Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-24 / 231. szám

% Röviden Tudományos ösztöndíj. Dr. Szirmai Imre, o POTE Idegklinikájának adjunktu- ] sa egy hónapig tartózko­dott Becsben Boltzmann- ösztöndíjjal. A Ludwig ' Boltzmann Intézet élettani részlege és a klinika együttműködik az epilep­szia alapjelenségének ku- j tatásában. Dr. Szirmai lm- \ re a kísérleti epilepsziás elektromos jelenségek szá­mitógépes elemzésével fog­lalkozott. Megjelent a második kötete „A vonzáskörzetek, i agglomerációk" című ta­nulmánygyűjteménynek. A kötet zömmel pécsi szerzők munkáit tartalmazza. Az Akadémiai Kiadónál meg­jelent tanulmánykötetet Rechnitzet lános szerkesz­tette. Konferencia Sopronban. Háromnapos konferenciát ■ rendeztek Sopronban az izotópdiagnosztikával log- I lalkozó magyarországi la­boratóriumok munkatársai. * A tudományos tanácskozás ma, szombaton fejeződik be. A programban több I pécsi orvos előadása is szerepelt. Tudományos kongresszus. í Pécsett, a POTE-n rendezik meg a MOTESZ Társada- j lom-orvostudományi Társa- jj ság VII. kongresszusát augusztus 29—31 -e között. A szervező bizottság elnö- ■ ke dr. Tényi lenő egyetemi t tanár, a POTE Társadalom­orvostani Intézetének igaz- ] gatója. Az ünnepélyes megnyitót augusztus 29-én 15 órakor rendezik meg az egyetem aulájában, de elő­adásokat már 9.30 perctől tartanak. A kongresszus két alapvető témája: a magyar egészségügy negyven évé­nek a története és a ma­gyar egészségügy haté­konyságának a vizsgálata. * ,,A regionális politika és a gazdaság területi szerve- | zésének összefüggései tő- \ kés államokban" címmel I irt tanulmányt dr. Horváth l. Gyula, a DTI tudományos ; munkatársa. A tanulmány ; a Központi Statisztikai Hi­vatal folyóiratában, a Terü­leti Statisztika A. számában > jelent meg. Külföldön láttuk nemzetközi elismerés pécsi szemésznek A Chibret International francia szemészeti kutató in­tézmény rendszeresen ír ki pá­lyázatot negyven éven aluli ku­tató szemészek számára. A be­nyújtott dolgozatot először a pályázó szülőhazájában bírálja el egy bizottság, és ezután ke­rülhet a legjobb nemzetközi „versenybe''. A múlt évre kiírt pályázatra Magyarországról dr. Kovács Bálint, a POTE Szemklinika docensének pálya­munkáját küldték tovább. A Helsinkiben megtartott Európai Szemészkongresszuson jelentet­ték be, majd később Zürich­ben át is vehette dr. Kovács Bálint az oklevelet, amellyel elismerték kutatótevékenysé­gének eddigi eredményeit. A pályázatra tizenhat országból 59 orvos jelentkezett, és közü­lük huszonnégyet hívtak meg Helsinkibe. — A nemzetközi okleveleken kívül kiadtok három kutatási díjat négy orvosnak. A nem­zetközi tudományos vérkerin­gésbe való bekapcsolódásra is lehetőséget teremt ez a díj, és nem kell mondanom, hogy ez is mennyire fontos — mutatja dr. Kovács Bálint a bekerete­zett oklevelet. — Mivel foglalkozott pálya­munkájában? — Egy módszer alkalmazá­sáról van tulajdonképpen szó, a Tluoreszcens angiográfiáról. Ez a legkülönbözőbb szemfe- néki betegségekben jól bevált szemészeti klinikai módszer. A beteg vénájába kontrasztanya­got fecskendezünk, és ennek segítségével láthatóvá, fényké- pezhetővé válnak a szemfenék addig nem látott részletei is. Ennek alapján és énnek a módszernek a felhasználásával kutatom a vírusos eredetű szemfenéki gyulladásokat. Ma már nagy valószínűséggel meg tudom állapítani, hogy az adott elváltozást vírusos eredetű fer­tőzés okozta-e vagy sem. Ez igen fontos diagnosztikai lé­pés, s ha a vírusok jelentős ré­sze ellen nincs is hatásos gyógyszer, prognózist tudunk adni a betegségek lefolyásá­ról, természetéről. — A pontos diagnosztika ahhoz is szükséges, hogy a be­teget ne tegyék ki más, feles­leges kivizsgálásnak, gyógy­szerszedésnek? — Semmilyen gyógyszert sem szabad meggondolatlanul adni, fokozottan áll ez a nagy hatású, és ismert mellékhatású szerekre. Volt egy esetem: egy fiatal fiú jelentkezett, mert teljesen elvesztette a látását. Angiográfiával kimutattam, nogy a betegség vírusos ere­detű, és a fiú egy hónap múl­va maradék nélkül meg is gyó­gyult, visszanyerte a látását. Mindössze vitaminokat és jó szót kapott. — Vírusos eredetű szembe­tegségeknél ezek szerint sem­milyen orvosi beavatkozás nem szükséges, vagy semmilyen gyógymódot nem ismernek még? — A szervezetnek tudunk se­gíteni, hogy hatásosabban vé­dekezzen a fertőzésekkel szem­ben, vagyis megerősítjük az im­munrendszerét gyógyszerekkel, immunsavókkal. Mint mondtam is, a vírusos betegségek kuta­tása igen fontos. Az Egyesült Államokban például előállítot­tak egy hatásos gyógyszert, amelyet a herpeszes genitális fertőzések ellen alkalmaznak. A szem szaruhártyáján is léte­zik ez a fajta herpeszes gyul­ladás, és ez a gyógyszer ke­nőcs formájában csaknem tö­kéletes gyógyulást eredmé­nyez. — Az ön jelenlegi kutatási területe a vírusos eredetű ideg- hártyagyulladások. Sok sze­mészeti műtétet végez. Mivel foglalkozik még a klinikán? — A koraszülött oxigén-ke­zeit csecsemők szemészeti szű­rését folyamatosan végezzük. Nagyon sok kisgyerek kerül hozzánk, sokuk különféle rend­ellenességgel. Az első vizsgá­latot öthetes korban végezzük, és a betegség természete sze­rinti gyakorisággal folytatjuk. Ilyen szűrést több helyütt csi­nálnak az országban, Buda­pesten, Győrben, Szegeden. Debrecenben. Igen fontos és nélkülözhetetlen ez a tevé­kenység; a baj csak az, hogy kezelést csak a Szemklinikán tudunk végezni. Úgy kellene szervezni, hogy a csecsemőket ne kelljen kivenni az inkubátor­ból és mentövei idehozni hoz­zánk. Ehhez nem túlságosan nagy összegű beruházásra len­ne szükség a fent említett cent­rumokban. — A kutatómunkára az egyetemi' évek alatt kell fel­készíteni a hallgatókat, ön mit tart alapvetőnek a hallgatók gyakorlati oktatásában? — Rendkívül fontos az egye­temi ifjúság szemléletformá­lása és a tudásunk átadása. Ugyanis a mi tőkénk a tudás, a felkészültség, a leleményes­ség. Nem mindig a milliókat érő eszközök jelentik csak a megoldást. 1978-ban állami ösztöndíjjal mentem Hollan­diába a Nijmegeni Egyetemi Klinikára, ahova azóta is visz- szajárok előadásokat tartani, tapasztalatokat szerezni, és on­nan is jönnek hozzánk kolle­gák. Ott akkor tanultam egy szürkehólyog műtéti módszert, amely sikeres volt, de a bete­gek harminc százalékánál újabb beavatkozást kellett vé­gezni. Ennek m^j^önnyítésére az Egyesült Államokban évek munkájával előállítottak egy drága lézerkészüléket. Amikor legközelebb újra a hollandiai klinikán jártam, örömmel új­ságolták, hogy megvették ezt a készüléket, de már nincs is szükség rá, ugyanis ők is ku­tattak, és az eredeti műtéti módszert fejlesztették tovább, és mindössze egy egészen ol­csó kis műszer segítségével. Nyomon követve ezt a fejlő­dést, számunkra ez a lézerké­szülék szükségtelenné vált. Egy szemfenéki kezelésre alkalmaz­ható lézerkészülék viszont mindinkább nélkülözhetetlen. Nekünk csak egyetlen, ki­öregedett fénykoalugátorunk van, pedig egy jó készülék igen hatásos a szemfenéki el­változások további romlásának a megakadályozásához. Dr. Kovács Bálint három év­vel ezelőtt védte meg kandidá­tusi disszertációját és idén jú­liusban nevezték ki docenssé. B. A. Mentsük meg értékeinket Pusztuló rovarfajok a Mecsekben Az állatvilág mintegy há­romnegyedét a rovarok al­kotják. A rendkívül gazdag fauna évről évre változik, nemcsak az egyedek száma csökken, de tömegével tűn­nek el újabb és újabb fajok. Vajon tudunk-e mindent a pusztuló világról, annak ér­tékeiről, és tehetünk-e vala­mit megmentésük érdekében? A kérdésre Fazekas Imrétől, a Mecsek vidék lepkefauná­jának kutatójától kértünk választ. — Első hallásra bármeny­nyire is hihetetlennek hang­zik, az egyik legnagyobb gond, hogy alig ismerjük sző­kébb pátriánk, a Mecsek vi­dékének rovarvilágát. Sajnos, mielőtt alaposabban megta­pasztalhatnánk, fajok tucat­jával leszünk szegényebbek. Pedig egykor a Pécs feletti karsztbokorerdők nagyon vonzották a lepkekutatókat. Európának talán nincs is olyan jelentősebb múzeuma, ahol ne őriznének pécsi lep­kéket. Már Nendtvich és Viertl, a múlt század két hí­res mecseki lepkésze is gaz­dag lepkefaunáról írt. Ez a mediterrán hangulatú kép azonban szinte teljesen tűnő­ben van. — Mit tudunk az okokról? — Hétvégeken, főleg üdü­lési szezonban a déli lejtők­re feláramló embertömeg, pusztán a lábával, a tapo­sással is maradandó válto­zást okoz az igen sebezhető lejtősztyeppéken, sziklagye­pen. Az egyéb és már köz­ismert további káros hatá­sokról talán már nem is kell beszélni . . r — Az eltűnt fajokról vi­szont lehet! — Valóban, a Mecsekből 1958 óta szinte nyoma ve­szett a pannon táj egykori hírességének, a magyar fém­lepkének (latin neve: Ads­cito budensis). Egyetlen is­mert dél-dunántúli otthona a napfényben fürdő, déli Me- csek-oldal volt. Ezt a kékes­zöldesen csillogó lepkeszép­séget hazánkban 1858-ban fedezték fel. A magyar fém­lepke „egyéni tragédiája”, hogy a védett fajok listáján sem szerepel. Védelmét ne­hezíti biológiájának teljes ismeretlensége, csak kétes külföldi adatokkal rendelke­zünk róla. — És más lepkék? — Nincsen szerencsésebb helyzetben a Mecsekben még gyakori törpe-busalep- ke, a Spialia orbifer egyik hires rokona, a sertorius sem. Egy véletlen rutinvizsgá­lat során találták meg egy porosodó rovardoboz mé­lyén. „Utolsó" példányát 1952-ben gyűjtötték, de évek óta hiába kutatják a karszt­bokorerdők sziklagyepeit, lejtősztyeppdit, a sertorius­nak nyoma veszett. Rokoni gyökerei az atlantikus tájak­ra, Észak-Afrikába, Korziká­ra és Szardíniára nyúlnak. — Mit lehet tenni az ilyen ritka és értékes lepke­fajok védelméért? — Belátható időn belül lajstromba kellene venni a Mecsek és a Villányi hegy­ség pusztuló élőhelyeit, ahol nagy valószínűséggel az el­tűnő fajok még előfordul­hatnak. Más megyékhez ha­sonlóan, hatékonyabban kel­lene tevékenykedni az orszá­gos védettséget nem élvező fajok helyi védelmében. El­sősorban nem a lepkék meg­mentéséről van szó, hanem azokról az országosan is egyedülálló növény- és állat­tá rsu Iá s-ma rád ványokráj, amelyek valamilyen okból nem esnek egybe a termé­szeti és tájvédelmi körzete­ink területével. F. D. A 3PTE tudományos kiadványai Megjelent a JPTE Tanárképző Karának Tudományos Közlemé­nyei sorozatában az ez évi má­sodik kötet, amely a természet- tudományos kutatásokkal, elem­zésekkel foglalkozik. A tíz ta­nulmány a legkülönfélébb té­maköröket dolgozza föl. Aubert Antal, a Baranya megyei me­zőgazdasági termelés természe­ti és termelési feltételeivel fog­lalkozik részletesen. Erdősiné Gáspár Margit vitaminkészít­ményeket vizsgált meg a pola- rográfia modern eljárásainak alkalmazásával. A C-vitamin- tartalom változását kíséri nyo­mon különböző tejbázisú kö­zegekben a tárolás során Hor­váth Dénesné, Szűcs Imre és Vass Attila tanulmánya. A ma­tematikaoktatás egyik módszer­beli megújulásáról, lehetőségé­ről számol be Orosz László, is­mertetve az általános iskola nyolcadik osztályában alkalma­zott ún. megtanítási program- csomagot az Egyénietek című témakörhöz kapcsolva. A vizs­gálatot Pécs négy általános is­kolájának hat nyolcadik osztá­lyában végezték el, százötven tanulót bevonva a kísérletbe. A kapott eredmények biztatóak és a további alkalmazásra buz- dítóak. Az aprófalvak és a fa­lusi idegenforgalom lehetősé­geiről írt tanulmányt dr. Vuics Tibor, kitekintve a falusi térsé­gek közcélú hasznosításaira, elemezve a falu és az idegen- forgalom egymásra ható kap­csolatának várható eredmé­nyeit, jellegzetességeit. A me­gye huszonnégy községét vizs­gálta meg kutatása során, a községek természeti adottságait és fogadóképességét figyelem­be véve és javaslatokat adva a falusi idegenforgalom kibon­takoztatására, mikéntjére. A kötetben szereplő többi tanul­mány is érdekes témákat vet fel, például a magyarországi bögölyök elterjedését vagy a sóhatások tanulmányozását a kérész lárvák klorid sejtjeire. * A JPTE Tanárképző Kar föld­rajz tanszéke idén márciusban tudományos konferenciát ren­dezett „A magyar gazdaság­földrajz 40 éve" címmel. A kar kiadásában nemrégiben közzé­tették a földrajz tanszék és az MTA Dunántúli Tudományos In­tézete munkatársai kibővített előadásainak gyűjteményét, amelyet dr. Vuics Tibor szer­kesztett. A magyar településhá­lózat átalakulásának negyven esztendejét taglalja az első ta­nulmány, dr. Aubert Antal mun­kája. A magyarországi politikai földrajz fejlődésének útját kí­séri végig a felszabadulástól napjainkig dr. Hajdú Zoltán. összefoglalójában szóvá teszi, hogy a magyar földrajztudo­mányon belül még nem kapott jelentőségének megfelelő hang­súlyt a politikai földrajz. Kraft- né dr. Somogyi Gabriella az idegenforgalmunk fejlődésének szakaszait dolgozza fel, dr. Lehmann Antal a természet- és környezetvédelem helyzetéről, történetéről számol be. A fel­szabadulás utáni földrajztanítás fejlődésének lépéseit mutatja be dr. Sikó Ágnes, elemezve a hat jelentősebb tantervi válto­zás előnyeit, hátrányait. A kommunikációföldrajzi kutatá­sokról, a komplex és tudomány- közi kommunikációkutatások szükségességéről készített ta­nulmányt dr. Erdősi Ferenc. A magyar népességföldrajz alaku­lásának útjait dr. Tóth József, a a magyar mezőgazdaság f ej - lődésénék csomópontjait dr. Vuics Tibor tanulmánya tartal­mazza. Kutatómunka a Bajai Vízgazdálkodási Intézetben Baján a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálko­dási Intézete az idén fejezte be a 23. tanévét. Jogelődje 3 Fel­sőfokú Vízgazdálkodási Techni­kum, majd a Budapesti Mű­szaki Egyetem- Vízgazdálkodási Kara volt. Az intézménynek Baja adott otthont. Az évfolyamok átlagos létszáma 110-130, beiskolázási területük az egész ország. A mai hallgatói állomány több­sége szakközépiskolát végzett. Az oktatók létszáma 39, közü­lük több diplomával rendelke­zik 25. Tudományos munkájuk rész­ben egyéni törekvések eredmé­nye, részben a szerződéses megbízások egynémelyikéhez kapcsolódva bontakozott ki. Orientációjuk kezdettől egyér­telmű: a vízgazdálkodási ága­zat és Bács-Kiskun megye. Az elmúlt években több ku­tatott témájuk országos, olykor nemzetközi érdeklődéssel talál­kozott. így pl. a Tározómeden­cék és tározórendszerek opti­mális méretezési módszerének kidolgozása és alkalmazása; a Dunai vízállás előrejelzési mo­dell kifejlesztése; a Talajban szivárgó viz hidraulikájának vizsgálata; továbbá Türr István tevékenységének gazdasági- műszaki vonatkozásai; A mű­szaki élet etikai kérdései c. té­makörök. Néhány kutatási téma pedig a Bács megyei kötődést erősíti az intézmény tudomá­nyos munkájában. Ilyenek A szennyvíz öntözőtelepek vízház­tartása (Kecskemét); A híg­trágya halastavi hasznosítása (Nagybaracska); a Halastavak összehasonlító vízminőségvizs­gálata (Bács-Kiskun m.); a Szennyvíziszapok és hígtrágyák hasznosítása talajba juttatással (Baja, Vaskút) vagy A bajai munkásmozgalom története. Az utóbbi három évben mint­egy 60 tanulmányt, cikket publi­káltak. Közreadott eredményeik a tananyagok korszerűsítéséhez, a gyakorlatiasság fejlesztésé­hez. a szemléletességhez és szemléltetéshez is folyamatosan hozzájárulnak. Országos, me­gyei és nemzetközi konferenciá­kon az elmúlt három évben 24 előadást, korreferátumot tartot­tak az intézet oktatói s 1968 óta ők a házigazdái a kétéven­kénti Vízgazdálkodási Nyári Egyetemnek és több, a MTESZ iagegyesülete (hidrológia, geo­dézia, matematika) által szer­vezett tanácskozásnak. Ma már rendszeresek a főis­kolán félévenként egy-egy tu­dományterület szakmai napjai. Itt a kutatási folyamat eredmé­nyeit vitatják meg intézményen kívüli, meghívott szakemberek közreműködésével. Ilyen hasz­nos az e munkához közvetetten kapcsolódó tudományos diák­köri tevékenység is. A hallgatók által szerzett országos pálya­díjak sora igazolja, hogy több oktató eredményesen vezeti és vonja be hallgatóit egy-egy tárgykör igényesebb feldolgozá­sába. Évente 5—6 kutatási té­májuk kap állami támogatást, és több nagy múltú, rangos ku­tatóintézet (pl. VITUKI, BME, Vízgazdálkodási Intézet) mun­kájában megbízottként is részt vesznek. Részesei több nagy- vállalat (MÉLYÉPTERV, Vízgé­pészeti Vállalat) 'cuíató-fej- lesztő tevékenységének. Az intézet lehetőségei és adottságai eléggé körülhatárol­tak. (Kis létszámuk; a nagy ku- • atási centrumoktól való távol­ság; utazás, idő- és költség- igény stb. következtében.) A korábbi hullámzáson, esetle­gességen azonban túljutottak; a kutatómunka az intézet egész tevékenységének fontos részterületévé vált, amelyet az oktatók többsége szívesen és eredményesen művel. Dr. Faludi Gábor főiskolai docens

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom