Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-13 / 311. szám

2 Dunántúli napló 1985. november 13., szerda Pentagon-jelentés Vádak a Szovjetunió ellen Hetven oldalas jelentést ké­szített Reagan elnök számára a csúcstalálkozó küszöbén a Pen­tagon az állítólagos szovjet „szerződésszegésekről”. Az amerikai hadügyminisztérium azt akarja bizonyítani, hogy a Szovjetunió nem tartja meg a két ország között fennálló fegy­verzetkorlátozási és leszerelési szerződéseket. Mint emlékeze­tes, a Pentagon korábban arra akarta kihasználni a hasonló vádakat, hogy — egyebek kö­zött — engedélyt kapjon a SALT-2 szerződésben foglalt korlátozások túllépésére, a köl­csönös megállapodásban meg­határozott hadászati rakéták számának megnövelésére. A jelentés szerzője a The Washington Post szerint Ri­chard Perle hadügyi államtit­kár, a Pentagon egyik vezető héjája. Perle még egy jelentést készít arról, hogy mi legyen Washington válasza az állító­lagos szerződésszegésekre, s értesülések szerint ebben ismét javasolni fogja, hogy az Egye­sült Államok növelje hadászati rakétáinak számát, lépje túl a SALT—2 szerződésben engedé­lyezett kereteket. A Pentagon ugyanakkor számos más intéz­kedést is javasol az amerikai fegyverkezés fokozására. A Fehér Ház nem szándéko­zik közzétenni a Pentagon ál­tal készített jelentést a csúcs- találkozó előtt, s mint a The Washington Post kedden meg­írja, az amerikai „válaszlépé­sek” tervezetét is csupán a genfi megbeszélések után kap­ja meg. A Pentagon vezetése a jelentést szándékosan időzí­tette közvetlenül a csúcstalál­kozó elé, hogy megakadályoz­za annak felülvizsgálatát más kormányzati szervek részéről, s a vádakkal is megkísérelje befolyásolni Reagan elnök ma­gatartását Genfben. Perle egyébként Fred Ikle had­ügyminiszter-helyettessel együtt tagja lesz a Reagan elnököt Genfbe elkísérő amerikai kül­döttségnek. Nem lesz jelen vi­szont Caspar Weinberger had­ügyminiszter, holott korábbi ér­tesülések szerint jelezte, hogy el akarja kísérni az elnököt. Weinberger távolmaradását most azzal igyekeznek magya­rázni, hogy nincs szükség je­lenlétére, mivel a genfi meg­beszélésen nem várható külö­nösebb döntés a leszerelés kér­déseiben. Az osztrák szocialisták pártkongresszusa A társadalom széles középrétegeit kívánják tömöríteni Az osztrák szocialisták eddi­gi vonalát erősítette meg Fred Sinowatz pártelnök az SPÖ kongresszusán. A kancellár kedden tartott beszámolójában egyszerre ajánlott fel párbeszé­det a párttól balra álló társa­dalmi mozgalmaknak és a pol- qári-jobboldali ellenzéknek. Az SPO már nem régi típusú osz­tálypárt, hanem a társadalom „széles középrétegeit” kívánja tömöríteni — hangoztatta. A hétszázezres tagságú tö­megpárt több vezető tisztség- viselőjének korrupciós ügyeire célozva a pártelnök-kancellár aláhúzta a személyes és köz­életi tisztesség jelentőségét, s óvott a szemlélettől, hogy a párttagság egyben jogcím ki­váltságokra. Az ország gazdasági helyze­téről, távlatairól Sinowatz lé­nyegében kedvező képet fes­tett, bár elismerte, hogy a mun­kanélküliség jövőre 4,5—5 szá­zalékra emelkedik. A gazda­ságpolitika megváltoztatására nincs szükség, annak közép­pontjában változatlanul a munkahelyek biztosítása, a gazdaság ösztönzése, és hosz­szú távon a jövedelmek újra­elosztása áll — mondotta. Jól­lehet a költségvetés több, mint 100 milliárdos hiánya miatt korlátozni kell a szociális ki­adósokat, és jövőre sem jöhet szóba adócsökkentés, nincs szó a „jóléti állam” felszámolá­sáról — tette hozzá. A kancellár élesen bírálta az ellenzéki néppárt köreiben is tapasztalható újkonzervatív irányzatokat, amelyeket ember- ellenesnek nevezett. Sinowatz végül a sajtó előtt közölte, hogy nincs szó kormányátalakí­tásról. (Nyílt titok, hogy Kurt Steyrer egészségügyi és kör­nyezetvédelmi miniszter, aki az SPÖ jelöltje a májusi köztár­sasági elnökválasztásra, inkább előbb, mint utóbb visszaadja a tárcáját), Az SPÖ szerdán végetérő kongresszusán egyébként a legnagyobb érdeklődést a párt nőszervezetének javaslata kel­ti, amely — a párttagság ará­nyában — a tisztségek egyhar- madát a nőknek igényli. Sino­watz arról beszélt, hogy e célt „folyamatosan lehet majd el­érni”. AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR PÉCS, LVOV-KERTVÁROSI FIÓKJA értesíti a tisztelt ügyfeleit, hogy a fiókhelyiség tatarozása miatt november 15-től zárva tartanak A fióknál kezelt .takarékbetétkönyvekből és csekkszámlabetétekből visszafizetés, új személygépkocsi második részletének befizetése és a csekk kiadása ezen a napon az igazgatóság PÉCS, RÁKÓCZI U. 44. SZ. ALATT, a betétosztályon történik. NAGYVILÁGBAN Thatcher-beszéd az űrháborús programról Margaret Thatcher brit kor­mányfő hétfőn újfent védelmé­be vette a Reagan-kormányzat űrfegyverkezési terveit, egy­szersmind „óva intett” attól, hogy túlzott reményeket fűzze­nek a jövő heti szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóhoz. Érve­lése szerint az amerikai tervek megvalósítása nem akadályoz­za azt, hogy kedvezően vég­ződjék a genfi találkozó. Thatcher a londoni polgármes­ter szokásos évi fogadásán el- Jnondof? bestédébeh főként külpolitikai és belgazdasági témákról szólt. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség megállapította, hogy a Pentagon logikájával vág egy­be Thatcher beszédének az a része, amelyben az űrháborús programot „védelmi" jellegű­nek tünteti fel. A brit kor­mányfő a „műszaki-tudomá­nyos haladás befagyasztására tett kísérleteknek" minősítette a békeszerető erőknek azt a kö­vetelését, hogy az Egyesült Álla­mok hagyjon fel a világűr milita­ri zá Iá sá hoz vezető űrfegyverke­zési kutatásokkal. Thatcher a továbbiakban azt állította, hogy a „Szovjetunió már évek óta nagy erőfeszítéseket tesz" rakétavédelmi rendszerének ki­építésére. Thatcher asszony a beszédé­ben ismét ellenezte azt, hogy gazdasági büntető intézkedé­seket hozzanak a Dél-afrikai Köztársasággal szemben, mi­vel szerinte azok „csak sú­lyosbítanák" a helyzetet az országban. A kormányfő érzel­mi oldalról közelítve meg az apartheid problémáját, azt hangoztatta, hogy ő személy szerint is „gyűlöli" a faji elkü­lönítés rendszerét. A nyugatnémet légitársaság több mint 300 dolgozója tűn tét Frankfurtban magasabb béreket követelve. (Telefoto — AP - MTI - KS) ........... * ....... — ♦ BELGRAD: Ramaszvami Venkataramon indiai köztár­sasági aleinök négynapos hivatalos jugoszláviai látoga­tásának befejeztével kedden elutazott Belgrádból. Az in­diai államférfi Radovan Vlaj- koviccsal, a 1SZSZK elnöksé­gének elnökével, Szinan Ha- szanival, a JSZSZK elnökségé­nek alelnökével és llijaz Kur- tesivel, a szövetségi nemzet- gyűlés elnökével a két ország együttműködésének bövitésé- röl, valamint időszerű nemzet­közi kérdésekről folytatott megbeszélést. ♦ NEW YORK: Az ENSZ- közgyűlés ülésszakán hétfőn megkezdődött az úgynevezett afgán helyzetről szóló vita. A kérdés napirendre tűzését évek óta a nyugati hatalmak kezdeményezik. A mostani ülésszakon a vita megnyitóján Szahibzada Jakub Han, pa­kisztáni külügyminiszter eluta­sította a közvetlen tárgyalá­sokat Afganisztánnal. Olyan határozattervezetet terjesz­tett az ülésszak elé, amely követeli a szovjet csapatok ki­vonását Afganisztánból. Készülődés a genfi találkozóra A genfi konferenciaközpont­ban kedden megkezdődött a szovjet—amerikai csúcstalálko­zón részt vevő újságírók akkre­ditálása. Ugyanitt nyílik meg a nagy esemény idején a sajtó­központ is. A Genfben tartandó találko­zóra eddig 2600 újságíró, rá­diós és tévés tudósító, valamint műszaki munkatárs jelentette be részvételi szándékát. A nagy tévétársaságok egész szállodai emeleteket béreltek ki, ahol ideiglenes stúdiókat állítanak fel a szovjet—ameri­kai csúcs idején. Eredeti mó­don oldotta meg a helyi stúdió felállításának kérdését a japán televízió csapata: egy gőzhajó fedélzetén rendezik be főhadi­szállásukat. A tudósítók többsége persze a sajtóközpontban végzi majd munkáját. Itt fog működni a szovjet küldöttség sajtószolgá­lata is. A svájci tévések a köz­pontban felállítanak egy nagy­méretű képernyőt is, ami egy zárt láncon keresztül egyene­sen a megbeszélés színhelyéről közvetíthet. ♦ WASHINGTON: Az Egye­sült Államok a tervezettnél előbb befejezte 108 Pershing— 2 rakéta NSZK-beli telepítését — közölte az amerikai had­ügyminisztérium egyik magas rangú képviselője is, megerő­sítve ezzel az erről szóló ko­rábbi sajtójelentéseket. A tisztviselő a Stern című nyu­gatnémet lapnak nyilatkozott. A Stern szerint korábban a ra­kéták december végéig történő leszállításával számoltak. A gyorsított ütemű telepítés vég­rehajtását a nyugatnémet he­tilap azzal — a jobboldali kö- . lökben érezhető — aggoda­lommal magyarázta, hogy a genfi szovjet—amerikai csúcs- találkozón esetleg megállapo­dás jöhet létre a rakétatelepi- tés felfüggesztéséről. Kísérletek az űr­együttesen Tovább folytatja munkáját a Szaljut—7—Szojuz T—14 — Kozmosz 1686 űregyüttes fedél­zetén Vlagyimir Vaszjutyin, Viktor Szavinih és Alekszandr Volkov. Az elmúlt napokban az űr­hajósok több műszaki kísérle­tet végeztek el, egyebek között ellenőrizték a napelemek haté­konyságát, az áramfejlesztő rendszer működését, meghatá­rozták az űrállomásból és két űrhajóból álló bonyolult rend­szer mozgásának jellemzőit. A Kozmosz—1686 jelzésű űr­hajó jellegű mesterséges hol­don elhelyezett műszerek segít­ségével geofizikai kísérleteket végeztek. Ezek célja a töltés­hordozó részecskék áramlásá­nak és színképének elemzése. Vizsgálták a légrétegben ta­lálható ezüstfelhők tulajdonsá­gait, színképét és optikai jel­lemzőit. Viktor Szavinih fedélzeti mér­nök immár 160 napja tartózko­dik a világűrben. Az orvosok hétfőn megvizsgálták szívét és érrendszerét. A vizsgálat ered­ményei szerint Szavinih kitűnő egészségnek örvend. Kedden az űrhajósok nagy­részt környezetvédelmi kísérle­teket végeztek. Megfigyelték és lefényképezték a Szovjetunió területének kijelölt részleteit, a világóceán több térségét. A programban a Föld légköre felső rétegének vizsgálata is szerepel. Elsősorban e rétegek dinamikus tulajdonságairól sze­reznek adatokat, pontosítják az eddig kapottakat. Az űregyüttes fedélzeti rend­szerei kifogástalanul működ­nek. Tábornokok a vádlottak padján. Buenos Airesben a befejező szakaszához érkezett a sokak haláláért, illetve eltűnéséért felelős argentin katonai junták vezetőinek pere. (Telefoto - KS — DN) Kommentár Hiányzó leltételek Mór megszoktuk, hogy Ni­caraguából az utóbbi idő­ben komor alaphangú jelen­tések érkeznek, Daniel Or­tega legutóbbi rádióbeszéde csak újabb sötét tónussal „gazdagította” az eddigi be­nyomásokat. A nicaraguai elnök bejelentése, hogy Ma­nagua nem írja alá a Conta- dora-csoport módosított bé­ketervezetét, lehűti azokat az amúgy sem túlságosan megalapozott vágyakat, amelyek szerint a közeli jö­vőben lehetséges lenne a közép-amerikai válság békés megoldása. S ebben nem a látszólag negatív döntést ho­zó Nicaragua a hibás. Az érintett országokban ezekben a napokban kell színt vallaniuk: elfogadják-e a szeptember közepén nyil­vánosságra hozott módosított békeokmányt. Ismeretes, hogy a Contadora-országok (Me­xikó, Panama, Venezuela, Kolumbia) már huzamosabb ideje próbálkoznak kitörni az ördögi körből, azaz létre­hozni egy mindenki számára előnyös rendezési tervet Kö- zép-Amerikában. Első javas­latukat több mint egy éve ismertették. A sors különös fintora, hogy azt az okmányt csak Nicaragua volt hajlan­dó változatlan formában aláírni; a többi közép-ame­rikai ország — nyilván ame­rikai ráhatásra — kifogáso­kat találva elzárkózott ettől. Egészen a mostani mana- guai nyilatkozatig úgy tűnt, hogy a békés építőmunkára vágyó sandinista vezetés kész ellátni kézjegyével az erőtel­jesen megváltoztatott, és számára közel sem előnyös tervezetet is, ám Managuá- ban végül is elzárkóztak et­től. (Az első dokumentum még valamennyi külföldi erő kivonásáról, és az összes hadgyakorlat betiltásáról be­szélt, míg az utóbbi csak az erők fokozatos kivonásáról tesz említést, s nem foglal egyértelműen állást a had­gyakorlatok ügyében sem.) Ennek ismeretében már nem nevezhetjük meglepőnek a nicaraguai lépést, amelyet feltehetően az a felismerés diktált, hogy a térségbeli amerikai jelenlét felszámo­lása nélkül nem lehet szó a béke és biztonság megterem­téséről. Annál is inkább, mi­vel fokozódik a nicaraguára nehezedő washingtoni nyo­más, amely a belső ellenzék aktivizálódásával párosul. Mindennél beszédesebb pél­dául az a tény, hogy az ame­rikai kongresszus a közel­múltban 27 millió dolláros segélyt szavazott meg az el­lenforradalmároknak, akik amúgy is megismétlődő tá­madásokat intéznek a törvé­nyes kormány ellen. Ebben a fenyegető helyzetben telje­sen nyilvánvaló, hogy Nica­ragua nem vállalhatja fegy­verzetének csökkentését, il­letve hogy leállítsa fegyver­vásárlásait. Ezzel a saját biz­tonsága kerülne veszélybe. Daróczi

Next

/
Oldalképek
Tartalom