Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-13 / 190. szám
Hogyan folytatódjék a megyék iparosítása? Az utóbbi hónapokban ismét gyakran szóba kerül a megyék iparosításának ügye. Sokan mondják aggódva, hogy az elmúlt években lelassult a folyamat, s az új közgazdasági viszonyok nem kedveznek az ipar- fejlesztési stratégia továbbfolytatásának. Drágább lett az infrastruktúra, többe kerülnek a beruházások, s az állam, a vállalatok ott költik el majd pénzüket, ahol kifizetődőbb. Valóban fellépett ilyen veszély? Mire számíthatunk a jövőben? Dr. Tatai Zoltán egyetemi docens, a Politikai Főiskola tanára immár 27 esztendeje foglalkozik a témával. Számos cikket, tanulmányt írt már erről a tárgykörről, 1984-ben pedig több száz oldalas könyve jelent meg Iparunk területi szerkezetének átalakítása címmel. Lezárják a Rákóczi utat November végére befejeződik az építés- Mielőtt a téma érdemi tárgyalására térnénk, tekintsük át, mi történt az elmúlt 40 évben. Már csak azért is, mert a könyvét is ennek szentelte. Kérjük, foglalja össze a megyék iparosításának eredményeit, fogyatékosságait, s vonja meg a mérlegét! — Az elvitathatatlan eredményekkel kezdem. A koráb-, ban iparral nem, vagy csak alig rendelkező térségekben, mindenekelőtt az Alföldön jelentős ipari bázis alakult ki. Szabolcs megyében, amelyet Magyarország Szicíliájának neveztek valaha, a felszabadulás előtt mindössze öt olyan üzem volt, amely száznál több embert foglalkoztatott. Ma 55 ezren dolgoznak a megye iparában, s jó néhány olyan - ezer dolgozónál többet foglalkoztató, nemzetközileg is jegyzett - üzemünk van, mint a tiszavasvári Alkaloida Gyár, a Tungsram és a Taurus nyíregyházi gyára, a Nyíregyházi Konzervgyár, a MOM mátészalkai üzeme. Hasonló mértékben iparosodott a korábban ugyancsak ipafszegény Hajdú-Bihar, Bács:Kiskun, Békés, Szolnok, a Dél-Dunántú- lon pedig Tolna, Somogy és Zala megye. Az ipartelepítéssel párhuzamosan megváltozott, komplexebbé vált a megyék iparszerkezete. Azokban a megyékben és városokban, amelyekben azelőtt többnyire csak férfiakat foglalkoztató nehézipari üzemek voltak, a nők számára is munkalehetőséget teremtő, könnyű- és más ipari üzemek sokasága alakult ki. Ilyen például a komlói Carbon, a miskolci pamutfeldolgozó, a gépipari szerelőüzem Tatabányán, a papírfeldolgozó Ajkán Az Alföldet viszont kicsiny, többnyire idényjellegű élelmi- szeripari üzemecskék uralták korábban, most számottevő gép-, vegyipari gyárak váltak jellemzővé. Az iparosításnak köszönhető, hogy az' iparszegény megyék lakói egyáltalán mun ■kához jutottak. Sok százezer földművelő, háziasszony vált nagyipari munkássá, kialakult, meghatározóvá vált a műszaki értelmiség. Minthogy az ipar a legfőbb városfejlesztő elem, új városok jelentek meg a térképen,, az iparosítás szü* lőtte Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros, Százhalombatta és sok más településünk, gyökeresen megváltoztak, átépültek az olyan hajdani, közműszegény alföldi mezővárosok, mint Nyíregyháza, Kecskemét, vagy Orosháza. Az ipar nemcsak nagy- és középvárosaink, megyeszékhelyeink képét formálta át, hanem gyökeresen megváltoztatta az olyan, ma már nagyobbrészt kisvárosok, nagyközségek életét is, mint például Paks, Tamási, Dombóvár, Tab, Marcali, Nagyatád, Barcs Lenti. Az elvitathatatlan eredményeket jelzi, hogy 1958-ban még Budapesten dolgozott a szocialista iparban foglalkoztatottak 45,4 százaléka, 1983- ra viszont 23,5 százalékra csökkent ez az arány. Ha nem a megyéket iparosítjuk mindenekelőtt, hanem továbbra is a fővárost részesítjük előnyben, időközben akár 3 millióra is növekedhetett volna a főváros lakossága, az összes ezzel járó, szinte beláthatatlan feszítő gonddal, problémával egyetemben.- A szavaiból ítélve egyáltalán nem tekinti befejezett lolyamatnak a megyék iparosítását. Miért van és lesz szükség a folytatásra? — Említettem mór, hogy Budapesten, s az ország számos nagy- és középvárosában milyen nagy gondokat okoz még ma is a lakás-, közmű- és kommunális létesítményhiány. Mindez arra int, hogy a jövőben több figyelmet kellene szentelni a kisvárosok és nagyobb községek iparosítására is. Már azért is, mert a nagy munkaerőhiány közepette, még mindig vannak olyan fehér foltok az ország peremvidé kein — Szabolcs, Észak-Borsod, Battonya, és Tiszafüred körzete, a Dráva-mente például —, ahol a foglalkoztatási gondok sem ritkák. A környezet- védelmi gondok is azt sugallják, hogy - ha nem is szélsőségesen értelmezve -, még jobban kell decentralizálni az ipart. A műszaki fejlesztés is sok változtatást igényel, hiszen az iparosítás lázában korszerűtlen üzemek is letelepedtek a megyékbe. Mindent egybevetve: túl vagyunk „az ipart minden áron” korszakán. De a termelési és termékszerkezet korszerűsítése, az ipar megújhodása további nagy változtatásokat igényel, amelynek során növekvő szerepre tesz szert a gazdasági hatékonyság.- Ez az igény okoz ma a a legtöbb gondot a megyékben, erre hivatkoznak azok is, akik borúlátóan Ítélik meg a várható fejleményeket. Véleménye szerint hogyan lehetne összeegyeztetni a megyei, helyi igényeket és a népgazdaság hatékonyság követelményét?- Induljunk ki abból a feltevésből, hogy ezután a nagyvárosokra koncentrálják az iparfejlesztést, mondván, hogy ott kiépített az infrastruktúra hálózata, tehát olcsóbb. Kérdem azonban: kire alapoznának, hiszen így is gondokat okoz a munkaerőhiány, drága gépek állnak emiatt kihasználatlanul. Nem' beszélve a szolgáltatóhálózat növekvő konkurenciájáról, amely az ipartól elszívja a munkaerőt. Ezért - akár tetszik, akár nem —, a megyékhez kell fordulni. Kérdés persze, hogy melyikhez közülük? Kétségtelen, hogy nő a verseny: ki kínál kedvezőbb megoldást? De az nem kétséges, hogy csak hosszas vizsgálódással, alternatívák kimunkálásával lehet eldönteni, hogy a munkaerő mennyiségét, összetételét, a közművesítettség fokát, a szállítási költségeket és még sok mást figyelembe véve, hol a legkifizetődőbb az iparfejlesztés, illetve korszerűsítés. — Könyve arról tanúskodik, hogy a megyék iparosításához mindig központi támogatásra, illetve a vállalati beruházási döntések köz- gazdasági befolyásolására volt szükség. Nyilván a VII. ötéves terv során is folytatni kellene ezt a területfejlesztési stratégiát. Elegendők-e ehhez a hagyományos módszerek és eszközök, vagy pedig újabbakra is szükség lesz?- A hetedik ötéves terv során is fenn kell tartani az iparfejlesztési alap támogatási rendszerét, ehhez a jövőben is milliárdos összegekre lesz szükség. Ennyiben tehát követnünk kell a hagyományokat. A támogatások odaítélésében, vagyis abban, hogy mely vállalatokat részesítenek előnyben, jóval nagyobb szerepet kell kapniuk a megyei tanácsoknak, mint idáig. Azzal a kiegészítéssel, hogy a fejlesztések elbírálásakor mindig meg kell hallgatni az illetékes tárca, az Ipari Minisztérium, illetve az elmúlt időszakban alakult területi ipari bizottságok véleményét. S hogy a bankok se maradjanak ki o sorból: nyilván, ha a megyei tanács, a területi ipari bizottság, a minisztériummal egyetértve támogat egy konkrét fejlesztési igényt, akkor a banknak is az lesz az érdeke, hogy hitelnyújtással és más eszközökkel finanszírozza az ilyen törekvéseket, hiszen ily módon kisebb lesz a kockázata is. Magyar László Július 15-én megkezdődik Pécsett a Rákóczi út felújítása. Július 17-én lezárják a Felsőmalom utca és Bem utca közötti részt. A tervek szerint így november végéig befejeződik az útszakasz teljes felújítása. A lezárást az teszi szükségessé, hogy így a költségeket jelentősen lehet csökkenteni, öt hónap alatt várhatóan befejeződik az útépítés, míg a forgalom mellett mindez tizenhat hónapig tartana. A Rákóczi útnak jelentős a forgalomelosztó szerepe. Állapota azonban leromlott, forga- lomtecnikai kialakítása elavult. A Rákóczi út kiesése a leggondosabb forgalomelterelés mellett is várhatóan feszültségeket okoz, ugyanis romlik a Belváros megközelíthetősége is. A Rákóczi utat négysávosra szélesítik, csapadékvíz-csatornát építenek, $ ezzel az összes csapadékvíz a felszín alá kerül. Kicserélik az elektromos kábeleket is, és új ,,villanyrendőr”-ká- belt telepítenek, ugyanis a Hal téri és Bem utcai csomópontban is jelzőlámpa irányítja majd a forgalmat. Á Rákóczi út, Rózsa Ferenc és Felsőmalom utca csatlakozásában külön sávot alakítanak ki a jobbra kanyarodóknak. Terelőszigeteket is építenek a forgalom gyorsítására. Kivitelező a Pécsi Közúti Építő Vállalat, aki a tervek szerint a hétvégeken is dolgozik az építkezésen. Az útépítés ideje alatt egyirányú lesz a Rákóczi út, a Kon- zumtól egészen a Zsolnay-szo- borig. Sebességkorlátozás lép életbe a Domus mögött, a felüljáróra való felhajtás könnyítésére. A Rákóczi úti csomópontban ótprogramozzók a lámpát - addig sárgán villog -, úgy, hogy a délről jövők hosz- szabb zöldet kapjanak. A Bem utca felöl csak annyi időre kapnak a gépjárművek szabad utat, amíg a buszok át tudnak haladni. A 6-os útról érkezők a Felsőmalom utca, Munkácsy utcán keresztül tudják személy- gépkocsival a belvárost megközelíteni. A helyijáratos buszok is megváltozott útvonalon közlekednek július 15-től. A kertvárosi járatok a felüljáró lehajtó ágában elkanyarodnak az Ipar utca, Vasút utca, Szabadság út, Szalai András utca, Bajcsy-Zsilinszky u. felé, és innen mennek fel újra a felüljáróra. A Rákóczi utat ebben az időszakban nem érintik. Ideiglenes megállójuk lesz a 16, 39, 47-es járatoknak a Vasút utcában, a Fészek Áruház mögött, és a Szabadság úton, a Gyors- és Gépíró Iskola előtt, valamint a Vásárcsarnokkal szemben. A főpályaudvarról induló buszok (17, 31, 31/Y, 41, 42, 48, 49, 50) a Szabadság út, Szalai András utca, Rózsa Ferenc utca útvonalon járnak és a Rákóczi út, Felsőmalom utcai csomópontnál kanyarodnak rá a Rákóczi útra és mennek tovább Pécsújhegy, Hősök tere. György-akna, Reménypuszta, Lámpásvölgy, Szamárkút, és Gesztenyés felé. Ideiglenes megállóhelyeik a Szabadság úton, a Szalai András utcában, a Pergamen papírbolt előtt és a Rózsa Ferenc utcában lesz. Az Újmecsekaljáról érkező járatok Rákóczi út, Rét utca, József Attila utca, Szalai András utca, Rózsa Ferenc utca útvonalon közlekednek. Fehérhegyről, Dózsa György útról, Budai állomástól, 48-as tértől vissza, Újmecsekaljára, a Rákóczi út, Rózsa Ferenc utca, Bajcsy-Zsilinszky u., Rákóczi út útvonalon. Ideiglenes megállójuk a Rózsa Ferenc utcában, Szalai András utcában és a Rákóczi úton, a járműbolttal szemben lesz. A 32-es járat a Szabadság útról, a Szalai András utcára, majd onnan a Rózsa Ferenc utcára kanyarodik és tér rá a Rákóczi útra, piajd megy tovább a Baromfifeldolgozóig. Ideiglenes megállóhelyei c Szabadság úton és a Szalai András utcában lesznek. A 30-as járat módosított útvonala Lenin tér, Vasút utca, Bajcsy-Zsilinszky u. és innen, tovább, a megszokott úton közlekedik. Sz. K. A komlói Carbon Vállalat geresdlaki varrodájában évente mintegy 100 000 farmernadrágot varrnak. Läufer László felvétele Csaknem száz lakás fiataloknak Ifjúsági garzonház a Budai városrészben Megkezdődött Pécsett, a Budai városrészben az ifjúsági garzonház építése. Az L-alakú épület két ütemben készül el. A négy lépcső- házban csaknem száz lakást alakítanak -ki. Ez év januárjában, mind a négy épületszörny alapját egyszerre készítették el, ugyanis az utolsóban kap helyet a hőközpont. Az első lépcsőház hatvanhét lakásos, háromszintes, és tetőtér-beépítéses épület. A középfolyosóról jobbra- balra nyíló lakások alapterülete csaknem huszonnégy négyzetméter. A belépőből nyílik a konyha és a fürdőszoba, valamint a szobai Minden lakáshoz külön erkélyt__is építenek. A földszinten egy 114 négyzetméteres üzletet, a pécsi HÍRGÉP 212 négyzetméter alap-, területű műhelyét, és nyolc garázst alakítanak ki. A műszaki átadásra mór várhatóan ez év decemberében sor kerül. • A következő hórom lépcsőház építése egyidőben kezdődik. A hetvenkét lakás — szárnyanként huszonnégy — függőfolyosóról nyílik és csaknem harminc négyzet- méteres lesz. A tetőtérben, a középfolyosó egyik oldalán a szobák,'míg a másikon a közös -konyhák és a szociális létesítmények helyezkednek el. Ezt a megoldást a tető formája miatt kellett választani. Két lépcsőház földszintjén üzletek és garázsok kapnak helyet, míg a középső fogadószintjén alakítják ki a mozgalmi házhoz tartozó szociális blokkokat, ami nyaktaggal kapcsolódik az épülethez. A mozgalmi házban nagyterem, hírlap-olvasó és társalgó várja majd a környéken élőket. Az ifjúsági garzonház hagyományos panelelemekből épül. Tetőmegoldása és palafedése megegyezik a szomszédos nyugdíjas-házéval. A terveket a Dél-Dunántúli Tervező Vállalat készítette. A kivitelező a Baranya megyei Építőipari Vállalat. Az ifjúsági garzonháztömb teljes átadására Várhatóan 1986 végén kerül sor. Sz. K. HÉTVÉGE 3.
