Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-06 / 214. szám

1985. augusztus 6., kedd Dunántúli napló 6 Német nemzetiségi olvasótábor Bárban * wmmmmmmmm Baarist ;iÉ|iÍI lliililili I :*:*:*:*:::*:*>:*:*:::*:*:*:*:::::*:*:*:*:*‘*:*:*:*:*:*:::*::S:*:* Baar ist Wunderbar. „Bár — csodálatos", — hirdeti a 10. német nemzetiségi olvasó­tábor tiszteletére megjelent kiadvány címe. Idén is a ba­ranyai Bárban jönnek össze tíz napra megyénk és Ko­márom megye általános is­kolai felső tagozatos tanulói közül hatvanon, hogy nyelv­tudásukat, beszédkészségü­ket oz olvasótáborban is fi­nomíthassák. Hajdú Zsu­zsanna, a Baranya Megyei Könyvtár munkatársa, a tá­bor vezetője elmondta, hogy igen nehéz volt választani a Baranyában működő valami­vel több mint ötven ás a Ko­máromban nemzetiségi nyelv­ként németet is oktató 12 ál­talános iskola tanulói közül. Irodalmi, honismereti, ter­mészetkutató, történész és színjátszó kiscsoportokban ta­nulhatnak a gyerekek, mun­kájukat pedagógusok és sza­kos főiskolai hallgatók segí­tik. A legnépszerűbb a szín­játszó csoport. Ennek egyik oka, a táborvezető szerint, az lehet, hogy a családi környe­zetből kapott nyelvtudás ha­tása csökken, így a táborba jött gyerekek nyelvi tudása igen differenciált. Heutschel Mandy most lesz nyolcadikos. Édesanyja ma­gyar, apja NDK-beli, ebben az évben költöztek Magyar- országra. Óvodás koráig csak németül tudott. Szerényen vallja be, hogy segít társai­nak a táborban, hozzáteszi: a magyar nyelvben számára nem is a nyelvtan jelent(ett) elsősorban nehézséget, in­kább az, hogy egy ideig: nem találta a megfelelő sza­vakat. Schreiner Erzsi elsős lesz a pécsi Leöwey Gimnázium nemzetiségi tagozatán. Nagy­szüleivel csak németül beszél. Örül, hogy a nyelvjárás mel­lett ismeri az irodalmi néme­tet is. Vendégek érkezésekor, turista utakon tudta eddig hasznosítani tudását. 14 éves. Feltűnt tegnap a bári né­met nemzetiségi olvasótábor­ban, hogy ,,tanár-diák”-vi- szonyban legalábbis csak né­metül beszélnek egymással a résztvevők. A kiválasztásnál szempontként jelölték meg a közlésvágyat is, hiszen az ef­féle együttléteknek csak úgy lehet értelme, ha az adott nyelven társalognak egymás­sal a résztvevők, ha érzik, hogy e fiatalon elsajátított nyelvtudás igazi haszna az elkövetkező években realizá­lódik. Ebben a törekvésben erősítheti meg őket ez a 10 nap. Komlósiné Knipf Erzsébet, a JPTE Tanárképző Karának adjunktusa tartott előadást és játékos foglalkozást tegnap délután az olvasótábor résztvevőinek. Komlósiné né­metnyelvű képes gyermekle­xikon összeállításán dolgozik. A tábor sikerén, a lelkesedé­sen felbuzdulva bízzunk ab­ban, hogy talál kiadót a nemzetiségi nyelvoktatást se­gítő könyv megjelenéséhez. Bozsik L. Az irodalmi csoport tagjai Grimm-meséket elemeznek Fotó: Lauer Györgyi A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Gyermekvédelmi konferencia Az Országos Pedagógiai In­tézet gyermek-ifjúságvédelmi és felügyeleti osztálya, vala­mint a Művelődési Miniszté­rium gyermek- és ifjúságvé­delmi önálló osztálya hazánk felszabadulása 40. évforduló­ja tiszteletére országos gyer­mekvédelmi nyári konferen­ciát rendez Pécsett, az Apá­czai Csere János Nevelési Központban. A most első íz­ben megrendezett országos gyermekvédelmi konferencia hétfőn délután kezdődött a Nevelési Központ aulájában mintegy száz pedagógus, jo­gász, pszichológus, szocioló­gus részvételével. A konferen­cia védnöke dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. A konferencia elnöki meg­nyitójában Vájná Gábor né, a Művelődési Minisztérium gyer­mek- és ifjúságvédelmi önálló osztályának helyettes vezetője fogalmazta meg a háromna­pos tanácskozás célját: szám­ba venni a gyermek- és ifjú­ságvédelemben az elmúlt 40 év során megtett iát eredmé­nyeit, áttekinteni e fontos, összetett társadalmi feladat jelenlegi helyzetét, fejleszté­sének jövőbeni fő irányait. A konferencia házigazdái nevében Brandstötter György, a Baranya Megyei Tanács mű­velődési osztályának helyettes vezetője köszöntötte a tanács­kozás résztvevőit, s reményét fejezte ki, hogy az első ilyen konferencia sorozatot indít el a gyermek- és ifjúságvédelem kérdéseinek megvitatására, amely rendezvényeknek Bara­nya a későbbiekben is szíve­sen ad otthont. A konferencia első napjá­nak plenáris ülésén a magyar gyermekvédelem elmúlt negy­ven év eredményeiről, állo­másairól hangzottak el elő­Erősíteni kell a társadalmi nyitottságot az ifjúságvédelemben adósok, felszólalások, vissza­emlékezések. Elsőként dr. Blumenfeld Gyuláné, az Or­szágos Pedagógiai Intézet gyermek- és ifjúságvédelmi és felügyeleti osztályának veze­tője tartott előadást a gyer­mek- és ifjúságvédelem jog­szabály- és intézményrendsze­rének kialakulásáról, a jelen időszakig tartó fejlődésének szakaszairól, majd dr. Weisz Emília, az ELTE Jogi Kara csa­ládjogi tanszékének tanára a magyar családi jog gyermek- védelmi szabályainak fejlődé­sét tekintette át. A felszólalások sorában el­sőként dr. Erdélyi István, az Állami Ifjúsági Bizottság osz­tályvezetőjének a bizottság tevékenységéről szóló tájékoz­tatóját olvasták fel. Kelemen László, a KISZ KB munkatársa az ifjúsági mozgalomnak az ifjúságvédelemben felvállalt szerepkörét és annak eszköz- rendszerét ismertette. Legát­fogóbb célként a gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi nyitottságának erősítését je­lölte meg. Takács Valéria, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának munka­társa az úttörőszövetségben a mozgalomhoz kötődésnék, mint sajátos nevelő hatásnak a szerepéről szólt, valamint azokról az eszközökről, ame­lyekkel felderíthetők a hátrá­nyos helyzetű, illetve veszé­lyeztetett gyerekek, s meg- szüntethetők a veszélyeztetést jelentő körülmények. A meg­előzés legeredményesebb módszereinek azokat a diffe­renciáltan kialakított szabad­idős programokat minősítétte, amelyek felkészítik a gyereke­ket az önálló életvitelre, a társadalmi beilleszkedésre és közéleti tevékenységre. A felszólalásokat követően a gyermek- és ifjúságvédelem néhány nagy tapasztalatú, ma már nyugdíjas szakembere emlékezett vissza pályájának meghatározó élményeire. A konferencia első napja Ger­gely Ferenc történész zársza­vával ért véget. D. I. A komlói Május 1. Ruha-- gyár az év első felében 111 százalékra teljesítette terme­lési tervét. Csakúgy mint a múlt évben is, az első hóna­pokban a szovjet exportra gyártott téliesített férfi bal­lonkabátok hagyták el a sza­lagokat. Márciustól pedig tő­kés kivitelre dolgoztak, illetve a hazai piac ellátására. Az USA-ba és Angliába összesen 30 ezer férfi felöltőt irányítot­tak. A hazai piacokra pedig 27 ezer kosztümöt és blézert gyártottak 1985 első 6 hónap­jában. Ez összességében 1100 darab késztermékkel volt több a tervezettnél. Az elért eredmény nem volt könnyű -, tájékoztatott a gyáregység igazgatóhelyet­tese, Sárvári Zoltánné, hiszen a múlt év óta az 540 fős kol­lektíva harminccal csökkent. Exportra készülnek a kabátok a komlói Május 1. Ruhagyár var­rodájában. Fotó: Proksza László Valójában még plusz 50-60 főt tudnának foglalkozatni, de az ipari tanulóink közül csak kevesebb mint a fele vállalja az itteni munkát a szakmun­kás-bizonyítvány megszerzé­sét követően, alig húszán. Ez elsősorban abból fakad, hogy a Komlón tanuló női szabók zöme a megye különböző te­lepüléseiről származnak és nem vállalják a mindennapos utazgatást, inkább otthon ke­resnek munkát. A munkafolyamatok közül talán a legnehezebb a vasa­lás, ahol a gallérok éleinek szimmetrikus kialakítását is el kell végezniük. A nyári hóna­pokban a vasalóprések mel­lett 40 fok fölé is emelkedik a hőmérséklet. Igaz az itt dol­gozóknak a legjobb a fizeté­sük, ami 1500 forinttal is meghaladhatja a 4200 forin­tos gyári átlagot.- Tizenhat éve dolgozom itt —, mondja Zsirmon György- né, s közben ráereszti a vasa­lóprést a zsemle színű, már majdnem kész férfikabátra, gőz csap az arcunkba... - Szeretem csinálni, már meg­szoktam, én szép munkának találom. A fizetésemre sem panaszkodom, 5-6 ezer forint között szokott lenni, mikor hogy.- Gondolt már arrö, hogy elmegy másik munkahelyre?- Volt úgy, de maradtam. Jól érzem magam, jó kollé­gák között vagyok, szeretjük egymást. Következik egy másik kabát a gőzölgő présen, műszakon­ként 130—150 darab. Právicz L. Tegnap volt az első napja a kéthetes nyári szezoncikkvá­sárnak. A kezdeti tapasztala­tokról az áruházak vezetői, osztályvezetők tájékoztattak. Konzum Áruház, Pécs: hétfőn délig 3600 vevő több mint egy­millió forint értékű akciós árut vásárolt a konfekció-, a fehér­nemű-, a cipő- és a méteráru osztályokon. Az áru-utánpótlás­ról folyamatosan gondoskod­nak. A kereslet változását mu­tatja, hogy míg korábban a szezonvásárra az idősek tarta­lékolták pénzüket, most a fia­talok meglepően nagy számban vásárolnak. A kamasz és bak­fis méretű áruk a keresettek. Az első délelőttön a sláger a szalmakalap volt, turisták és pécsiek egyaránt vették, több ezren. Centrum Áruház, Pécs: a dél­utáni csúcs előtt már itt is túl voltak az egymilliós eladáson. Kisebb zökkenőt és forgalom­Nyári vásár helyi lakosoknak és turistáknak kiesést okozott a délelőtti áramszünet. A DÉDÁSZ dolgo­zói fél óra alatt elhárították a kisfeszültségű kábel által oko­zott áramkimaradást. Az első vásári délelőttön főként a női és férfi fürdőruhák, női szandá­lok, napszemüvegek találtak gazdára, s igencsak keresett volt a maradék szőnyegpadló is. A Centrum Áruház Divat- boltját és Terliszter-mintabolt- ját is sokan felkeresték. A MERUKER áruházaiban és boltjaiban a gyermekpólók, na­pozók, rövid nadrágok, női ru­hák és blúzok, Tisza szandálok fogytak. Keresett szín a fehér, ezt bizonyítja a fehér szok­nyák és vászon blézerek nagy kereslete. A férfiak vászon- nadrágokat, ingeket vettek. Me­gyei szinten négymilliós az el­ső napi MERUKER-forgalom. A kínálat boltonként különbö­ző, a beszerzési források sok­félesége miatt. A komlói Csille, a mohácsi Duna és Ifjúsági, a pécsi Belvárosi és Ifjúsági Áru­házak vásárlóközönsége ugyan­azt kereste, azaz főként napi ruházkodási cikkeket. A BARANYAKER Mecsek Áruházában mérsékelt volt a forgalom a hétfői délelőttön. Délutánra várták a dömpin- get, hiszen a tapasztalatok szerint az újmecsekaljai áru­házba munka után mennek vá­sárolni a környéken élők. A kezdeti forgalmi adatok a női ruhák, blézerek, pólók keresle­tét tanúsítják. Űtánpótlást a nagykereskedelemtől igyekez­nek biztosítani. A" BARANYA­KER Szliven Áruházában a ci­pőosztályon a szandálokat vit­ték, de csak a nőit és a gyer­meket, ugyanis a férfiszandál hiába lenne keresett cikk, már augusztus előtt elfogyott. A sportosztályon fürdőruhák, pó­lók, strandtóskók találtak fél- áron vevőre. Megyei szinten a Konzum Áruházzal együtt — a szövet­kezeti akciós árualap közel húszmillió forint. A komlói Zengő Áruházban egymillió forint fölötti forgalom volt már délben. Szandál, papucs, női és bakfis rövid ujjú blúz volt itt a sláger. A szigetvári Divatóruboltban élénk forgalom jelentkezett: férfi rövid ujjú ingeket kerestek, fürdőruhákat és trevira ingpulóvereket. A sásdi ruházati áruház mérsé­kelt keresletről számolhatott be. itt női szandált vásároltak a legtöbben. L. Cs. K. Május 1. Ruhagyár, komlói gyáregység Kevés az utánpótlás a női szabó szakmában Elénk forgalom az első napon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom