Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-08 / 185. szám

A Dunántúlt napló 1985. július 8., hétfő Itt az új nagylemez — Százezer az Európából Varga Miklóssal a strandon — Aranylemez lett az Eu­rópa kislemezünk, ami iga­zán szép, mert kislemezek­ből 20—30 ezret szoktak el­adni. A jövő héten pedig megjelenik az Európa nagy­lemezünk is — mondja Var­ga Miklós, az István, a ki­rály nagysikerű szinkron „énekhangja", az Európa cí­mű dal szerzője, énekese. A balatonlellei strandon talál­koztunk vele, néhány órával az esti koncert előtt. Úszás uán, csuromvizesen üldögélt egy törülközőn, zenekarának, a Varga Miklós Band-nek és a Tini jazzbalett triónak tag­jai között. — Hogyan kezdődött éne­kesi pályafutása? — Honnan kezdjem? Ze­néltem már a hetvenes évek közepén. Igazán 1980-ban figyeltek föl rám a Pesti Mű­sor és a Metró Klub tehet­ségkutató versenyén. Tagja voltam a Zenitnek, a P. Box- nak. 1982-ben alakítottuk meg a laid-back stílust játszó svéd—magyar együttest, a Safarit. Egy svéd gitáros, Papp Gyula és én vagyunk a tagjai jelenleg Is, függet­lenül az új együttesemtől. Göteborgban készült egy an­gol nyelvű nagylemez a Sa- faíival, amely nemrégiben Magyarországon is megje­lent, A lemezborító fotóját Tanganyikában fényképezte egy svéd fotós. Az elképze­lések szerint lesz újabb le­meze is a Safarina. — Mi a kiugró sikert hozó, a debreceni békefesztivál első diját elnyerő Európának a története? — A zenéjét én szereztem pár évvel ezelőtt. A szövegét névrokonom, Varga Mihály írta. A rádióban hallotta a hírt az angliai rakétatelepí­tések ellen tüntető asszo­nyokról. Innen az alapötlet. A mitológia szerint Európa egy gyönyörű nő volt. A béke szeretete, a nők csodálata, megbecsülése összegződött a dalunkban. — Mit jelentett az István, a király szinkronszerepének az elvállalása? — Óriási élmény volt lát­ni a közönség lelkesedését, a feladat is új volt a számom­ra. A lírai dalok jelentik az énekes igazi erőpróbáját, tu­dásának felvonultatását. — Nem zavarja, hogy más valaki arcához társítják az ön hangját? — Egyrészt megtiszteltetés volt számomra a szerep, másrészt bántott is kicsit. De a rendező Koltay Gábor ak­kor még nem is ismert en­gem. Az idei Szegedi ünnepi Játékokon bemutatjuk Koltay rendezésében a János vitéz rock-feldolgozását, amelynek én játszom és énekelem a főszerepét, és film is készül a János vitézből. — Milyen lesz az Európa- nagylemez? — Az Európán kívül 9 új dal és Papp Gyula egy ré­gebbi száma, Kiss József: Anyaszív című balladája sze­repel rajta. A lemez stílusa főként keményebb rock, op­timista, vidám dalokat is tar­talmaz. — Mi az ön eredeti szak­mája, van-e zenei végzett­sége? — Geológiai szakközép- iskolát és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát vé­geztem el. Zenét hivatalosan nem tanultam, de vannak énekesi példaképeim, akiktől sokat tanultam: a Deep Purple-ből lan Gillan és a Journey-ből Barry Steve. — Hogyan alakul az idei programja? — Július: országos turné (tegnapelőtt, szombaton Komló. A szerk.) utazunk a VIT-re, ahol Kodály—Bartók feldolgozásokat adunk elő, augusztus: Jáhos vitéz, ősz­szel megyünk Pécsre is kon­certezni, karácsonykor Pesten lesz egy hangversenyünk. A Safarival turnézunk Finnor­szágban, Svédországban, itt­hon meg szeretnénk egy video-clippet készíteni az Európára. Barlahidai Andrea Két évforduló Száz esztendeje született a fél évszázada halott Mattyasovszky-Zsolnay László Mattyasovszky-Zsolnay László, a neves festőművész és"kera­mikus, az iparművészetéről ak­kor már országos hírű Zsolnay- családból származott. Száz év­vel ezelőtt, 1885. június 17-én Pécsett született. Atyja: Mattya- sovszky Jakab, anyja: Zsolnay Teréz, nagybátyja pedig: Zsol­nay Miklós volt, aki 1910-ben örökbe fogadta őt és ettől kezdve használta a kettős ne­vet. Már egészen fiatalon edé-_ nyék formálásával, plakettek készítésével, festegetéssel fog­lalkozott. Az érettségi vizsga után, 1903-ban Münchenbe került, ahol megismerkedett Velasquez és Monet több mun­kájával. Müncheni évei alatt M. Hei- mann magániskolájában majd az Akadémián tanult rajzolni és festeni, főleg H. Habermanntól. Szigorú önkritikus volt. 1912—14 között már a francia főváros­ban találjuk, ahol behatóan foglalkozott a francia impresszi­onista festészettel. Először Ma­net, majd Cézanne szellemé­ben dolgozott. Ez időből va­lók a „Horgoló nő", a ,,Kettős gyermekképmás", és a „Kettes­beni" című festmények. Legelőször 1913-ban állította ki műveit a Salon d’Automne- ban és sikerét a magyar saj­tó is elismerte. 1916-ban, Buda­pesten az Ernst Múzeumban rendezte meg első sikeres ha­zai kiállítását. 1921-ben a Szinyei Társaság tagjai sorába választotta. Ugyanebben az évben az Ernst Múzeumban rendezett ki­állításon több festményével sze­repelt és ezek közül akkoriban 13-at meg is vásároltak. A Műcsarnok 1925, évi ki­állításán a „Fürdő nők", és a „Nimfa" című képeivel tűnt fel. Ez utóbbihoz a mecseki Mély­völgyben, több erdőtanulmányt végzett. Szereteti a szabad természetben festeni, anélkül azonban, hogy a természet szolgai másolója lett volna. Természetben festette a „Pécsi parkban" című képét is. A velencei biennálén a leg­nagyobb magyar festők egyike­ként emlegették. Budapesten, 1927-ben az Ernst Múzeumban, Pécsett 1930-ban a londoni Knoedler galériában pedig 1934-ben állított ki. Munkáiból 1936-ban az Ernst Múzeum összes termeiben gyűjteményes kiállítást rendeztek. Ez alkalom­mal jelent meg Petrovics Elek művészeti írónak róla szóló monográfiája is. Mattyasovszky-Zsolnay Lászlót 1935. július 18-án, 50 évvel ezelőtt, akkor érte el a halói, amikor éppen művészi erejé­nek teljességében volt. Halála után, 1941. őszén Pécsett, az akkori Kultuszminisztérium, a Városi Múzeumban a művész egész munkásságát felölelő ki­állítást rendezett. 53 olajképe mellett 29 vázlata és ceruza­rajza szerepelt ezen a kiállí­táson, amelynek anyagát az Országos Szépművészeti Mú­zeum, a család tagjai és a pé­csi műpártolók bocsátották ren­delkezésre. Pusztai József Nemzetközi hadgyakorlat hazánkban Duna '85 Az elmúlt napokban Duna '85 néven harcászati, hadmű­veleti gyakorlatot tartottak hazánk területén a Magyar Néphadsereg, a Szovjet Had-, sereg és a Csehszlovák Nép­hadsereg kijelölt törzsei és alakulatai. Mint Mórocz La­jos altábornagy, honvédelmi államtitkár a hazai és kül­földi újságíróknak elmondta, a hadgyakorlat szervesen il­leszkedik a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek törzseivel összehangolt kikép­zési tervbe. Hétköznap reggel, a dunán­túli gyakorlótér még csendes. A feltételezett ellenséget, mely agressziót követett el - a szövetséges csapatok vissza­szorították. A feladat: a véde­lembe szorult ellenségre csa­pást mérni. Negyed tízkor ék­telen robaj közepette meg­kezdődik az ellenség komplex tűzzel való pusztítása, sorozat­vetők, aknavetők lőnek, a lég­térben vadászbombázók, el­fogó vadászok, harci helikop­terek tűnnek fel, s néhány pillanaton belül a távolban sűrű füstfelhő gomolyog. A tüzérségi előkészítés után harckocsi és gépesített lövész egységek indulnak, a jármű­vek száguldanak a hepehupás talajon. Mélységben az ellen­ség előretörést kísérel meg. ezt azonban a koaliciós csa­patok visszaverik. A harci helikopterek süllyedve, előre dőlve rakétákkal lőnek, majd jobbrakanyarodva felemelked­nek, s eltűnnek a messzeség­ben. A tűzfegyverrel felsze­relt harcjárművek és harcko­csik már a távolban járnak, szabad szemmel nem is lehet követni őket. A gyakorlat e részének vége . . . Egyébként a mintegy 23 000 magyar, szovjet és csehszlo­vák katona a gyakorlat külön­böző mozzanataiben többféle harcmód, így például véde­lem, támadás, ellencsapás el­hárítása, erőszakos folyóát­kelés végrehajtásának volt ré­szese, melynek során a szö­vetséges törzsek és csapatok, a szárazföldi egységek és o légierő szoros, eredményes együttműködése valósult meg. R. N. Tárgyalóterem Hármat számolok .f és lövök! Februárban korán esteledik. Már kigyúltak a lámpák, ami­kor Gyuris Béla elindult volt felesége lakására. — Biztosan férfi van nála — gondolta, amint megpillantotta a Sarohin tábornok úti lakás ablakából kiszűrődő fényt. Megmarkolta a zsebében la­puló ismétlőpisztolyt. Gyuris Béláné és kislánya a televízió előtt ültek, amikor ber­regett a csengő. — Ki az? — szólt ki az asz- szony, s miután választ nem kapott, résnyire nyitotta az aj­tót. Egy pisztoly csöve nyúlt az előszobába. Ekkor sikoltozni kezdett és vállával az ajtónak feszült. Gyuris Béla lábát az ajtó­résbe tette, a pisztolyt csőre töltötte. Lőtt! Gyurisné a halk pukkanást szinte alig hallotta. A heverőn zokogó kislányához rohant. Mi­re felocsúdott, a férj már előtte állt. A lépcsőházból a lakók ré­mült kiáltozása hallatszott. — Mire hármat számolok, in­dulj és hallgattasd el őket —, mert lövök! — fogta rá a pisz­tolyt a férj. A következő lö­vésre nem került sor. Röviden ennnyi a február 5-i krimi, miután Gyuris Bélát elő­zetes Tetartóztatásba helyezték, A vád azonban több. Lőfeg«- verrel való visszaélés és két rendbeli emberölés kísérlete. Gyuris Bélának azonban ezt megelőzően is volt egy kísérle­te, ttogy feleségét halálra ré­mítse. Gyurisék tavaly augusz­tusban váltak el. A feleség szeptember elsején a férj laká­sára ment, hogy gyermekét ha­zavigye a láthatásról. Ekkor a volt férj — féltékenységből — felpofozta. Gyurisné délután lá­togatóba ment egy ismerősé­hez. Útközben megpillantotta a férj parkoló gépkocsiját. Félt. Egy férfi ismerősét kérte meg, hogy kísérje el a kapuig. Ezután gyorsan peregtek az események. Gyuris Béla elindult a gép­kocsival, — egy pillanatra meg­állt a szembejövő forgalom mi­att, majd teljes gázt adott, és a menetirány szerinti bal ol­dalra, a járdára hajtott a fele­sége felé tartva, aki rohanni kezdett a kapu felé. Fékezett. A gépkocsi a faltól 20—30 cen­timéterre állt meg. Gyurisné ekkor már két méterre volt a kocsitól. A tárgyaláson a vádlott nem ismerte el, hogy szándékában állt feleségét megölni, csak meg akarta ijeszteni. Az orvosszakértői vélemény­ből: túlértékelt féltékenységi gondolatok, merev énközpontú­ság. A féltékenység azonban az elmebetegség fokát nem éri el. Paranoid személyiségzavar állapítható meg, amely a be­számítási képességet enyhe fokban korlátozta. A bíróság a bizonyítékok ér­tékelése, a tanúvallomás és a szakértők véleménye alapján megállapította, hogy a fékezés ténye mentesíti a vádlottat az emberölés kísérletének szán­déka alól, amely nem a sértett életének kioltására irányult, ha­nem csak megijeszteni akarta. Továbbá, a vádlott nem a fele. ségére célzott, hanem az elő­szoba szekrénye felé tartva sütötte el a pisztolyt, így a fe­leség akkor sem sérülhetett volna meg, ha a lövedék nem áll meg a csőben. A Megyei Bíróság dr. Oltai László tanácsa a bűnösséget lőfegyverrel való visszaélés és közúti veszélyeztetés bűntetté­ben, valamint garázdaság vét­ségében állapította meg és Gyuris Bélát halmazati bünteté. sül két évi szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától, négy évre pedig a közúti járművezetéstől. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosbításért, a vádlott és a védő felmen­tésért, illetve a büntetés enyhí­téséért fellebeztek. A Legfel­sőbb Bíróság ítéletére még visszatérünk. Marton Gyöngyi Egy tucat közmondás — A gondolattól vámot nem vesznek. * — A lánc csak lánc, ha gyémántból van is. — Egyik nép a másiknak mestere. * — A farkas, ha koplal is, mégsem cserélne a kal­már ebédével. * — Ha a hajcsár válto­zik is, ott marad a nyereg a szamáron. — Ha a kutya megvész, elhagyja a házat. * — Hol a nyúl felnevel­kedik, ott szeret inkább lakni. — Jobban szereti a ma­dár a szabadságot, mint a kalitkában a vendégséget. — Kalodában keserű a lejtő. — Messze fut, ki övéitől fut el. — Mindenki a maga portája előtt seperjen. * — Minden madár ismeri a maga fészkét. Vendégvárás Szegeden Szegeden az ünnepi hetek­re, elsősorban a mintegy há­rom hét múlva kezdődő sza­badtéri játékokra az elmúlt évekhez hasonlóan többszáz­ezer vendéget várnak. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy időnként másfélszeresére növekszik a város lakóinak száma. Ellátásukra felkészül­tek a belkereskedelmi, vendég­látóipari vállalatok. Naponta több mint 5000 vendég elszál­lásolásáról, s 35 000 reggeli, ebéd, vacsora étlap szerinti felszolgálásáról gondoskodnak. A vendéglátói személyzetet idegen nyelveket beszélő diá­kok felvételével bővítették. Egyes zsúfolt napokon főleg az autós vendégeket a megye másik négy városának szállo­dáiba, vendéglátó helyeire tanácsolja a diszpécser szol­gálat. Az éttermek, cukrászdák pálmákkal övezett, színes sát­ras, gombaemyős teraszokkal bővítették a területüket. A Sze­ged étterem az újszegedi szövőgyárral készíttetett óriási napellenző sátrat 300 négyzet- méteres teraszának befedésé­re. A város kedvelt találkozó- helyének a Virág cukrászdá­nak a terasza csaknem a fél Klauzál teret elfoglalja. Köze­lében, a tér másik oldalán hamarosan megnyílik a „Kis virág” cukrászda és fagylal- tozó. A kereskedelmi vállalatok is feltöltötték a raktáraikat élel­miszerekkel, szegedi specialitá­sokkal: a paprikafeldolgozó a tavalyi szűkös termés ellenére elegendő, ajándékozásra is al­kalmas csomagolású pirospap­rikával látja el a boltokat, sza­lámiból, illetve hasonló jellegű áruból több mint 90 tonnát tar­talékoltak. A város 23 forgalmas helyén engedélyezték, hogy a kiskert-tulajdonosok is árusít­hatják zöldség- és gyümölcs­feleslegeiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom