Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-02 / 149. szám

Bimdi kutyával a Kövirág utcai házban Läufer László felvétele A hír szinte hihetetlen: Labancz Borbála nyugdíjba megy. Van ilyen egyáltalán, hogy nyugdíjas színész?- Pedig így igaz fo­gad nevetve a művésznő. - Mégis úgy fest a dolog, hogy szinte többet játszom, mint valaha. A nyugdíj nem jelenti azt, hogy visszavonu­lok. A színház is igényt tart a munkámra. A Ványa bá­csi dadusát játszom a kö­vetkező évadban és Szomo- ry Bellájában a nagyma­mát. Valószínűleg nagyon érdekes feladat lesz egy fiatal angol írónő, Nell Dunn női szerepekre írott kamara­darabja, a Gőzben, amit Szegvári Menyhért rendez az ősszel Budapestén, a Vi­gadóban. Valamennyi szere­pet pécsi kolléganőimmel játsszuk. Amíg ezt elsorolja, kifő a kávé. Az asztalon éppen be­fejezett mű: csodálatos házi csusza. Az Elveszett para­dicsom stábjának készül, amely itt jön össze egy ha­lászlére Labancz Borbála és Gallovits Attila házában. Labancz Borbála nem vonul vissza Színházi és televíziós szerepekben PécseH- és Budapesten- Nagyon nagy élmény játszani Sarkadit, nagyon jól érezzük magunkat a da­rabban — és én imádok főzni . . . A Labancz—Gallovits há­zaspár háza egyébként is híres vendégszeretetéről. És a baráti körbe nemcsak színházi kollégák tartoznak, hanem privát barátok is.- Egész nap dolgozom a színházban -, mondja egy napjáról Labancz Borhála -, és utána jó hazajönni, meginni egy pohár bort a barátainkkal. Olyankor nem esik szó a színházról. A színház, a Kővirág ut­cai szép otthon, a szőlő, a barátok, mindez úgy gon­dolom, végleg egy városhoz köti a színészt. Vajon La­bancz Borbála hogyon lett pécsi színész?- Sok szép kecskeméti szerep és elsősorban a Jo­hanna után vitt el Simon Zsuzsa Budapestre, ahol az újonnan alakult Thóliában mégsem kaptam igazi fel­adatokat. Nógrádi Róbert pedig kitartóan hívott Pécs­re. És én feladva ottani la­kásomat, eljöttem. Több mint húsz éve történt. — Hogyan lett karakter­színésznő?- Alkatomnál fogva min­dig a drámairodalom mar­kánsabb női szerepeit kap­tam, itt Pécsett is sorra az O’Neill, az Anouilh, a Gor­kij, a Shakespeare-hősnő- ket, a Rozsdatemető Pék Máriáját, de igazán nép­szerű akkor lettem a közön­ség körében, amikor elérke­zett a karakterfigurák ideje. Ilyen az egyik legkedvesebb, a Kaviár és lencse vécés- nénije, és azóta évadonként több is. Ezekben derült ki, hogy nekem a színpadon is van humorom. És hozzáteszi még, a szí­nész életében csak a jelen létezik, hiszen egy fiatal rendező a mai Labancz Bor­bálát látja, s annak kell feladatokat találnia. A sze­repen pedig ott kell hogy legyen az egyén védjegye, mint bárki munkáján, még a legszerényebben is. Majd arról beszél, milyen megdöbbentő viszontlátni, mit hoz ki a színészből egy- egy szerep. Például a Hor­váth Z. Gergely rendezte tv-filmben, a Leviathanban, amelynek most volt a szak­mai bemutatója. Ez a ren­dező a pór évvel ezelőtti Hauptmann-előadás nyo­mán kereste meg Labancz Borbálát, aki eljátszotta vegy másik, bemutatás előtt álló televíziós film szerepét is: az ormánsági paraszt­asszonyt. Kodolányi Börtön című művének tv-változatá- ban, amit Horváth Tibor ren­dezett. Legközelebb júliusban lát­hatjuk újra a művésznőt a Pécsi Nyári Színház Krleza- bemutatóján. Gállos Orsolya Panoráma Cecília könnyei A Német Szövetségi Köz­társaságban, Mainzban a múlt héten megválasztották Miss Európa '85-öt. A cí­met a húszéves spanyol Cecilia Cullin (képünkön) nyerte el, aki örömében sír- vafakadt, mert már az eredményhirdetés előtt egyszerre három filmszere­pet kínáltak fel neki. Markóék a Ruhr-vidéken Markó Iván együttese, a Győri Balett is részt vesz a május 1-én kezdődött és június 17-ig tartó Ruhr-vi- déki ünnepi Játékokon. A győriek egy nemzetközi művészeti találkozó Rack- linghausenben szervezett programjában lépnek fel. A kétnemű A norvégiai Bergenben szenzációt és egyben visz- szatetszést váltott ki Olav Anton Thommessen: A két­nemű című kamaraoperája. Az enyhén szólva pikáns rendezésű művet a szép ze­ne és a Stockholmi Opera­ház magas színvonalú éne­kesi produkciói sem ellen­súlyozták. A közönség a Nemzetközi Grieg Fesztivál keretében látta az elő­adást. F. D. Gyarmathy Tihamér képei Pécsett „Nagyon sok minden köt- szülővárosomhoz” Jelentős képvásárlást bonyo­lított le a Janus Pannonius Mú­zeum az elmúlt hetekben: a pécsi származású Gyarmathy Tihamér mihtegy 120 festmé­nye került így Pécsre a művész­nek fizetendő évi 60 000 forin­tos életjáradék ellenében. — Gyarmathy a magyar avantgárd egyik jelentős alak­ja - mondja a vásárlás kap­csán Várkonyi György, a Bara­nya megyei Múzeumok igazga­tóhelyettese. — Az „Eúrópai is­kola" tagjai között tűnik fel, majd az abból kiváló „Galé­ria a négy világtájhoz" elneve­zésű csoportban Martyn Fe­renccel, Martinszky Jánossal, Losonczi Tamással és Kállai Er­nővel együtt. Gyarmathy Tiha- mérnak 1983-ban volt kiállítása A művész otthonában a Pécsi Galériában, akkor itt­hagyta képeinek egy részét, majd kiegészítette ezeket az életmű további alkotásaival. Dr. Romváry Ferenc, a mú­zeum képző- és iparművészeti osztályának vezetője így jel­lemzi e vásárlás jelentőségét:- Gyarmathy Tihamér képei­nek idekerülését indokolja mű­vészetének egyenletes, magas színvonala, pécsi származása és a Modern Magyar Képtár lé­te. Művészete akkor szökken virágba, amikor a felszabadu­lás után képzőművészetünk és a világ áramlatai között számos kölcsönös kapcsolat kötődik. Az „Európai iskola" minden előre tekintő művészt egyesített, olyan különböző egyéniségeket is, mint Márffy Ödön, Barcsay Jenő és Egri József. A pécsi múzeum nemcsak azért fordult feléjük, mert az „Európai is­kola" ma divatban van és je­lentősége vitán felül áll. Min- dig gyűjtöttük alkotásaikat. Munkánkat megkönnyítette, hogy Gyarmathy Tihamér és felesége, Gobbi Éva (Gobbi Hilda unokahúga) nagy preci- ztíással gondozta, adminiszt­rálta az évtizedek során össze­gyűlt képeket. Gyarmathy Tihamért Baranya megye Tanácsa terjesztette fel idén az Érdemes Művész kitün­tetésre a felszabadulási évfor­duló alkalmával. Megkérdeztük a művésztől is, mit jelent szá­mára, hogy Pécsre kerülnek ké­pei : — Nagyon sok minden köt ide — mondta a hetvenéves festő. — Itt születtem, itt érett­ségiztem 1933-ban a reálisko­lában, a mai Széchenyi gim­náziumban. örülök, hogy pécsi közgyűjteménybe kerülnek ké­peim, ahol majd alkalom lesz a kortársakkal való összeha­sonlításra. Nagy részük bejár­ta Olaszország, Anglia, Fran­ciaország, Washington kiállító­termeit, egy másik csoportjuk pedig sehol sem volt még lát­ható. Úgy válogattam össze a Pécsre kerülő anyagot, hogy a zsengéktől kezdve áttekintést nyerhessünk belőlük, különös tekintettel az „Európai iskola" és a „Galéria a négy világtáj­hoz" korszakára. Gállos Orsolya Balatoni fotópályázat Ebben az évben kerül sor 'hatodik alkalommal a „Bala­ton és az idegenforgalom” témakörben meghirdetett fotó- pályázat kiírójára. A rendező szervek — a Balaton három idegenforgalmi hivatala - olyan fotókra számítanak, amelyek az idegenforgalom fény- és árnyoldalait, a Bala- ton-part és vonzáskörzete ter­mészeti szépségeit, a tó kör­nyékének időszerű problémáit, gondiait mutatják be. Különö­sen fontosnak tartják a kör­nyezetvédelmi ártalmak téma­körében mozgó felvételek be­küldését, hiszen természeti kincseink lassú pusztulása ma már országos gondot jelent. Két évnél nem régebbi, fe­kete-fehér és színes papirké- pekkel (30X40 cm vagy ennél nagyobb méretben) és színes diapozitivekkel (5X5 vagy 6X6 cm-es méretben) lehet részt venni a pályázaton. Kategó­riánként minimálisan kettő, de tíznél semmiképpen sem több felvétel küldhető be. A pályázat nagydíja 10 000, első díja 5000 forint. A máso­dik díjjal 4000, a harmadikkal 3000 forint jár együtt, de kü- löndíjat kap a legszebb ifjú­sági felvétel is, s a három rendező szerv a megyét bemu­tató legszebb felvételért is di­jat ajánlott fel. A pályázaton nevezési lap­pal lehet részt venni, amit a SIOTOUR-tól kérhetnek a ver­senyzők (Siófok, Szabadság tér 6.). A pályamunkák bekül­dési határideje: 1985. július 15. A díjnyertes munkákból először Siófokon, azután Bala­tonalmádiban rendeznek kiállí­tást. Verebics János Eltűnt a halott ... minl-ha ásfak volna...” A fiatalon megözvegyült, pé­csi B. M.^né rendszeresen lá­togatta, ápolta 30 éves korá­ban, 1983-ban meghalt, és ok­tóber 4-én a városi köztemető­ben — akkor még úgy tűnt — örök nyugalomra helyezett fér­je sírját. Virágokat vitt ki, rendben tartotta a sírhalmot, készült rá, hogy elkészíttesse a síremléket is. Egyik nap feldúltcn jelent­kezett a Pécsi Rendőrkapitány­ságon. Az a gyanúja, hogy férje holttevlét az ő bele­egyezése, tudta nélkül elvit­ték ... A köztemető 17. par­cellája 4. sorában lévő 40. számú sírt megbolygatták. Mint elmesé'te, május 11-én tapasztalta, hogy ,,eltűnt a sir", fejfóval, virágokkal egye­temben. Szólt mindjárt a gond­noknak, az úgy vélte: csak be van rokkanva ... A válasszal B M.-né nem elégedett meg, mert „én ágy láttam, mintha ástok volna . . Igazát, meg­nyugvását keresve a Temetke­zési Vállalat igazgatójával is beszélt, aki közölte vele: ép-, pen az özvegy által beadott kérelem alapján 10-én exhu­málták a holttestet, volt férjét már el is szállították Szarvas­ra .. . És ott a kérelemben az indoklás is: családi sírboltba helyezés érdekében. Volt természetesen engedély az exhumálásra: az állami közegészségügyi és járvány­ügyi felügyelő 1985, május 9- ére, délelőtt fél 11-re jelölte meg az exhumálás időpontját. B, M.-né először semmit sem értett. Ö ugyanis nyilatkozatot nem tett, engedélyt sem kért. Am eszébe jutott: május 9-én látta Pécsett, a 47-es buszon elhalt férje édesanyját és fiú­testvérét. Még csodálkozott is, mert - tudomása szerint — a temetés óta egyikőjük sem lá­togatta meg a sírt . . . Azután kezébe vehette „sa­ját" nyilatkozatát, amelyen ott voltak a személyi adatai is — tévesen. Ott volt az aláírása is: ,,Alulírott B, M.-né, Pécs, .. . utcai lakos büntetőjogi fe­lelősségem tudatában kijelen­tem, hogy volt lérjem, B. M. - aki 1983. október 4-én lett a pécsi köztemetőben eltemetve - a 17. parcella 4. sor 40. számú sírból való exhumálásá­hoz hozzájárulok, továbbá az exhumálás után Szarvason nyerjen ismét eltemetést." Van három tanú is, közöttük volt anyósa és sógora. Azután egy szarvasi kelte­zésű nyilatkozat, hogy van hol eltemetni B. M.-et. Egy másik levél, amelyben az anya „tisztelettel kérem, engedé­lyezze azt, hogy fiamat vas­úton szállíthassuk". Megtörtént. Hogy hogyan, ki kell még deríteni. Mint ahogy írásszakértőre is szük­ség lesz annak érdekében, hogy az özvegynek tulajdoní­tott nyilatkozatot valóban ő ir­ta-e, s ha nem, anyósa hami­sította-e aláírását. A különös ügyben a vizsgálat a Pécsi rendőrkapitányságon folyamat­ban van. M. A. H vasárnapi \ Százhúsz alkotást uasarolt a muzcum Egy különös bűntett

Next

/
Oldalképek
Tartalom