Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-08 / 185. szám

1985. július 8., hétfő Dunántúli napló 5 VPN-VONATOK 1985. BACWCioW kSMHfir V».2o Mohácsra megy a VDN-vonat A szelvény érvényes az 1985. július 13-i, szombati mohácsi VDN-kirándulóvonatra. Felmutatásával a MÁV-pályaudvar pénztáránál megváltható a részvételi jegy, a kettő együtt a vo­naton, a sétahajón és a kompon való utazásra jogosít. Kétórás sétahajózás a Du­nán, a Mohácsi-sziget és Mohács megtekintése, séta, jó idő esetén napozás, für­dőzés — ezeket a progra­mokat kínálja a július 13-i, Mohácsra induló VDN-kirón- dulóvonat programja. A gőzös vontatta különvo­nat — a Vasárnapi Dunán­túli Napló és a MÁV-TOURS szervezésében — szombaton 8 órakor indul a pécsi fő- pályaudvarról és 9.05-re ér­kezik Mohácsra. Délután pe­dig 17.50-kor indul és 19.20- ra fut be Pécsre. A vonaton és Mohácsi-szigeten a Pécsi Nemzeti Színház művésze, Nagy Józsa gitározik és éne­kel. A mohácsi hajóállomás­ról 10.00 órakor indul két kishajó, a „Pannónia" és a „Bendegúz", amelyekre két­százan férnek föl. Ha ennél többen utaznak a VDN-vo- nattal, az igényeknek meg­felelően délután is szervez­nek sétahajókázást. A ki­rándulóhajók a Mohácsi-szi­geten kötnek ki, ahol ki-ki kedve szerint sétálhat, füröd- het vagy komppal átutazhat Mohácsra. A pécsi főpálya- udvaron megvásárolt jegy ára magában foglalja a vonat és a sétahajózást oda-vissza, illetve egy kompátkelés költ­ségeit. A jegyeket elővétel­ben, az újságunkban közölt „VDN-vonatok 1985“ szel­vény felmutatása után, csü­törtökön és pénteken 10—18 áráig lehet megvenni. Ezút­tal a vonat Indulása előtt — éppen a sétahajózás létszá­mát felmérendő — már nem lehet jegyet váltani. A ki­rándulójegy felnőtteknek 75 forintba kerül. Nyugdíjasok­nak és tíz éven aluli gyere­keknek 20%-os kedvezményt biztosítanak, így az ő jegyük csak 60 forintba kerül. Különleges j receptek, befőzésre ! Nyers eperbefőtt, boros meggy, konyakos szeder Ismét föléledt a befőzési kedv s éppen ezért közreadunk néhány olyan receptet, ami na­gyon egyszerű, de egyben kü­lönleges is, amelyeknek a se­gítségével „megörökíthetjük” a nyarat, s megőrizhetjük a nyár izeit a tél számára is. Néhány olyan befőzési receptet közlünk itt, amelyek kivétel nélkül most érő gyümölcs- és zöldségfélék­re vonatkoznak. Itt van mindjárt az eper, amiből nem csupán émelyítő édességet lehet készíteni, sőt Aki megpróbálja a most követ kező nyers eperbefőttet, bizo nyára minden évben megismét li hiszen olyan egyszerű, és megőrzi az eper természetes ízét. Lecsumázunk, folyóvízben megmosunk két kiló epret, hagyjuk megszáradni. Tálba öntjük, megszórjuk egy kiló húsz deka porcukorral, s állni hagyjuk. Amikor már levet eresztett, az epret üvegekbe töltjük, s a visszamaradt levet elkeverjük egy mokkáskanálnyi szalicillal. Ezt a levet töltjük az üvegekben lévő gyümölcsre, majd celofánnal lekötjük az eperbefőttet — s mór kész is. Hűvös, száraz helyen tároljuk. Ehhez hasonlóan egyszerű a boros meggy. A meggybefőttet, a rumos meggyet mindenki is­meri, s boros meggyet már bi­zonyára kevesebben. Most van a meggyszezon, ezt is most ki lehet próbálni. Nem kell hozzá más, mint öt kiló meggy, (ter­mészetesen az arányok tetszés szerint beszorozhatok), s ezt az öt kiló megmosott meggyet be­leöntjük egy nagy tálba, rá­öntünk egy liter bort, beleszó­runk másfél kilogramm kristály- cukrot és egy deka szalicilt. Addig kevergetjük, míg a cu­kor el nem olvadt, s ezután a gyümölcsöt üvegekbe szedjük, rászűrjük a levet, s az üvegeket lekötve, máris helyükre tehet­jük. Csupán arra kell vigyázni, hogy az üveg ne legyen tele, mert a meggy még kicsit eresz­teni fogja levét. A boros meggy télen is ropogós, friss lesz, íze pedig különleges. Hallottak már a konyakos szederről? Ennek a gyümölcsnek is most van az ideje, így aki szederhez jut, kísérletezhet. Minden kiló szederhez 60 deka cukor kell, valamint 1 deci víz, két deci konyak és egy vanília­rúd. A cukrot felforraljuk a víz­zel, a vaníliával, beieöntjük a konyakot, s ezzel forrázzuk !e a szedret. Miután másnapig le­fedve állni hagytuk, leszűrjük róla a szirupot, újból fölforral­juk és visszaöntjük a gyümölcs­re. Ezt három napon át meg­ismételjük, majd az üvegekbe töltött szederre öntjük a levet, megszórjuk egy kevés szalicillal és máris lekötjük, s végleges helyére állítjuk. E néhány, a szokványostól el­térő gyümölcsbefőtt után ér­demes egy pillanatra a zöld­ségfélékre is gondolni. Sokan szeretik a töltött paprikát, de sajnos, ehhez nemigen lehet télen hozzájutni. Nos, erre is van megoldás, s nem kell hozzá más, mint szép húsos, tölteni való paprika és étolaj. A meg­mosott és klcsumázott papri­kákat szorosan egymásba csúsztatjuk, s így üvegekbe rak­juk. Vizet forralunk, s ha le­hűlt. a paprikára öntjük, úgy, hogy ellepje. Ezután a tetejére néhány milliméter vastagon óla. jat öntünk, s lekötjük. Még só sem kell bele, ennyi az egész, s egész télen készíthetünk töl­tött paprikát. Ugyanezzel az egyszerű módszerrel egyébként eltehetünk más zöldséget, pél­dául zöldbabot is. Dücső Csilla A héten a fővárosból Is jönnek vendégek Nyáron üdülő a pécsi Cyermekhotel A hajuk még itt-ott nedves. Nem csoda, hiszen most jöt­tek az uszodából. Csak ebé­delnek a Gyermekhotelben, s talán pihennek egy kicsit, az­tán jöhet a délutáni játék. A hét végén négy gyermek otthona volt a pécsi Gyer­mekhotel. Az Apáczai Neve­lési Központ diákotthonának első emeletén három szoba az ő birodalmuk. Festékek, ecse­tek, ceruzák, babák, autók, fonalak, könyvek s hosszan sorolhatnánk, hogy mennyi játék van még ezekben a szo­bákban. Mostanában mégis keveset forgatják őket a gyer­mekkezek. A jó időben inkább az uszodában, a játszópark­ban vannak és kirándulnak. Az ebéd előtti néhány perc­ben is csak fodrászosdit ját­szik egy testvérpár, Andrea és Miklós a másik két gyermek­kel, Klaudiával és Józseffel. A testvérek szüleinek hirtelen el kellett utazniuk, azért hoz­ták ide a gyermekeket. Klau­dia édesapját katonának hív­ták, édesanyja a vendéglátó­iparban dolgozik, nem tudta kire hagyni a kislányt. Jó­zsefeknél pedig a lakásfelújí­tás legnagyobb munkáinál tartanak . . . — Valóban más a nyári na­pok programja - mondja Hu­nyor Gyuláné, aki a hétvégét a gyerekekkel tölti. — Délelőtt és délután is inkább kint ját­szunk, fürdünk, szóval nem­csak gyermekmegőrzésre vál- Iclkozunk. üdülőjelleget kapott tehát a Gyermekhotel, s ez a hír már sokfelé eljutott. A héten Budapestről jön négy gyer­mek, akik nemcsak Péccsel, hanem Orfűvel, Szigetvárral és Siklóssal ismerkednek. T. É. Erdei a rr #/ tuzor Földünkön évente hatalmas területek válnak erdőtűz mar­talékává. Francia szakembe­rek olyan optikai eszközt konstruáltak, amellyel szinte keletkezése pillanatában fel­fedezhető a tűzvész. A készü­lék a látható és az infravörös hullámtartományban működik; 360 fokos szögben elforgatva a teljes látóhatárt áttekinti. Működése azon alapul, hogy a környezeti sugárzós a meleg gáz- és szilárd részecs­kékből álló füstoszlopok hatá­sára megváltozik. A Sugárzás változásai a látható tarto­mányban nappal, az infravö­rösben éjjel-nappal megfigyelhe­tők, nő az észlelés biztonsága, és a hamis riasztás aránya jelentősen csökken. Nappali felderítés esetén a megfigye­lő távcső által felfogott su­gárzást egy berendezés két nyalábra osztja, majd foto­diódákra vetíti. Megfelelő fényrekeszsorokkai a fotodió­dák megfigyelési mezője 'kü­lönböző; a nagymezőjű dióda a sugárzás átlagos értékét, a kismezőjű pedig egy kes­keny zóna egyedi értékét mu­tatja. A két érték összehason­lítása révén az esetleges rendellenesség — az erdőtűz — felfedezhető. Az infravörös tartományban végzett megfi­gyeléshez termisztoros bolo- métert (sugárzásmérőt) hasz­nálnak. A termisztor hőmér­séklete emelkedik, ha sugár­zás éri. A berendezés — teleppel működtetve — önálló, személy­zet nélküli állomásként működ­het, amely egy központtal áll összeköttetésben. Nagy elő­nye, hogy állandóan, éjjel­nappal üzemben van, s hogy azonnal észleli a tűz kitörését. Az étet ;£é:r^éf*| „A drága fiam"... A sziklákra állított pléh Krisztus a magasból éppen lelát az udvarra, amelynek végében egyetlen helyiség­ből álló kis házikó van, két idősebb férfi lakja, egyiket az imént borotválta a szo­ciális gondozóból rendsze­resen idelátogató fiatalem­ber. A borotvált-arcú alsó­nadrágban ül a prices szé­lén, elvékonyodott lila-bőrös lábaival, betegen. A „ház”, vagyis a lakás — amelynek barna falai vizesek és ko­pottak - az övé. Társát be­fogadta, mert annak még lakása sincs. Csak volt.- A drága fiam eladta. Egyik házam háromszobás volt, fürdőszobával, a mási­kon kettő, konyhával.- Hogyhogy eladta?- Hát úgy. Ami bútor maradt, azt meg összevágta baltával a drága fiam. Egy­szer kaptam egy értesítést a Sz.-i tanácstól, mondja a hivatalnok: „Józsi bácsi maga szépen örökölt!" öreg nagynéném hagyott rám D.-ben egy kis készpénzt, házat, szőlőt, úgy nyolcvan- ezer forint értékben. A drá­ga fiam kiment a tanács­hoz, azt mondta beteg va­gyok, majd aláíratja velem a hivatal a papírokat. Ö írta alá. Abból sem láttam semmit. H.-faluban volt sző­lőm, azt ugyan én adtom a fiamnak, présházzal együtt, azért, hogy míg élek, eltar­tanak. Kidobtok. Nem ma­radt semmim. Újra el kell meséltetnem, - hogy legalább összefüg­gésében követni tudjam — mi lett a házakkal, szőlők­kel, készpénzzel, hogyan ju­tott ide — teljesen lerobban- tan - ebbe az áporodott nyavalyás lakásba, ágyra- járóként, de a kép változat­lanul zavaros. Talán fele sem igaz Józsi bácsi kál­váriájának, meg kéne tud­nom miként vélekedik a fia és menye az ügyekről, de azt sem tudja hol élnek „.. . . legutóbb Szekszárdon laktak, ahogy hallom” — mondja, aztán csak néz ma­ga elé tehetetlenül. — Az anyám hatezei fo­rintot tett takarékba, mielőtt meghalt, odaadta a fiam­nak, őrizzék meg, legyen miből engem eltemetni. Ez a pénz sincs meg. A drága fiam, ugye . . . — Van tanács, bíróság, ahol meghallgatnák, hova kéne fordulni, talán vissza­szerezni valamit a „vagyon­ból" - mondom neki, de csak legyint. Semmi nem érdekli. — Miből él? A másik válaszol: „Én ka­pok kevés nyugdíjat, abból eszünk, ugye az ember se­gít ha tud. Megosztunk mindent.” Józsi bácsi: — Dolgozok ha van mi. Mindenhez értek. Olajkály­hát javítok, meg értek az autóhoz, szerelek ezt-azt... A sarokban van egy olaj­kályha, - szétesve, olajtól, füsttől mocskosán.- És mennyi pénz jön össze?- Van úgy, hogy hatvan forint egy-egy nap. Egysze' kétszázat is kerestem. Hi­szen ha a drága fiam . . . 1 Türelmetlenül vágok köz­be: — Ki kellene vinni ezt az egész lomtárat az udvar­ra, hadd süsse a nap, aztán kimeszelni, kitakarítani, leg­alább az ajtón jöjjön be egy kis friss levegő. Nagy lelkesen válaszol: — . . .' Éppen beszélget­tünk, most, hogy maga jött, hogy rendet teszünk, de hát tudja olyan hosszú volt a tél. .. Most éppen július van és az udvaron 28 fok. Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom