Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-06 / 153. szám

6 Dunántúli napló 1985. június 6., csütörtök Hátrány előnyökkel? Balkezesek A 3. életév után dől el, ki a balkezes Ne kényszerítsük őket a jobb kéz használatára A legtöbb nyelvben a bal­kezesség átvitt értelemben ügyetlenséget, némi fogyaté­kosságot is jelent. Ősi babo­nák, rossz beidegződések pró­bálják igazolni ezt a tévhitet. Persze az édesanyák meg­ijednek, amikor azt látják, hogy kisgyermekük balkézzel érinti a feléjük nyújtott tárgyat. Pedig sok híres embert ismerünk, akik balkezesek.. A legendás hírű Jimmy Hendrix, vagy Paul McCartney, a Beatles basszus- gitárosa is balkezes. A festők között is találunk „sutát”. Raul Dufy is úgymond a „rosszab- bik" kezében tartotta az ecse­tet. Michelangelo sem volt kü­lönb ebből a szempontból, al­kotásai mégis marandandók. A sportban pedig kifejezetten előny, ha valaki a „másik" ke­zét használja. A gyermekorvostól, dr. Pán- czél Magdolnától kérdezzük, mi a balkezesség meghatározása? — Balkezesnek nevezzük azt a gyereket, illetve felnőttet, aki a bonyolult összerendezéseket megkívánó mozdulatokat, moz­dulatsorokat jobban, ügyeseb­ben tudja a bal kezével elvé­gezni. — Örökölhető-e a balkezes­ség? — Ez egy született tulajdon­ság, állandónak mondható és bizonyos örökletességet is mu­tat. Régi megfigye'és, hogy vannak családok, ahol halmo­zódnak a balkezesek, különös­képpen anyai ágon. — Mi a balkezesség orvosi magyarázata? — Az ember agyvelejének és egész testének két fele nem pontosan szimmetrikus. Az egyik fejlettebb és működésében ügyesebb is mint a másik. A domináns félteke jobbkezes embernél a bal, a balkezesnél pedig a jobb félteke. Átlago­san az emberek 96 százaléká­nak az asszimetriája olyan, SORSTÁRSAK ADN ÉS A PÉCSI TV REHABILITÁCIÓS FÓRUMA hogy nézéskor a jobb szem, a végtagok munkájában a jobb kéz és a jobb láb viszi a veze­tő szerepet. — Hátrányos-e, ha valaki balkezes? — A jobbkezességhez alkal­mazkodott kultúra hátrányokat jelent a balkezesek számára. Gondoljunk csak arra, hogy a gépek, a hangszerek, a háztar­tási eszközök zöme jobbkeze­seknek készült. Az ipar általá­ban nem feltételezi, hogy bal­kezes emberek is vannak a vi­lágon, többnyire csak jobbke­zesekkel számol. Pszichiáterek szerint az emberek 40 száza­léka alapvetően kétkezes, csu­pán szokás kérdése, hogy me­lyik kezüket használják. Á har­madik életév betöltése után lehet megmondani, hogy a gyerek bal vagy jobbkezes-e. — Ekkor mi a teendő? Pró­báljuk jobbkézre szoktatni a gyereket? — Nem. Csak kárt okozha­tunk vele. Az erőltetéstől a gyerek esetleg dadogássá, gátlásossá válhat. Azt se felejt­sük el, hogy a balkezességnek előnyei is vannak. Gondoljunk csak a különböző küzdőspor­tokra, vívásra, teniszre. Nem véletlen, hogy ezekben a sport­ágakban több olimpiai bajnok volt balkezes. Ma már az is­kolában a gyermek maga vá­lasztja meg, hogy az íráshoz, munkához melyik kezét hasz­nálja. Nem helyes a balkezest erőszakosan a másik kezének használatára kényszeríteni. Szűcs Imre » 95 forint egy napra Üdülő vakoknak Vidékiek is jelentkezhetnek Ismét élvezhetik a napsütést, a vizet, és a levegőt a Vakok- és Gyengénlátók Országos Szö­vetségének tagjai Boglárlellén. A három évig tartó kényszer- szünetre azért volt szükség, mert az épület nagyon rossz állapotban volt. A beruházás hat millió 104 ezer forintba ke­rült. A felújítás egyben korsze­rűsítést is jelentett; a 42 ágyas üdülő központi fűtést kapott és minden szobában van hideg­melegvizes mosdó. Főszezonban 95 forintba kerül itt egy nap étkezéssel együtt. Ez az összeg előszezonban csak 67 forint. Látó rokon vagy kísérő 500 fo­rint kiegésztést fizet kéthetes üdülésre. Beutalókat a helyi szervezeteknél lehet igényelni. Az elbírálásnál figyelembe ve­szik a szociális körülményeket is. A szövetség társadalmi mun­kásai előnyt élveznek. Itt kell megjegyeznünk, hogy a tagság anyagiakkal is hozzájárult az üdülő építéséhez. Egy magát megnevezni nem akaró ado­mányozó 400 ezer forintot ajántott fel. A szövetségnek húszezer tagja van, ide Boglár- lellére négy évenként juthat el egy beutalt. Segítséget kérünk! Nem tudjuk bebútorozni a lakást Bizonyára meglepő a kéré­sünk, de közvetítő szerepet vállalva, kérjük az önök segít­ségét. Rokkant olvasónknak szeretnénk lakása berendezé­séhez használt bútort „szerez­ni". Levele, bizonyára elfogad­hatóvá teszi az önök számára is a kérés rendkívüli indokát. Idézzük: „Tudom, végre sokan remél­hették, hogy vége a rokkantak nemzetközi évének és nincs szükség az ilyen segítségkérő levelekre. Hallottam és jóleső érzéssel olvastam a segítőkész em'berek sorait. Ez bátorított fel. Sajnos, harminc évesen het­ven százalékos rokkant va­gyok. Élettársammal négy éve vagyunk együtt, de anyagi gondjaink mellett nem tudunk spórolni. Eddig ezernégyszáz forintos albérletben laktunk, most kaptunk olyan lehetősé­get, hogy üres, szoba-konyhás lakásba költözhettünk A be­bútorozásra más lehetőségünk nincs. Talán, ha valakinek van használható bútora, de nincs szüksége rá, mi szerény térí­tést felajánlva szívesen elfo­gadnánk . ..” A szerkesztőség postájából E Uránvárosi olvasóink a pécsi Páfrány úti játszótér és környékének elhanyagoltságára hívják fel figyelmünket. Az itt lakóknak legtöbb gondot a már tavaly őszei feltört járda okozza, amelynek felújítása egyre késik. Ugyancsak bosszúságra ad okot a kukák, szemetesedények hiánya. E- miatt három bolt — élelmiszer, hús zöldség — és a játszótér körüli terület koszos, a szépen füvesí­tett rész is piszkos, elhanyagolt. Ez utóbbit nemrégiben felkapálták, de a környék szebbé téte­le további munkákat és figyelmet kíván; elsősorban járdafelújításra és kukák elhelyezésére van szükség. A figyelmet a játszótér igényli, ahol hiányzik a Védőkorlát és a kisebbek kedven­ce, a mászóka és a csúszda. Képünkön a Páfrány utca 25. számú ház főbejárata. Proksza László felvétele 5SS" Drávasztára jövője Felújítás határidőn belül A Dunántúli Napló szerkesz­tősége a Pécsi Köztisztasági- és Útkarbantartó Vállalatnak továbbította levelemet, amely­ben a Gázmű—nagykozári— pécsújhegyig tartó útszakasz rossz állapotáról írtam. Az il­letékesek megvizsgálták az út állapotát és ígéretet tettek az út felújítására 1985 első felé­re. Most azt írhatom, hogy nemcsak betartották az ígére­tüket, hanem alaposan túl is teljesítették. Az útépítést már­ciusban elkezdték és április­ban be is fejezték. Olyan szép és jó utat éDÍtettek — az arra járók és közlekedők legna­gyobb meglepetésére és örö­mére, ami minden igényt ki­elégít. Tóth Balázs, Pécs, Sörház u. 14.--------------*-------------­Se gítőkész gyerekek Kint ültem az erkélyen és látom messziről, hogy Széligné Tercsi némi nem tud fellépni a járdára. A házban lakó fiatal fiú odament hozzá, karonfogta és hazakísérte. A másik eset­ben szintén a házban lakó fia­tal szemüveges kislány segített. A néni egy autóba fogózott és nem tudott menni. A szemüve­ges kislány odaszaladt és át­segítette az úton. Meg is di­csértem érte, és eszembe jutott az a film, aminek az volt a cí­me: Ha a világon mindenki ilyen volna. Jó érzés volt látni, hogy lám ilyen fiatalok is van­nak. Magam hosszú évtizedekig a műtőben dolgoztam, ezért tudom értékelni e nemes csele­kedetet. Dr. Csutorás Sándorné, Pécs, Goldmark u. 1.--------------* --------------­K öszönöm! Batánovics Jánosnak mond köszönetét az a diáklány, aki­nek elvesztett táskáját május 29-én címére visszahozta. Ágoston Andrea, Pécs, Szigeti út 15. sz. Június 1-én egy hölgy és egy kislány megtalálta a kézitáská­mat és a lakásomra elhozta. Ezúton szeretnék köszönetét mondani nekik. Bartucz Józsefné, Pécs, Alkotmány út 67. A Dunántúli Napló május 9. és 16-i számában Drávasztára község gondjain keresztül ér­zékeltette az országosan sok száz, a megyében több mint száz hasonló problémákkal élő település élniakarását, s küz­delmét, szándékait és várako­zásait, az elmaradt és hiányzó fejlesztések mielőbbi megvaló­sításáért. Egyetértve és érzékelve a kistelepülések létező, s nem kis gondjait, a Baranya megyei Tanács a VI. ötéves terv álta­lános céljai között előírta, hogy az eddiginél többet kell fordítani a községek fejleszté­sére, az alapfokú ellátás javí­tására. Ez megyénkben igen nagy vállalkozás, hiszen 291 község várta és várja az ebből eredő pénzügyi forrásokat. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy míg a megyei tanács fi­gyelembe vette, hogy az 5 vá­roson kívül 291 községre is gondolni kell a javak elosztá­sánál, addig a megyei eszkö­zök kialakításánál nem szá­moltak kellő mértékben azzal, hogy a megye településsűrű­sége lényegesen meghaladja az országos átlagot. Azt pe­dig különösebben nem kell in­dokolni, hogy többletköltség­gel jár az, ha például egy ál­talános iskola helyett hármat kell megépíteni azért, mert a települések száma nagy, a lé­lekszámúk kicsi, a közlekedés nehézkes. Ezzel együtt a me­gyei tanács vállalta, hogy 1981-től 1985-re folyamatosan, közel kétszeresére növeli a községek részesedési arányát a megye összes fejlesztési le­hetőségén belül. E szándék gyakorlati megva­lósulását mutatja, hogy pél­dául a lakásellátás feltételei­nek javításáért a megyei ta­nács pályázatot írt ki a közsé­gek számára, amelyek során 1981-től napjainkig mintegy 80 millió forinttal támogatta az építési, telekalakítási helyi tö­rekvéseket. Ennek eredménye­ként a pályázó községeinkben terven felül 1400 db építési telket lehet kialakítani. Drávasztára is pályázott, bár kissé megkésve. így 1984- ben Drávasztára is hozzákezd­hetett közművesített telkek ki­alakításához, amely természet­szerűleg többe kerül, mint a közművesítés nélküli építési te­lek. Úgy vélem, nagy ered­mény, hogy itt is sikerül köz­művesített telket kínálni a la­kosságnak. A telek árának mérséklésére a helyi tanácsnak, egyedi mérlegeléssel, az igénylők helyzetét értékelve lehetősége van, azonban ezt általános elvként nem célszerű folytatni. Ugyanis a helyi tanács olyan helyzetbe kerülhet, amennyi­ben áron alul értékesíti a tel­keket, hogy nem lesz miből újabbakat kialakítania. Mind a tanácsnak, mind a lakosság­nak érdeke, hogy a telkek el­adási árát a ráfordítási költ­ségek határozzák meg. Hasonlóan a telekellátás ja­vításához, több jut a községek vízellátására is a tervidőszak­ban. Míg 1976-80 között 20, addig 1981—85 között várha­tóan több mint 40 településen sikerül megoldani a vezetékes vízellátást. Drávasztárán a megyei tanács 980 ezer fo­rintos pénzügyi támogatásával (s nem a tsz jóvoltából) elké­szült a vízmű társulat megala­kításának előfeltételeként az ivóvízkút. A társulat szerve­zése a helyi tanács feladata. A költségek 60 százalékát he­lyi erőforrásokból, az érdekel­tek hozzájárulásából kell biz­tosítani. A többi 40 százalékot az állam egyéb forrásokból ki­egészíti. A VII. ötéves tervidő­szak elején a vízmű társulat megalakulása után, számolunk a vizmű megépítésével. A víz­mű műszaki tervezése megkez­dődött. A lakosságot érintő, várhatóan mintegy 35—40 ezer forint családonkénti teher 10 éves hitellel számolva, havi 350 forint törlesztést jelent. Ez, egy élni akaró község lakóinak lehet gond, de nem lehet aka­dály. Kovács Lajos osztályvezető, Baranya Megyei Tanács 3ogi tanácsadó Kiss G.-né pécsi olvasónk a fel­mondási idő iránt érdeklődik. A Munka Törvénykönyvének 27. § (1) bekezdésében megha­tározottak szerint a felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tar­tamától és a végzett munka jel­legétől függően a kollektív szer­ződés határozza meg. A jogsza­bály erre vonatkozóan kötelező előírásokat adhat. A munkáltató és a dolgozó az előírtnál hosszabb, de hat hó­napot meg nem haladó felmon­dási időben is megállapodhat­nak. Abban az esetben, ha a kol­lektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a tizenöt na­pos felmondási idő a) a dolgozó által munkavi­szonyban töltött tíz év után négy, húsz év után öt, har­minc év után hat hétre emelkedik; b) a most meghatározott időn túlmenően a vezető állá­sú dolgozónál négy hét­tel, a nyereség alakulásá­ra jelentős befolyást gya­korló munkakörben dolgo­zóknál két héttel meghosz- szabbodik. Ez utóbbiak kö­rét a kollektív szerződés­ben kell meghatározni. A munkáltató a felmondási idő egy részére vagy annak tel­jes tartamára a dolgozót a mun­ka végzése alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgo­zót átlagkeresete illeti meg. Ha azonban a munkáltató mond fel, új munkahely keresése végett a dolgozó részére a munkavi­szonyra vonatkozó szabályban meghatározott szabad időt fel­tétlenül biztosítania kell. N. I. olvasónk kérdezi, hogy mi­lyen összegű nyugdíj mellett dol­gozhat korlátlanul? Az 1985. évben az az összeg­határ, ameddig az öregségi, a rokkantsági nyugdíj munkavi­szonyra, szövetkezeti tagsági, bedolgozói és egyéb jogviszony­ra tekintet nélkül folyósítható, havi 2550 Ft. •. Tárnámé pécsi 0lecsónk kér­dezi, hogy a lakást mikor nem le­het elhagyottnak tekinteni? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. § (3) bekezdése ér­telmében a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül; b) katonai szolgálatot telje­sít; c) a lakóhelyén kívül dolgo­zik és ott nincs állandó lakása; d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait; e) szabadságvesztés bünteté­sét tölti; f) az épület vagy a lakás kar­bantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésé­vel kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átme­netileg nem tudják használni; g) üdül, vagy családi, illető­leg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. H. N. és K. G. kérdése, hogy munkaviszonyban töltött időként fi­gyelembe lehet-e venni a termelő- szövetkezetben eltöltött időt? A 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. r. 12. § (1) bekezdésének elő­írása szerint a munkaviszonyban töltött idő számításánál figye­lembe kell venni a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tag­ként töltött azokat az éveket, amelyeket a társadalombiztosí­tási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként figyelembe vesznek, úgyszintén az ipari szövetkezeti tagság időtartamát is, kivéve a bedolgozóként el­töltött időt, amennyiben beszá­mítási jogszabály nem teszi le­hetővé. Horváth T. a napokban tölti be tizenhatodik életévét. Kérdése, mennyi szabadságra jogosult? A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete szerint a fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig évi tíz, azon túl évi öt munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság utoljára abban az évben illeti meg a dolgo­zót, amelyben a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik élet­évét betölti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom