Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-20 / 318. szám

6 Dunántúlt napló 1985. november 20., szerda Zöldség a kiskertekben Nincsen kert hagyma nélkül Több száz telek kis­termelőknek ötszázan jelentkeztek az áfész hirdetésére Pécsett és kérnek kiskertet, hogy családjuk zöldségszükség­letét maguk megtermeljék. Az igen magas árakat ugyanis sokan nehezen, vagy egyáltalán nem tud­ják megfizetni. Telek van a várost övező 5—15 km-es gyűrűben. Ve­gyük sorra! Keleten egy 12 hektáros legelőt parcelláznak a bő­gőd/—nagykozári elága­zásnál. Ez 150 kistermelő­nek jelenthet 800 négyzet- méteres területet országút mellett. 70 jelentkező már van. Délen Pogánynál 8 hek­tár alkalmas kiskert cél­jára. Pellérden az egykori állomás közelében 5 hek­tár vár felosztásra. Keszü- nél is figyelembe jöhet egy 9 hektáros legelő — 112- en jelentkeztek rá. Gyód­nál egy rétet szemeltek ki. Ott azonban előbb ki kell tisztítani az árkot, ami ma­gasba tornázhatja az ára­kat. Nyugaton Kővágószőlős- nél 20 hektárt osztanak föl. Aranyosgadányban igény­lőkre vár az egykori szőlő és a mellette lévő rét. Ke­resztespusztáig autóbusszal közelíthető meg és onnan 3—4 km-es salakos út ve­zet a kijelölt területhez. A tartós használatbavétel ezeken a területeken 50— 70 évre szól. Lehet 30 négyzetméteres épületet építeni, szőlőt, gyümölcsöst telepíteni a konyhakert mellett. Ezek a leendő kis­kertek autóbusszal megkö­zelíthetők. Szükség volna azonban közelebbi területekre is, el­sősorban a nyugdíjasok, kezdő fiatalok és nagycsa­ládosok érdekében, hogy 200—400 négyzetméteres konyhakertet létesíthesse­nek, s ne kerüljön sok pén­zükbe az utazás. A Pécsi Kertészeti Válla­lat szántója látszik erre al­kalmasnak Kertváros köze­lében, a lőtéri dombok mögött. A vállalat évek óta bérbe adja ezt a föl­det. A vita azon folyik: alkalmas-e nagyüzemi mű­velésre vagy sem, mert ha igen, akkor nem parcelláz­ható. A végleges döntésnél bi­zonyára figyelembe veszik a szociális szempont mel­lett azt, hogy most a zöld­ségtermesztés a mezőgaz­daság megoldatlan gondja, s adott területről a legna­gyobb értéket kerti műve­léssel lehet lehozni. Valamennyi gyümölcsfaj kö­zül alanyfajtákból az alma ter­mesztés részére áll rendelke­zésre a legszélesebb válasz­ték. Klíma, termőhely, öntözé­si lehetőség, talaj szerint le­het választani. Meleg, száraz éghajlati vi­szonynál eltérő tulajdonságú talajokon a magoncalanyok jöhetnek elsősorban szóba. Használhatjuk a vad fajtákat és a termesztett fajták közül leginkább a Golden Deli- cioust. Hegyvidékre a vadal­mát válasszuk. Kiegyenlített körülmények között, intenzív ültetvény ese­tében a klónalanyokat aján­lom, ezek közül elsősorban a törpe alanyokat. M IX: gyö­kerei sekélyen helyezkednek el, a fá'k könnyen kidőlnek, ezért támaszberendezés szükséges hozzá. A gyümölcsöt korábban érleli és jobban színesíti, mint más alanyok. Célszerű mélyeb­ben ültetni az oltványt ezen az alanyfajtán. M 26: tulajdon­Nincs jó pörkölt vagy halász­lé, de még húsleves sem vö­röshagyma nélkül. Fogyasztása nagyon régi keletű. Már az egyiptomiak is nagy becsben tartották, a rómaiaknál is álta­lánosan elterjedt növény. Élettani szerepe kiemelkedő a modern táplálkozásban is. Vitaminokat és olyan nyomele­meket tartalmaz, amelyek fon­tos táplálkozási, étrendi és bio­lógiai jelentőségűek. Jellegze­tes ízét és illatát allilvegyületek adják. Az orvostudomány meg­állapítása szerint ezek azok a vegyületek, amelyek az angiás görcsöket oldják. Korunkat nyomasztó érelmeszesedés ellen is hatásosnak tartják. A vörös­Részlet Balázs Jánosnak, a Kertbarátok és Kistenyésztők Megyei Társadalmi Szövet­sége elnökének a