Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-11 / 127. szám
Az adóbevallások tükrében Fotó: Cseri László Készülnek a hatalmas silótartályok a TVK részére a Mezőgép pécsi gyáregységében Az önállósulás után Elénk verseny a Mezőgép gyáregységei között Lukács Antal halála után, április 1-vel új igazgató került az 1520 dolgozót foglalkoztató Cserkúti Mezőgép Vállalat élére. Az Ipari Minisztérium a 42 éves Vig Miklóst, az eddigi kereskedelmi igazgatóhelyettest bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. Kinevezése a jövő év közepéig érvényes, amikor várhatóan vállalati tanács alakul. Az új vezető 15 éve került a mostani cégéhez, és több mint egy évtizeden át a kereskedelmi osztályt vezette. Idejövetele előtt gépkereskedőként dolgozott a Pécsi Agroker Vállalatnál. Még korábban tanársegéd Sellyén és Körmenden. Mező- gazdasági gépészmérnök. Műszaki alapképzettsége ellenére mindig is a piaci munka vonzotta. Most, hogv januártól önálló a Cserkúti Mezőgép, nagy szükség van a kereskedelmi ambíciói kamatoztatására. Erre az évre a vállalati kapacitás 90—95 százaléka le van kötve. Rengeteg utánjárással sikerült piacot szerezni. Idén többek között 25 húsüzemet és 7 konzervgyárat kerestek fel. Felvették a kapcsolatot az Innokoord Közös Vállalattal. A cserkútiak piacszerzését korábban is a rámenős- ség jellemezte. — Bízom abban, hogy egy év alatt is tudok hatni a vállalatra, amely most tanulja a teljes önállóságot — mondja Vig Miklós. — Nem mindegy, hogy a hat egységünk miképpen fogadja el az önállósulást. Nem szabad, hogy a jobb eltartsa a gyengébbet. Aki többletnyereséget hoz, az többletbért kap. Egymillió forint többletnyereség utón negyedmillió forint többletbér jár. A versenyeztetés a központi egységre is érvényes. Vig Miklós az új igazgató - Első a piacszerzés és a nyereségesebb tőkés export - Uj gépek és berendezések sorozatgyártását kezdik meg Mindinkább a teljesítmény a mérvadó. Ennek hatására a gyáregységek között élénk verseny van kialakulóban. Mérce a mágocsi kollektíva, ahol a 300 fős munkásgárda évente 35—40 millió forint nyereséget állít elő, a vállalati nyereségnek majdnem a felét. Döntően önmaga biztosítja a munkát. Jelenleg NSZK-koope- rációban bútorokhoz való gázrugót, mikrohidroulikai hengert gyárt. Drávaszabolcson alumínium radiátor kísérleti gyártása folyik. Befutott a pécsváradiak barnaszéntüzelésű kazánja, amelyet most továbbfejlesztenek, a kiszolgálást, a vezérlést gépesítik. Villányban az Intranszmas Közös Vállalattal együttműködve elkészült a modulrendszerű daru első példánya. Ezentúl a modulelemek segítségével egy év helyett három hónap alatt alakítanak ki egy speciális darut. A szigetváriak ez évtől kulcsra készen szállítanak és be is szerelnek felületkikészítő kabint. A gyorsaság, a kiváló minőség — kiemelt feladat. A nyugatnémet Spitzer céggel kooperálva készülnek a cserkúti központi gyárban a tartályok, ez évtől a tartálykocsik is. Egy tartály kialakítása régebben 1000 órába került. Most az 500—540 óránál tartanak. Idén elérik a 450—480-at. Idén 35 millió forintos nyugati kivitelt terveztek a tavalyi 23 millióval szemben. Megvalósítása esetén 17,5 millió forint értékű import-alkatrészt vásárolhat a vállalat. -Ebben az évben 22 millió forintot fordítanak gépi, technológiai korszerűsítésre. Bevezetik a mikroszámítógépes technológiai tervezést. A belföldre és a szocialista országokba gyártott termékféleségek, főként élelmiszeripari gépek, berendezések eladása sem zökkenőmentes. Idén húsipari kisgépek, vágóhídi szállítóeszközök, hőkezelő rendszerek sorozatgyártása kezdődik. Befejeződik a húsipari pácolórendszer minősítése. Mindegyik importkiváltó újdonság. Az 1985-ös árbevétel 700 millió forint, 28 millióval haladja meg a tavalyit. A tervezett nyereség 100 millió, majdnem 10 millióval több az 1984. évinél. Csuti J. Utak a pusztáról Mint a többiek... Bleyer Jenő (GM V): tovább nyugtalan nyugdíjasként Nekünk, munkával, termeléssel foglalkozó pécsi újságíróknak sohasem volt nehéz dolgunk, ho - mint nemegyszer előfordult — nyaranta a betakarítás helyzetéről, az új búza minőségéről kellett információt szereznünk. Telefonért nyúltunk, s o vonal túlsó végén, o Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál egy készséges, minden pillanatban pontos és alapos tájékoztatásra kész „hang" állt rendelkezésünkre. Szíves-örömest segített mindenben, bármilyen kérdést dobott felszínre az élet, bármelyik baranyai malomba, raktárba akartunk eljutni . . . Mostantól új partnerhez kell szoknunk. A régi, jól ismert hang gazdája, Bleyer Jenő kereskedelmi igazgatóhelyettes nyugdíjba vonult. Nem telefonból ismerem: közcsen kedvenc sportunk, az úszás, félhomályos reggeleken tett minket közeli ismerősökké, így hót abban sincs semmi különös, hogy életére a visszapillantást a kávéházi asztalnál kezdjük, arra visszanézve, ami neki az életet meghatározó kezdetet, nekem pedig érdeklődésem tárgyát jelenti: az egykori uradalmi cselédségre, a baranyai puszták népére. Őseit, a Bleyereket, a Bat- thyány-grófok gazdasági igyekezete, jobbító szándéka hozta Bajorországból a baranyai vidékre vagy százötven, kétszáz évvel ezelőtt. Inspektorok voltak. Erre a címre hallgatoti volna ez üszögpusztai uradalom felelős gazdászaként dolgozó apja is. ha részben a többoldalú szaktudás fmérleg- képes könyvelő is volt), részben a humánus mértéktartás jegyében nem ragaszkodott volna ahhoz, hogy egyszerűen csak számtartónak nevezzék.- Elfogult vagyok apámmal, ez emlékével kapcsolatban, mert azóta is a férfi-mintaképem, elsősorban emberségben- mondja tagoltan, tűnődve.- Szigorú volt, megkövetelte a rendet, kemény mu.nkára szorította az embereit, de adni is tudott. Főleg a munkát szervező „gazdákétól követelt, ám a nagy hangot, a durvaságot a cseléddel szemben sem tűrte el. A cseléd tőle csak többet kaphatott, mint amit a kom- menció megszabott. Ha egy- egy jó munkása állatot vásárolt, nemcsak tcnáccsal, hanem még kölcsönnel is segítette. Apja nemcsak követelt, hanem személyes példát is mutotott, s ez a személyes példo otthon is érvényes volt: — Negyvenháromban kezdtem üszögpusztán, Nagy Miklós gazdaságában, mint gyakornok, apám keze alatt. Miért, miért nem: az első napon szépen felöltözve jelentem meg. Apám azt modta: „Nem, fiam, gumicsizmát veszel, kék nadrágot, és úgy tolod a trágyát, mini a többiek . . ." Végiq is csináltam három-három havonként mindent, kezdve a sertéstelepen, folytatva a tehenészeten, fuvarozáson, g lovardán. A későbbi főiskolai éveimben sem tanultam any- nyit a munkáról, gazdálkodásról, mint a cselédektől, a gazdáktól. Mérleg a kisvállalkozásokról Egyre több alakul, de több a megszűnő is - Nőtt a közös vagyon Előző évi gazdasági tevékenységükről adtak számot a megye kisvállalkozásai az ez év január 31-ig esedékes adóbevallásaikkal. A bevallások adatait a Pénzügyminisztérium Baranya Megyei Ellenőrzési Igazgatósága feldolgozta és értékelte, az ösz- szesítésből átfogó kép bontakozik ki előttünk, megfelelő következtetések levonására vállalkozhatunk. Baranyában az elmúlt évben dinamikusan, de az 1983. évinél visszafogottabban emelkedett a kisvállalkozások — az önálló és a vállalati gazdasági munkaközösségek, a polgárjogi társaságok, az ipari szakcsoportok — száma. Év végére az ilyen gazdasági tevékenységet folytató társaságok száma az előző évhez képest több mint kétharmadával emelkedett. Ezen belül jelentős részarányt képviseltek a vállalati gmk-k, számuk csaknem megduplázódott. Érdekes, az új vállalkozási formák folyamatos megalakulásával egyidőben egyre több a megszűnések száma is. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységét vizsgáló ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen társaságok tagjai hozzájárultak a vállalati termelési kapacitások jobb kihasználásához, az export-határidők teljesítéséhez. Termelésük az elmúlt évben számottevő nagyságrendet, 90—100 millió forint közötti értéket ért el. Az-»önállóságra való törekvés, a legális többletjövedelem-szerzés lehetősége 1984- ben is számos magánszemélyt indított önálló gazdasági munkaközösség alakítására. A kisvállalkozások egynegyede önálló gmk, ezen belül a legtöbben építőipari és szolgáltató tevékenység végzésére szakosodtak. A kisvállalkozásoknál — elsősorban a főfoglalkozás keretében 'működő önálló gmk-knál- megfigyelhető az a folyamat, hogy működésükkel a lakossági igények jobb kielégítését szolgálják. Az elmúlt évi tevékenységet nézve azonban ez még megyénkben a központi vezetés által kívánatosnak tartott szint alatt valósult meg, egyes szolgáltatásoknál és néhány szakmunkát igénylő munka- területen mind ez ideig e célkitűzés nem valósult meg teljes körűen. A kisvállalkozások taglétszáma 1984-ben csaknem megkétszereződött. A tagok többsége a vállalati gmk- kban dolgozik, az önálló gmk-k taglétszáma az össz- létszám egyötöde körül alakul. A kisvállalkozások 92 százaléka eredményesen zárta az elmúlt évet. Hasonlóan az árbevétel alakulásához, az elért éves nyereség is kétszeresére nőtt 1983-hoz képest. Az eredményes -működést tükrözi a kiosztott tagi jövedelmek alakulása is, az ősz- szeg 126 százalékkal haladta meg az előző évit. Az elért jövedelmek nagyságrendje az egyes vállalkozási formák között és az egyes vállalkozási típusokon belül is jelentős szóródást mutat. Az egy főre jutó tagi részesedés az önálló gmk-k esetében a legmagasabb. Az adóbevallásokban szereplő adatokból kitűnik, 1984-ben jelentősen nőtt a társaságok tulajdonában lévő vagyon összege, ezen belül a bankbetétben lévő pénzek játszanak döntő szerepet. E mozgósítható összegek megléte következtetni enged, hogy az év folyamán elért nyereséget, illetve annak egy részét a jövőt illetően elképzeléseik, terveik anyagi fedezetéül tartalékolták. A teljes képhez tartozik még, hogy a kisvállalkozások által elért nyereség alakulásával arányosan nőtt az állami költségvetésbe befizetendő adók nagyságrendje is, jóllehet, az adómorál még nem a kívánatos szintű megyénkben, a közületek egy része még mindig elfeledkezik kötelezettségéről, miszerint adatot keH szolgáltatnia a kisvállalkozásoknak történő kifizetéseiről. Nagypál Imre Különböző posztokon végigjárta eztán Baranya jó néhány gazdaságát — Kórolymajort, Szentegctot, Tésenyt, Márokot, Beremendet, Siklóst —, agronó- mus létére még kendergyár- igazgató is volt. Már 1951-ben, egy vetőmagakció kapcsán gabonaközeibe került, és az év decembere óta mostanáiq a GMV-nél, illetve jogelődjénél dolgozott. Egyetlen munkahelyen, csaknem harmincöt év . . . Mi lehet - és megvonható-e egyál talán — e hosszú, szívós szolgálat mérlege, summája?- Évről évre csaknem egymillió tonna aabona qazdája voltam; társaimmal, kollégáimmal együtt ennek a hallatlan nagy értéknek a gondozása, mozgatása volt a feladatom. Ezt tőlem telhetőén igyekeztem jól csinálni: lehetőlea gyorsan tető alá vinni, haszonnal forgatni, jó minőségű tápot készíteni belőle. Irányító voltam, de mindig, mindenben a csapatmunka híve voltam, vagyok . .. Nem is ő lenne, ha nem dolgozna tovább . . Legújabbon, a Kaposvári Állattenyésztési Főiskola Kutatási Fejlesztési Egyesületének tanácsadójaként só- és mészvegyitéses tápokkal kísérletezik, jön-megy - nyugtalan nyugdíjasként. Kívánom és remélem: méq jó pár uszoda-hosszal tovább . . . Varga J. HÉTVÉGE 5.
