Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-13 / 190. szám

Korszerűen, nagy hatékonysággal Hétfőtől egy jelentős, új berendezés végzi próbaüzemét a mozsgói Zrínyi Tsz területén. Somogyapátiban egy B—15-ös, adapteres, energiatakarékos szárító. A gép óránként másfél tonna gabonát képes megszántam, amire az aratás eddigi tapasztalatai szerint Mozsgón is nagy szükség lesz. Mégsem csak a mag minőségé­nek jobb megóvását remélik ettől a berendezéstől, ha­nem azt is, Hogy csökken a szállítási költség. Tavaly még bérautókkal is szállították a termést a szétszórt, hatalmas területen. Az idén erre már aligha lesz szük­ség. Csapat­munkában, önállóan A kedvezőtlen adottságok ellenére javul a gazdálkodás hoz, lehetőségeinkhez igazodó szervezeti keretekben kell dol­goznunk, a csoport- és egyé­ni érdekeltség fokozott szem előtt tartásával, Ez mindenek előtt azt jelenti, hogy két nö­vénytermelési kerületünk, a mozsgói és a somogyapáti — somogyhárságyi egység élén önálló kerületvezetők áll­nak, számos saját döntési le­hetőséggel, több joggal, köte­lességgel. Vagyis röviden: fet- lelős gazdái a kerületnek, Másfelől az önállóságnak és a felelős döntéseknek közgaz­dasági szemlélettel kell pá­rosulnia: az ágazati munka- és költségterveket a fedezeti összeg -- a nettó árbevétel és a termelési költségek kü- lönbözete — alapján bírál­juk el. A tervezés már az előző év IV. negyedévében el­kezdődik, s januárban feje­ződik be a várható hozamok, gazdaságossági mutatók, költ­ségek alapján, többszöri kon­zultációval és egyeztetéssel. Lényegében tehát ,,terval­ku” folyik, amelyben ki-ki ma­ga alakítja ki kockázatviselé­sének irányát és arányait, és dönt arról mit, mikor, hogyan értékesít milyen arányokat ké­pez ráfordításban és nyere­ségben. így nemcsak az egyé­ni felelősség nő, hanem a sikerélmény is könnyebben jön, hiszen a közvetlen, felsőbb be­avatkozás a lehető legkeve­sebb. Ez is csoportmunka, mi­vel a beosztott vezetők nem­csak saját területük lehetősé­geit látják és döntenek róla önállóan —• mint például az erdészeti ágazat arról, nyersanyagként, féltermékként vagy feldolgozott fűrészáru­ként célszerűbb-e a fát el­adni —, hanerfi látják a na­gyobb összefüggéseket is, pél­dául azt-, milyen fontos volt ngy jelentős mennyiségű sze- .nesterrnény eladása — nem 1983-ban, a termelés' évében, hanem egy évvel később, ami­kor jobb áron adhattuk el. Mivel számottevő hitellel gaz­dálkodunk, az évi 14 száza­lékos hitelkamat is jelentős teher még a szövetkezetnek. Varga János Mit mutatnak a gazdálkodás tavalyi — és idei várható eredményei Ba'ranya második legnagyobb termelőszövetke­zetében? Tovább javultak a korábban és részben még mindig sok gonddal küzdő közös gaz­daság terméseredményei. A búza hektáronkénti átlaga ta­valyelőtt még alig haladta meg a 4 tonnát, 1984-ben viszont mór a hatot közelítette; tavaly­előtt még hat és fél tonnát, 1984-ben viszont már 8,3 tpn- nót hozott a kukorica. Árbevé­telük a tavalyelőtti 184 millióról 234-re, termelési értékük 182 ről 217-re, mérleg szerinti nye reségük 7 millióról tavaly 10,3 millióra nőtt. Ossztevékenysé gük jövedelmezőségi mutató ja azonban főleg az állat tartás eredménytelensége miatt — még mindig nem éri el a megyei szövetkezeti átlagot. A vetésszerkezet átalakítását lényegében befejezték, a jö vőben meliorációval és rekul­tivációval akarják stabilizálni a növénytermesztés eredménye­it. Bár korántsem a megfele­lő ütemben javul • gazdálko dósnak technikai háttere i?: erőgépeik fele csak jelentős többletköltséggel tartható üzemben. Claas Domináio- raiknak az idei aratásra való felkészítése sok pénzt emészt fel, ám az elmúlt évben mintegy 15 millió forintért új gépeket is vet­tek. Ma a szarvasmarha­tartás a szövetkezet legfőbb gondja: az ágazat vesztesé­ges, még a saját fenntartási költségeit, „fedezetét" sem ké pes előteremteni. Ennek fő oka: a sok elavult, felújításra szoruló istállóban nem lehet már az állatoknak megfelelő tartási körülményeket terem teni. A megoldás két fő felté­tele: az ágazat közgazdasági környezetének megváltozása, valamint a Somogyapátiban tervezett 324 férőhelyes sza­kosított szarvasmarha-telep rekonstrukció. Erre a tanul­mánytervük már megvan, a biológiai háttér sem hiányzik, költsége azonban — mai ára­kon — 13 millió forint, és ezt egyelőre nem tudja a szö­Beüzemelés előtt a mozsgoi tsz szárítója Somogyapátiban Lauer Györgyi felvétele vetkezet előteremteni. A ter­vezett, új tehenészetben sza- badtartásos, fejőházas, komp­lex gépesítéses technológiát irányoznak elő; a felszabaduló régi épületeket üszőistállóként hasznosítják. Elképzelésük megvalósulására kedvezően érintené a gazdaság munka- eiőmérlegét is: 20—30 fős lét­számlecsökkenéssel járna. Felsőfokú képzettségű dol­gozóik száma a tavalyi 22-ről 24-re nőtt, a középfokon kép­zetteké 55-re gyarapodott, szakmunkásaik száma megha­ladja c kétszázat. A tagság korátlaga sem rossz: 41 év, s lényegében befejezték az utóbbi évek talán legfőbb sze­mélyzeti feladatát: a vezető- gárda fiatalítását. Kollektív vezetést igyekeznek megvaló­sítani, csapatmunka-keretek közt adva mind több kö- Jzép- és alsószintű vezetőnek is az önálló alkotás lehető­séget. Szabó Imre elnök mindezt a következőképp részletezi: — Korszerű, adottságaink­Kitüntetés a MÉM-ben Széchényi szellemeben Felhívás Baranya szocialista brigádjaihoz A Pécsi Távfűtő Vállalat és a Pécsi Bőrgyár Széche­nyi István szocialista bri"- gádjai felhívással fordulnak Ba­ranya megye ugyancsak Szé­chenyiről elnevezett, illetve töb­bi szocialista brigádjaihoz: le­gyenek az orszáqos Széchenyi Baráti Kör - azaz a Széchenyi István Emlékmúzeum Baráti Kö­re — tagjai, munkájukkal, telje­sítményükkel járuljanak hozzá névadójuk, ,,a legnagyobb ma­gyar” életműve ápolásához, szelleme őrzéséhez, s - egye­bek közt - a két év múlva Pé­csett rendezendő országos ta­lálkozó sikeres megtartásához. A mozgalom, amelyhez csat­lakozásukat kérjük, tízéves. Csaknem kétszáz ilyen nevű brigád találkozik rendszeresen. Felkerestük már Széchenyi szü­lőhelyét, Nagycenket, legutóbb, a SZOT- támogatásával al-du- nai hajótúrát rendeztünk, me­lyen — a Vaskapunál — koszo­rúval adóztunk névadónk emlé­kének. Felhívásunk, kérésünk tehát a következő: 1, írják meg, ha csatlakozni kívánnak a mozgalomhoz — imindenekelőtt azzal, hogy mi­nőségi munkával, egyéni és csoportos, ötletekkel, vállalások­kal, az átlaaost felülmúló szel­lemi erőfeszítéssel segítik orszá­gunk — és mindenekelőtt a konkrét munkahely — gazdasá­gi haladását, felzárkózását a világ élvonalához. A cél: ki,ki a saját munkaterületén, környe­zetében tegyen többet ezért — Széchenyi műveinek ma is idő­szerű mondanivalója szellemé­ben ! 2. Kérjük jelezzék, milyen ötletekkel, javaslatokkal tudnák teljessé tenni a két év múlva Pécsett tartandó találkozó prog­ramját! írják meg, mi az, ami­ben segítenének, személyesen is közreműködnének. (Az egyelőre hozzávetőlegesen tervezett programban közgazdasági ta­nácskozás, Széchenyi művével foglalkozó tudósok, írók — töb­bek közt Kunszabó László, Ne- meskürthy István — meghívása szerepel. Olyan rendezvényekre — többek közt pl. üzemlátoga­tásra, vitákra, tapasztalatcseré­re stb. -r gondolunk, amelyek szerényen, de határozottan fe­jezik ki kötődésünket névadónk tanításához, életművéhez.) 3. Kérjük, hívják fel vállalati, gazdasági és tömegszervezeti vezetőik figyelmét e kezdemé­nyezésre, kérve támogatásukat. A Széchenyiről elnevezett ba­ranyai, pécsi brigádok jelentke­zését mindenképp várjuk, de számítunk a munkabrigádok, a szocialista címért nevezett bri­gádok, illetve a nem fizikai (ér­telmiségi, alkalmazotti) kollektí­vák részvételére is. A jelentkezéseket a Pécsi Bőrgyár címén, brigádunk nevé­re várjuk, de ezeket a Dunán­túli Naplóhoz is küldhetik. A lap egyúttal vállalja, hogy megkülönböztetett figyelemmel kíséri a jelentkező brigádok fo­lyamatos munkáját, valamint a találkozó előkészítését, megren­dezését, s népszerűsíti mindezek tapasztalatait. Pécs, 1985. július 10. A Pécsi Bőrgyár Széchenyi István szocialista brigádja (brigádvezető: Niklai Jenőné) A Pécsi Távfűtő Vállalat Széchenyi István szocialista brigádja (brigádvezető: Papp József) Az Elnöki Tanács ered­ményes munkájáért, nyug­díjba vonulása alkalmából Április Negyediké Érdem­renddel tüntette ki Ber­talan Istvánt, a Közép-, magyarországi Tejipari Vállalat igazgatóját, Egri Antalt, a MÉM hivatal­vezető-helyettesét és Lu­kács Bélát, a MÉM főosz­tályvezetőjét. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Huszti Ferenc, az Egri,Do- hángyár igazgatóhelyette­se és Péter Béla, a Szol­noki Élelmiszergazdasági Műszaki-Szolgáltató Ku­tatási és Fejlesztési Inno­vációs Vállalat igazgatója. Vörös Csillag Érdemren­det kapott Szilágyi Pé­ter, a MÉM főosztályveze­tője. Az Elnöki Tanács 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Molnár Mihálynak, . a Veszprémi Termelőeszköz- kereskedelmi Vállalat nyu­galmazott igazgatójának. A kitüntetéseket Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter pénteken a MÉM-ben adta át.­Jugoszláv nap a vásáron, fogadás a Pannónia szállóban, ké­pünkön: Grujica Djukanovic (balról) köszönti az összesereglett üzletembereket. Jugoszláv nap a vásáron PÉCSI IPARI VÁSÁR Oldalanként 7,5—7,5 millió dolláros üzletkötés született a határ menti árucserében Jugoszláv nap volt tegnap a 10. Pécsi Ipari Vásáron. Mint korábban mór hírül adtuk, so­ha ennyi jugoszláv kiállítót nem üdvözölhettünk, országuk min­den részéből hetven cég hozta el termékeit az Osijek Export- Import cég és az eszéki Gaz­dasági Kamara szervezésében. Részvételük már hagyományos, lévén, hogy a vásár a határ menti kereskedelem egyik leg­fontosabb fóruma, ismerettsé- gek és kapcsolatok teremtője, üzletkötések színhelye és új üzletek elindítója. A jugoszlávok fogadással egybekötött szakmai napjukat a Pannónia Szállóban tartot­ták, ahol Grujica Djukanovic, az Osijek Export-Import cég külke­reskedelmi igazgatója köszön­tötte a szép számmal'összese­reglett üzletembereket Hang­súlyozta, a vásár ideie alatt a kiállító cégek legalább hetven magyar céggel tárgyaltak, az üzletkötésekkel, a forgalom nagyságával elégedettek. A szakmai napon való nagyszámú részvétel pedig arra utal, hogy megvan a kedv és . az akarat, hogy tovább mélyítsük kapcso­latainkat. Válaszában dt. Földvári Já­nos; a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese a há­zigazda, a megyei és városi vezetés nevében többek között rámutatott, a nehezebb gazda­sági helyzet közepette különö­sen fontos, hogy folyamatossá tegyük a gazdasági kapcsola­tokat. Az érdekeket egyre ne­hezebb egyeztetni, de ha konf­liktusok is keletkeznek, legyen türelmünk, lelkesedésünk, szor­galmunk és akaratunk ezek fel­oldására, tegyünk nagyobb erőfeszítéseket az együttműkö­dés fenntartására és erősítésé­re, számos területen szélesithe. tő még az együttműködés. A szakmai napon Gajódi Jó­zseftől, a jugoszláv kiállítók igazgatójától a konkrét üzlet­kötésekről érdeklődtünk. Olda­lanként 7,5—7,5 millió dolláros üzletkötés született a határ menti kereskedelemben az Osi­jek Export-Import cég és a magyar Ferunion, a Chemolim- pex, a Konzumex és a Hunga- rocoop között. A szerződések élteimében a jugoszlávok vásá­rolnak tőlünk künkért (Bere- rrendről), pvc- és polipropilén granulátumot, műtrágyát, sík­üveget, papírt, tűzifát és tüzifa- aprítékot, cirokmagot, és kölest, ellentételeként szállítanak ne­künk konzervüvegeket, bőrcipőt, horganyzott vízvezetékcsövet, bútorokat, kozmetikai cikkeket. Egy külön ügylet keretében mű­trágyát és pvc-granulátumot vennének a Borsodi Vegyikom­bináttól, ennek fejében bér­munkában a mi pvc-fóliánkat raklap-pánttá dolgoznák fel. Azért fogalmaznak feltételes módban, mert bár az üzleti szerződéseket aláírták, ezt még engedélyeznie kell a magyar Külkereskedelmi Minisztérium­nak. Gajódi József megítélése szerint a legnagyobb érdeklő­dés a kiállított konyha- és szo­babútoraik iránt nyilvánult meg, felhívta továbbá a figyel­münket a Rét utcai szabad té­ren felállított napkollektoros vízmelegítőjükre, mely napi 3— 4 órás napsütés esetén 500 liter 90 fok Celsius hőmérsék­letű vízzel tud szolgálni egy családi háznak, Miklósvári Zoltán Jugoszláv napkdllektoros vízmelegítő Läufer László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom