Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-11 / 127. szám
telekárak OTP-hitel a tartós használati díj 70 százalékáig Szinte minden telekre van jelentkező A belvárosban ezer-kétezer forint négyzetmétere Telkek, Vannak-e Pécsett építési telkek? Hol és mennyiért? Vannak. Tanácsi kezelésben állami telkek, amelyeket tartós használatba adnak. De lehet vásárolni telket az INKÖZ-iro- dán keresztül és közvetlenül magánszemélyektől. Nézzük először az állami telekkínálatot! A kormányprogramnak megfelelően jelenleg az állami'telekkínálatból elsősorban a kiemelt társadalmi rétegek telekellátását kell megoldani: a 35 év alatti fiatal házasokét, akik önálló lakással nem rendelkeznek, illetve a kettő és többgyermekes családokét. Feltétel, hogy legyen 1983. december 31-ig benyújtott lakásigénylésük bármilyen lakástípusra, vagy a meglévő lakásukat megváltásra a tanácsnak felajánlják. Kizáró tényező, ha családi háza van az igénylőnek, ezt eladja — illetve öt éven belül ad el ingatlant - és építkezni akar. Nézzük meg az igényjogosultakat, hogyan indulnak el, miből építkeznek? Az igényjogosultak vissza nem térítendő állami támogatásban részesülhetnek. Ha az építési engedély 1984. szeptember 1. utáni keltezésű - hagyományos családi házra 130 000 forintot, korszerű csoportosra 80 000 forintot kaphatnak. Az OTP hitelt ad a tartós használati díjra is, az építkezésre is. A maximális hitellehetőség a tartós használati díj 70 százaléka, a leghosszabb lejárat 10 év. A kamat 100 000 forintig 6 százalék, 200 000-ig 8 százalék. Pécsett általában 150—200 000 forint egy telek tartós használati díja. Mondjuk 150 000 forintos teleknél 10 év alatt 70 000 forint kamatot számolhatunk. Törlesztés és kamat tehát havi 1800 forintos részlet. Ezután jön az építési kölcsön, ami általában 300 000 forint 35 évi lejáratra. Itt 182 000 forintot tesz ki a kamat, a havi részlet pedig 1156 forintot. Vagyis az építkezőknek indulásként kölcsönökkel és az állami támogatással megvan az 5—600 000 forintja. Ez havi 3000 forint részlet fizetését jelenti. Hol kínálnak állami telkeket Pécsett? A belvárosban csupán 7—8 foghíjtelek van, melyeken több szintes beépítéssel 70 lakás épülhet a következő tervidőszakban. Az idén újabb telek- kínálatot a siklósi városrész jelent, továbbá Hird, ahol viszonylag olcsóbbak a telkek. Van víz, villany és út. A telekár 120 Ft m-. Az ugyancsak részlegesen közművesített dr. Szántó László utcában például már ennek háromszorosa. Hir- den még van mintegy 40 hagyományos családi ház építésére alkalmas telek. A Bolgár közben és a Magyarürögi úton az év végére fejezik be a közművesítést és a jövő év elején adják tartós használatba a telkeket. A Bolgár közben 600 Ft m- a telekár, és a 37 telekre 33 jelentkező van, a Magyarürögi úton pedig a 24 telekre 20. A Bokor utcában 1986. végén adják tartós használatba a telkeket. Itt 70 lakás épülhet, Mólom pedig 1987-ben jelent kínálatot. Hirdet kivéve szinte minden telekre van jelentkező. Később azonban változhat a kép, ugyanis a kijelölés és a szerződéskötés közötti időszakban 4. HÉTVÉGE többen visszaléphetnek, így az igényjogosultakon kívül mások is telekhez juthatnak. Hogyan állapiják meg a tartós használati dijakat? A jogszabályi rendelkezés szerint a lakótelek használatbavételi díját úgy kell megállapítani, hogy az fejezze ki a reális keresleti-kínálati viszonyokat, ugyanakkor mozdítsa elő a telekgazdálkodási és lakásépítési célok elérését és legyen alkalmas a telkek forgalmának és árainak befolyásolására. A tartós használatbavételi díjat a telekelosztó bizottság állapítja meg az irányadó jogszabályok figyelembevételével, — mégpedig méltányosan. Ha például a tanácsnak 900—1000 Ft m2-be kerül egy kisajátítás útján megszerzett közművesített telek, ennek a tartós használati díja kb. 600 Ft/m2 lesz. Az INKÖZ-irodán keresztül a telekforgalomnak egy minimális része bonyolódik le. Több telket nem tudnak eladni, mert közművesítés hiányában kevésbé forgalomképesek vagy túl sokat kérnek érte. Például a Felsőhavi-dűlőben 517 Ft'm2, a Nagyszkókói úton 572 Ft/m2, a Székely Bertalan úton 930 Ft m2 a kínálat. Vasas l-en a Mál- ladó utcában 124 Ft/m2, a Palahegyi úton 139 Ft m2 áraik az irányadók. A telek forgalmi értékét több tényező is befolyásolja, a településen belüli fekvés, a megközelíthetőség és nem utolsósorban a közművesítés. A vonzerőt természetesen csökkenti a közművesítés hiánya, illetve a részleges közmű, mivel ezt többnyire saját zsebből kell fedezni. S végül milyen a kínálat és hogy alakulnak az árak a magánszemélyek közötti forgalomban? Pécsett, az Illetékhivatalnál 1984-ben 124 építési telek adásvételi és ajándékozási szerződését mutatták be illetékkiszabásra. Néhány telekár: a lózsef utcában 1690 Ft/m2, a Csend utcában 1054 Ft/m2, a Kaffka Margit utcában 2192 Ft m2, a Bartók Béla úton 979 Ft/m2-es áron adták el a telkeket. A telekárak az utóbbi években évi tíz százalékkal emelkedtek. De akadnak olyan tu- lajdonosok is, akik hét év alatt telküket tízszeres áron tudják értékesíteni. 1977-ben többen vásároltak az Engels útról nyíló, Meszes-dűlőben mezőgazdasági művelési ágú területeket négyszögölenként száz forintért. Ez az ár az 1983. évi kisajátításkor 500 forintra emelkedett. S volt, aki miután megnyílt a dr. Szántó László utca és azt részlegesen közművesí- tették, 1984-ben 1072 forintért adta el négyszögölét. Vannak telkek Pécsett. Az állami telkeket elsősorban a fiatal házasok és a több- gyermekes családok kaphatják. Nekik az a legnagyobb gondjuk, hogy ha élnek a lehetőségekkel, eladásodnak. Nagyrészt kizáródnak ebből a rétegből - a feltételek miatt — azok, akiknek lenne sajáterős induló tőkéjük, mert rendelkeznek egy kisebb OTP- vagy szö- szövetkezeti lakással, illetve eladtak egy ingatlant. Ök ugyan válogathatnak az INKÖZ-iroda ajánlatából, főként a részlegesen közművesített vagy peremkerületekben lévő házhelyekből, megfelelő telekre azonban már nem futja a pénzükből. A magántulajdonban lévő borsos áron kínált telkeket csak egy szűk réteg képes megvenni. Marton Gyöngyi Legyen szebb a városunk! BÉV-telepek sorsa Végleges megoldásokra törekednek Országos tervpályázat a Rákóczi úti területsávra A BÉV egyik felvonulási telepe a siklósi városrészben, az Egri Gyula úton Proksza László felvételei A pécsi 32-es tanácstagi választó kerület jelölő gyűlésén az újrajelölt tanácstag programként mondta a lakosságnak az Egri Gyula úti környék csinosítására való mozgósítását. A megválasztandó tanácstagnak egy ezt megelőző programpontot javasoltam: szorgalmazni kellene az építők felvonulási telepének a kiköltöztetését, mint amely leginkább gátolja a környezet rendbetételét. Ez az eset ösztönzött arra, hogy nézzék utána ennek is, meg az építők más telepeinek is a városban. □ A Nevelési Központot büszkén mutogatjuk barátnak, ismerősnek, de lehetőleg úgy, hogy a látvánnyal megörvendeztetni szándékolt látogató szemben legyen az intézményegyüttessel, mert az, ami ily módon ügyeskedve a háta mögé kerül, az minden, csak nem mutogatnivaló. Egy jellegzetes, évtizedek óta megszokott - a külső szemlélő számára fölöttébb zűrzavaros és rendetlen — építőipari felvonulási telep ez, különféle küllemű és állapotú épületek, épületecskék, bódék halmaza, amelyekben egy nagy építkezés kiszolgálása folyik. A hangsúly éppen a kiszolgáláson van. Ugyanis pár éve ez a telep itt az Egri Gyula úton még az építkezés sűrűjében volt, ám azóta minden messze került innen, a kiszolgálás ezért egyre körülményesebb. Viszont az innen és ide közlekedő nehéz munkagépek sarat-port kavarnak a környéken, melynek a csinosítása egyelőre nem egyéb illúziónál. □ A BÉV évekkel ezelőtt arról volt nevezetes, hogy - a szó igazi értelmében — megszállva tartotta a várost. Pár száz méter hosszan elnyúló kavicstelep és betonkeverőüzem (számos kiszolgáló építménnyel) a Veress Endre úton, nagykiterjedésű ácstelep mérhetetlenül sok faanyaggal a Vasút utcában, üzemegység a Tüzér utcában, egy majdani építkezés egyre bizonytalanabb ígérete miatt fenntartott anyagtelep a Sportcsarnok mellett és maga a központi telep a város szívében, Pécs egyik legértékesebb területén. És akkor az aprócskákról, a különböző építkezéseket helyben szükségképpen kiszolgálókról nem is beszélünk; azokról, amelyekben a munkások öltözhetnek, fedél alatt elfogyaszthatják az uzsonnájukat, tarthatják a szerszámaikat... Ez utóbbiakról nem lehet vitatkozni, az előbbiekről igen. Lehetett is ezekkel vitatkozni, míg a BÉV meg nem építette Mecsékalján a korszerű központi telepet! Akkor kezdtek eltünedezni a városból a nagy telephelyek, a „megszállás" alól kezdett felszabadulni a város. Most már gyakorlatilag kettő és félnek a léte kérdőjelezhető meg, ebből is másfél — úgy tűnik — rövidesen rendeződik. A maradék egy a központi telep, a másfél a nevelési központnál lévő telep és a Veress Endre úton még álló raktárcsarnok és felvonulási épület. □ Ezeknek a sorsáról tájékozódtam a minap Rikker Mi- hálynál, a BÉV műszaki vezérigazgató-helyettesénél. A „férlel kezdjük, amely Újmecsek- alja építésének az utolsó emléke. Az egykori építésvezetőség épületére a BÉV-nek már nincs szüksége, kínálja is annak, akinek netán kell. A vasvázas raktárépület szintén kiszolgált mór, ez augusztus 20- ig eltűnik. És a nevelési központnál lévő telep? „Megépítettük erről a bázisról a fél Siklási városrészt - állapítja meg Rikker Mihály -, de most már tényleg tovább kell innen mennünk, az új helyen pedig kulturáltabb körülményeket kell teremtenünk. De legalább öt évre kell csinálnunk azt, amire szükségünk van, az anyagi lehetőségeink ugyanis nem teszik lehetővé, hogy sűrűn váltogassuk a felvonulási telepeinket, az meg végképp nem megy, hogy az építkezésekkel együtthaladjunk." Erről a telephelyről tudni kell, hogy itt van a mélyépítési igazgatóság bázisa, az Építőgépkölcsönző Vállalat kirendeltsége, a szomszédos panelépületben székel a lakásépítő igazgatóság s van itt munkásszállás is. A „bódéváros" nyáron megszűnik, a terület - a régi szándék szerint — végre parkosítható lesz. Az új felvonulási bázis a Sa- rohin tábornok útjától délre most épülő lakóterülettől délebbre lesz. Itt a terv szerint egy nagy parkolóterület és garázssor lesz — ezeket a BÉV most megépíti és használja majd előreláthatóan öt évig. Jövőre újonnan építendő lakóházba költöztetik a lakásépítési igazgatóságot, s akkor a mostani épület a tanács rendelkezésére fog állni — természetesen felújított állapotban. Ha kezdik a nagyárpádi városrész építését, az 58-as úttól keletre is kell majd egy felvonulási telep olyan épületekkel, amik a kivonulás után is használhatók. A BÉV ugyanis ma már arra törekszik, hogy a felvonulási épületei egy későbbi, lakóterületi célt is szolgáljanak, ha az eredeti funkciójuk megszűnik. □ Központi telep . . . Van már egy évtizede is, hogy a város megbízásából a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál házi terv- pályázat zajlott a Rákóczi út déli oldalának a hasznosítását illetően. Nyolc különböző megoldásra érkezett javaslat, de ezekből — mint tudják — semmi sem lett. A terület hasznosítását el kellett napolni, az új városközpont építése igen kis léptekkel halad. Pedig az akkor még legnagyobb akadály gyakorlatilag elhárult a rendezés útjából. A BÉV volt központi telepén már nincs termelőtevékenység, az épületek átmeneti raktározási célokat szolgálnak és bármikor szabaddá tehetők. A BÉV ezt a területet napi forgalmi áron akarja értékesíteni. Nagy kár, hogy a mai gazdasági viszonyok között nincs nagy tolongás. Pedig — sok mással egyetemben - igencsak el lehetne itt képzelni pl. egy szép nagy Cent* rum Áruházát.. . □ No, de mit mond a város? Gömöry lános városi főépítész elmondja, hogy a Városi Tanács és az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium a közeljövőben tervpályázatot fog kiírni a Rákóczi út déli oldala mentén, a Légszeszgyár utcától a Rét utcáig terjedő sávnak, mint organikusan fejleszthető városközponti területnek a rendezésére. A pályázaton a felhasználási célokat építészeti fogantatásúan kell funkcióban és célokban körülhatárolni. A BÉV-telep elidegenítése ellen nincs kifogása a tanácsnak, de az esetleges vásárlónak jó tudnia, hogy a terület építési tilalom alá esik, bővítésre, fejlesztésre nem, csak fenntartásra kaphat engedélyt. Az épületeket célszerű bontási anyagként megvenni. Hársfai István A BÉV egykori betonkeverő üzemét nagyrészt lebontották a Veress Endre utcában, helyén megkezdődött a parkosítás. A megmaradt felvonulási épület bontását is rövidesen megkezdik Középiskolába várják a munkásfiatalokat A Széchenyi István szakközépiskola gépjárműteohnikai és híradástechnikai esti és levelező tagozatának 1-2—3. osztályaiba várja a munkásfiatalokat. A hagyományos autós és vasas szakmunkás-bizonyítvány- nyal rendelkezők különbözeti vizsgával második osztályba kérhetik felvételüket, vizsga nélkül első osztályba nyerhetnek felvételt. Az érettségizett szakmunkások a 2. és 3. osztályba iratkozhatnak be szükséges különbözeti vizsga után, A levelező tagozatra a híradásipari műszerész szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők kérhetik felvételüket. A „B" emeltszintű tagozaton régebben végzettek különbözeti vizsga nélkül a 3. osztályba nyerhetnek felvételt, s ezzel érettségizett autószerelő szakmunkások lehetnek. Első osztályba mindazok jelentkezését várják, akik kovács, esztergályos, géplakatos, karosszéria lakatos, jármű lakatos, hegesztő, autószerelő, villanyszerelő, gépkocsi villamosság, gépkocsi vezetői, műszaki irajzoló, műszaki ügyintézői, vasúti járműszerelői, marós, dízelmozdony szerelő, vasas és fémszefkezet lakatosi, elektrolakatosi, vasúti távközlé- sű és biztosító berendezési hálózati szerelő, híradástechnikai. rádió-tv-segédszerelő, postai ügykezelői, postai ügyintézői, akkumulátorjavító, mechanikai műszerész és orvosi műszerész, segéd- és betanított vagy szakmunkások. Középfokú képzési célú dolgozó tagozaton szerzett műszaki érettségi közvetlen lehetőséget nyújt szakirányú technikusi diploma megszerzésére, s ezzel a technikusi és művezetői munkakör betöltésére. Esti tagozaton hétfő-szerda— pénteken, levelező tagozaton hétfőn történik az oktatás 15— 20.30 óráig. Jelentkezni lehet 9—15 óráig. Az iskola címe: Pécs, Kossuth Lajos u. 44. 7621 Pf.: 149. Telefon : 11 -688 vagy 11 -304.
