Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-03 / 211. szám
Az 1985. évi választások megyei tapasztalatai A népképviseleteink előtt álló feladatok Alig több mint egy hónap telt el — a pótválasztásokat is beleértve — a választások lebonyolítása óta, s máris érezhető, hogy ez a nagy jelentőségű belpolitikai esemény milyen mély és maradandó benyomásokat tett a megyei közvéleményre, s főként a jelölések, választások közvetlen résztvevőire, az azóta már képviselői, pótképviselői, tanácstagi és póttanácstagi mandátumokkal rendelkezőkre. Ezen közéleti szereplők száma Baranyában 3781 fő, s néhány kivételtől eltekintve már valamennyien részt vettek az első népképviseleti testületi munkában is — a parlament nyári ülésszakán, illetve a tanácsok alakuló ülésein. Ezeken a testületi üléseken, a tanácstagokkal vagy az új választott tisztségviselőkkel folytatott beszélgetéseken elengedhetetlenül szóba kerültek a választás helyi és megyei, valamint országos tapasztalatai, s azonnal utána mindenki ajkáról felmerült a kérdés: és hogyan tovább? Mit kell és hogyan kell tenniük az új testületeknek és tagjainak azért, hogy tényleg megfeleljenek a választásukhoz irányukban megnyilvánuló bizalomnak? A tapasztalatok összegezésének igénye és a továbblépés mikéntjének megfogalmazása országos igényként is megfogalmazódott az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén, s azóta folyóiratokban, országos napilapokban is sorra jelennek meg cikkek és elemzések e témáról — híven azokhoz a közös gondolatokhoz, amelyek a választások során fogalmazódtak meg bennük. Az 1985. évi választásokat — az új választási rendszer jegyében, az 1983. évi III. sz. tv. hatálybalépésének megfelelően bonyolítottuk le. E nagyon jelentős politikai akciót a minden eddigi választást meghaladó demokratizmus, s egyben a népképviseletek felelősségteljesebb kialakítása jellemezte. A vólpsztásoknak három főbb mozzanata — a jelöltek kiválasztása, a jelölések kivitelezése és a választások lebonyolítása — igényelte a legtöbb előkészítő, szervező, meggyőző, végrehajtó és. ellenőrző munkát a párt-, a népfront, a tömegszervezeti és tanácsi szervektől. Ezen kívül az eddigiektől eltérő, személyekről és személyeknek szóló, a helyi igényeknek és érdekeknek is helytadó — propaganda, sőt agitációs tevékenység is több figyelmét és felkészülést igényelt a résztvevőktől. Á jelöltek kiválasztása sikeres volt A képviselő és tanácstagjelöltek előzetes kiválasztása már 1984. őszén megindult a testületekbe az előző ciklusban beválasztott képviselőkkel és tanácstagokkal folytatott beszélgetésekkel, az előző időszak közéleti ' munkájának értékelésével. A beszélgetéseket a párt-, népfront és tanácsi szervek képviselői bonyolították le a testületek tagjaival. Az előzetes várakozással ellentétben a testületi tagok zöme —a kettős és többes jelölés bevezetése ellenére — vállalta, hogy indul.a soron következő választáson. A Megyei Tanács tagjainak 70"u-a községekben és nagyközségekben 70—80%-a, városokban 60—70° i,-a a tanácsok tagjainak úgy nyilatkozott, hogy vállalja a többes jelölés kockázatát és indul a soron következő választásokon, ha a HNF szervei indításuk mellett foglalnak állást. 1985. januárjában és februárjában a beszélgetések tapasztalatai, valamint az alapszervezetekben lezajlott pártválasztások tapasztalatai birtokában indult meg a párt- és népfront szervekben, valamint a KISZ és szakszervezeti szerveknél a jelöltek szélesebb körű kiválasztása. A javaslatok kialakításánál a HNF-szer- vek általában a lakóterületi és munkahelyi párt- és tömegszervezeti véleményekre támaszkodtak. Ma már leszögezhető - az eredmények ismeretében —, hogy a jelöltek kiválasztása és előkészítése egészében sikeres volt, hiszen minden választókerületben volt kettő vagy több jelölt, a pótválasztások száma nem volt kirívóan magas, s ezenkívül a pótképviselők és póttanácstagok magas száma is a jelöltek alkalmasságának kellő mérlegelését tükrözi. (Pótképviselö van minden országgyűlési választókerületünkben, s a tanácstagi választó- kerületek több mint háromnegyedében.) A jelöltek esélyegyenlőségét már a párbaóllításukkal is biztosítani kellett, s erre a jelölő népfrontszerveknél törekedtek is. Ennek ellenére — az idő híján kialakított tanácstagi jelöltlistákon férfi—női, fiatal- idős, eltérő foglalkozású, nem választókörzetben lakó és hely- benlakó jelöltpárok is voltak. Ezt a helyzeti előnyt, vagy hátrányt később már a spontán jelölések csak tovább élezték. A Hazafias Népfront jelöltjein kívül 7 országgyűlési képviselő és 184 tanácstag került javaslatba, s a jelölőgyűléseken résztvevők döntésének megfelelően 144 választókerületben a HNF jelöltjei mellé harmadik vagy negyedik jelöltet, 87 esetben a HNF jelöltje helyett' állítottak jelöltet- a választópolgárok. A körültekintőbb kiválosztás a jövőben több esélyegyenlőséget biztosíthat. A jog és a szervező munka végig biztosította és szem előtt tartotta a kiválasztás és jelölés. követelményeit. Legfeljebb a szervező munka egy-két hiányossága, vagy a nem kellő jártasság a jelölés biztosításának új követelményeiben okozott néhol gondot, vagy feszültséget, vagy eredményezett pótolhatatlan veszteséget. Ennek ellenére leszögezhetjük, hogy .a HNF két jelöltre- Kiqjakitott javaslataira — véleményünk szerint. most — az új tv. első gyakorlati próbájánál szükség volt. Ennek is köszönhető (a pótképvisejői és póttanácstagi státuson kívül), hogy a kettős vagy többes jelölés intézménye máról holnapra polgárjogot nyert a választásokon. A jövőben azonban — a már kialakult- körülmények között - talán elegendő lenne, ha a HNF 1 jelöltet indítana, s a jelölőgyűlésen ennek elfogadtatása, illetve a többi jelölt melléállítása következhetne — természetesen szervezett formában, a most néhány helyen tapasztalt önjelölés és egyéni érdekérvényesítés lehetőségeinek kizárásával. Érvényesült a népfrontjelleg A választás népfrontjellegének érvényesülésével kapcsolatban ki kell emelni, hogy sokkal kevésbé volt formális és deklarált, mint a korábbi választások alkalmával. Egyes jelöltállításoknál tapasztaltuk, hogy a területi érdek az országos érdekek és országos politika rovására túlsúlyba került. Ezért a rétegképviselet biztosítását és az alkalmasság követelményét a jövőben jobban egyeztetni kell már a jelöltek kiválasztása során, amelyhez viszont több időre, alaposabb körültekintésre lesz szükség, mint most. A választási rendezvények általában jó hangulatúak voltak és betöltötték szerepüket. Felkészült előadók ismertették a választás politikai jelentőségét, s tájékoztatót adtak társadalmi életünk, külpolitikánk időszerű kérdéseiről, az országos és helyi feladatokról, az elmúlt öt esztendő eredményeiről, az országgyűlés és a tanácsok megnövekedett szerepéről. A szavazás eredményéről csak néhány jellemző adat: a bonyolult szavazás nehézségei ellenére (hiszen minden választópolgárnak 3 szavazólapon kétféleképpen kellett szavaznia) 294 283 leadott szavazatból csak 1.694, vagyis 0,58 százalék volt érvénytelen és az országos listán szereplő jelöltekre leadott ellenszavazatok száma nem érte el az 1 százalékát a szavazatoknak. A szavazás^ lebonyolításával' szemben csak 3 kifogást tettek a választópolgárok, amely kifogásokat helyben orvosoltak' a választási szervek. 11 képviselői és 2145 tanácstagi választókerületben már a választás első menetében eldőlt a választás sorsa, majd a pótválüsztásokon a többi mandátumé. Amíg a választás napja magán viselte az ünnepélyességét, a jó politikai légkört és hangulatot, a pótvó- lasztások már kötelességszerűb. bek és a szükséges mértékű érdeklődést váltották csak ki a lakosság köréből. Az új választási rendszer bevált A választópolgárok nagy többségének az a véleménye, hogy az új választási rendszer, az 1983. évi III, tv. a gyakorlatban bevált. A választások politikai sikerét nagymértékben elősegítette a XIII. kongresszus határozatában megfogalmazott országépítő program, valamint a Hazafias Népfront választási felhívása, amely lehetővé tette a pártprogram össznépi programmá alakítását. A választások előkészítésére rendelkezésre álló rövid idő el. lenére — sikerre vittük a politikai döntésekben megfogalmazott követelményeket. A politikai, szervezeti és törvényességi követelmények érvényesültek. A választások eredménye pozitív, nőtt az állampolgárok közélet .iránti felelőssége, politikai öntudata. A demokratiz. mus továbbfejlesztésének útján nagy lépést tettünk előre, amelynek kedvező hatását a közélet megélénkülésében, a népképviseleti testületek hatékonyabb működésében várjuk. Ennek további lendítő ereje lehet, ha a választás fórumain elhangzott több ezer közérdekű bejelentés, javaslat és észrevétel a párt-, tanácsi és népfront szerveknél meghallgatásra talál, azokat gondosan tanulmányozzák és menet közben a szükséges intézkedéseket megteszik. Ezek közé tartoznak a választási törvény vagy a tanácstörvény rendelkezéseivel kapcsolatos észrevételek is, amelyekről a választási fórumok jegyzőkönyvei hitelesen tanúskodnak. Az országgyűlésünk képviselő tagjai ugyan jelölésük során nem mindig szó szerint „képviselői" megbízatást ■ kaptak, hiszen a járda, a vízvezeték építése, a ház*és lakóépületek karbantartása, vagy egy buszmegálló áthelyezése*— tanácstag számára jelenthet programot. A képviselők elsősorban az országos és összváSzavazás Kémesen A képviselők átveszik megbizólevelüket Választók Komlón, a Zrínyi Művelődési Házban lasztókerületi érdeket kell, hogy szem előtt tartsák, bár ehhez sem árt, ha többet járnak a választókerületekben és a választópolgárokkal történt találkozások és folytatott beszélgetések tartalma fülükbe cseng akkor is, amikor országos ügyekben döntenek. A biztos: ezen a választáson több útravalót, segítséget, de egyben bizalmat és kötelezettséget kaptak választóiktól, mint minden eddig'i választások során! Mint ahogy a párt számára — de nyugodtan hozzátehetem — az egész magyar nép, szocializmust építő társadalmunk számára nem volt mindegy az, hogy milyen eredménnyel zárulnak az 1985. évi választások, az sem lehet mindegy számunkra, hogy az ilyen szélesen demokratikus alapokon kialakított képviseleti testületek hogyan fognak dolgozni, milyen döntéseket hoznak majd és milyen figyelmet fordítanak a köz érdekében hozott döntések végrehajtására. Erősíteni a nép- képviseletet! Pártunk XIII. kongresszusának határozata e tekintetben . is a szocialista demokrácia fejlesztése és elmélyítése mellett foglalt állást, amikor azt fogal- . mázták meg, hogy áz' ország- gyűlés szerepét növelni kell, jobban kell 'érvényesíteni alkotmányos funkcióit a kormányzati tevékenység meghatározásában és -ellenőrzésében. Nö.' vélnünk kell a tanácsok önállóságát, hatáskörét és felelősségét, önkormányzati szerepüket a terület- és településfejlesztésben, a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Tovább kell emelni az államigazgatás színvonalát, érzékelhető javulást kell elérni a lakosság ügyeinek intézésében, a bürokrácia visz. szaszorításában. A választott testületeknek és tagjainak ebben az eddigieknél jobban kell támaszkodniuk a társadalmi és tömegszervek és mozgalmak segítségére, a lakosság támogatására. Az új területfejlesztésre vonatkozó országgyűlési határodat szellemében az eddigieknél is jobban kell tartaniuk a kapcsolatot területük lakosságával, kezdeményezniük kell a lakosság öntevékenységét, fel kell karolniuk kezdeményezéseit, s mindezeken túl — következetesebben is — kell érvényesíteniük a közérdeket. A követelmények tehát nagyok, országgyűlési képviselő és tanácstag számára egyaránt, s helyesnek látszik, ha ebben a munkában kellően támaszkodik. sőt kellően bevonja őt saját munkájába: a pótképviselőt és -tanácstagot, aki jelentős' számú szavazattal, szintén a nép akaratából nyerte el ezt az új státust, amelynek ezután kell megtalálni helyes szervezeti és közéleti törtalmát. A közéletben történő további foglalkoztatásuk feltétlenül szükséges és indokolt. Az erre vonatkozó helyi elképzeléseket (tanácsi bizottságokban történő foglalkoztatásukat, az elöljáróságok és kislétszámú tanácsok üléseire történő meghívásukat, a képviselő és tanácstag munkájának közvetlen segítését) helyesnek, követendőnek tartjuk és szükségesnek látjuk azok széles körű alkalmazását. A választások során létrehozott társközségi elöljáróságok működésére vonatkozóan ugyan 1985 márciusában megjelent egy kormányrendelet, működésük gyakorlati megkezdésében azonban még mindig bizonytalanság tapasztalható. (Székhelyük kialakítása, működésük anyagi fedezete és döntési lehetőségeik tekintetében.) Ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk rövid időn belül a működésük tapasztalatainak áttekintését és addig is tevékenységük hathatós segítését a székhely községek tanácsai és a Megyei Tanács V. B. részéről. Az elöljáróságok pedig bátran képviseljék a társközségek érdekeit, legyenek a falvak társadalmi életének hatékony mozgatói. Mindezeket a követelményeket — az új választási törvény rendelkezéseinek ismerétében és a várható közéleti érdeklő-' dés meqnövekedésének reményében —• az MSZMP Központi .Bizottsága megfogalmazta . már 1984. október 9-i ülésén, amikor állást foglalt az ország- gyűlés és a tanácsok munkájának továbbfejlesztéséről. A ta-- nácsi testületek régi tagjai ezeket a követelményeket ismerik, hiszen a tanácsok ez év január-februári ülésein megismerték. Most csak a választás apropója és a nagy létszámú új népképviseleti tag testületekbe kerülése (számarányuk 40-50 százalék) indokolta a feladatokról szóló meditációt, amelyét azonban feltétlenül aktív cselekvésnek kell követnie mindenki részéről. Az egységes cselekvés nem zárja ki a vitát, a különvéleményt, a nézetek ütköztetését. Sőt az igazi cselekvést az a döntés ösztönzi leginkább, amely integrálta magában a testületek tagságának lehető legszélesebb körű véleményét, s akarati egyséa húzódik meg a döntés mögött. Dr. Sasvári László, a megyei pb osztályvezetője HÉTVÉGE 3.
