Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-03 / 211. szám
Országosan is megoldatlan A Dunántúli Napló július 20-i számában megjelent egy cikk a zárt csapadékcsatornák Helyzetéről. Nagyon jelentősnek tartom ennek felvetését, mivel agy országos és megyei szinten egyaránt megoldatlan kérdésről van szó. A megoldatlanság lényege országos szinten abban van, hogy anyagilag másként bírálják el a csapadékvizet akkor, Ha a szennyvízzel együtt vezetik el és másként, ha külön. Az ország legnagyobb részén a nagyobb települések csapadékvizeit ún, egyesített rendszerrel vezetik el, aminek az a lényege, hogy közös elvezető csőbe gyűlik össze a lakások és az üzemek szennyvize, valamint az utcákra hulló csapadékvíz. Ezeket az egyesített rendszerű csatornákat a víz- és csatornamű vállalatok üzemeltetik jelentős állami dotációval. Azokon a helyeken viszont, ahol nem egy elvezető rendszerbe kerül a szennyvíz és a csapadékvíz (általában dombvidéki városokban), ott a csapadékvíz elvezetés a tanácsok feladata, és nem jár utána állami támogatás. Ennek a felemás helyzetnek az eredménye az lett, hogy miközben tovább épülnek az ilyen városokban a csapadékvíz elvezető rendszerek, sok-sok millió forintért (erre van keret), ezek fenntartásával senki sem foglalkozik rendszeresen (erre nincs keret), és szinte kizárólag kárelhárítási jelleggel történik csak beavatkozás. Ennek káros következménnyé nem egyedül az, hogy a karbantartás hiánya miatt jelentős állami vagyon megy veszendőbe, hanem az is, hogy az egyáltalán nem vagy rosszul működő elvezető rendszerek jelentős útburkolati, épület- és közműkárok indítékai lehetnek, mint ahogy a pécsi pinceproblémáról is bebizonyosodott a káros csapadékvíz beszivárgással való szoros összefüggés. A megyei és a Pécs városi helyzet röviden a következő. Baranya megyében 70—80 km, Pécs városában 100—120 km csapadékcsatorna van. Pontos szám azért nincs, mert még egységes nyilvántartás sincs róla. Értéke egy- milliárd forintra becsülhető. Egyszeri jókarba helyezésük a hozzávaló gépekkel együtt 50-60 millió forintba kerülne, 'majd ezt követően évi 20—30 millió forintból a rendszeres fenntartásokat el tudná végezni a Pécsi és a Komlói Vízmű Vállalat. További érdekessége a helyzetnek, hogy a csapadékvíz-elvezető csatornák a tanács hatósági jogkörébe tartoznak. A Vízügyi Törvény ugyan előírja, hogy a vízműveket rendeltetésszerű állapotban kell tartani, és ezt ha szükséges, hatósági eszközökkel ki kell kényszeríteni, a tanács saját magával ezt mégsem teheti meg. A lelkiismeret is nyugodt lehet, hiszen ami országosan sincs rendezve, az miért pont helyileg legyen rendben? — A. H. — 4. HÉTVÉGE Építik a villamos felsővezetéket a Bükkösd és Abaliget közti szakaszon Fotó: Cseri László Közlekedésünk közeljövője Villamosított vasútvonalak további 400 kilométeren — Alagút vagy híd a Dunán? — Autópálya Kecskemétig — Troli Miskolcon — Igyekeznünk kell közösen gondolkozni, vagy népszerűbben: törjük együttesen a fejünket a következő évek, évtizedek teendőin, — szólította, vagy inkább kérte fel hallgatóit a közlekedési miniszter a Mérnöktovábbképző Intézetben tartott előadása során. A téma nagyon is közérdekű: a magyar közlekedés jelene és közeljövője, a hatodik és a hetedik ötéves tervidőszakban. A tervkoncepció — mindvégig erről lesz szó, hiszen a hetedik ötéves tervet, így a közlekedés ötéves programját sem fogadták még el — a várakozásnak megfelelően kiemelt szerepet szán a vasútnak. Első a vasút A vasút összteljesítményét 5 —10, személyszállítási kapacitását 2—3 százalékkal kell emelni. Ehhez természetesen hozzátartozik, hogy a vasút korszerűsítését folytatni kell —, ha nem is olyan ütemben, mint amilyenről a korábbi, távlati tervekben volt szó. öt év alatt 1300 kilométer pálya-rekonstrukciónak kell elkészülnie, ami — bár önmagában tiszteletreméltó szám - mindössze a fele annak, amennyire szükség volna. Többre csak akkor telik, ha jelentősen javulnak gazdasági viszonyaink. Mégis lesznek új vonalak is, a tervek szerint 80—90 kilométer hosszúságban. További 40 kilométeren épül meg a második sínpár. Ami viszont igen jelentős: 350—400 kilométeren készül el a vasútvonalak villamosítása. Bár a magyar vasutak biztonságára eddig sem volt sok panasz, a következő két évben további vonalakon szerelnek fel biztosító-berendezéseket, és automatizálják Budapest—Ferencváros és a miskolci rendezőpályaudvar forgalmát. Korszerűbb mozdonyok repítik majd a személy-, és vontatják a tehervonatokat. 1990-ig negyven V—63 és negyvenöt V—46 sorszámú, nagy teljesítményű villanymozdonyt állítanak forgalomba. Ehhez járul még 60 villamos motorvonat, ha a működés-képességi próbán beválik. S hogy a kocsipark se maradjon le, még jobban — 20 olyan korszerű személyszállító kocsit vásárol a MÁV, amely alkalmas nemzetközi forgalomra. Helye volna többnek is, de a rendelkezésre álló összegből elsősorban a selejtezésre nagyon is megérett kocsikat kell pótolni. A tehervagonoknál sem jobb a helyzet: 1500—2000 darabot állítanak forgalomba, de ez csak a szintentartáshoz elegendő. Utak és trolik Egyformán érdekli a hazai autósokat és a külföldről hozzánk jövő (vagy jönni akaró) turistákat az autópályaprogram. Pontosabban az, hogy mennyit hajtunk végre a korábbi elképzelésekből. Nagyszabású autópálya-építésre nem számíthatunk a következő öt évben sem, de megindul a forgalom az M1-es újabb szakaszán, az M5-ÖS építői pedig eljutnak Kecskemétig. Egyelőre — fél-autópályaként épül meg ez a szakasz. Gyorsul az országúti közlekedés azzal is, hogy befejezik a vidéki városokat elkerülő utak építését és megkezdik ugyanezt Budapest körül. Az MO jelet viselő út megépülésével —, amely majd a későbbiek folyamán körgyűrű lesz a főváros körül, új Duna-híddal, vagy a folyam alatt átvezető alagúttal — könnyebb lesz eljutni az Alföldről a Dunántúlra, vagy fordítva. Egyértelműen a tömegközlekedés élvez elsőbbséget az egyénivel szemben. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne fejlődne a személygépkocsiállomány, s ezen belül a személyi tulajdonban lévő kocsik száma ne emelkednék tovább. Előreláthatólag 1,8 millió magyar rendszámú személygépkocsi fut majd a hetedik ötéves terv végén a hazai utakon, ami egynegyedével több a jelenleginél. Sok tanácsi út szorulna felújításra és korszerűsítésre — a következő öt esztendőben azonban csak kis részükre kerülhet sor. Hacsak — a helyi erőforrásokat nem sikerül jobban mozgósítani. Fejlődik viszont a nagyvárosok trolibuszhálózata. Több járat lesz Debrecenben és Szegeden, s be kívánják vezetni ezt, a levegőt legkevésbé szennyező, zajtalan tömegközlekedési eszközt Miskolcon is. Budapesten pedig tovább épül a metró, az északi—déli vonal eléri az újpesti városközpontot, miközben előkészítik a Dél-Budát Rákospalotával összekötő, újabb vonal építését. Vízen és a földben öt év alatt 15—20 százalékkal — tehát igen jelentősen — növekednie kell a belvízi hajózás teljesítőképességének. Ehhez korszerűsítik a folyami hajóállományt. A tengereket járó magyar hajóknál csak a jelenlegi szint tartása a cél. Mindehhez az előző (a mostani) ötéves tervidőszakénál több mint kétszerte nagyobb összegre van szükség. Nem kis összegbe kerül az sem, hogy tovább folytatódik a Ferihegyi repülőtér korszerűsítése a következő években, most a régi le- és felszállópálya, a forgalmi előtér és a gurulóutak felújítása következik. Bővül a csővezetékhálózat is, mintegy 450 kilométerrel. Bár, mint mondottuk, egyelőre csak tervkoncepcióról van szó, nem pedig a közlekedés ötéves tervéről, (ennek elfogadására is az országgyűlés lesz majd hivatott), már a felsoroltakból is kiviláglik: kevesebb beruházásra nyílik lehetőségünk, mint amennyit megvalósítani szerettünk volna. De még így is kétségtelen az előrehaladás, a fejlődés. Várkonyi Endre Elmozdult holtpontjáról a szigetvári kórházépítés 229 ágyas új szárny A határidő 1987. május 31. A MEDICOR már szállítaná a berendezést B3T! ü A forró napon a délközeii órában úgy dolgozik o Hőtechnikai Vállalat kéményépítő brigádja, mintha nem is éreznék a rekkenő hőséget. Szigetváron, a kórház most épülő új szárnya mellett a kazánház kéményét építik. Nem egyhamar vonulnak el innen, hiszen a most még csak 3-4 méter magas kéményt 51 méterig kell felhúzniuk. A hőtechnikások szorgoskodásának látványa azt bizonyítja: a kórház- építés az átmeneti holtpontról végre előbbre jutott. A szigetvári új kórház második ütemének építése 1983- ban kezdődött. Az eredeti szerződés szerint az épület kivitelezésével a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatot bízták meg. Az építést meg is kezdték, és az IMS-szerkezet tartóvázának felállítását 1984- ben befejezték. A BÉV különböző problémái miatt került sor arra, hogy a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalattal kötöttek megállapodást, generál kivitelezőként ők folytatják a munkát. Sajnos, ezt követően a Somogy megyei vállalatnál vezetési problémák miatt leváltásokra, átszervezésekre került sor, így a szigetvári munka leállt. Fél évig nem történt semmi. Miután a Somogy megyeiektől — a saját problémáik miatt - nem várhatták, hogy a holtpontról rövidesen előrelépés történhet belátható időn belül, ezért idén tavasszal a Baranya Megyei Tanács egészség- ügyi osztálya egy koordinációs tárgyaláson ismét megállapodást kötött a BÉV-vel, mely szerint vállalják az építkezés befejezését, mégpedig a szerződés szerinti határidőben. Azóta elkészült a külső fal, most szerelik be az ajtókat, ablakokat, és ezekben a napokban kezdik a válaszfalak felhúzását. Az épület elkészítésének határideje 1986. december. Az orvostechnikai szerelés utána kezdődik. A kórház átadásának tervezett határideje 1987. május 31. Az építkezés előrehaladtával a MEDICOR rövidesen elkezdené szállítani a berendezés egyes darabjait. Egyelőre gond, hogy a nagy értékű gépeket hol tárolják. Pedig fontos, hogy azok a berendezések, amelyek különleges alapozást, hozzákapcsolódó elszívó- és lefolyórendszert igényelnek, már az építés ideje alatt itt legyenek. A szigetvári kórház új szárnya 229 ágyas lesz. Ott kap helyet a sebészet, belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat és a gyermekgyógyászat. Mindez 350 millió forintba kerül, ebből 120 millió forint az orvostechnológiai berendezés. Azt, hogy a szigetvári kórház új épülete jövőre elkészüljön, rendkívül sürgető. A régi kórházban ugyanis, ahol csak 100 ágy van, rendkívül zsúfoltan, korszerűtlen körülmények között (például vizes falak) folyik jelenleg a gyógyítás. A terv az, hogy a kiköltözés után az épületet teljesen felújítják, és rehabilitációs központot rendeznek be, amire ugyancsak rendkívül nagy szüksége van a megyének. S. Zs. Szóvá tesszük Bem utcai esőcsatornák A pécsi lakosoknak nem kell különösebben bizonygatnunk, hogy milyen agyonrozsdásodott, lyukasak a Bem utca keleti házsorának ereszcsatornái. Egy-egy kiadósabb eső idején a keskeny, s mindig zsúfolt járdán esernyős emberek kerülgetik egymást, és a háztetők lyukas ereszcsatornáiból vastag sugárban ömlő zuhatagokat. Olyan régóta tart ez az állapot, hogy hovatovább már hozzátartozik a történelmi belváros képéhez, bár annak aligha előnyös, ódonon romantikus színfoltja. A lyukas ereszcsatornákból zuhogó víz folyamatosan rongálja a Bem utcai házak vakolatát, elcsúfítva ezzel az utcaképet, a száraz, napfényes időben is. Évekkel ezelőtt több ízben is — eredménytelenül — már szóvátettük, s két hónapja, amikor legutóbb tollhegyre tűztük az ereszcsatornák ügyét, bátorkodtunk olyan javaslatot is tenni, hogy a városi tanács kötelezze a háztulajdonosokat az ereszcsatornák kijavíttatására. Két hónap múltán most megnéztük, járt-e valamilyen eredménnyel javaslatunk? Látható eredmény egyelőre nincs — erről a legközelebbi záporkor bárki meggyőződhet: az ereszcsatornák épp olyan lyukasak, — ha nem lyukasabbak, — mint hetekkel ezelőtt voltak. A városi tanács azonban — könnyen meglehet, hogy javaslatunktól függetlenül — uta sította a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatot, hogy a gondozásában álló Bem utcai házak ereszcsatornáit cserélje ki. Németh Józseftől, a II. számú házkezelőség fenntartási csoportvezetőjétől kapott tájékoztatás szerint ez a munka nem szerepelt az idei tervükben, de még ebben az évben elvégzik. A csatornafelújításban érintett utcaszakasz a kenyérbolttól a Volán-irodáig terjed. De mi lesz az ettől északabb eső útszakasszal, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Széchenyi téri — Bem utcai II. számú klinikai tömbjével? A városi tanács a következő ötéves tervciklusra programot készített a belvárosi rekonstrukció folytatására, s ebben a Kossuth Lajos utca és a Sallai utca mellett a Bem utca keleti oldalán lévő épületek felújítása is szerepel, valamint a Kossuth téri tanácsi hivatal épületének és a Széchenyi téri Irgalmasok templomának a felújítása is, — beleértve a házak tetőszerkezetét ereszcsatornástul. A felújítási program még cseppfolyós állapotú, mert bizonytalan egyelőre, hogy a költségvetésből mennyi juthat erre a célra. A városi tanács a felújítási programot viszont már egyeztette mind az egyházzal, mind a Pécsi Orvostudományi Egyetemmel. D. I.
