Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-31 / 208. szám
2 Dunántúli napló 1985. július 31., szerda Kommentár A genfi leszerelési konferencia keddi plenáris ülésén Viktor Iszraeljan, a szovjet delegáció vezetője felolvasta Mihail Gor- bacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a nyilatkozatát, amely szerint a Szovjetunió augusztus 6-tól egyoldalúan beszüntet minden atomfegyver-kísérletet. A nyilatkozat szövegét a konferencia hivatalos okmányaként osztják szét ci küldötteknek. Iszraeljan meggyőződését fejezte ki: a szovjet kormánynak ez az újabb intézkedése elősegíti, hogy valódi előrehaladás történjék az atomfegyver- kísérletek betiltása terén. Világszerte nagy figyelmet keltett a hétfőn Moszkvában nyilvánosságra hozott intézkedés, amely szerint a Szovjetunió jövő keddtől beszüntet mindenfajta atomfegyver-kísérletet. A lépés célja az egyre fenyegetőbb katonai vetélkedés mérséklése, Előremutató gesztus az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásának elősegítése — derül ki Mihail Gorbacsov nyilatkozatából. Az SZKP KB főtitkára egyben hasonló döntésre szólította fel a világ többi nukleáris hatalmát is, rámutatva, hogy az összes atomfegyver-kísérlet beszüntetése messzemenően hozzájárulhatna a világbéke megszilárdításához, a katonai erőegyensúly fenntartásához. Az időpont kiválasztása nem véletlen: augusztus 6. a Hiroshima elleni amerikai atomtámadás évfordulója. A tragikus mementóhoz kötött politikai kezdeményezés tehát a legutóbbi világégésre is visszautal. Gorbacsov nyilatkozata túlmegy azokon a szerződéseken, amelyeket eddig e tárgykörben megkötöttek, (például az atomcsendegyez- mény, vagy a föld alatti kísérletek korlátozása), s kitűnő lehetőséget kínál a fegyverkezési hajsza ütemének legalább némi csökkentésére. A hangsúly itt a lehetőség szón van. Az ugyanis a szakértők, diplomaták előtt is világos, hogy a moszkvai kezdeményezés nem csupán katonai szempontból jelentős. Sokkal fontosabb lenne e lépés elfogadásának és viszonzásának politikai szimbóluma. Ez ugyanis arra mutatna, hogy — a kölcsönös jó szándék érvényesülése esetén — erőre kaphat a nagyhatalmak oly sokáig feszült viszonyában egyelőre ellentmondásosan, nyomokban érzékelhetően megkezdődött javulás. Ugyanezt, a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálódását remélik az optimistább megfigyelők a nagy érdeklődéssel várt novemberi, genfi Gorbacsov—Reagan találkozótól is. Kérdéses persze, mennyire indokolt a derűlátás. A moszkvai kezdeményezést ugyanis rendkívül gyorsan követte a kiábrándító elutasítás. Shultz amerikai külügyminiszter, — aki kollégáival együtt a helsinki záróokmány aláírásának évfordulós ünnepségein a finn fővárosban tartózkodik, sietett bejelenteni: országa nem fogadja el a szovjet moratórium-javaslatot. Időközben különböző fenntartások hangzottak el Washingtonból is, jelezve, hogy az amerikai adminisztráció jelenleg kevéssé tűnik hajlandónak a pozitív reagálásra. Pedig a helsinki találkozó, az enyhülés tíz évvel ezelőtti fénykorára valóvisz- szaemlékezés ritka jó aIkaI mat kínálna a kedvezőbb nemzetközi légkör kialakításához. A szovjet javaslat január elsejéig szól. CSak remélni lehet, hogy a gyors elutasítás nem jelenti az utolsó szót Washington részéről, s a szovjet gesztus más, érdekelt országokban is követőkre talál. Szegő Gábor A VIT keddi programjából Kajakon a mágneses sarkra Kajakon kísérel meg eljutni az északi mágneses pólusra egy nyugatnémet és egy amerikai fiatalember. Arwed Fuchs és Jeff Scott augusztusban indul el Kanadából két kajakon. Ekkor a vízi utak még viszonylag szabadok az északi sarkig. Bár komoly veszélyt okozhatnak a lebegő jéghegyek. A két kalandvágyó fiatalember azért szánkókat is visz magával — arra az esetre, ha könnyű vízi járművükön a jég miatt nem tudnának továbbhaladni. A tervek szerint augusztus végén érik el a Földnek azt az egyetlen olyan pontját. ahol óv iránytű hegye a Föld felé mutat . . . ♦ Arany Templom — lövöldözés Lövöldözés robbant ki kedden szikh szélsőségesek és mérsékeltek között a szikhek szent helyén, az amritszári Arany Templomban. Az épületegyüttesben az összetűzés időpontjában épp az Akaii Dal szikh pórt vezetői tekintették át az Új-Delhi központi kormánnyal nemrég megkötött, a pandzsá- bi válsá'g megoldását célzó egyezményt. A megállapodást ellenző szikh tüntetők tüzet nyitottak a tanácskozás részvevőire. Az Akaii Dal vezetőjének, Har- csand Szingh Longovalnak a testőrei viszonozták a tüzet. Nicaraguái tiltakozó jegyzék A nicaraguai külügyminisztérium kedden tiltakozó jegyzéket küldött George Shultz amerikai külügyminiszternek, mert Matagalpában a somozista bandák egyike szombaton támadást intézett két, nőket szállító teherautó ellen. A támadás következtében nyolc asszony életét vesztette, húszán pedig megsebesültek. A jegyzék szerint az asszonyok meggyilkolásáért a felelősséget teljes mértékben az amerikai kormány viseli, amely a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) segítségével szervezi, fegyverekkel és pénzzel látja el az ellenforradalmi csoportokat. A jegyzék rámutat, hogy közvetlen összefüggés van a somozistók barbár akciói és az amerikai kongresszusban a közelmúltban kialakított állás- foglalása között. (Az amerikai törvényhozás két házának egyeztető bizottsága elfogadta azt a tervet, hogy Washington jövőre újabb, több millió dolláros támogatást nyújtson a nicaraguai kormány megdöntésére törő ellenforradalmi csoportoknak.) ♦ Földrengés Pakisztánban Négy ember meghalt, több mint harmincon megsebesültek a Pakisztán északnyugati vidékén észlelt hétfői földrengés következtében. Az APP pakisztáni hírügynökség jelentése szerint a földrengés kiterjedt néhány más ázsiai állam, köztük India és Afganisztán több körzetére is. Újabb iráni offenzíva — Folytatódtak a harcok hétfőn az iraki—iráni fronton. Hírügynökségi jelentések szerint a legsúlyosabb harcok az arcvonal északi szakaszán voltak. Az ÍRNA iráni hírügynökség arról számolt be, hogy az iráni csapatok hétfő hajnalban offenzívát indítottak a frontvonal északi részén, összesen háromszáz iraki katonát öltek meg és nagymennyiségű hadianyagot semmisítettek meg. Az iráni katonai parancsnokság külföldi újságírókat hívott meg, hogy tekintsék meg azt a mintegy száz négyzetkilométernyi iraki területet, amelyet az iráni csapatok a múlt héten foglaltak el. Egy iraki katonai szóvivő a bagdadi rádióban bejelentette: csapataik hétfőn visszaverték az iráni fél támadását és több mint nyolcszáz iráni katonát semmisítettek meg. Az iraki hadvezetés valótlannak nevezte az iráni győzelmi jelentéseket. Az elmúlt két hét folyamán mindkét fél támadásokról és ellentámadásokról számolt be — azóta, hogy az iráni csapatok lépéseket tettek az Iránban élő és Irak által támogatott kur. dok utánpótlási vonalainak elvágására a front északi szakaszán. Mauno Koivisti finn államfő (jobbra) Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel, az elnöki palotában Helsinkiben. (Telefoto—AP—MTI—KS—DN) A XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó. Szimultán sakkverseny: Anatolij Karpov világbajnok mérkőzik a fiatalokkal. (Folytatás az J. oldalról) és az apartheid-politika elítéléséig rendkívül széles. Az 54 nap óta a Szaljut-7- Szojuz-T-13 űrkomplexum fedélzetén tartózkodó Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih napirendjét úgy állították ösz- sze, hogy televízión alkalmuk legyen megismerkedni a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó eseményeivel. Az űrhajósok keddi munkanapjuk során vizuális és műszeres megfigyeléseket végeztek a Szovjetunió európai területei fölött, elvégezték az űrhajó fedélzetén kísérleti céllal termesztett növények ápolásával kapcsolatos feladatokat. Vizsgálták az űrállomás közelében az atmoszféra összetételét. A napirend fontos része volt a különböző testgyakorlások, a fizikai erőnlét megőrzésére szolgáló gyakorlatok elvégzése. Hétfőn került sor az űrhajósok egészségi állapotának alaposabb vizsgálatára. A fedélzeti orvosi műszerek segítségével a földi orvosok ellenőrizhették az űrhajósok szívének és érrendszerének reagálását a különböző fizikai megterhelésekre. A kapott adatok azt bizonyítják, hogy Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih egészségi állapota kitűnő. A parancsnok pulzusszáma nyugalmi helyzetben 72 percenként, a fedélzeti mérnök szíve 70-et ver percenként. A két űrhajós vérnyomása 120 per 70, illetve 120 per 75 higanymilliméter. A Szaljut—7-Szojuz T—13 Kozmosz 1669 űreszközcsoport repülése a terveknek megfelelően folytatódik. Angela Davis sajtóértekezlete A nemzetközi ifjúsági békemozgalom egységének jelentőségére mutatott rá kedden Moszkvában Angela Davis. A Szovjetunióban is nagy tiszteletnek örvendő amerikai békeharcos a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó díszvendégeként tartózkodik a szovjet fővárosban. Sajtóértekezletén Angela Davis szólt arról, hogy az Egyesült Államok polgárainak többsége békét akar, ám sokukat félrevezették a „szovjet katonai fenyegetésről" szóló koholmányokkal. Az amerikai békemozgalom egyik legfontosabb feladata ezért az, hogy megismertesse a valóságot a Szovjetunióról, a szovjet külpolitika békés céljairól, s rákény- szerítsék a kormányzatot, hogy kedvező választ adjon a szovjet kezdeményezésekre. (Folytatás az 1. oldalról) A népek nagy várakozásokat fűznek a nukleáris és a kozmikus fegyverekről szóló szovjet-amerikai megbeszélésekhez — állapította meg a külügyminiszter —, ám ezekben a kérdésekben nem mutatkozik tényleges haladás. Szovjet részről több ízben kifejezésre juttatták a készséget a hadászati, illetve a közepes hatótá- voltágú rakéták számának lényeges csökkentésére, csak a kölcsönösség hiányzott ahhoz, hogy ez a szándék realizálódjék. A bécsi tárgyalásokon az amerikai fél szüntelenül számokat követel a szocialista országoktól. Azok rendelkezésre is bocsátják a szükséges adatokat, de a másik félnek az sem tetszik. így aztán világos, hogy nem számokon múlik a dolog, hanem a partnerekből hiányzik a készség a megállapodásra. A Szovjetunió más országokhoz hasonlóan úgy véli, hogy Stockholmban is gyorsabban lehetne haladni. Ehhez megvannak az előfeltételek, de ideje lenne hozzáfogni nagyszabású, egymást kölcsönösen kiegészítő bizalomerősítő intézkedésekről szóló megállapodások kidolgozásához. A szocialista országok ebben a témában is alaposan mérlegelt javaslatokat terjesztettek elő, de a sikerhez a konferencia más résztvevőinek konstruktív hozzájárulása is elengedhetetlen. Sevardnadze foglalkozott a „harmadik kosár" problémáival is, 'megállapítva, hogy a Szovjetunió meggyőződéses híve a humanitárius problémák megoldásának, érdekelt a kulturális és oktatási kapcsolatok kiszélesítésében, de úgy véli, hogy a kapcsolatoknak és cseréknek az emberi személyiség kiteljesedését, a népek ^közötti megértést és barátságot kell szolgálniuk. Beszédének befejezéseként a szovjet külügyminisztcsr arról szólt, hogy a Szovjetuniónak nagyszabású tervei megvalósításához tartós békére van szüksége Európában és az egész világon. Ugyanezt igénylik más országok népei is saját kormányaiktól. Épp ezért mondható, hogy Európa alapvető érdekei követelik meg a továbbhaladást azon az úton, amelyen az irányt Helsinki jelölte meg. * George Shultz amerikai külügyminiszter a helsinki jubileumi találkozó első „munkaülé* Min—IMI ,1 sén" elhangzott beszédében a finn fővárosban uralkodó általános hangulattól valamelyest eltérő, szkeptikusabb hangnemben beszélt Európa helyzetéről. Kijelentette, hogy az európai kontinens a történelem folyamán még sosem volt olyan megosztott, mint napjainkban, s hogy nemzedékének tagjai „nem is reménykedhetnek” a megosztottság eltűnésében, a versengő ha. talmak közötti nézeteltérések pedig „végsősoron kibékíthe- tetlenek”. Beszédének végén a fentiekkel alig összeegyeztethető módon Shultz rámutatott: hisz abban, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak van lehetősége a megegyezésre. Az Fgyesült Államok kül- üavminisztere. aki az utóbbi időben a külpolitikáját „pu- hánynak" ítélő amerikai szélsőjobboldali erők heves nyomása alá került, a republikánus ..kemény vonalhoz" való hűségét igyekezett igazolni. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy az európai biztonság az eayes emberek érdekeinek érvényesülésétől, vagyis az emberi jogok amerikai felfogás szerinti érvényesülésétől függ. Shultz elismerte a „lassú haladás" lehetőségét, s azt, hogy a záróokmány „nem egyszerűen a célok és elvek kifejezése, hanem gyakorlati lépések programja is volt”. Értékelése szerint az eltelt 10 év „a korlátozott haladás" időszaka volt. „a legfontosabb ígéretek azonban beváltatlanok maradtak". Shultz „legfontosabb ígéretek” címén az emberi jogok megsértéséért oróbálta felelősségre vonni a Szovjetuniót és Csehszlovákiát, s beszédének ió harmadrészét a nvugati sajtóból vett szovjetellenes "esettanulmányok” ismertetésének szentelte. Az amerikai fél — mondotta befeiezésül Shultz — „kész élni az alkalommal", hogy a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozón „türelmes és komoly munka kezdődjék" a két nagyhatalom közötti problémák megoldására. Az amerikai külügyminiszter, mint ismeretes, szerdán több órás megbeszélést tart Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. A helsinki külügyminiszteri találkozó hivatalos megnyitása előtt Shultz Dobrinyin szovjet nagykövettel folytatott hosz- szú és — a televíziós kamerák közelképeiből ítélve — meglehetősen barátságos eszmecserét. NAGYVILÁGBAN Plenáris ülés Helsinkiben
