Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-19 / 317. szám
6 Dunántúli napló 1935. november 19., kedd Mit mond a jogszabály? Gondoskodás a megváltozott munkaképességű dolgozókról! Az október 31 -i számunkban foglalkoztunk azzal, hogy ki tekinthető megváltozott munka- képességű dolgozónak és a munkáltatónak milyen rehabilitációs teendői vannak. Ma ismertetésünket a nem rehabilitálható dolgozókról történő gondoskodással folytatjuk. A 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM. sz. együttes rendelet 19. §-a szerint arról a nem rehabilitálható, megváltozott munkaképességű dolgozóról, akinek munkaviszonyát, szövetkezeti tagsági viszonyát bedolgozói munkaviszonyát és bedolgozói tagsági viszonyát, megszüntetik, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a közös munkában a megváltozott munkaképessége miatt nem köteles részt venni és öregségi rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, növelt összegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra nem jogosult, rendszeres pénzbeni ellátás útján kell gondoskodni. Az ellátás fajtái: a) átmeneti járadék; b) rendszeres szociális járadék. ÁTMENETI JÁRADÉKRA az alábbi feltételek együttes fennállása esetén az jogosult, aki a) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra; b) az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri és c) munkaképesség-változásának mértéke az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának véleménye szerint legalább ötven százalék. Az átmeneti járadék a munkaviszony (a közös munkában való részvételi kötelezettség) megszüntetését követő naptól az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár. Az átmeneti járadékot a megváltozott munkaképességű dolgozó várható öregségi nyugdíjának 75 százalékát kitevő összegben kell megállapítani, a járadék összege azonban a rendszeres szociális járadék havi összegénél kevesebb nem lehet. Abban az esetben, ha c megváltozott munkaképességű dolgozó átmeneti járadékra és özvegyi nyugdíjra (özvegyi járadékra) egyaránt jogosult, az átmeneti járadék összegét az alábbiak szerint kell megállapítani : a) ha az özvegyi nyugdíj összege alacsonyabb a megállapítható átmeneti járadék ösz- szegénél, akkor az özvegyi nyugdíjat eddig az összegig kell átmeneti járadékkal kiegészíteni; b) ha mind az özvegyi nyugdíj (özvegyi járadék), mind az átmeneti járadék ösz- szege alacsonyabb a nyugellátásról szóló jogszabályban a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósításra meghatározott összeghatáránál, az özvegyi nyugdíjat az átmeneti járadékkal eddig az összeghatárig kell kiegészíteni. Megszűnik az átmeneti járadékra jogosultsága annak, aki a) öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá; b) az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának megállapítása szerint már nem rendelkezik jptyeQ szpzajekot elérő mértékű munkaképesség-változással; c) egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el; d) az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyja, vagy a vonatkozó rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön. Annak a nem rehabilitálható megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem -endelkezik, a fentebb ismertetettek (8/1983. (VI. 29.) EüM- PM. sz. r. 19. § (1) bek.-ben foglaltak) fennállása esetén RENDSZERES SZOCIÁLIS JÁRADÉKOT kell megállapítani, ha a) a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és b) munkaképesség-változásának mértéke az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának véleménye szerint az ötven százalékot eléri. Ha a megváltozott munka- képességű dolgozó rendszeres szociális járadékra és özvegyi nyugdíjra (özvegyi járadékra) is jogosult, a rendszeres szociális járadék olyan összegben jár, amely az özvegyi nyugdíjat a nyugellátásról szóló jogszabályban a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítására megállapított összeghatárig egészíti ki. Abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munka- képességű dolgozó a háztartásában olyan támogatásro szoruló hozzátartozójáról is gondoskodik, akinek eltartására köteles, járadékát minden ilyen hozzátartozó után a jogszabályban meghatározott ösz- szeggel lehet növelni. Nem növelhető a járadék összege olyan hozzátartozóra tekintettel, aki után a járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó családi pótlékot kap. A rendszeres szociális járadék a munkaviszony (közös munkában való részvételi kötelezettség) megszűnését követő naptól jár. A rendszeres szociális járadékban részesülő, megváltozott munkaképességű dolgozó amennyiben azt a szociális körülményei indokolják — mindazokban a természeti és egyéb rendkívüli juttatásokban részesíthető, amelyekben a rendszeres szociális segélyezettek részesülhetnek. Megszűnik a rendszeres szociális járadékra való jogosultság, ha o járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a) az egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el; b) munkaképesség-változásának mértéke az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának véleménye szerint nem éri el az ötven százalékot; c) az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyta vagy a vonatkozó rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön. Az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülő, megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatható. ______ _____ ____S.A. . E lsőbbség elmulasztása: halál Az őszi—téli közlekedésről Fokozott figyelmet a közutakon! A baleseti statisztika újabb halálos közlekedési eseménynyel bővült szeptember utolsó vasárnapján. A figyelmetlenség itt is szerepet játszott és ami az esetet még szomorúbbá teszi az, hogy az áldozat még 16 éves sem volt. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint száraz, napos, meleg idő volt, a látási viszonyok kifogástalanok, az úttest állapota megfelelő volt. Minden együtt állt egy kellemes vasárnap délelőtti autózáshoz. Ezt gondolta a Pécsről Szek- szárd irányába hajtó 120-as Skoda vezetője is, amikor ezen a délelőttön az autójába ült. A 6-os főúton, a hirdi elágazáshoz érve észrevette, hogy jobbról a keresztező úton egy segédmotoros áll. A Skoda már majdnem az útkereszteződésbe ért, amikor a segédmotor hirtelen elindult és ót akart menni a 6-os főútvonalon. A Skoda vezetője azonnal fékezett, de az ütközést már nem tudta elkerülni. Az ütközéskor a segédmotor vezetője felvágódott a csomagtér tetejére, a motor pedig az autó alá került. A gépkocsi vezetője hiába fékezett, megállni csak az ütközés után tudott. A balesetnél a segédmotoros kerékpár alig 16 éves vezetője olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette. A mindenre kiterjedő vizsgálatok bizonyították, hogy egy meglehetősen jól belátható útkereszteződésben megfelelően elhelyezett elsőbbségadás kötelező jelzőtáblát hagyott figyelmen kívül a segédmotorkerékpár vezetője és ez az életébe került. Bércesi György Hibaelhárítás a helyszínen Gépkocsik hidegindítása A hideg idő beköszöntése különösen a nem megfelelően karbantartott gépkocsik inditásánál okoz bosszúságot az autósoknak. Pécsett, az autóklubon kivüi hidegindítással, helyszíni hibaelhárítással egyetlen outószerelö kisiparos foglalkozik, Kovács V. Sándor, a sokak által ismert ,,maszek sárga angyal1*. Reggelente tehát, ha valakinek nem indul a gépkocsija, hívja a 24-897-es telefont, ahol üzenetet lehet hagyni, vagy a 21-es csatornán a 147-es CB hívószámot, ahol bejelentkezik a mester. Műhelykocsinak, miniraktárnak használt sárga Trabantjában mindig megtalálhatók nála a kisebb hibák, indítási problémák elhárításához szükséges alkatrészek. Ha kell, gyertyát cserél, de ha szükséges, az akkumulátort is kicseréli a helyszínen. A forgalom növekedésével arányosan a géperejű jármű vezetése önmagában, időjárás- változás nélkül is igénybe veszi az embert. De talán egyetlen évszakban sem állítja olyan komoly probléma elé a járművezetőket, mint az őszi, téli időszakban. Az emberi szervezet — évtizedek tapasztalatai szerint — aránylag lassan akk- limatizálódik. Az orvosi rendelők hivatalos naplói is bizonyítják, hogy évszakváltozás küszöbén ugrásszerűen emelkedik a vizsgálatra jelentkező személyek száma. Az évszakváltozás pszichikai hatása tapasztalható a gépjárművezetőkön is. Különösen feltűnő ez a nyárutót követő őszi évszak kezdetén. A pszichikai változások látszólag elvonatkoztatott problémái mellett, az ősz beálltával alaposan romlanak az időjárási viszonyok is. A közlekedésben ennek ,,kézzel fogható" bizonyítékai az út- és látási viszonyok gyors és erős rosz- szabbodása. Aki gépjárművet vezet, nagyon jól tudja, hogy az eső, a sár, a köd, az ónos eső, később pedig a hó és a „jégpályává" változott úttest milyen komoly próbára teszi a gépjárművezetők idegrendszerét, fizikumát és szakmai felkészültségét. Úgynevezett „rossz időben" az emberek az utcán figyelmetlenebbek, mert leköti figyelmüket a szél, az eső, vagy a szemükbe vágódó hó elleni védekezés. Ilyenkor a figyelés kötelezettségét a gyalogosok szinte teljesen a járművezetőkre hárítják, holott ők is jobban próbára vannak téve. Nagyobb hóeséskor szinte teljesen felbomlik az út megszokott rendje. A hó mindent letakar, alig van különbség úttest és járda között. Láthatatlanná válnak a gyalogátkelőhelyek, az útburkolati jelek. Ugyancsak veszélyes, ha a hó eltakarja az utasítást adó, vagy a tilalomra és veszélyre figyelmeztető táblákat. Ez új feladatokat jelent és fokozott figyelmet kíván. Ismerve az őszi—téli közúti közlekedés nehézségeit. a gépjárműveket üzemeltető és gépjárművezetőket foglalkoztató vállalatokra, intézményekre is hárul az a kötelezettség, hogy többet tegyenek a megelőzés, illetve a baleseti veszélyek csökkentése érdekében. Ezt több módon meg lehet oldani: A csúszásgátló szóróanyagot kellő időben ki kell szállítani a balesetveszélyes útszakaszok ismert helyéire, a járművek haladását nehezítő csúszós utakra; —- A járművezetők figyelmét nyomatékosan és ismételten fel kell hívni a KRESZ szabályainak, különösen az elsőbbségi szabályok, a követési távolság betartására, a sebesség helyes megválasztására, a kanyarodások és az előzések figyelmes végrehajtására; — A látási és útviszonyok várható romlására, mert oz esős-ködös időben később vehető észre az esetleges akadály, a ki nem világított jármű. Erre figyelemmel a jármű sebességét mindenkor az adott út, forgalmi és látási viszonyoknak megfelelően kell megválasztani. A sebesség csak akkora lehet, amekkorával szükség esetén bárhol és bármikor meg lehet állni, ha a személy- és vagyonbiztonság ezt megkívánja. Minden műveletet, amely hátrányosan befolyásolhatja a megállást, csak nagy figyelemmel és igen óvatosan szabad elvégezni. .—, A hűvös idő beálltával a gépjárművezetők egy része — o személyi sérüléses közlekedési balesetet okozók 20 százaléka — szeretettel emlegeti az alkoholt, amely szerintük felmelegíti őket. Pedig ismeretes, hogy ez az érvelés számtalan veszélyt rejteget. Ilyenek: a kezdeti élénkség hamarosan elmúlik, aztán nagyobb mértékű a fáradtság, a kimerültség. A szeszesital hatására a gép- járművezetők gátlásai csökkennek, ösztöneik felszabadulnak, s könnyelműen megszegik a közlekedési szabályokat. Csökken a reagálóképesség, lassulnak a reflexek, azaz a gépjárművezető nehezebben fogja fel az útról és az előtte haladó járműről érkező jelzéseket, információkat. Tévesen állapítja meg a vele szemben vagy mellette elhaladó jármű távolságát, helytelenül érzékeli a sebességét, ezért rosszul választja meg a követési távolságot és oldaltávolságot. Gayár Emil r.-őrnagy közi. alosztályvezető, az MKBT ügyvezető elnökh. STOP Sebességváltó, differenciálmű, vízpumpa és kerékpárcsapágyak Wartburghoz, Ladához elsőkerék és differenciál, Trabanthoz pedig sebesség- váltó csapágyak érkeztek a Baranyaker újmecsek- aljai csapágyszaküzleté- be. Kevesen tudják, hogy segédmotor és mindenféle nagymotorkerékpár alkatrészek adás-vételével is foglalkozik a Garancia Szállító és Szolgóltatóipa- i ri Szövetkezet Pécsett, a Megyeri úton. A Szövet- I kezet kilós áron felvásá- | rolja a használaton kívüli I motorkerékpárokat is. Közlekedésbiztonsági napot rendezett mozgássérültek részére a Pécs városi KBT és a Shell szerelő kollektívája szombaton Pécsett, a Shell Pécs- vóradi úti szervizében. A szerelők díjtalanul végeztek fényszóró- és gyújtásállítást, fagyállómérést, apróbb javításokat, gumiszerelést, a KBT szakemberei KRESZ-szel és a biztonságos autózással kapcsolatos kérdésekre adtak választ. Nyakunkon a latyakos, sáros idő, ezért utánanéztünk, hol lehet autót mosatni Pécsett. Az Autójavító Szövetkezet Diósi úti szervizében két műszakban alsó és felső mosásra, a BP-kút szervizében két műszakban csak gépi felsámasásra várják az autósokat. A Gépjárműjavító Kisvállalat Szigeti úti szervizének felsőmosóját megépítették, jelenleg a belső szerelési munkákat végzik. Várhatóan a jövő héttől üzemelni fog az új felsőmosó. A KIOSZ tájékoztatása szerint a kisiparosok közül Cservenka János Dózsa György úti, Csiszár János Hird, Kültelek, Gya- raki Mihály Losonc utca, Horváth Jenöné Vörös Hadsereg útja, Altorjai József Bolgár Néphadsereg útja, Kiss László Fürst Sándor úti és Mischl Györgyné Tolbuhin úti kisiparos vállal gépkocsimosást. Megszűnnek a kátyúk a Vasas II. és a hirdi elágazás közötti 1,9 kilométer hosszú útszakaszon. A szénszállító tehergépkocsik és autóbuszok alatt erősen megrongálódott utat 9 millió forintért korszerűsíti a városi tanács. Az október közepén megkezdett munkálatokkal várhatóan november második felére készülnek el a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat dolgozói. Tizenhét baleset. Az elmúlt héten 17 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályától. Egy halálos, négy súlyos, tizenkettő pedig könnyű kimenetelű volt. Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR
