Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-31 / 208. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! napló XLII. évfolyam, 208. sióm 1985. július 31., szerda Arai 1,80 Fi ■■■ Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Földrengés Pakisztánban (2. oldal) Első félévi áruforgalmi jelentés (5. oldal) Sáfrány Géza fazekas kö­szöntése. (Tudósításunk az 5. oldalon) Mohácsra érkeztek a Nemzetközi Duna Túra résztvevői (Tudósítás a 8. oldalon) A VIT keddi programjából Politikai eszmecserék, színvonalas műsorok Szűrös Mátyás a Szovjetunióba utazott Szűrös Mátyós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden a Szovjetunióba uta­zott, hogy — díszvendégként részt vegyen a XII. Világifjú­sági és Diáktalálkozón. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének tanácsosa. A JKSZ KB ülése A JKSZ Központi Bizottsága keddi belgrádi ülésén úgy ha­tározott, hogy a párt soron- következő, XIII. kongresszusát 1986 júniusában tartják meg. A kongresszusra minden két­ezer párttagra egy küldöttet választanak. Challenger­start - veszélyekkel Hétfőn, magyar idő szerint késő éjjel, a Cape Canaveral űrrepülőtérről hétfőnyi sze­mélyzettel a fedélzetén felbo­csátották a Challenger ameri­kai űrrepülőgépet. A repülési program katonai célú kísérle­tek végrehajtását is előírja. Az Amerikai Űrhajózási Hi­vatal (NASA) képviselője kö­zölte, hogy hat perccel az in­dítás után felmondta a szol­gálatot az űrrepülőgép egyik hajtóműve. A meghibásodás miatt fontolóra vették, hogy a Challenger esetleg kényszerle­szállást hajt végre Spanyol- országban, egy zaragozai tá­maszponton — jelentette az EFE spanyol hírügynökség. A NASA végül úgy döntött, hogy a Challenger két hajtó­művel is folytathatja útját. Ugyanakkor utasították a fe­délzeten tartózkodó űrhajóso­kat: ne az eredetileg terve­zett pályára, hanem alacso­nyabb pályára vezéreljék az űrrepülőgépet. A hiba miatt a Challenger útja valószínűleg rövidebb lesz a tervezettnél. A hétfői szolidaritási napof követően kedden különösen élénk volt az antiimperialista szolidaritási, központ munkája.- Csak itt, Moszkvában kap­tam képet arról, milyen erős a világ fiatalságának szolidari­tása Nicaraguával - mondotta egy diák az NSZK-ból. A Né­met Szövetségi Köztársaságból érkezett fiatalok egyébként rendkívül aktívak voltak a Ni­caraguával vállalt szolidaritás jegyében megtartott nagygyű­lésen is. Mindenfelé lengtek az SDAJ, a Spartakus diákszer­vezet és az ifjú pionírok szer­vezetének zászlói, transzparen­sei. Egy olasz küldött a Salva­dor népével való szolidaritás­ról beszélt. Hangoztatta, hogy a fesztivál jó alkalom arra, hogy a fiatalok kinyilvánítsák véleményüket ezekben a kér­désekben. Moszkva másik egyetemén, a Lomonoszov egyetemen ren­dezték be a nemzetközi diák­központot. Ez a VIT legna­gyobb és legélénkebb köz­pontja. A tematikus központok­ra jellemző tanácskozótermek, kerékasztalok mellett saját kulturális és sportközpontja is van az egyetemnek. Itt ama­tőr együttesek adnak műsoro­kat, diákszínjátszó csoportok mutatják be előadásaikat. Nemzetközi diákbált, politikai dalbemutatói és más hasonló programokat is szerveznek. A központ házigazdái elsősorban az egyetem hallgatói közül ke­rültek ki. Számukra is érdeke­sek azok a találkozók, ame­lyek a különböző szakmákat ta­nuló diákok között zajlanak. A legfontosabbak azonban ter­mészetesen a politikai viták, rendezvények. A 40 nagysza­bású ilyen rendezvény között a küldöttek különösen fontosnak és érdekesnek tartják azt a konferenciát, amelynek témá­ja, hogyan vehetnek részt az egyetemi hallgatók és a diák- szervezetek a békéért, a nem­zeti felszabadításért, a függet­lenségért, a. demokráciáért, a társadalmi haladásért, a re­formok és társadalmi átalaku­lások megvalósításáért vívott antiimperialista küzdelemben, illetve miként védhetik meg saját érdekeiket. Nagy érdeklődésre tart szá­mot az egyetemisták a békéért, a világméretű együttműködé­sért, az atomháború megaka­dályozásáért, a társadalmi és gazdasági feljődésért elneve­zésű nemzetközi fórum. A moszkvai nemzetközi ke­reskedelmi központban is . ki­cserélődtek a programtáblók. A békéért és leszerelésért ví­vott harc tematikus központjá­ban a fiatalok kedden már megkezdték annak a morató­rium-javaslatnak a megvitatá­sát, amelyet hétfőn tett Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Több felszólaló indítványozta, hogy a VIT biztosítsa támogatásáról ezt a javaslatot. Várják a részvevők a híre­ket a Helsinkiben kedden meg­kezdődött külügyminiszteri ér­tekezletről. Az ottani fejlemé­nyek megvitatása tovább gaz­dagítja majd a központ mun­káját. Az antifasiszta tematikus központban a fasizmus és a neofasizmus különböző jelenle­gi megnyilvánulásaival foglal­koztak. A résztvevők nagy fi­gyelemmel kísérték többek kö­zött a chilei és a dél-afrikai küldöttek felszólalását. Érdekes színfoltja a fesztivál­nak az úgynevezett szabad szószék. Természetes, hogy a szószék munkájában is vannak korlátozások: nagy táskákkal, csomagokkal ide sem jöhetnek a résztvevők, mint ahogyan más rendezvényekre sem. Min­denütt megőrzők működnek a személyes holmik számára. Itt is kérik a felszólalókat, hogy a hozzászólások időtartamát tart­sák be és itt is jelentkeznie kell annak, aki azt szeretné, hogy szót kapjon a szószék portugál elnökétől. A hozzászólás témáját, nyel­vét azonban mindenki maga választhatja meg. Szabadon terjeszthetők itt a különböző nyelvű, a fesztiválra készített és elhozott propagandaanya­gok is. A hozzászólások témái­nak skálája a békeharctól az európai biztonság kérdésein át az afrikai éhezők szenvedéséig helyezni. (Folytatás a 2. oldalon) Külügyminiszterek jubileumi találkozója A helsinki ünnepségeken résztvevő 35 külügyminiszter a megnyitó után. A képen középen a szov­jet és az amerikai külügyminiszter fog egymással kezet. (Telefoto AP—MTI KS DN) Plenáris ülés Helsinkiben A helsinki jubileumi külügy­miniszteri találkozó első mun­kaülésén kedden délután hpngzott el a találkozó tolón legnagyobb érdeklődéssel várt két beszéde — Eduard Sevard- nadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszteré. A plenáris ülés első felszó­lalója Stefan Andrei román kül­ügyminiszter volt, aki egyebek között arról beszélt, hogy a helsinki záróokmányt aláíró országoknak módjukban ál közös erőfeszítéssel konstruktív és eredményes munkát végezni a stockholmi és a bécsi kon­ferenciákon. Románia — jelez­te Andrei — különösen fontos­nak tartja az ott napirenden szereplő katonai biztonsági kér­déseket, valamint a katonai költségvetések befagyasztásá­ról és az európai haderők 10 százalékos csökkentéséről szóló román javaslatok megvizsgálá­sát. Jacques Poos luxemburgi külüqyminiszter beszédében a helsinki záróokmány alapját képező biztonsági intézkedések elsődlegességére helyezte a hangsúlyt, bár tett néhány in­kább amerikai, mint európai ízlést tükröző kijelentést az emberi jogok szocialista orszá- qokbeli helyzetéről is. A luxem­burgi külügyminiszter, mint az Európai Közösségek Bizottsá­gának soros elnöke, állást fog­lalt a technológiacsere jelen­legi akadályainak elhárítása mellett is. A liechtensteini nagyherceg­ség külügyminisztere követke­zett szólásra, majd nagy érdek­lődés közepette Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere lépett a szónoki emelvényhez. Érve'ő hangnemű, kiegyensú­lyozott, egyszersmind tömör be­széde, amely egyfajta bemutat­kozás is volt a nemzetközi dip­lomáciai színtéren, az értekez­let nyitónapjának kiemelkedő fontosságú eseményévé vált. Az iránta megnyilvánuló különle­ges figyelem nemcsak a konfe­renciateremben ülők arcán tük­röződött, hanem abban is, hogy beszédének angol nyelvű szö­vege pillanatok alatt hiány­cikké vált a Finlandia-ház saj­tótermében. — A helsinki záróokmány életerejét mindenekelőtt az ad­ja, hogy ez a dokumentum a különböző társadalmi, gazda­sági és politikai berendezkedé­sű országok közötti békés egy­más mellett élésre épül — ál­lapította meg bevezetőben a A szovjet és az amerikai külügyminiszter felszólalása szovjet külügyminiszter. Nem véletlen — mondotta —, hogy éppen Európa vált az államok békés együttműködésének pró­baterepévé. A kontinensen élő népek gazdasági, kulturális és történelmi hagyományainak szoros összefonódása magya­rázza ezt. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy ezen a földrészen áll egymással szemben a két legerősebb ka­tonai—politikai szövetség, bé­keidőben példátlan erejű had­seregek állanak szemben egy­mással, s szünet nélkül halmo­zódnak az újabb fegyverek. Senki sem számított arra, hogy a helsinki záróokmány aláírása egyben új európai aranykor kezdetét jelenti. Az akkoriban elért eredményekből azonban igen sok kiállta az idő próbáját. A 70-es évekbe­li enyhülés nem tiszavirág éle­tű jelenség volt a világpolitiká­ban — állapította meg Sevard- nadze —, hanem értékes ta­pasztalat, mely megerősítette azt a meggyőződést, hogy az ál­lamközi kapcsolatok természe­tes állapota a konstruktív párbeszéd és o kölcsönösen előnyös együttműködés. A Szovjetunió — mondotta a külügyminiszter —, a nukleáris fegyverek megjelenésétől kezd­ve következetesen síkraszállt azok betiltása mellett. Fontos lépésnek tekintette ebben az irányban a légköri, világűrbeli és víz alatti nukleáris kísérletek betiltását. Ennek a tilalomnak azonban általánosnak kell lennie. A kérdés átfogó megol­dásához az összes nukleáris kísérletek moratóriumára volna szükség. A Szovjetunió több ízben javasolta a nukleáris fegyverekkel rendelkező orszá­goknak, hogy állapodjanak meg egy ilyen moratóriumban, de ezekre a javaslataira nem kapott kedvező választ. Újabb merész lépést tett ebben az irányban a Szovjetunió azzal az elhatározásával, hogy augusztus 6-tól egyoldalúan fel­függeszt mindennemű nukleá­ris robbantást. A Mihail Gorbacsov által hétfőn bejelentett moratórium­ról Sevardnadze megjegyezte: A szovjet ajánlat 1986. január 1-ig szól ugyan, de ezen a ha­táridőn túl is érvényben ma­rad, ha az Egyesült Államok o maga részéről szintén tartózko­dik a nukleáris robbantások végrehajtásától. A helsinki megállapodások magvát a német fasizmus fe­lett aratott győzelem eredmé­nyeként létrejött területi és po­litikai realitások rögzítése al­kották — emlékeztetett Sevard­nadze, bírálva azokat az újabb kísérleteket, amelyekkel egyes európai országokban újból megpróbálnak kétségeket tá­masztani a realitások iránt. Még mindig a záróokmány megvalósulásának útjában álló akadályokról szólva, a szovjet külügyminiszter részletesen ki­tért az amerikai elsőcsapás mé­rő nukleáris eszközök európai telepítésének kérdésére, s a NATO más katonai lépéseire. Bírálta az ultramodern hagyo­mányos fegyverek fejlesztésének programját, amely egy agresz- szív felhasználási doktrína ki­dolgozásával jár együtt. Rá­mutatott, hogy teljes gőzzel fo­lyik az Egyesült Államokban az új típusú vegyi fegyverek kifej­lesztése is, s ezek egy részét szintén Európában akarják el­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom