Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-24 / 231. szám
Januártól: üj építési höszabuány Új cirko- gejzerek A jövő évtől az eddigieknél szigorúbb hőszigetelési előírások szerint épülnek az új házak, amelyek (ütéséhez így kevesebb energiára, tehát kisebb teljesítményű tüzelőberendezésekre lesz szükség. Az új igényekhez igazodva a Fegyver- és Gázkészülékgyárban a korábbiaknál kisebb teljesítményű típussal bővítették a lakások központi fűtésére szolgáló cirkogejzerek választékát; az óránként 40, illetve 21 kilowatt teljesítményű készülékek után megkezdték a 12 kilo- wattos cirkogejzerek gyártását. A gyár újdonságával megoldható egy körülbelül 75 négyzet- méter alapterületű, az új előírásoknak megfelelően szigetelt, lakás földgázzal való fűtése. Ebből a típusból az idén várhatóan 3 ezret hoznak forgalomba. A feljesztések eredményeként a cirkogejzer készülékek csalódja nemcsak egy kisebb teljesítményű típussal, hanem egy újabb változattal is gazdagodott. A Fegyver- és Gázkészülékgyárban olyan fűtő és egyben használati meleg vizet is szolgáltató cirkogejzer-rend- szer gyártását kezdték meg, amely kémény nélkül üzemeltethető. így azokban a régi lakásokban is bevezethetik a lakók a cirkogejzeres központi fűtést, ahol az előírástól eltérő kémények miatt korábban erre nem volt lehetőség. Ezekből a fűtő- és vízmelegítő készülékekből az idén több mint 5 ezer kerül a boltokba. A tisztán és kényelmesen üzemeltethető, a lakásban egyenletes meleget biztosító cirkogejzerek igen keresettek a lakosság körében, olyannyira, hogy az igények növekedésével a FÉG tavalyig a termelés nagy arányú bővítése ellenére sem tudott lépést tartani. Az elmúlt két évben csaknem megháromszorozták a kínálatot, ennek ellenére átmeneti hiányok voltak. Az idén tovább fokozzák a cirkogejzerek gyártását, másfélszer annyit készítenek, mint tavaly, s ez már elegendő a kiegyensúlyozott ellátáshoz. Már most minden típusból ki tudják elégíteni az igényeket. A termelés ilyen nagy arányú fokozására egyebek között az adott lehetőséget, hogy a FÉG az energiaracionalizálási program keretében több mint 200 millió forint bankhitelt kapott az energiatakarékos gázkészülékek ki- fejlesztésére, gyártásuk bővítésére. A bankhitelből nemcsak a cirkogejzerek választékát és kínálatát növelték, hanem konvektorokból is új, energia- takarékos típusokat hoztak forgalomba, a korábbiaknál jóval nagyobb mennyiségben. Magyar— egyiptomi vízügyi tárgyalások Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására augusztus 17-től 23-ig hazánkban tartózkodott Iszom Radi Abdel-Hamid egyiptomi öntözési miniszter. A tárgyalások végeztével a két miniszter megállapodást írt alá o két ország közötti öntözési és vízgazdálkodási együttműködésről. Az együttműködés keretében a magyar fél részt vesz az egyiptomi vízkészletek feltárásában, öntözésre alkalmas területek kiválasztásában, az öntözőrendszerek tervezésében és építésében, vállalkozik halkeltetők létesítésére, gépek és berendezések szállítására. A megállapodás szerint a partnerek törekednek arra, hogy a megfelelő öntözési eljárásokhoz korszerű növénytermesztési technológiákat csatlakoztassanak és kiválasszák az alkalmas növényfajtákat. A két fél megvizsgálja az öntözésnél alkalmazott gépek és berendezések kooperációs gyártásának lehetőségét. A megállapodás tapasztalatcserét és információcserét, valamint az egyiptomi szakemberképzés segítését is előirányozza. Az egyiptomi minisztert fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Miből építhetünk? Építési engedély: csak ha megfelel a hőszabványnak - Mit kínál a TÜZÉP és a téglaipar? - Mi lesz a régi panelházakkal? Ma már szinte hihetetlen: nem is olyan régen még ösztönözték, hogy fogyasszunk minél több villanyáramot és gázt. Ma már az energiórak mellett sok más is arra ösztönöz, hogy csínján bánjunk az energiafelhasználással. Például a lakásunk, lakóházaink fűtésénél. Az új építészeti hószabvány is ezt a célt szolgálja. Jelenleg még a k = 0,85-ös érték a mérvadó, de a lakóházak és lakások fűtési hőveszteségét tovább csökkentendő 1986. január 1-től a még szigorúbb követelményt támasztó (k=0,7-es) hőátbocsótási tényezőt írják elő a rendeletalkotók. A hőátbocsátási tényező a ,,k'í értéke, azt jelenti, hogy a falszerkezet egy négyzetméternyi felültén a két oldal között 1 k (=1 °C) hőmérsékletkülönbség esetén milyen mennyiségű energia távozik. A lakóházat és lakást építők az építési engedély kérésekor kötelesek azt is dokumentálni, hogy a külső falak és épülethatároló szerkezetek milyen ,,k" értékűek. Ha az engedélykérelemnél nincs ilyen számítás, azt hiánypótlásra visszaadják és pótoltatni kell a tervezővel. Az új, majd január elsejével életbe lépő hőszabvóny betartása nem csupán elhatározás, hanem anyagiak kérdése. Mert a k=0,7-hez már nem elég a B 30-as falazóblokksor kívül és belül hőszigetelő vakolattal borítva, a kisméretű téglából a felhúzandó fal vastagsága már erősen megközelíti az egy métert. És ez nemcsak anyagvásárláskor, munkadíj kifizetésekor jelent tetemes többletráfordítást, tehát akkor, amikor amúgyis joggal érzi úgy a legtöbb építkező, hogy kevés a pénze az építkezés folytatására. o Egyáltalán van-e a megkívánt hőszigeteléshez megfelelő anyag, és ahhoz milyen anyagi támogatás vehető igénybe? A Dél-dunántúli TÖZÉP azt kínálja, amit az ipar gyárt, illetve amit külföldről be tudtak szerezni. Új épülethez januártót a jelenlegi Poroton már nem lesz megfelelő, viszont a gázszilikát falazóblokk még nem hódította meg a vevőket. A TÜZÉP tavaly hozott be csehszlovák gázszilikát-blokkot, ami már eleget tesz a legújabb előírásoknak is, de idegenkedtek tőle a vevők, mert nem ismerték. Ez a helyzet a hazai gyártmányú gázbeton kézi falazóelemmel, s félő: a most belépő gyöngyösvisontai gázszilikát betongyár termékére, a Mátra-gázbetonra is hasonló sors vár. Ez az újdonság a Pécsi Ipari Vásáron ugyan megnyerte oz érdeklődők tetszését, de a tetemes szállítási költség miatt nem igen terjed majd el Baranyában. (A Dél-dunántúli TÜZÉP már most vesz fel rá közvetlen megrendelést, a vagonban érkező kézi falazóblokkokat a vasúti célállomástól teherautóval egyenest az építkezéshez is kérheti a megrendelő.) Ugyancsak új épületekhez ajánlja a TÜZÉP a Tolna Megyei Építőanyagipari Vállalat Isoplus termékét, a Pakson készített Hungaro- vagy Nikecell- betétes betonblokkot. A külső és belső falszerkezetek utólagos hőszigetelésére ajánlottak: a KOSZIG kőzetgyapot és perlit termékei. Az Érc- és Ásványbánya Vállalat pilisvörösvári üzemében készített hőszigetelő alapvakolat (ami ajánlott a Terranova nemesvakolat alá is), az Észak- Magyarországi Vegyiműveknél táblákban készített Porán szigetelőanyag, a Temaforg Vállalat Temizol lemeze. A födémek utólagos hőszigeteléséhez is jól felhasználhatók bizonyos Isolit és Perlit anyagok, de a tetőtérbeépítésnél is hasznos az Isolit. A családi ház központifűtés csöveinek hőszigetelésével is nagyon sok fűtésenergiát lehet „megfogni", a csőhéj és a zsinór kőzetgyapottal. Belső szigetelésként a Tabur- kolat alá tehető: Isolit, kőzetgyapot. Porán, Temizol és Nike- vagy Hungarocell. Utólagos hőszigeteléshez kívül az Isolit- ra rakható fa vagy műanyag, sík azbesztcement vagy hőszigetelő vakolat. A nyílászárók talán a legkényesebb részei az épületnek. Már az új követelményekre gondolva szerelik Hungaropon üveggel a Dunatherm és a So- fatherm ablakokat, rövidesen kapható lesz a hőszigetelt bejárati ajtó is. Q Mit ígér a Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat? Lesz-e olyan termékük, mely már a k=0,7-es tényezőnek is eleget tesz? A tröszt megvette a Thermo- por licencet a nagy hőszigetelőképességű téglák gyártására. A Bátaszéken gyártott Pcro- tonból a jelenlegi k=0,85-ös szabványhoz elég a 30 centiméter vastag falazat, ám a k= 0,7-hez már 36 centi vastag falat kell(ene) húzni. Néhány hete kezdték meg Bátaszéken az üzemi kísérleteket két új termékkel, és ezek gyártását idővel Mohácson is szeretnék megkezdeni. Az új höszabványnak is megfelel majd a Thermopor, a rostált fűrészporral készült 36x24x21,5 centiméteres, valamint a Poroton—36, o poliszáról habbal készülő 36x24x30 centiméteres kézi falazóblokk. o Az új hőszabványt OTP-köl- csön és állami támogatás elnyerésének lehetősége is szorgalmazza. Kizárólagos utólagos hőszigeteléshez és csakis olyan lakóházhoz vagy lakáshoz igényelhető kölcsön és kapható állami támogatás, melyre 1932. november 1. előtt adták ki az építési engedélyt. Van már ró használatbavételi engedély, és az utólagos hőszigetelési munkát a rendelet hatálybalépése után kezdték meg. Az OTP-köl- csön a bekerülési költség maximálisan 90 százaléka lehet csak, de legfeljebb 100 ezer forint, 3 százalékos kedvezményes kamattal, és legfeljebb 20 éves időtartamra. Az utólagos hőszigeteléshez állami támogatás is igényelhető a bekerülési költség 50 százalékáig, de legfeljebb 25 ezer forint erejéig. Eddig még mindkét lehetőséggel kevesen éltek megyénkben. o Baranyában eddig több mint 23 ezer panellakás épült — mi lesz ezek utólagos hőszigetelésével? A BÉV pécsi panelüzemében az indulástól, 1958-tól 1979 áprilisáig, az akkor ajánlott k= 1,47-es hőszabványnak megfelelően készült el mintegy 15 ezer lakás. Azóta az ajánlott, illetve a mór négy éve kötelező k=0.85-ös értéknek megfelelően több mint nyolcezer lakás épült panelból. Mi lesz ezekkel? Hogyan és ki fogja ezeket utólag hőszigetelni? Egyelőre még csak a kérdések biztosak. Mint ahogy az is biztos, hogy a mai energiaárak mellett az új vagy a régebbi lakóépület, lakás szabványnak megfelelő hőszigetelése csak mintegy másfél évtized múltán térül meg. Az új hőszabvány betartása viszont most követel meg tetemes többletráfordítást. Murányi László Ötféle hőszigetelő anyagot árusítanak a Tüzép pécsi Megyeri úti telepén Fotó: Proksza László A Bikali Állami Gazdaság halai az akváriumban Fotó: Erb János Az erdők, a vadak, a halak üzenete Az erdészet, a vadászat, a halászat bemutatkozása a kiállításon egyaránt hívja fel a figyelmet ezen ágazatok gazdasági jelentőségére és arra is, hogy a gondos törődés, ápolás, védelem nélkülözhetetlen fésze életünk megszépítésének. Ezt az üzenetet a látogatók megértik, s talán ezzel is magyarázható, hogy oly sokan keresik fel e kiállítótermeket. Miközben végignéztem az erdészeti kiállítóteremben az egymást követő tablókat, képeket, a hangszóróból folyamatosan fülembe csengő modárdal arra emlékeztetett, hogy az erdő mennyire fontos része az ember természeti környezetének, hogyan sokszorozódott meg ez utóbbi időben környezet és természetvédelmi, üdülési és turisztikai jelentősége. Megértve és tudomásul véve, hogy a magyar erdészet az elmúlt négy évtizedben jelentősen fejlődött, népgazdaságilag fontos fát, különböző melléktermékeket adott az iparnak és a kereskedelemnek, hogy gyümölcsei, a gombák ma már nem hiányoznak asztalainkról, mégis a sokszínűén bemutatott szépség ragadta meg elsősorban figyelmemet. Nem állhattam meg, hogy ne üljek be a pavilon vetítőtermébe, ahol az újszerű, kílencré- szes, vásznon, hol kis kockákban, hol teljes terjedelmében jelentek meg a négy évszak természeti szépségei, az erdők, a vadak világa. Nem vagyok vadász, gyakorta sajnálattal nézem a terítékre került állatokat, de mégis megragadott az a tisztelet, ahogyan a képekről elém tárult a vadászatok sajátos rituáléja. Kockába rakott elejtett vaddisznók mögött hasábba rakott fák égnek, a földön fekvő szarvas mögött levetett kalappal áll a vadász, tisztelegnek- a körvadászat során elejtett nyulak, fácánok előtt. Ugyanakkor azt is láthatom, ha. gyan törődnek az állatokkal, védik őket az időjárás viszontagságai ellen, esőben, hóban, fagyban etetik őket, nevelik, szaporítják, gyógyítják azt az állományt, mely később értékeket, kincseket, szépségeket biztosít a nagyszámú hazai és külföldi vadász számára. A Mecsek útjait járva, sokszor érthetetlenül állok az erdő egyes részének kivágása előtt, sajnálkozva gondolok arra, hogy mikor nőnek majd ott újra meg a fáit, védelmet, oltalmat, ételt biztosítva a vadaknak. Az erdőgazdálkodási bemutató arról gvőzött meg, hogy a számomra érthetetlen jelenség egy tervszerű gazdálkodás része, mely hosszú távon ielöli ki a fák életét, kitermelését, feldolgozását. A számok sokat mondanak. Csak néhányat ezek közül. A hazai fakitermelés a négy évtized során megháromszorozódott. Évente mintegy 20—22 ezer hektáron folyik erdőfelújítás és 6—7 ezer hektáron új erdőtelepítés. De vannak elgondolkodtató jelenségek is, melyekre szintén felhívja a figyelmet az ágazat kiállítása. Világszerte pusztulnak az erdők! Vannak olyan országok, ahol a nyomor készteti az embert az erdőpusztításra, máshol a jólét a mértéktelen pazarlásra. A környezetvédelem elhanyagolása, a gyárakból kiáradó füstben lévő kén- és nit- rogénoxidok rombolják az erdei élet feltételeit. Ezért is talált világszerte egyetértésre a FAO felhívása, mely 1985. évet az erdők évének nyilvánította, arra szólítva fel, hogy szülessenek összehangolt intézkedések a pusztulások csökkentésére. Talán sokan visszariadnak attól, hogy megtekintsék a halászat kiállítását. Állandóan hosszú sorban várnak arra az érdeklődők, hogy bejussanak a pavilonba. Egy viszonylag keskeny, hosszú épület ez, melyben elég nagy a zsúfoltság, a hőség. De aki végül vállalkozik arra, hogy elsétáljon az akváriumok előtt, nem bánja meg, a látvány kárpótol a kellemetlenségekért. Hazánk a halfogyasztó országok sorában Európában az utolsók között van, ugyanakkor az édesvízi haltermelésben, annak színvonalában az első helyen. A hazai vizek egyetlen év alatt mintegy 30—32 ezer tonna étkezési halat adnak oel- földre és exportra. Halászati termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, horgászok gondozzák, védik a halastavak és a természetes vizek halállományát. A halastavak termelése az elmúlt öt év alatt 7 ezer tonnával bővült. A természetes vizeken a fogás mennyisége 1975-höz képest megkétszereződött. Ebben nagy szerepe von annak, hogy ezekbe a vizekbe az életfelté. teleiket, így a sza"orodás körülményeit elvesztett halak pótlására a két éven át tógazdaságokban nevelt halak egy részét horgászok és halászok kihelyezik a nagyobb fonás joqos reményében. A gondot Jelenleg az okozza, hogy viszonvlaa drá- aán javulnak a teljesítmények. A horgászokat egyre naqyobb kiadások terhelik ennek következtében. örvendetes változás van a halfaj szerkezetben, le- lenlea a növényevő halak aránya 35, a pontyé 52,7, a nemes ragadozóké 4.1 százalékos a hazai vizekből kihalászott hal mennyiségében. Biztató ered. mények vannak az angolna és a harcsa termelésében is. Az eqyik akváriumban lévő óriás- harcsa elől sok néző aliq tud elmozdulni, annyira megragadja őket a látvány! Végezetül szólni keh arról, hogy a baranyai látogató örömmel fedezheti fel az ágazatok kiállításán a Mohácsi Farostlemezgyár kiváló termékeit, a Bikali Állami Gazdaság által kitenyésztett pontyot, amurt, sőt az általuk feldolgozott haltermékeket is. M. E. HÉTVÉGE 5.
