul — akár hazainak is vélhettük volna a hallottakat arról, ho­gyan is keletkeztek mindazok a gondok, bajok, amelyek a régi városrészek rehabilitáció­jához vezettek, s ami ma már társadalmi méretű mozgalom. Tömeges lakásépítés, majd a lakótelepépítés hátrányainak a felismerése után városrekonst­rukciók régi lakónegyedek le- gyalulásával, majd új városok építése — a várt siker nélkül, miközben a történelmi város­részek rohamosan mentek tönkre. /ncze Márta építész, aki ösz­töndíjasként tanulmányozta Franciaországban mindezt, tegnap Pécsett a TIT- ben tartott előadást azoknak a szakembereknek, akik vala­milyen formában érdekeltek a pécsi belváros rehabilitáció­jában. A fent leírtak után hallottak már elkanyarodtak az általuk ismert viszonyoktól, hiszen a •lépték is más, a feltételek is mások. Franciaországban 5 millió rehabilitálandó lakással számolnak, ebből 700 000 az egészségtelen, amelyekben 2 millió ember él. A rehabilitá­ciót országszerte 60 védett te­rületen kell végrehajtani. A tényleges és széles körű reha­bilitáció a 70-es, 80-as évek fordulóján indult meg, de már előtte másfél évtizeddel hozzá­fogtak a feltételek megterem­téséhez törvényi-jogi szabályo­zással, beruházási alapok megteremtésével, a támogatá­si rendszerek kidolgozásával úgy, hogy mire a tényleges munkára került a sor, a reha­bilitáció keretei már álltak. Olyan komplex és rugalmas rendszer alakult ki, ami kez­deményezi, ösztönzi és össze­hangolja a munkát, s egyben-ki­tágítja a csak lakásban gon­dolkodás kereteit. Igen fon­tosnak tartják az információt. Ezért amint megszületik az el­határozás egy-egy terület re­habilitálásáról — létrehoznak olyan információs irodát, ahol minden műszaki és pénzügyi tájékoztatást megkaphat az, aki vállalkozik az ingatlana felújítására. Az egész társa­dalmi tevékenység fontos moz­gató része az az állami alap, amit a közadók meghatáro­zott százalékából képeznek. Ebből fedezik többek között azt a lakbérkülönbözetet is, ami a felújítás előtti és utáni állapotból jön létre, a bér­lőre tehát nem hárul teher H. I. Levegőtisztaság védelmi tanácskozás Pécsett Lengyel és magyar képzőművészek együttműködése Közel 150 000 tonna... Eny- nyivel csökkent az utóbbi évek­ben __ országos szinten — a l evegő szennyezése szilárd anyagokkal. Ha ezt az előrelé­pést jelesnek is tartjuk, Hozzá kell tenni: a lehullott pornak, koromnak csak 30 százaléká­ról van szó. Levegőtisztaság-védelmi kér­désekben azonban aligha tá­maszthatunk — reálisan — ab­szolút követelményeket. Jogo­san mondta tegnap a PAB szék­házában tartott országos ta­nácskozáson előadásában Kiss István, a Környezetvédelmi In­tézet igazgatója: a kategorikus követelések helyett — amelyek­re pedig sok esetben szükség lenne — rendszerint így fogal­mazunk: kívánatosnak tűnik... Márpedig — s ez is tegnap hangzott el dr. Földvári János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese megnyitójában: a levegő tisztaságának fokozott védelmét ki kell kényszeríteni. Miért? Mert hazánkban a le­vegőtisztaság-védelemmel im­már tíz éve foglalkoznak szer­vezett keretek között — ám a helyzet egy jottányit sem javult. Pécs déli városrészének bűz­problémája és megoldási lehe­tősége — mondhatnánk: slá­gertémát választott előadásá­nak Bartos Sándor, a Környe­zetvédelmi Intézet pécsi állo­másának vezetője. Az intézető múlt év végén a megyeszékhe­lyen jogos lakossági panaszo­kat kiváltó déli iparnegyed bűz­forrásait próbálta felmérni, szakemberei a Bőrgyár, a Hús­ipari Vállalat, a Keményítőgyár, a BIVIMPEX itteni lerakató és a Megyeri úti szennyvíztelepen végezték el méréseiket. Mun­kájuk nemcsak a tisztánlátást célozta, hanem egyúttal javas­latokkal is szolgált. A vizsgálat során kiderült: bűzforrásként csak a Bőrgyár és a Húsipari Vállalat jöhet szóba, a szennyvíztelep önál­lóan. Amikor a déli városrészt — vagy „kedvező" szél- és me­teorológiai viszonyok mellett — jószerével az egész várost el­önti a kellemetlen szag, az em­lített üzemek és a szennyvíz- tisztító telep „szaghatása” nem összegeződik. — Mi az, amit megoldásként javasoltak? — A bőrgyár esetében nagy szükség van a meglévő szenny­víziszap-medence mielőbbi ki­ürítésére, ne legyenek nyers­bőrlerakatok épületen kívül, csatlakoztatni kell a meszes műhelyeket a bűztelenítő beren­dezésekre. A húsipari vállalat esetében például a szennyes övezet rendszeres takarítását, lemosását, a nyitott hulladék- gyűjtés megszüntetését, a vágá­si rész kitelepítését. öttagú delegáció érkezett kedden Pécsre a lengyelországi Opoléből: művészettörténész, kiállításrendező, a területi ta­nács művelődési osztályának vezetője, a festők és az ipar­művészek szövetségének elnö­ke. Céljuk, hogy a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Területi Szerveze­tével és a Pécsi Grafikai Mű­hellyel az együttműködésről, a művészek cseréjéről informálód­janak és megállapodás alá­írását készítsék elő. A két terület kiállítás- és művészcseréjének már sokéves hagyománya van, de hosszabb szünet után a pécsi művészek idei opolei kiállítása adott újabb lendületet a találkozá­soknak. Soltra Elemér, a Grafi­kai Műhely művészeti vezetője ismertette a pécsi ösztöndíj- és támogatási rendszert, Józef Nurkowski, a nemzetközi kiál­lításrendező iroda igazgatója elmondta, hogy az opolei sző* vétség tagjainak többsége fes­tő, de a festők, szobrászok, iparművészek is szívesen meg­ismerkednek azokkal a techni­kai eljárásokkal, amiket a jól felszerelt pécsi műhely nyújt. Fischer János, a megyei és Csorba Tivadar, a városi műve­lődési osztály vezetője elmond­ták, szívesen látják a lengyel művészeket a siklósi kerámia­alkotótelepen és a villányi szobrásztelepen is. Opolében jövőre két nemzetközi művész­telep lesz, és egy közeli várban olyanok is pihenhetnek, dolgoz­hatnak, akik nem képzőművé­szek, hanem a kulturális, mű­vészeti élet más területén tevé­kenykednek. G. T. M. A. Erzsébettől Katalinig Virágkiállítás Szárazságtűrő, panellakásokba való növények Tízéves az IH diaporáma csoportja Az Ifjúsági Ház diaporá- mastúdiója azon kevés amatőr csoport közé tarto­zik, amelyek 10 évig magas színvonalon, országos és nemzetközi sikereket elérve végzik munkájukat. A pécsi csoport két tagja Mánfai György és Árgyelán György legutóbb a váci nemzetközi fesztiválon érdemeltek ki díjat „A túlsó parton” című, cigányokról szóló összeál­lításukkal. Tizenketten voltak a kez­detekkor, és igazán, „dü­hösen" akartak dolgozni. Régebb óta fotografálók, diázók valami újat kívántak megvalósítani, olyat, ami akkor kezdett divatba jön­ni. A diaporáma sajátos átmenet a diázás és a moz­gófilm között. A pécsi If­júsági Ház az elejétől jó partnernek bizonyult. A 10 éves amatőr stúdió jubileumi bemutatója szom­baton este hattól lesz a pécsi Ifjúsági Házban. Pálmák, páfrányok, broméli- ák zöldjéből kivirít a sok szí­nes ciklámen, mikulás- és ko­rallvirág, valamint a fokföldi ibolya. Arrább florárium (üveg­vitrinbe zárt minikért) hívja magára a figyelmet. Vonzza a szemet a ritka látvány — az .epifitákkal beültetett yucca. A pécsi Ifjúsági Ház galériá­jában keddtől vasárnap délig, 8.30-tól 18 óráig, illetve vasár­nap 12 óráig a szombathelyi Kertész Tsz cserepes és vágott virágaiban, dísznövényeiben gyönyörködhetnek az érdeklő­dők. De nemcsak nézelődni, vásárolni is lehet. Hisz az IH azért rendezte ezt a kiállítást, hogy a növényszeretőknek, nö­vénygyűjtőknek és a most kö­vetkező „nagy” névnapokra — Erzsébet, Katalin — ajándékot vásárlóknak is ötletet adjon. — Leginkább az ragadott meg bennünket, hogy a szom­bathelyi termelőszövetkezet a kérésünkre olyan növényeket küldött, melyek panellakások­ba valók — mondotta Keszler Gábor igazgatóhelyettes. — Jól tűrik a szárazságot, ugyan­akkor párologtatásukkal növe­kedik a lakások páratartalma. Hogy mik ezek? Több, mint harmincféle dísznövény: bro- méliák, datolyapálma legyező­pálma, yuccapálma — igen ritka növény, a tsz az Elefánt­csontpartról szerzi be —, dísz­fű, peperomiák, ciklámenek, korallvirágok kék színben, fok­földi ibolyák, páfrányok. — Hogy alakulnak az árak? Ha elfogynak a növények, lesz-e utánpótlás? — A bolti árakhoz képest jóval olcsóbban adjuk vala­mennyit. Az utánpótlást is meg­oldjuk: amint valami elfogyott, rögtön megrendeljük. A célunk is az volt tulajdonképpen, hogy a kispénzű embereket, fiatalokat és időseket is ext­rább, egzotikusabb virághoz juttassuk. Á. E. Új rendszerű takarmánykészítés Az IKR termesztési rendszer majsi taggazdaságában két éve folyik egy kísérlet: új rend­szerű takarmánykészítés. Felté­tel a holland Vicon gépsor, amely a betakarítástól a táro­lásig zárt rendszerű technológi­át alkot. A lényeg: a Vicon ál­tal betakarított szálastakar­mány — lucerna, fű, szalma, kukoricaszár — 20—60 száza­lékos nedvességtartalommal tömör bálákba kerül, s az e bálákból készített kazlakat fó­liával légmentesen lefedik. Tej­savas erjedés után — 45 nap­ra van szükség — az így nyert szenázs felhasználható, kiváló tápértéke igen jó tömegtakar­mányt biztosít. Baranyai szakemberek vettek részt a tegnapi majsi tanácsko­záson és bemutatón. A kérdés így merült fel: mennyivel jobb a korábban ismerteknél ez a szálastakarmány-betakarítási és szenászkészítési módszer? Merger László, a termelőszö­vetkezet elnöke kétéves ta­pasztalat után mondhatta: a Vicon gépsor két gépe — a rotációs kasza és a magasnyo­mású bálázó — a legjobb, amivel a magyar mezőgazda­ság találkozhat. A betakarítás során — míg a takarmány az állat elé kerül — úgy 15—30 százalékos veszteséggel szá­molnak a korábban ismert módszerek, a Vicon módszer veszteségmentes! Ebből egyér­telműen következik: 15—30 százalékkal csökkenthető gaz­daságonként a takarmányter­melő terület. Másrészt a spe­ciálisan készített szenázs nyo­mán például Majson meg­növekedett a tejtermelés. A Vicon gépsor teljesítmé­nye 20—30 hektár naponta. Kézi munkaerőigénye minimá­lis. A tanácskozáson Juhász Gyu­la, az IKR Központ ipari és takarmánygazdálkodási ágaza­tának vezetője bejelentette: a gépsort a próbák után bérbe szeretnék adni Baranya gaz­daságainak. :A:::k&Zétet hitei M Rajnai József, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának titkára tegnap délelőtt fogad­ta Péro Zsuzsákot, az eszéki marxista központ munkatársát, aki Pécsett tartózkodik. A ta­lálkozón megbeszélték az idő­szerű ideológiai, politikai kér­déseket és a két testvérterület további együttműködésének fel­adatait. Az eszéki pártmunkás délután dr. Csanálosi Sándor- nénak, a Pécs Városi Pártbi­zottság osztályvezetőjének tár­saságában látogatást tett a JPTE Tanárképző Karán és elő­adást tartott a jugoszláviai önigazgatás fejlődéséről, a szocialista erkölcs és hazafiság kérdéseiről. Péro Zsuzsák a tegnapi programja során meg- látogatotta a pécsi délszláv gimnáziumot és az általános is­kolát. * A várospolitika alakításának időszerű kérdéseiről Piti Zol­tán, a Pécs Városi Tanács el­nöke tartott tájékoztatót tegnap a Pécsett működő egyházak képviselői részére, a HNF me­gyei bizottsága székházában. * Az Országos Társadalombiz­tosítási Tanács — Poden Gyula alelnök elnökletével — kedden ülést tartott. A testület a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat alapján megtárgyalta a társadalombiz­tosítás fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat. Állásfoglalá­sát eljuttatja a Minisztertanács­hoz. A testület tudomásul vette az 1985. szeptember 1-én ha­tályba lépett társadalombizto­sítási jogszabályok végrehajtá­sáról szóló tájékoztatót, s meg­állapította, hogy a lakosság kedvezően fogadta az új ren­delkezéseket, amelyeknek vég­rehajtása zavartalanul megtör­tént. * A vállalati ellenőrzési mód­szerek új elemeiről rendezett kedden Esztergomban országos konferenciát a Gépipari Tudo­mányos Egyesület ipargazdasá­gi szakosztálya és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácskozásra érkezett több- mint 300 vállalati vezetőt és belső ellenőrt a KNEB, az Ipari Minisztérium és a Pénzügymi­nisztérium szakemberei tájékoz­tatták az ellenőrzés növekvő szerepéről. * Marjai József miniszterelnök­helyettes kedden este hazaérke­zett Moszkvából. A kormány el­nökhelyettese, hazánk állandó képviselője a KGST-ben részt vett a KGST Végrehajtó Bizott­ságának 117. ülésén. Budapest­re érkezésekor a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Marjai József moszkvai tar­tózkodása során megbeszélést folytatott Alekszej Antonov mi­niszterelnök-helyettessel a ma­gyar—szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dés folyó ügyeiről. Tárgyaló- partnerével meghatározták a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság soron következő, budapesti ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket, és az ülésszakig hátralévő idő alatt elvégzendő feladatokat. * A kistelepüléseken nyújtott fogyasztási szolgáltatások hely­zetét tekintette át keddi ülésén a Fogyasztók Országos Taná­csa. A kistelepüléseken él az ország lakosságának 16,2 szá­zaléka, azaz mintegy 1 millió 726 ezer ember. A FŐT vizsgá­lata arra irányult, hogy feltér­képezze annak a 2269 község­nek a helyzetét, ahol 2000 szol­gáltatóhelyen 22 ezer kisiparos működik. Az adatok rávilágítot­tak: erősen hiányos a falvak szolgáltatási rendszere, s jó- néhány szolgáltatásfajtát csak a városokban lehet igénybe venni. Tanácskozás és gépbemutató Maison

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom