Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-17 / 164. szám

1985. június 17., hétfő Dunántúlt napló 3 Vágányzárak miatt vesztegelnek Nyáron is késnek a vonatok Sokan panaszkodnak mosta­nában, hogy késnek a vona­tok. Von, amikor tíz perccel, máskor annak kétszeresével, vagy háromszorosával lesz több a menetidő. — Vajon van okunk örökösen szidni a menetirányítókat az állandó késések miatt? — kér­deztük meg a MÁV Pécsi Igaz- g a tósá g á n ak f őm en e ti rá nyitó­ját, iKalmár Gézát. — Való igaz, hogy a vonatok késnek télen is, nyáron is. 'Ez nincs évszakhoz kötve. Té­len az első nagyobb mennyisé­gű lehullott hóval kezdődnek a Ibajok. — És nyáron? — Nyáron a karbantartások, javítások miatt. Általában a két vágányú pályák közül egyet lezárnak - javítják - és egy pályán történik a forgalom irá­nyítása. Persze, hogy adódik csúszás. Nálunk szabályozva van, hogy melyik vonat meny­nyit várhat. így fontossági sor­rend szerint előnyt élvez a nem­zetközi expressz, utána a gyors­vonat következik, és aztán a személy. A gyors tíz percet vár­hat a személyre, a személy pe­dig egy másik személyre húsz percet. Szinte egész évben elő­fordul, hogy elromlik — szak­mai zsargonban „fekve marad” — egy mozdony, akkor meg kell várni, -míg bevontatják a legközelebbi állomásra, és a vagonok elé újat csatolnak. Ez történt szombaton a Mecsek expresszel is: csupán annyi kü­lönbséggel, hogy egy előtte nyílt pályán lerobbant mozdony akadályozta a haladást. Gya­kori, hogy a nemzetközi vona­tok késnek: ma, vasárnap pél­dául 144 perccel később ért Gyékényesre a Mistrál nemzet­közi gyors. Miatta az összes Balaton-parti vonatok késnek, mert az erre haladó expressz útja a fontosabb. — Mi történik abban az eset­ben, ha a forgalmista elbá­mészkodik, vagy a mozdonyve­zető kényelmeskedik? — Erre nagyon ügyelnek, mi­vel zsebre megy a dolog: amennyivel később fut be a vonat, az álmodozó kolléga fi­zeti ezt. Szerencsére, ez ritka. — -Honnan tudják, 'hogy hol vesztegel a vonat? — Közvetlen összeköttetésünk van a menetirányítókkal. így Baranya, a Balaton déli része, Pusztaszabolcs és Dunaföldvár környéke menetirányítójának minden pillanatban jelzik, most éppen hol halad a vonat. Ne­künk pedig erről az állomások­ról, áthaladásokról készült gra­fikonról könnyű leolvasni az 'adott pozíciót, és a várható menetidőt. Szóval nem rajtunk, embereken múlik a késés. Á. E. Az új leszállópálya jól vizsgázott lumbe jet a Ferihegyen Félnapos utak leszállás nélkül — Rekordgyorsasággal nő a magyarországi utasforgalom — Európai szintű kiszolgálás Szombaton délelőtt 11 óra tíz perckor a darumadár jel - vényes repülő — 100 millió dolláros értékben 365 tonna összsúllyal, 392 utashellyel - elegánsan leereszkedett a Fe­rihegyi leszállópályára. A Deutsche Lufthansa gépe - kék mezőben repülő daruma­dár a jelvénye — fel sem tűnt a Ferihegyen mindig nézelő­dő, sokféle géphez hozzászo­kott tömegnek. Csak az ér­tőbbek vették észre a gép­törzs elején a Jumbo jet típu­sú repülőgépekre jellemző magas, „fejrészt”. A leszállás tehát sima volt, a magyar polgári repülés min­den irányítója és minden dol­gozója elkönyvelhetett egy fontos napot a Ferihegy - egyáltalán a magyar repülés - történetében: leszállt az el­ső Boeing 747-es Jumbo jet gép. Megérte a beruházás, a leszállópályákra fordított pénz és munka, több környező or­szágot is megelőzve Budapest repülőterére ezentúl ilyen gép is leszállhat. Vakuk villantak, kézimag­nókat tartó magyar újságírók szállták meg az elegáns gé­pet, az utasteret, ahol mozi is van és a pilótafülkét, ahol a műszakilag többnyire civil sajtóemberek szerint rengeteg óra volt. Megismerték a gép 19 főnyi személyzetét, akik közül három a pilóta, három a „rengeteg órás” pilótafül­kében dolgozik és akik között az egyik színmagyar nyelven szólalt meg. Mi már csak ilyen nép vagyunk: csupán a Lufthansánál öt magyar szár­mazású légi ember dolgozik. Ferihegy tehát jól vizsgá­zott, az üzemanyag töltését az utasok ki- és beszállítását, a csomagrakodást az Európá­ban elvárt gyorsasággal és pontossággal végezték el. A „légi eseményen”, a nyugat­német légitársaság európai tájékoztatási igazgatója, Lutz Laemmerhold sajtótájékoztatót is tartott. Megtudtuk, az NSZK légitársaságának Jumbo jet gépei majd félnapos le­szállás nélküli utakra indul­nak egyik kontinensről a má­sikra, teherszállító képessé­gük megengedi, hogy igen nagy méretű konténereket is gyorsan berakodjanak és ve­lük fölszálljanak. Frankfurt­ból Budapestre egy óra 15 percig szálltak, de főképp csak nagy távolságra használ­ják a gépeket, például Buenos Airesbe vagy Peking­be. Itt kínálkozott tehát a saj­tótájékoztató alapkérdése:- Akkor miért repülnek ek­kora géppel ilyen rövid tá­volságra, mint Frankfurt—Bu­dapest? Lutz Laemmerhold válasza: — Magyarországra kevés a Lufthansa két menetrendsze­rinti járata, vagyis a münche­ni és a frankfurti járat. Hiszen 1984-ben magyarországi utas- forgalmunk növekedése egye­dül nagyobb volt, mint az egész világra szóló összes többi forgalmi növekedés. Most egy autókereskedelmi cég 350 dolgozóját hoztuk pesti víkendre. De kedden új­ra jövünk. így a két menet- rendszerű járat utasaival együtt csak ezen a szomba­ton és vasárnapon több mint ezer NSZK-beli turistát ho­zunk Magyarországra. Földessy Dénes Uj parthoz Mohácson Megkezdték a Szabadság úti tömb beépítését A földgázra vártak — ABC a tömb­belsőben — Partnereket keresnek az üzletekhez Az ifjúsági áruház elegáns épületének az építése óta Mo­hács belvárosában inkább csak bontottak és - befejeztek. A fogadalmi templom ugyanis hat évtized után most néz ki úgy, ahogy Árkay Aladár an­nak idején megtervezte. Az elmúlt években két nagy­arányú bontás volt, mindkettő a Szabadság úton, közülük a kisebbik az iskola mellett, az északi oldalon, a nagyobbik pedig ezzel szemben az egész hatalmas tömbre kiterjedően. Most mindkét helyen dolgoz­nak, s aki a palánkok mögé néz, az láthatja is a földből éppen kibúvó házalapokat. A több éves várakozás oká­ról megtudtuk, hogy annak szinte az egyedüli oka az ener­gia volt: kivárták, hogy Mo­hácsra érkezzen a földgáz. Ez megtörtént, s az Építőipari Szö­vetkezet vállalta, hogy a még ott búslakodó, rég kiszolgált benzinkút mögötti épülettömb első ütemét 52 lakással 1986 végére megépíti. Ezek 52-54 négyzetméter átlagalapterületű két- és másfél szobásak lesz­nek. A Felszabadulás lakótelep tapasztalatai szerint a helyi igények a kisebb lakások felé tolódtak el - ez iránt van fi­zetőképes kereslet. Ezért is csak három darab háromszo­bás és — a tetőtér felhaszná­lásával - hat darab kétszintes, öt „lakóteres" lakás lesz az 52 között. A rajzon is látható érdekes megoldású tömböt Pelényi Margit (BARANYATERV) ter­vezte, s amit a hagyományos technológia enged (márpedig sokat enged), azt ki is hozta belőle. Modern, de mégsem ultramodern épület, ami a ka­rakterében inkább a régebbi Mohácshoz húz, mintsem az újabbhoz. Az udvari oldalon — az U-alakú tömb befelé for­duló szárai nagyméretű udva­rokat fognak körbe - árkádok lesznek, az utcain pedig az évtizedek óta elfeledett alkóv — a lakás belső terét növelő, hangulatosan használható zárt erkély - jelenik meg. A tömb belsejében ABC-óruház kaphat helyet. A város sokfelé kínálta már, nagy szükségében ingyen is a közművesített területet, s még további anyagi áldozattal is, reménybeli partnernek pe­dig jelenleg a Csemege Ke­reskedelmi Vállalat kínálkozik. Nagyjából a még ott lévő ben- zinkút-maradványoknál átjáró kapu töri majd meg a hosszú Szabadság úti frontot. Ebben a most épülő első ütemben - a Jókai Mór utca felőli oldalon — a földszinten a vám- és pénzügyőrség, vala­mint az OTP-fiók kap helyet (amelynek a mostani, a város­háza épületében lévő helyisé­gei helyén valószínűleg házas­ságkötő terem lesz). A követ­kező ütemhez a Szabadság úti frontra még keresik a part­nereket az üzletekhez, a Duná­val párhuzamos épületszárny­ban viszont már nem lesznek üzlethelyiségek. A szemközti oldalon az MSZMP új székháza épül Kö­ves Emil Ybl-díjas építész (DTV) tervei szerint. Az új köz­épület egyik oldalon hozzáépül a műszaki bolt emeletes házá­hoz, a másik oldalon, az iskola felé lesz a tanácstermet be­fogadó földszintes épület­szárny. Az építésre versenytár­gyalás után az Építőipari Szö­vetkezet kapott megbízást, a vállalás 1986. végi átadásra szól itt is. H. I. Mendéglinlc uolt A pécsi műsorfüzet lapjairól kackiás bajszú, akárha pop- sztár-mosolyú fiatalember néz ránk, de neve alatt ott van: orgonaversenyeket nyert itt és ott, s évekig tanult ösztöndíjas­ként Bach, a nagy Johann Se­bastian városaiban, Lipcsében és Weimarban. Ittjártakar, pé­csi koncertje után hozzáteszi, már nemcsak tanul, hanem ta­nít is, sőt ugyanazokra a ver­senyekre hívják zsűrizni, ame­lyeken korábban versenyzőként indult. Szólóestet ad, verseny­szólamot játszik, vezényel, ze­nekart szervez a korhű — diva­tosabban: autentikus — ba­rokkot népszerűsíti . . . Ez mind egyetlen ember: Ella István, napjaink magyar muzsi­kusainak egyik legérdekesebb egyénisége. Január óta Keresem, ekkor láttam ugyanis a műsorfüzetét arról, hogy az idén decembe­rig, összesen tizenkét koncerten eljátssza Bach összes orgona­művét. Pécsi koncertje után ter­mészetesen erről a páratlan vállalkozásról kérdezem. Hány művet is jelent ez?... — Hetvenöt műsorszámot, de ha akarom, kétszázat is, ennyit akkor, ha a korálelőjátékokat és például a Clavier-übung- sorozat darabjait egynek vesz- szük — mondja. — A Bach-év- fordulóra tekintettel ezt a vál­lalkozást erkölcsi kötelességnek érzem, sok-sok más feladat, felkérés teljesítése elé tettem azért hogy illőn tisztelegjek Bach emléke előtt. Bár a da­rabok többségét korábban is játszottam, az elmúlt években az orgonajáték is rengeteget változott: közelebb került az eredetihez, könnyedebb, átte­kinthetőbb, egyszerűbb lett, s a zenetudományi eredmények ha­tására is ahhoz közelít, ahogy Ella István Tizenkét koncerten — Bach összes orgonaművei Zenekarvezető, karmester, orgonista egykor maga a zeneszerző játsz­hatta őket Armstadban, Wei­marban, Lipcsében. Ezzel párhuzamosan egyre népszerűbb Ella István másik vállalkozása: a Corelli Zene­kar. A tíz éve alakult kamara- együttes tavasszal Olaszország­ban, Spanyolországban koncer­tezett, ősszel az NSZK-ba ké­szülnek itthon a Filharmónia háromkoncertes bérletet hirde­tett a közreműködésükkel. Az együttes tagjai főiskolások, ta­nárok, zenekari muzsikusok — fenntartójuk, támogatójuk nincs, maguk „tartják el”, menedzse­lik magukot. — S a zenei-emberi hétköz­napok? — Veresegyházán élek, ott is dolgozom és gyakoriok. Van ott egy kis, házi használatra készült orgonám, kétmanuálosr pedálos, nyolc-regiszteres. Időn­ként családi koncerteket, házi­muzsikákat rendezünk, sőt az ottani művelődési ház közönsé­get is szervez; a veresegyházi gyerekeknek, zeneiskolásoknak is játszom, akik először látnak- hallanak orgonát... A megma­radó kevés szabad időre ott a szőlő, a kiskert . . . Varga J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom