Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-27 / 204. szám
Júliusra ígérték... Lesz-e telefonközpont-bővítés? A pécsi főközpont vonalfelügyeleti berendezésén Villányi Ágota dolgozott Szóvá tesszük Túl gyakran színeződik el a szonda- Ismét nőtt az ittasan vezetők száma- Szigorodnak a büntetések- Egyre több biztonsági eszközt vetnek be a biztonság érdekében „Ez év július 1-én megkezdik 150 millió forintos költséggel (az indítást 30 millió forinttal segíti a Baranya Megyei Tanács) a telefonközpont 7000 állomásos bővítését, 1987. június 30-i befejezési határidővel" — írtuk örömmel április 13-án a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsági üléséről szóló tudósításunkban. Ugyanott elhangzott Varga Sándor postaigazgató tájékoztatójában a Ivovi-kertvárosi 10 000 állomásos új főközpont építésének a lehetősége azzal, hogy a cél megvalósulását segítendő, esetleg lakossági kötvényt kellene kibocsátani. A július 1-én már túl vagyunk, s amikor Varga Sándortól érdeklődtünk: elkezdődött-e a beruházás, nemleges volt a válasz. Halasztódik tehát a bővítés? Ezekben a hetekben már úgy látszik: feltétlenül. Sőt, Rónaszéki Tiborné igazgatósági távközlési forgalmi csoportvezető információja szerint mai ismeretek alapján jó esetben is 1987-es indítással lehet számolni, aminek az eredményét viszont a telefonra váró 1989-ben tapasztalhatja. Kevés a húszezer Milyen ma Pécsett a telefonhelyzet? A válaszhoz idézzük az 1972. augusztus 20-a előtti állapotokat. Akkor, az új Crossbar-központ ünnepélyes avatását megelőző időkben egyszerűen lehetetlen volt már telefonálni. Hosszú-hosszú percekbe telt, amíg vonalat kapott az ember. Új telefonhoz jutni pedig — illúzió volt csupán. (Akárcsak — mint látni fogjuk — ma.) Akkor augusztus 20-án minden megváltozott: rengeteg telefon- Igényt kielégítettek, egyszeriben könnyű lett telefonálni a városon belül, majd egyszerű tárcsázással az országban és most már a nagyvilágban. De miközben kitárult a nagyvilág a kis színes drótocskák előtt, itt a szűkebb pátriában kezdődött minden elölről. A 12 ezres új telefonközpont egyik napról a másikra szűknek bizonyult. Pécsett is — mint mindenütt, ahol új telefonközpontot adnak át — ugrásszerűen megnőtt az igény az alapvetőnek vélt, de hiányjellege miatt valójában luxusnak számító szolgáltatás iránt. A várakozók számának a rohamos növekedése és a város dinamikus fejlődése miatt 1979-ben egy 7000 állomásos bővítést hajtottak végre, majd 1983-ban Lvov-Kertvárosban egy ezer állomásos konténer- központ létesült. Mire futja? Mégis: ma Pécsett 9301-en várnak telefonra, s a központ telítettsége közel 96 százalékos. Ez pedig nagyon sok! Ha valakinek most eszébe jutna számolni és kiderítené, hogy a hiányzó 4 százalék a húszezerből kereken 800 (valójában 887) állomáslehetőséget kínál, itt hagyja is abba az okoskodást. Ugyanis ebből a lehetőségből kell még évekig élnie a postának, ez pedig nem könnyű dolog. Az említett 9301 várakozó túlnyomó többsége lakossági igénylő, minthogy az újonnan jelentkező közületi igényeket iparkodik mielőbb kielégíteni a posta, hiszen ezekhez nemegyszer komoly gazdasági érdekek kötődnek. Esetenként váratlanul jelentkező egyéni igénylést is ki kell elégíteni, mint pl. az olyan orvosokét, akiknek a munkahelyi kapcsolatához életmentő érdek fűződik. Ezenkívül alkalmi tartalékra is szükség van. Legutóbb pl. a Pécsi Ipari Vásárnak kellett 19 vonalat biztosítani, igaz, átmenetileg. És azért a szűkre szabott lehetőségekhez mérten egyéni igénylők is jutnak telefonhoz, bár ennek az egyik nem is elhanyagolható feltétele az, hogy az adott helyen legyen szabad vonal, illetve társ nélküli ikerállomás. Ez pedig olyan kevés, hogy — ezt is hallottuk — az áthelyezéseket sem tudják biztosítani. „Elsősegély” Nem árt tudni, hogy az „élő” állomások hogyan oszlanak meg. Pécsett ma 19 113 állomás van, amiből 14 338 a lakáson lévő fő- és ikerállomás, 4533 a közületi állomás, 242 pedig a nyilvános, amiből 136 az ' utcai telefonfülke. Az új lakóterületeket elsősorban ilyenekkel próbálják ellátni. Lvov-Kertvárosban pl. az idén — a lakásátadásokkal párhuzamosan — még 6—8 új nyilvános állomás telepítése várható. A fentiekben a helyzetet vázoltuk fel és semmiesetre sem akartuk megnyugtatni azokat, akik telefonra várnak, mint ahogy a posta is csak türelmet tud kérni nap mint nap a reklamálók tucatjaitól, akik közt mindig vannak többen is, akik a szó igazi értelmében élet- fontosságúnak tartják önmaguk számára a telefont. Aki számol, az könnyen láthatja, hogy a most tervezett 7000-es bővítés — a mai 9301 várakozó mellett — önmagában nem hozhat megoldást, különösen, ha tudjuk: az igénylők száma szüntelenül emelkedik. 1983 végén pl. 2000-rel kevesebben voltak. A tényleges segítség a 10 000-es — valamikori végkiépítésben 40 000 állomásos — második főközpont lehetne, amelynek egyelőre csak a helye van meg Lvov-Kertvárosban, a Hajdú Gyula út és az 58-as út közötti területen. Felvetődhet: ha nem megy a második főközpont, akkor miért nem hajtanak végre a ,.régi" — 13 éves — központban legalább 2—3 szerrel nagyobb bővítést? Azért, mert a műszaki épületben a telefonközpont részére fenntartott helyiségek még 7000-et befogadhatnak, de azon túl egyetlen egyet sem. így méretezték. De azért hogy valami vigasztalót is mondjunk: megkezdődik idén a távhívó központ 1800 vonalas bővítése, ami a helyi beszélgetési lehetőségeket is javítja majd. Tán könnyebben juthatunk majd tárcsahanghoz — azaz vonalhoz — a délelőtti csúcsforgalmi időben is. Hársfai István Mint évek óta mindig: gyorshajtás, elsőbbség meg nem adása, szabálytalan ka. nyarodás — az okok között ezek szerepelnek a legtöbbször Baranya megye személyi sérüléssel járó közlekedési baleseteinek statisztikájában. S az idei év első felének mérlege kedvezőtlenebb, mint a tavalyi. 352 baleset következett be. Sajnos, a halálos és súlyos kimenete- lűeknél is romlott a helyzet. A kemény télre sok mindent ráfogtunk, de az kétségtelen, hogy a közlekedés nagyon sok résztvevője megsínylette. Volt, aki kisebb-nagyobb koccanásokkal megúszta a jeges, latyakos utakat, de többen meghaltak, illetve súlyosan megsérültek. Az év első negyedében 100 százalékkal (!) több halálos baleset történt, mint az előző év hasonló időszakában. Persze, mindent az időjárásra és az útviszonyokra sem lehet fogni . .. A gyorshajtásnál nemcsak az okoz balesetet, aki a mindenkor megengedett sebességet alaposan túllépi, hanem az is, aki nem olyan sebességgel közlekedik, amit az út-, időjárás-, forgalmi viszonyok megengednek. Egy személygépkocsi vezetője a Tortyogónál hirtelen fékezett a vizes úton. Az autó áttért a menetirány szerinti bal oldalra és ütközött egy szembe jövő járművel. A vezető nem lépte túl a 80 kilométeres sebességet, de nem vette figyelembe, hogy vizes úton fékezéskor az autó másképpen viselkedik, mint száraz úton . . . Sok baleset forrása, ha gyalogosan közlekedők olyan területről lépnek az úttestre, amit a járművezetők nem látnak be. Közlekedési szakemberek azt ajánlják a gyalogosoknak, hogy az útra lépés előtt vegyék fel a kapcsolatot a járművezetőkkel, s valamilyen módon — pl. kézfelemeléssel — jelezzék szándékukat. Az elsőbbségi jog figyelmen kívül hagyása 48 balesetet okozott. S az okok között szerepel a forgalom- irányító lámpa piros jelzésén való áthaladás, a Stoptábla ellenére a kötelező megállás megszegése, a jobbkézszabály helytelen értelmezése (pontatlan ismerete). Ismét nőtt az ittasan volánhoz ülők száma. Akik isznak, általában nem érik be egy-két pohár sörrel, hisz többségük vérében 0,8 ezreléknél több alkoholt találtak. Egy szakdolgozatból idézek, amely a véralkohol és a cselekvőképesség összefüggéseit vizsgálja. 0,8—1,5 ezrelék között nyugtalanság, mozgásfokozódás, 1,5—2,5 ezrelék között zavarok lépnek fel a gátlások fokozódó csökkenése mellett, 3 ezrelék felett bénulásos jelek állapíthatók meg. Az ittas vezetőkkel szemben a szigor fokozódik. S ezzel csak egyetérteni lehet, hiszen a bíróságra kerülő 100 közlekedési bűncselekmény közül 85-nél jelen van az alkohol. A bíróság minimum egy évre elveheti a jogosítványt, s az ügytől függően egyéb ítéletet is hoz, nem ritkán szabadságvesztést. Fél év alatt több mint 8000 szabálysértőt jelentettek fel a rendőrök, a helyszínen megbírságoltak száma eléri a 14 000-et. Hétezer alkoholszondát vetettek be, s a jelenlegi helyzetet jellemzi: minden nyolc szonda közül egy elszíneződött. A Traffipax és fényképezőműszerrel 170 000 jármű sebességét mérték — 3000-en lépték túl a sebességet. Kézi sebességmérő „pisztollyal" 885 sebességtúllépést rögzítettek. A motoros automata fényképezőgéppel 1249 szabálysértőt fotóztak le, elsősorban pirosba hajtókát. Persze, a rendőrség nem csupán büntet, a balesetmegelőzés érdekében együttműködve az MKBT-vel akciókat szerveznek, vetélkedőket rendeznek, s egyre jobb szóróanyagokat bocsátanak a közlekedők rendelkezésére. R. N. Új, 400 vonalas alközpontot szerel Marián Ferencné híradástechnikai műszerész Läufer László felvételei Széchenyi brigád a PÉTÁV-nál Két év múlva Pécsett országos találkozót tartanak a Széchenyi Emlékmúzeum Baráti Körének tagjai. Csaknem 200 ilyen nevű brigád találkozik rendszeresen. Meglátogatták már Széchenyi szülőhelyét, Nagycenket és ez év májusában al-dunai hajóúton vettek részt. A Vaskapunál koszorúval adóztak a „legnagyobb magyar” emlékének. Terveik között szerepel, hogy Széchenyj István születése 200. évfordulójának tiszteletére ■megismétlik a bécs-nagycenki gyalogtúrát, országos televíziós vetélkedősorozatot rendeznek. 1986-ban első alkalommal megrendezik Nagycenken a Széchenyi olvasótábort. A mozgalommal egyidőben alakult meg Pécsett a Távfűtő Vállalatnál a Széchenyi brigád. — Névválasztásunk a véletA névadó szellemében Müszakkezdés előtt a Széchenyi brigád tagjai Pécsett, a Kertvárosban * Fotó: Läufer L. lenen múlott - emlékezik visz- sza Hegedűs Ferenc. - Olyan neves személyiséget kerestünk, akinek kapcsolata van a vízzel és magyar. Azóta megpróbáljuk Széchenyi műveit és eszméit megérteni. Az évék alatt egyre közelebb kerül hozzánk, örülök, hogy ez lett a nevünk, így nemcsak azt tudom róla, amit annak idején az iskolában megtanultam. A brigád 1978-ban lépett be a nagycenki Széchenyi Emlékmúzeum Baráti Körébe. Először meglátogatták Széchenyi sírját és megkezdték műveinek megvásárlását. Ma már minden brigádtagnak megvan Széchenyi több alkotása. 1981-ben vettek részt első alkalommal a Széchenyi brigádok országos találkozóján Nagykőrösön. A PÉTÁV-tól Lipcsei Ferenc is részt vett. — Mindig szerettem volna a Széchenyi brigádba bekerülni. Hat hónap próbaidő után sikerült is. Tetszett, ahogy ez a brigád dolgozik. Amióta én is tag vagyok, sok mindent megtudtam Széchenyi munkásságáról. Nékem a legjobban a vízszabályozásban elért eredményei tetszenek és az, hogy Magyarországon is megteremtette a lóversenyzés alapjait. Nagy élmény volt a nagykőrösi találkozó. Kiránduláson, szakmai vitákon és vetélkedőkön vettünk részt. Mindegyik Széchenyihez kapcsolódott. 1982-ben a Széahenyi-brigád bekapcsolódott a mozgássérültek segítésébe. Anyagilag is hozzájárultak egy Országos Rehabilitációs Központ megépítéséhez. — Évek óta patronáljuk a Széchenyi gimnáziumot, a Fábián Béla úti, Anikó utcai, Berek utcai általános iskolákat és óvodákat — tájékoztat Papp lános brigádvezető. — Legutóbb a Szabadság utcai tornacsarnok központi fűtését készítettük el, hogy a mozgássérült sportolók edzeni tudjanak. Széchenyi életéről és műveiből országos vándorkiállítást rendeztek. Ez a mai napig is látható fotókon a PÉTAV kertvárosi üzemegységének ebédlőjében. A Széchenyi brigádok közül elsőként készíttettek szobrot a legnagyobb magyarról. A Képzőművészeti Alap a műalkotást zsűrizte és nemzeti értéknek minősítette. — 1979-ben, amikor a soproni kirándulásunkat szerveztük és eljutottunk Nagycenkre is, meglepődtünk, milyen sok tagja van a baráti körnek. A tagok, így mi is, pénzzel támogatják a múzeumot és a batári kört — mondta Annus Istvánná. — Minden brigádtagnak megvannak Széchenyi könyvei, igyekszünk az ő szellemében dolgozni. Sz. K. HÉTVÉGÉ
