Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-20 / 259. szám
6 Dunántúli napló 1985. szeptember 20., péntek Honismeret A De íci Motte kastély A noszvaji kastély Műemléki címjegyzékünk száz kastélyt, védelemre érdemes kúriát tart nyilván. Ezek egy része — tanú rá a sok méltatlankodó levél, a közfigyelemre apelláló újságcikk — sajnos, cserepeit vesztve, vakola- tát hullatva romlik, pusztul. Más részük viszont megifjodva mutatja szép formáit. Ez utóbbiak közé leginkább azok az épületek tartoznak, amelyek egy-egy hivatalnak adnak otthont, illetőleg múzeumi jellegű gyűjteményt fogadtak be. Noszvajnak, a Heves megyei — Egertől északkeletre fekvő — községnek a kastélya a magyarországi .barokk művészet megannyi szép tárgyi emlékét őrzi, és egész megjelenése a XVIII. század végének könnyed, játékos hangulatát tükrözi, igaz, a következő korszak, a klasszicizmus fegyelmével ötvözve. Még a kis palota neve így úgy muzsikál, mintha egy spinét elefántcsont billentyűi játszó ná k le. így hívják ugyanis: De la Motte-kastély. Hogy ki volt ez a dallamos nevű illető, akitől jó kétszáz éven át senki nem vitatta el a keresztapaságot? Nos, egy francia hadfit kell tisztelnünk benne, aki miután emigrálni kényszerült, belépett az osztrák-magyar hadseregbe. Nemcsak a laktanyákat és a harctereket járta azonban, hanem a táncmulatságokat is, amelyek egyikén emegismerkedett egy szép özveggyel, nevezetesen gráf Almássy Antalnéval. Noha a hölgynek nem kevesebb, mint öt gyermeke volt, mégis feleségül vette, s vele együtt költözött be a nászút idején még csak félig-meddig kész noszva- ji kastélyba. Ö fejeztette be tehát a késő barokk stílusban megtervezett épületet. Azt a palotácskát, amelyet eredetileg báró Szepessy Sámuel helybéli földbirtokos szánt magának, s amelynek plánumát föltehető- leg a híres Fellner Jakab vetette papírra. (Az építészettörténészek közül ezt a szerzőséget azonban többen vitatják. Az ellentábor véleménye szerint az egri illetőségű Povolni János volt a tervező.) A noszvaji kastély 1780 táján készült el. Mégpedig úgy, hogy De la Motte úr francia eredetét is nyilvánvalóan tükrözte. Ha a vendég ugyanis belép a földszinti előtérbe, a festett lugasa mögül jellegzetesen francia építmények rajzolatai tűnnek elő. A földszintről a barokk építészetre olyannyira jellemző kétkarú lépcsősor visz fel az emeletre. A fenti előtér mennyezetét egy freskó díszíti. Apollón diadalmenetét mutatja ez; azt a pillanatot, amikor a görög mitológia eme főistene lehozza a fényt a földre. (E kompozíció szerzőségét sem tisztázták még megnyugtatóan. Állítólag az osztrák Kracker Lukács János festette.) Az előtér oldalfalain megintcsak görög istenek sorakoznak, de ezek már nem eszményítve, hanem - megörökí- tőjük Zách János jóvoltából - kissé karikírozva. A középső ajtón át jutunk be a díszterembe. Természetesen ennek mennyezetét is freskó ékesíti, mégpedig egy mitológiai alakoktól népes bachaná- lia. Az oldalfalakon megintcsak a francia szellem mutatja meg magát a XVI. Lajos királyt idéző vázák képében. Építészeti különlegesség is a De la Motte-kastély, mert elől egyemeletes, hátul földszintes. Mindez az ottani - különben 25 holdas — őspark terepviszonyai miatt alakult így: a barokk palotát csak ekképpen tudta jól beleilleszteni a tájba Fellner Jakab, avagy - ha így igaz — Povolni János. Noszvajhoz egyébként a sik- lőkúti hegyi tó is csak egy ug- rásnyira van, meg a híres kaptárkövek sem valami messze meredeznek onnan. így hát igazán érdemes úticélként kijelölni Heves megyének ezt a kastély koszorúzta ékességét. A. L. Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécs, Rákóczi u. 11. sz. A Pécsi Városi Múzeum épülete volt. A szerb megszállás idején a kommunista vasúti munkások otthona működött az épületben. A Pécsi Szocialista Párt szakszervezeti iskolát rendezett be a vasúti munkások helyiségében, és ez 1919—1921 között működött. A Pécsi Munkásképző Egylet 1919-1921 közötti időszakban havonta tartotta művészeti estjeit, ahova a város minden pontján élő munkások, bányászok is eljöttek. A két világháború közötti időszakban is használták irodalmi és művészeti előadásokhoz. A pécsi szakszervezeti tanács szervezésében az egyetem tanárai tartottak előadásokat, irodalmi és esztétikai kérdésekről. A felszabadulás után ehhez az épülethez fűződött a Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezetének a megalapítása. Martyn Ferenc, Gyarmati Tihamér festőművészek nevéhez kapcsolódik az 1945. július 21-én tartott művésztalálkozó, ahol javaslatukra a Baranya és Somogy megyében élő képzőművészek egyhangúan kimondták a szervezet megalakulását, amely eleinte sikeresen fogta össze és támogatta a nagyon nehéz körülmények között élő művésztársadalmat. Az első tárlatot a felszabadulás után e szakszervezet támogatásával hozták létre. Pécs, Rákóczi u. 15. (Országút 5.). A Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának mai épülete valamikor ifj. Madarász Endre nyomdája volt. 1889. május 9-én vasárnap reggel 10 órakor gyűltek itt egybe a pécsi nyomdászok, hogy megalakítsák a Pécsi Nyomdász Egyletet, amelytől mint szervezett egylettől joggal várták, hogy legfőbb nyomasztó gondjaikon segítsen. A ..műtársak" (akkoriban így szólították egymást a nyomdászok) ideiglenes tisztikart választottak: korelnök Taizs Mihály nyomdász, a pécsi Nyomdász első elnöke volt, míg magyar jegyző Kretovics József nyomdász, országos szervező, német jegyző Gabriel Aguszt nyomdász, pénztáros Simon Zsigmond ellenőr, Schwartz György nyomdász volt. Az így megalakított egylet az első pécsi munkás szakegylet lett. Pécs, Rákóczi u. 68. 1944 decemberében a pártválasztmány az elsők között arra is javaslatot tett, hogy a kiépítendő szervezetek .milyen épületeket vegyenek igénybe a párt helyi központja részére. A Pécsi Városi Intéző Bizottság (pártközi bizottság) felosztotta azokat az épületeket, amelyek a két világháború között különböző jobboldali intézmények céljait szolgálták. A Magyar Kommunista Párt 1944. december 19-én a volt vitézi székházat (Rákóczi u. 68.) vette tulajdonába. 1945 januárjában a párt Központi Bizottsága Vas Zoltánt, újságírót, gazdaságpolitikust küldte Pécsre. Itt tartott pártbizottsógi ülésen hozott határozat alapján a párt kerületi bizottsága megalakulását határozta el. A párt titkáraként itt dolgozott dr. Boros István, 1945. január 21-én nagyszabású ünnepélyt rendezett az MKP pécsi bizottsága, amelyen először ünnepelték szabadon Lenint. A párt itt leplezte le Lenin arcképét, amelyet Molnár Imre festőművész készített. Ugyancsak januárban a kommunista ifjúság számára az első nagyszabású József Attila emlékünnepséget is itt rendezte a párt. 1945-ben minden ünnepség, rendezvény ehhez az épülethez kapcsolódott. Emlékezetes volt az a nagyaktíva 1945. júl. 14-én, amelyet Tömpe István kárpitosmunkás, az MKP kerületi pártbizottság titkára tartott. Júliusban a negyedszázados emigrációból visszatért Hajdú Gyula dr. ügyvéd politikust itt fogadta Pécs munkássága. Innen indult ki 1944 decemberében a párt vezetése alatt az ifjúsági és művelődési, valamint sportszervezetek létrehozására indított akciók egész sora. Jeli József Nemzetközi gyermekmíívészeti pályázat Magyar gyermekek munkáit is várják arra a nemzetközi gyermekművészeti pályázatra, amelyet — megalakulásának 20. évfordulója alkalmából — a római Nemzetközi Gyermekművészeti Központ hirdetett meg. A pályázat célja a gyermeki alkotótevékenység kibontakoztatása, a gyerekek kifejezőkészségének, alkotókedvének fokozása, az öt világrész kulturális tradícióinak bemutatása. A pályázaton részt vehet minden 3—15 éves korú gyermek, szabadon választott méretben és technikával készített rajzokkal, grafikákkal, festményekkel, szobrokkal, modellekkel, fotókkal és textilekkel. Az alkotásokhoz csatolni kell angol nyelven a mű címét, a beküldő nevét, születési évét, nemét, pontos lakcímét, iskolája vagy óvodája címét, és írásos tanári, illetve intézményi igazolást arról, hogy a gyermek a munkát önállóan készítette. Az alkotásokat 1985. október 15-ig várják az Országos Pedagógiai Intézet esztétikai osztályára. A hazai zsűri által elbírált munkákat Rómában nemzetközi zsűri értékeli majd, amelynek elnöke Henry Moore szobrászművész lesz. Az elfogadott alkotásokat kiállításon mutatják be, amelyet 11 országban, köztük hazánkban is láthat majd a közönség. A kiállításokból befolyt összeget egy csecsemővédelmi, valamint a természeti csapások által sújtott területek lakosait megsegítő pénzügyi alap támogatására kívánják fordítani. PÉCS Születtek: Horváth Gergely, Krisztián Viktória, Dékóny Gergely, Kovács Bálint, Finacsek Gábor, Böröct Krisztina, Pónya Judit, Schott Éva, Horváth Tibor, Bernáth Gábor, Röder Gergő, Németh Levente, Szabó Ildikó, Bodonyi Edit, Kovács Tímea, Király Tamás, Rosnyák Márk, Jakab János, Békefi László, Mezöfi Richárd, Gondos János, Gondos Róbert, Kónya Ferenc, Horváth Róbert, Törjéki Gábor, Tolnai Roland, Appl Adrienn, Morvái Boróka, Koch Zsanett, Berta Agnes, Kustos Bálint, Matesz Mónika, Fucskár Ágnes, Martina Kitti, Jagodics Ibolya. Bosnyák Dániel, Brucker Péter, Balogh Zsolt, Káló Gábor, Walter Szilvia, Popovics Tünde, Müller Zsanett, Farkas Szabina, Alkonyi Tamás, Papp Imre, Szafner Gábor, Tóth Balázs, Szikszay László, Gyurka Ivett, Czirner Tímea. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Csapiár Árpád és Budai Erika, Nemcskéri Attila és Botykai Rita Nóra, Soós Attila és Kropp Tünde, Gerencsér Ferenc és Pálfalvi Tünde Andrea, Uhl Zoltán és Török Tímea, Lezancsek László István és Környei Csilla, Bérces István Nándor és Hajdú Ildikó, Bognár Sándor és Csonka Rozália, Pao Levente és Prokop Márta Judit, Kovács István és Marosi Éva, Kerekes Ferenc és Radnai Mercédesz, Hohn Zsolt János és Végh Andrea, Aronson Hal Robin és Keresztesi Rita, Samu Géza és Nagyvári Erzsébet Éva, Chalupa Róbert és Gajdos Izabella, Walczer Zoltán és Kása Éva, Csongrádi Ferenc és Erdélyi Anikó, Toldi Sándor és Búzás Julianna, Burján Zsolt Iván és Ga- tvas Ágnes, Czeglédi Béla és Király Erika. Történelmet formáló oligarcha-családok a középkori Baranyában I. A Garaiak tündöklése és bukása A szlavóniai Gora várát Gorái János és fia István királyi adományként kapta IV. Bélától 1269-ben. Országos hírre a XIV. században emelkedett a család, amelyet Nagy Lajos király emelt egészen a nádorságig. Szereplésük történelmünk egyik legvéresebb és erőszakosságokban leginkább bővelkedő korszakába esik. Siklósi Gyula fia Miklós is részt vett a Horváti-léle délvidéki lázadásban, birtokait elkobozták, s 1394-ben már a Garaiakat találjuk Siklóson. A Garaiak, mint a Macsói bánság cím birtokosai voltak felelősek a határvidék katonai védelméért. A bánsági övezet történeti kiterjedése nem határolható pontosan körül, mivel nem volt mindenkor azonos nagyságú terület, de Siklós a Macsói bánsághoz tartozott. Időközben nagy dolgok mentek végbe az országos politikában, amelyeknek fő színtere a siklósi vár és fő szereplője a Garai család lett. Luxemburgi Zsigmond, Nagy Lajos leányának, Mária királynőnek férje a királyi koronát a Horváti-léle lázadás és a Durazzói Kis Károly meggyilkolásával bekövetkező országos politikai zűrzavarnak köszönhette. A főúri liga, amely hozzájárult Zsigmond királlyá választásához, feltételeket szabott a rendek jogainak tiszteletbentartására. Az ifjú király azonban nem váltotta be koronázása előtt tett ígéreteit, mire a nagybirtokosok elhatározták a király letételét és új király választását. 1401 áprilisában megszállták Budát, a királyt és környezetét lefegyverezték és Visegrád várába zárták. A trón tehát megüresedett, csak az új király személyében nem tudtak megállapodni. Ez lett Zsigmond szerencséje. Garai János és Garai Miklós, Bber- hardt zágrábi püspök, Ciliéi, Maróti bánok, Stibor vajda, akik csak színleg csatlakoztak az összeesküvőkhöz, siettek felhasználni a zavart a fogoly érdekében. Garai Miklósnak sikerült oly engedékeny hangulatot kieszközölni a főuraknál, hogy a Garai testvérek kezessége mellett Visegrádról a siklósi várába szállíthassa Zsigmondot. Leplezett célja volt a fogoly életének biztonságba helyezésével időt nyerni, később pedig visszahelyezni a trónra. A fogságban hajlandónak mutatkozott Zsigmond a hibák orvoslására, de a fogságba vető főurak is megbarátkoztak a király visz- szahelyezésének gondolatával. Mivel más alkalmas király-jelölt nem volt, a királyválasztás kérdése lassan leszorult a napirendről. Garai tervei egyre merészebbekké váltak; ő lett a politika további irányítója. Az országnagyok megkapták követelésüket, az idegen kézen levő várak visszakerültek a magyar birtokosokhoz, akik elismerték királynak Zsigmondot. A király siklósi várfogsága az oklevelek alapján 1401- április 8.—november 4-ig tartott. A Garaiak hatalma és birtoka óriásira növekedett Zsigmond visszahelyezése után. A siklósi vár és a Garai család a XV. században élte fénykorát. A vár ura szlavón-horvát bán, majd a nádori főhivatalt is betölti. Büszkén viseli Siklós a ,,Civitas Palatinalis" (nádor városa) nevet, külön hatósággal rendelkezik, erős várkatonasága van. A falakat, bástyákat állandóan javítják, erősítik, sokat költenek rá. Erősítése mellett nagy gondot fordítanak a díszítésére is. Az idő bár nagyon mostohán bánt a Garaiak idejéből származó emlékekkel, de néhány épen maradt darabjuk ékes bizonyítéka az építő fejlett ízlésének. A Garai család a csúcsíves stílus kedvelője volt, egyik legértékesebb, viszonylag épen maradt emlék — amely egyben a hazai későgótikának is igen értékes darabja - a várkápolna, a későbbi birtokosok, a Perényiek reneszánsz ízlésnek megfelelően alakítottak át. Az V. László és Ulászló közötti trónviszály, a főúri ligák harcainak idejére esik Garai László siklósi birtokossága és nádorsága. Hunyadi János Bá- taszéknél megveri Garai seregét, megostromolja a siklósi várat, de bevenni nem tudja.. Garai ezután kibékül a Hunyadi-ligával; Ulászló halála után azonban újra fellángol a véres pártharc. Hunyadi László lefejeztetését is a Garai—Ciliéi liga vitte keresztül, bár az idősebbik Hunyadi-fiú, László Garai Mária eljegyzett vőlegénye volt. E véres és kíméletlen korban Garai is a koronáért küzdött, Eszközeiben nem válogatott, s útjában állt a hős Hunyadi fia, akinek komoly esélye volt a főhatalom megszerzésére. Garai László még Mátyás király ellen is folytatta ármánykodását, 1460- ban bekövetkezett haláláig. Mátyás ugyanis megfosztotta nádori hatalmától. Utódai elvesztették szerepüket, többé nem esik szó róluk a történelemben. Dr. Kovács András
