Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-19 / 317. szám
1985. november 19., kedd Dunántúli napló 5 Beszámoló taggyűlés a Mechanikai Laboratóriumban Jugoszláv pártmunkás előadásai Baranyában a pécsi gyár munkája A pórtélét évenként visszatérő eseménye a beszámoló taggyűlés: a kisebb-nagyobb kommunista közösségek számvetése a végzett munkáról, a tennivalókról. A beszámoló taggyűlések sorát tegnap délután a Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyáregységében ikezdték el: három alapszervezet munkáját irányító pártvezetőség számolt be munkájáról az összevont taggyűlésen. Az elnöklő Bencsik László vezetőségi tag köszöntötte a megjelentaket, köztük Lukács Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Megyei Pártbizottság első titkárát, majd Pálli László titkár ismertette a vezetőség beszámolóját. A Mechlaborban a gazdasági tevékenység kiemelkedő: idén is jelentősen fejlődött; s előreláthatóan 24-26 százalékkal lesz magasabb, mint volt a múlt évben. A gyáregységben átrendefődött a termékösszetétel, s az egyes termékek mellett megkezdődött komplex rendszerek gyártása is. Javult a termelékenység. Ezek az eredmények azért is jelentősek, mert sokszor akadályozta a termelést az import késlekedése, azon alkatrészek nem megfelelő színvonala, de hasonló gondokat okoztak a hazai szállítók is a gyárnak, mely ennek ellenére növelte tőkés kivitelét is. Az eredményeknek megfelelően emelkedett a dolgozók jövedelme is. A pórtéletről szólva a titkár elmondta, hogy tovább kell javítani a tagfelvételi munka színvonalát, különösen az ifjúság körében. Van teendő a munkásőrszervező munkában is. A vezetőség úgy látja, hogy a párttagok egy részénél is jelentkezik a közömbösség: a meggyőző munkát ezért is szükséges javítani. A beszámoló ezután elemezte a gazdasági vezetéssel, valamint a politikai és társadalmi szervezetekkel való munkakapcsolatot, s azt összességében jónak ítélte. A beszámoló feletti vitában először Fekete István titkár a KISZ-szervezet tevékenységéről szólt, majd Tóth Imre alapszervezeti titkár decemberre javasolt kommunista 'műszak lebonyolítására tett alternatív javaslatot. Kalász László műszerész a tömegszervezeti, ezen belül a szakszervezeti munkáról szólt kritikusan; Ackermann Imre technikus pedig az információs munka gyengeségeit kifogásolta. Kész Péter műszerész a munkásőrök helytállásáról s a pártépítés kérdéseiről, Keresztes Zoltán főmérnök pedig munkaszervezési tennivalókról szólt. Keresztes János igazgató a gazdálkodásról, a fejlesztési elképzelésekről beszélt: a soron következő ötéves tervidőszakban szeretnék évente 10- 10 százalékkal növelni a termelést, s erre jó alap az ösz- szeforrott kollektíva eddigi eredménye. Lukács János, az MSZMP KB tagja, megyei első tit<ár hozzászólásában először tolmácsolta a Megyei Pártbizottság jókívánságait és elismerését a példaadóan jól dolgozó kollektívának. — Önök bebizonyították, hogy nehéz körülmények között is lehet eredményes, jó és hasznot hozó tevéKenységet folytatni. Ez a jó közérzet alapja, s így lehet a jövedelmeket is megfelelően növelni. Az önök kollektívája képes volt a nehézségeket áthidalni, s ez lenne kívánatos mindenütt — mondotta Lukács János, majd a pártmunka stílusáról, lényegéről szólva hangsúlyozta: — A pártéletet az minősíti, hogy hogyan mennek a dolgok az általa felügyelt területen. Ez a meghatározó. A szervezet soha nem cél, hanem eszköz céljaink valóravál- tásához - s erre is szolgáltat jó példát a Mechanikai Laboratórium kommunista közössége. Lukács János ezután arról szólt, hogy a kongresszust megelőző várakozás most abban nyilvánul meg, hogy a kongresszus határozatai megvalósuljanak. Ezek a határozatok teljesíthetők, de ehhez le kell számolnunk azokkal a hibáinkkal, amikkel már szembenéztünk: változtatni kell magatartásunkon. Ennek tudatosításában, megvalósításában a politikai munkának is sok teendője van. A beszámoló taggyűlés ezután a titkári válasszal folytatódott, majd határozathozatallal ért véget. A határozat a hatékonyság és minőség növelésére, az agitációs munka javítására, a pártépítésre és az alapszervezetek munkáját koordináló tevékenységre vonatkozott. B. L. Lukács János: — A szervezet soha nem cél, honem eszköz céljaink valóraváltásához. Példamutató Előadások tartására tegnap Baranyába érkezett Zsuzsik Péro, az eszéki megyei marxista központ (oktatási igazgatóság) munkatársa, tudományos kutató. A testvérterület pártmunkását a megye határán Visegrády Tamás, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese fogadta. Onnan a siklósi városi pártbizottságra mentek, ahol Illés István, az MSZMP Siklósi Városi Pártbizottság első titkára és Ledvináné Kosztán Erzsébet titkár köszöntötte a vendéget. Illés István részletes tájékoztatót adott a terület gazdasági, politikai helyzetéről és a lakosság élet- és munkakörülményeiről. Az eszéki előadó délután felkereste a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezetet, Kerner Ádám elnök a közös gazdaság munkájáról, eredményeiről és további terveiről, Udvarácz István párttitkár a pártszervezet munkájáról beszélt. A szalántai látogatás után visszautaztak Siklósra, ahol a városi tanács nagytermében Zsuzsik Péro párttitkároknak és propagandistáknak „A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének szerepe a szocialista önigazgatás, fejlődése tényezői, a szocialista erkölcs és a szocialista hazafiság fejlesztéséért vívott harcban” címmel előadást tartott. A KISZ megyei és városi vezetőinek részvételével kétnapos eszmecsere kezdődött hétfőn Zánkán. A tanácskozáson az ifjúsági szövetség XI. kongresszusának előkészítésével összefüggő kérdéseket vitatják meg. Az értekezléten részt vesznek az MSZMP megyei bizottságainak ifjúsági felelősei is. & Szabó Magda, a Tisztántúli Református Egyházkerületnek az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közelmúltban megválasztott főgondnoka, hétfőn Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság Alkotmányára. Az eskütételnél jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Bartha Tibor püspök, a Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Az üzem új lengyel gyártmányú gépsora Fotó: Läufer László Uj fűrészüzem a mindszentgodisai tsz-ben Több tucat farakás sorakozik a mindszentgodisai tsz új fűrészüzemének udvarán. Bőségesen van bükkből, cserből, nyárból és tölgyből. Zavartalonul dolgozhat már a próbaüzem alatt is a 4—5 millió forintért készült gatterüzem. Év -végéig 6—7 milliós árbevétellel számol a 13 fős közösség. Jövőre ennek a bevételnek majdnem a dupláját tervezték és több mint félmillió forint a nyereségterv. — Bizonyítani akartuk — mondja Báli János üzemvezető —, hogy ez lesz a legjövedelmezőbb ipari tevékenység a tsz-ünkben. Szükségünk van a pénzre, hogy a további gépeket minél előbb megvásárolhassuk. A tsz saját erőből, saját kivitelezésben 1983-ban kezdte meg az új létesítmény kialakítását a meglévő, elavult kicsi gatterüzem szomszédságában. Apránként teremtették elő a pénzt, a megvalósítás is ennek megfelelően alakult. Végül is ez év októberében kezdetét vehette a december közepéig tartó próbaüzem. Gépekre, berendezésekre 1,7 millió forintot költöttek. Legjelentősebb munkaeszköz a lengyel fűrészgép, amelyet a lengyel szakemberek szereltek be, akik a garanciális javítást is vállalták. Teljes kapacitással termel, vagyis műszakonként a beérkező 20—25 köbméter alapanyagból 15—16 köbméter hasznos fűrészárut állít elő. Elsősorban bányadeszka, bányadorong, raklapelem, tölgy bútorléc készül a 17x24 négyzetméteres, szépen felszerelt üzemcsarnokban. Fűrészelnek rönköt, faragnak szőlőkarót, vállalnak munkát a tsz-ta- gokon kívül a lakosságnak is. Fát jócskán ad a 760 hektáros tsz-erdő. A hiányzó egyéb anyagokat vásárlással teremtik elő. így is megéri fát feldolgozni, utánajárni akár a hulladékfának is. Érdemes felsorolni a nagyobb megrendelőket, ami a most kezdő üzem erősödő rangjára is utal. A vásárlók között van a Szentlőrinci Áfész, a Drávamenti Fagazdasági TárBányadeszka, raklap, bútorléc r rr m rru r es szolokaro saság, a Mecseki Szénbányák, az Aknamélyítő Vállalat, a Tszker. Az említett társaság jóvoltából a feldolgozók között tartják számon a MOFÁ-t, valamint a siklósi Tenkes Bútorgyárat. Kántor Zsuzsa készletkezelő szerint az önálló termékelőállításra is gondolnak, így idővel szeretnének seprűnyéllel, fregolival, raklappal és parkettával kirukkolni. Mindez attól függ, hogy a további gépesítéshez szükséges 4—5 milliós fejlesztési összeg miként áll össze. Év elejétől a második műszak bevezetésére kerül sor. Addigra az anyagmozgatás könnyítésére egy láncpályát szerelnek össze a Mecseki Szénbányák gépüzemének közreműködésével. Korszerűsítik a normákat, mindinkább a teljesítménybérezés kerül előtérbe. A mindszentgodisai tsz-ben az ipari ágazat keretében műanyagfeldolgozással, textilválogatással, lakossági vasipari javítással régóta foglalkoznak. Megerősödő, jórészt új profilnak számít a fafeldolgozás. Cs. J. Kétnapos konferencia kezdődött hétfőn Budapesten, a vezetőképzés korszerűsítéséről a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Művelődési Minisztérium szervezésében. A tanácskozáson a vezetőképzésnek az oktatási rendszerben betöltött szerepét elemzik, megvitatják a fejlesztés irányait és foglalkoznak a képzés tartalmi kérdéseivel is. A konferenciát Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár nyitotta meg. Elmondta, hogy az országban 40 vezető- kéoző intézményben és számos vállalatnál is foglalkoznak vezetőképzéssel. Az elmúlt években a hálózat kiépült, így nincs szükség annak bővítésére. Sokkal fontosabb munkájuk hatékonyságának javítása. Ehhez a jelenleginél jobb munka- megosztásra van szükség a vezetőképző intézetek és a felsőoktatási intézmények között. Tervezik, hogy az egyetemeken és a főiskolákon bevezetik a vezetési alapismeretek oktatását. Erre a közeljövőben több felsőoktatási intézménnyel együttműködve javaslatot dolgoz ki a Művelődési MinisztéVámügyi konferencia kezdődött hétfőn Sopronban, a Magyar Kereskedelmi Kamara vámügyi tagozata rendezésében. A háromnapos tanácskozáson a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok szakemberei vesznek részt. Az előadások a különféle külkereskedelmi áruügyletek, egyebek között a lízing, a kooperáció, a bérlet, a licenc-vásárlás létrehozását, finanszírozását, engedélyezését és az ezekkel összefüggő vámeljárásokat ismertetik. Tanácskozás az élelmiszer-kereskedelemről A jövő évi élelmiszerellátásról, valamint a következő öt esztendő ezzel kapcsolatos feladatairól rendeztek szakmai tanácskozást hétfőn Székesfehérvárott, az élelmiszer- és ve- gyiáru-kereskedelmi vállalatok mintegy 200 szakemberének részvételével. A tanácskozást Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes nyitotta meg, majd Szigeti Gyula, a minisztérium élelmiszer- és vegyiáru- kereskedelmi főosztályának vezetője ismertette a hatodik ötéves terv eddigi eredményeit és a következő évekre szóló feladatokat. Elmondta, hogy az elmúlt öt évben színvonalas, kiegyensúlyozott, folyamatos volt az élelmiszerellátás, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyban voltak egymással. Javult a termékek minősége, bővült a választék. A tejtermékek kínálata többféle olcsó, alacsony energiatartalmú készítménnyel gazdagodott. Sajnos, azonban Nagyobb szervezettséget a több napos ünnepekre való felkészülésben! nem mindegyik jutott el a fogyasztókhoz, mert a kereskedők gyorsabb romlandóságuk miatt csak mértéktartóan rendeltek belőlük. Javult a zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátás Többféle új kávékeverék került a boltokba. Egyes területeken azonban gondok is jelentkeztek. A termelői kapacitás hiánya, illetve készletezési problémák miatt átmenetileg hiány volt napraforgó étolajból, bár eközben elegendő repceolaj állt a vásárlók rendelkezésére, s az utóbbi időben a minősége is javult. Az átmeneti hiánycikkek közé tartozott továbbá a fű- szerpaprika, a tartós- és féltartós tej, az olcsó bor és néhány mirelit termék. Nem mindig volt megfelelő a tőkehús és az olcsó húskészítmények minősége, és húsipari szárazáruból is többet tudtak volna értékesíteni a boltok. Az előadó hangsúlyozta: a több napos ünnepekre való felkészülés fokozott figyelmet igényel az élelmiszerkereskedelemtől. Kellő szervezettséggel és jó koordinációval elkerülhetők a kényér- és tejellátási zavarok. Az elkövetkező öt évben a mostanihoz hasonló színvonalas, kiegyensúlyozott, folyamatos ellátást kell nyújtania az élelmiszer-kereskedelemnek. Bővíteni kell az egészséges táplálkozást szolgáló, a háztartási munkát megkönnyítő termékek választékát, s jelentősen javítani kell a vásárlási körülményeket.