megyei népfrontértekezleten elhang­zott beszédéből. Napjainkban tízéves a Kert­barátok Baranya Megyei Társa­dalmi Szövetsége, 1975. november 20-án alakult. Az akkori rossz zöld­ség- és gyümölcsellátáson kellett lendíteni, a termelést fejleszteni. A mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek segít­ségével hozzáfogtunk a kertba­rát-körök, szakcsoportok szerve­zéséhez. Korábban is alakultak már szakcsoportok, például Komlón 18 évvel ezelőtt. A bányászok azóta a jó levegőjű kiskertek­ben aktív pihenéssel töltik sza­bad idejüket. Most Komlón 2000 családnak van kertje, és évente 10 millió forint értékű árut termelnek. A kertbarát mozgalom a kistenyésztők csatlakozásával bővült. Csak az elmúlt öt évben több mint 1000 szakmai elő­adás megtartására került sor. A pécsi Rózsakertben évente megtartottuk a kisállat-kiállítá­sokat, ahol a kistermelők házi- nyulakat, galambokat, díszma­darakat mutattak be. Évente zöldség-gyümölcs kiállítások is voltak, többek között Pécsett, Komlón és Mohácson. Népszerűek a helyi és terü­leti borversenyek. Idén a me­gyei kistermelői borversényen több mint 3000 mintát bírált a zsűri, és a legjobb borokat, közel 400 mintát Pécsett, az Elefánt étteremben értékelte. ságai az M IX-hez közel áll­nak, kiegyenlítetten terem raj­ta a nemes. A léltörpe alanyok közül — ezeknél már nagyobb térállás szükséges - az M IV-es a leg­elterjedtebb. Mindenhol jól megél az erősen kötött tala­jokat kivéve, nem kedveli a túlzott aszályt, de a túl nagy talajnedvességet sem. Az MM 7 04-es hasonló tulajdonságú, de gyökereinek szilárdsága valamivel jobb. Kötött, nedves területekre az M Vll-et válasz- szűk. Ez a megfelelő a hűvö­sebb klímákban is. Erős nö­vekedésű fajta a már emlí­tett vadalma és a klónalanyok közül az MM 7 09 és az MM Xl-es, ezek azonban elsősor­ban lazább talajokra valók. A körtetermesztésben nem hagyma vércukorcsökkentő, epehajtó, szívstimuláló, bakte­riad, fungicid hatását vizsgál­ják. Hagymatermesztésünket vi­lághírűvé a makói hagyma tet­te. A makói hagymatermesztés legfőbb jellemzője a 2 éves kultúra. Első évben dughagymát termelnek és ezt a dughagy­mát a következő évben étkezési hagymatermelés céljából dug- gatják el. A dughagymát nagy­ság szerint az alábbiak szerint osztályozzák: „Piklesz" 23—26 mm-ig, I. 20—23 mm II. 17—20 mm, III. 14—17 mm, Szövetségünk igyekezett a feldolgozó, valamint a kereske­delmi vállalatok vezetőivel együttműködni. Elláttuk az ér­dekvédelmi, az érdekegyeztető feladatokat, információkat to­vábbítottunk a kistermelők fe­lé és a kistermelők igényeit el­juttattuk a felsőbb szervekhez. A kistermelők elsősorban az eszközellátás és a felvásárlás hiányosságait, valamint az adózást tették szóvá. Kérték, hogy a felvásárlási árakban legalább az újratermelésben szükséges összegek biztosítva legyenek. kevésbé nagy a jelentősége a megfelelő alany kiválasztásá­nak. Közepes és alacsony tör­zsű fáknak a vadkörte magonc a megfelelő. Rajta a nemes erősen fejlődik, de későn for­dul termőre, viszont a külön­böző termesztési körülmények­hez jól alkalmazkodik. A klón­alanyok közül a birsklónala- nyok jöhetnek számításba, el­sősorban az M ,,A" birs, ez hazánkban is a legjobban be­vált. Az M „C" birs nem tűri a szárazságot! Az M „A" birs jól megered a Hardy vaj, a Diel vaj, a Pap körte, a Har- denpont, a Seress Olivér. iNem ered rajta jól például a Bőse kobak, a Clapp kedveltje. Az őszibarack legtermésze­tesebb alanya vad-őszibarack. Az apró, molyhos gyümölcsű IV. 10—14 mm, „Zsika” 5—10 mm. A termesztés másik jellemző­je a hőkezelés. A nagyság sze­rint osztályozott dughagymát nagyságuktól függően különbö­ző ideig tartják melegen. Ezzel elérhető, hogy a nagyobb mé­retű dughagymák se szökkenje­nek magszárba, ne „bördösőd- jenek". Ezen felül termésnövelő és növényvédelmi hatása is van a hőkezelésnek. A hőkezelés egyik otthon is megvalósítható módja, ha dug- hagymánkat kiültetésig szoba- hőmérsékleten tartjuk. Arra vi­gyázzunk, hogy a dughagyma véletelenül se tárolódjon 10— 15 Celsius fokos hőmérséklet Megyénkben a zöldség 94 százalékát a kistermelők állítják elő, de a gyümölcstermelésben, kisállattenyésztésben, sertéshiz­lalásban is meghatározó a sze­repük. Az Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiál­lításon a mohácsi, komlói és pécsi kertbarát közösségek és szakcsoportok képviselték Ba­ranya megyét jó eredménnyel. Mivel a megye területén ke­vés a gyümölcsfa, felhívást is szeretnék közzé tenni: ültessünk a következő tervidőszakban minden kiskertben és gazdasá­gi udvarban legalább egy gyü­vadfajták magoncai 'megfele­lőek. A meleg, száraz, meszes kötött talajokon a keserűman­dulát használjuk, de ezen a nemes fagyérzékenyebb lesz, mint a vad-őszibarackon és az állomány heterogénné válik. Utóbbi években terjed a vad őszibarack klónozott változata, ezen azonban még nehéz be­szerezni fajtát. A kajszi alanyai közül a legelterjedtebb a vadkajszi magonca, azonban ha tala­junk nyirkos, akkor myrabolán szilvát alkalmazzunk. Számíta­ni kell rá, hogy ezen hosszú tenyészidejűvé válik a kajszi­fánk. A cseresznye és meggy ala­nyai közül leginkább bevált a sajmeggy, különösen a köves, között. Ennél melegebben kell tárolnunk a dughagymát, lehe­tőleg 20 Celsiuson vagy mele­gebben. Itt az ideje, hogy me­legre tegyük dughagymánkat. Akinek nincs lehetősége a fenti hőkezelésre, az lehetőleg 0 Celsius fokhoz közeli hőmér­sékleten tárolja a dughagymát, ezzel a bördösődést mérsékelni tudja. A IV. és V-ös méretű dug­hagyma — bármilyen hőmér­sékleten is tároltuk — nem megy magszárba. A hozamnö­velés miatt azonban ezeknél az apró hagymáknál is jótékony hatású a melegben való táro­lás. mölcsfát. ültessünk el 100 000 gyümölcsfát a baranyai kertek­ben! Ezzel elsősorban a csalá­di ellátást segíthetjük. Ma már azt is mondhatjuk, hogy almát is telepítsünk. Kérjük a kertba­rátokat, hogy felhívásunk vég­rehajtását segítsék, az integrá­lok pedig szaporítóanyagról, gondoskodjanak. Az a célunk, hogy a bara­nyai zöldséges és szőlőskertek, gyümölcsösök a virágoskertek­hez hasonlóak legyenek, az állattenyésztő porták pedig a mintaudvarok feltételeinek fe­leljenek meg. vagy homokos talajokon, mele­gebb, szárazabb fekvésekben. Használható a vadcseresznye. Ezen nagy koronájú, terebé­lyes, hosszú életű lesz a fa. Ha vadmeggyet használunk, akkor azt a nedvesebb, sová­nyabb talajokra tegyük. Szilva alanynak szinte 'kizá­rólag a myrabolán szilvát használjuk, erőteljes fát nevel. Elsősorban mélyrétegű, 'közöm­bös vagy kissé savanyú kém­hatású talajokra való, de el­tűri a kötöttebb, meszes, rossz szellőzőségű talajokat is. A mandula esetében kizá­rólag csak a keserűmandula magoncát használjuk, felesle­ges kísérletezni más alannyal. A diónak saját magcseme­téje a legmegfelelőbb, de szá­mítani kell rajta nagy növe­kedési eréllyel. A Juglans nig­ra mint alany jó, korábbi a termőrefordulása és gyengébb rajta a növekedési erély. Mogyoró esetében, ha tör- zses mogyorót akarunk nevel­ni, alanyként a törökmogyoró jöhet szóba. Buzássy Lajos Toll seprű A képes beszéli Gondolataink közlésének egyik elengedhetetten követel­ménye, hogy mondanivalónkat közérthetően, világosan fogal­mazzuk; éber ellenőrzéssel ele­mezzük az egyes szerkezeti egységeket, az egésznek és ré­szeinek egymáshoz való viszo­nyát. Ha túlságosan sablonos­sá, semmitmondóvá, gépiessé válik stílusunk, mondatainkba sajnálatosan belecsúszhatnak olyan kifejezések, amelyek nyelvtani szempontból talán helyesek, de ha jobban átgon­doljuk az egyes elemeknek egymáshoz való kötődését, előfordulhat, hogy képzavar áll elő. Különösen a költőknek kellene (illene) nagyon ügyel­niük arra, hogy a színesre fes­tett szóképek felett ne kelet­kezhessenek értelmi viták, bi­zonytalanságok, zavarok. A kéoes beszéd ugyanis ZIin- szky szerint nem más, mint ér­zelmeink szemléltetése a fan­tázia képei által. Petőfinek a Fa leszek, ha fának vagy virá­ga kezdetű verséről Illyés Gyu­la ezt írja: „Egy marék tiszta költői kép." Petőfi előtt - úgy vélem — a költői cél nem any- nyira a szemléltetés volt, mint inkább a kedvese iránti túlára­dó érzelem érzékeltetése — a költészet képeivel. Mindennapi nyelvünk akkor szépülhet igazán, ha a versek­be rejtett újszerű képek látha­tóvá, érzékeltethetővé avatnak egy-egy hangulatot, és ezzel felkeltik, izzítják képzeletünk világát. A költői képek kifejező, hatóerejükben szinte végtele­nek, és nélkülözhetetlen ele­mei a szép versnek. Bennük él, buzog a költő lelkiállapota éppúgy, mint műveltsége, va­lóságlátása, világnézete. De akár prózai, akár költői művet ír valaki, vigyáznia kell arra, nehogy a képes kifejezé­sek homályossá, zavarossá vál­janak, s az írói célkitűzéssel éppen ellentétes hatást váltsa­nak ki az olvasóból. Az ilyen jelenséget képzavarnak nevez­zük. Hadd idézzünk egyet Fe- renczy Géza gyűjtéséből! .......volt ott még néhány olyan e mber, akinek bölcsője szintén nem paplanos ágyban ringott.'* Tessék csak elképzelni: föite- szik a bölcsőt a paplanos ágy­ba, s ott ringatják! Gyakoribb képzavarok: ön­életrajzi írásokról beszélnek, amelyeket azonban nem a szerző írt, hanem a szerzőről gyártott valaki, önéletrajzot mindenki csak sajótmagáról írhat, másról legfeljebb élet­rajzot. Manapság derűre-ború- ra emlegetik az ars poétikát. Az egyik élelmes riporter még a birkanyírótói is megkérdezte: - Mi az ön ars poétikája bir- kanyiráskor? A választ nem je­gyeztem le, mert belebégetett egy bárányka, de azért illik tudni, hogy e latin kifejezésen valamely költői irány vagy ma­gatartás esztétikai elveit értjük, tehát költészettani kifejezés, amelynek csak ritkán van köze a birkákhoz. A téves társításnak következ­ménye a szólásvegyülés. Hány­szor halljuk a rádióban, a té­vében: ebben vagy abban az üzletben hiánycikkekben válo­gathatunk. Ha valami hiányzó cikk, képtelenség vásárolni be­lőle. Ehhez hasonló a hézag­pótló szó. A hézagot nem lehet pótolni, csak kitölteni. A pótol ige a hiányt pótol kifejezésből került ide. Szerezni örömet is, bajt is lehet, de okozni inkább csak bajt, kellemetlenséget. Régeb­bi nyelvünkben mind a szerez, mind pedig az okoz igét alkal­mazták kedvező, örvendetes és kellemetlen, kedvezőtlen ese­ményekkel kapcsolatban is. Gvadányi írja a Rontó Pálban: „Egy valami oly nagy örömöt okozott bennem: hogy szívem­ről minden szomorúság tágult." Pázmány viszont arról ír, hogy nem akar unalmat szerezni az olvasónak. Erzsébet és Katalin napra mégis inkább szerezzünk örömet az e nevet viselő ked­veseinknek! Bár lehet, hogy ajándékunkkal látszólagos örö­met okozunk csak nekik. Tóth István dr. Gyümölcstermesztés korszerűen Az alanyok fajtáiról Tóth Attila fi Kertbarátok Szöuetségének felhíuasa Ültessünk százezer gyümölcsfát! Egy további gyümölcsfát minden kiskertbe! Almát is telepítsünk! a pécsi áfész Nagyárpádi úti telepén a szőlő vesszőket és facsemetéket már téliesitették, de továbbra is a vásárlók rendelkezésére állnak. Läufer László felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom