Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-07 / 123. szám

\ 1985. május 7., kedd Szava zó listán Koszter Fülöp Szegő Géza Jelölt Komlóról A komlói 41-es tanácsi választókerület szavazólistáján két név szerepel: Koszter Fülöp és Szegő Géza. Mindkét tanácstagjelölt a Mecseki Szénbányák dolgozója, közös jellemvonásuk, hogy ak­tiv közéleti emberek és szívesen cselekszenek a közösség érde­kében, segítik, támogatják lakóterületük és a város fejlődését. Koszter Fülöp 1950-ben a Tolna megyei Nagyvejkéről ke­rült a komlói vájáriskolába, majd később a szénfal mellé. Alig múlt 14 éves, amikor 1951. november 26-án először leke­rült a bányába. A dátumra úgy emlékszik, mintha csak tegnap történt volna. — Azokat az éveket nem le­het elfelejteni — mondja - nem bántam meg, hogy Komló­ra jöttem, munkatársaim tisz­telnek, szeretnek, szép lakásom van, nyugodt családi ottho­nom. Tizenhét évet dolgoztam a fejtésben Kossuthon, ma is ott lennék, ha meg nem sérü­lök. Előbb a térdem, később a gerincem károsodott oly mér­tékben, hogy mint vájár nem dolgozhattam tovább. Az or­vosok szerint ha okosan élek, a betegséggel nincs gond. Koszter Fülöp a baleset után soron kívül mozdonyvezetői vizsgát tesz, és azóta is azok­kal a játékszerhez hasonló kis villanymozdonyokkal jár a mélybe. A napi munka mellett aktívan kiveszi részét a lakó­terület ügyeinek intézéséből. Tanácstaggá 1975-ben válasz­tották először. Tagja a megyei, a városi és a lakóterületi nép­front bizottságok elnökségének, ezenkívül Kökönyös-Keleten mint a társadalmi munka fele­lőse tevékenykedik. Szegő Géza nem tudatosan, hanem ahogy maga fogalmaz, véletlenül került Komlóra. A Pécsi Tervező Iroda kirendelt­ségénél kezdett dolgozni 1953- ban. A hirdi ács fiának, aki először maga is ezt a szakmát választja, megtetszett a fel­adat: új várost építeni. Hogy miért éppen Komló? Talán né­mi magyarázatul szolgál, hogy mindkét nagyapja bányász volt. Az első jelentős munka amit rám bíztak, a Zrínyi Művelő­dési Ház terveinek elkészítése — emlékszik. — A vállalkozás sikerült, hiszen egy év múlva, 1954. július 21-én a Dunán­túli Napló számol be róla, hogy „Vasárnap avatták Kom­lón a megye legkorszerűbb kul- túorotthonát". Évekkel később már nem mint tervező, hanem mint a kivitelezők munkáját irányító szakember kerültem is­mét kapcsolatba ezzel a ma is működő intézménnyel. A Mecseki Szénbányák kar­bantartó üzeménél előbb épí­tésvezető lesz, majd mint fő­építésvezető tevékenykedik. 1964 óta az üzem főmérnöke. Részt vesz a Béta, a lll-as, va­lamint a K/IV-es akna építésé­ben. Ott van a vállalat béla- telepi üdülőjének létesítésénél, de ha a városfejlesztés egyes kérdéseinél van szükség szak­mai segítségre, tanácsra, ak­kor is számíthatnak rá. Szegő Géza aktív részese volt a komlói sportcsarnok épí­tésének, szervezte, irányította a munkát, a település egyik legrégibb terének, a Kossuth tér felújítása, rekonstrukciója során. Számos társadalmi, köz­életi feladatot vállal és telje­sít, elnöke az Építéstudományi Egyesület helyi csoportjának, tagja az MTESZ komlói intéző bizottságának, népi ellenőr. F. D. Dunántúli napló Pécsi kollégiumok vetélkedője VIT-vágta A különböző összevoná­sok után Baranyában 33 csapat indult a VIT-vóg- tán. A vasárnapi sikeres játék első fordulójának ér­tékelése tegnap délelőtt fejeződött be a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságán. Mind a 33 csapat neve­zését elfogadták, ők ha­marosan újabb harminc feladatról értesülnek levél­ben, ezek közül kell kivá­lasztaniuk a nekik legjob­ban tetszőket. Megoldása­ik pedig már a VÍT-vágta második fordulójaként, megrendezendő megyei döntő részei, amelyet 12- én .tartanak Pécsett, a Nevelési Központban. Az országos vetélkedő legsi­keresebb résztvevői közül 90-en juthatnak ki Moszk­vába. Az udvaron remegő kézzel emelték a légfegyvert a lá­nyok, a folyosón izgatott diá­kok vitték a „zsűrihez” a teszt­lapokat. Jó hangulatú délutánt, eredményes versengést szerve­zett tegnap délután a pécsi középiskolás kollégisták részé­re az Asztalos János diákott­hon honvédelmi klubja. A Ko­dály, a Geisler, a Radnóti és az Asztalos 11 fiú- és leány­csapata mérte össze ügyessé­gét és tudását azon a honvé­delmi és közlekedési versenyen, melyen közlekedéssel kapcso­latos teszteket, kerékpáros fel­adatokat kellett megoldaniuk a diákoknak. Jó alkalomnak bizonyult, hogy a korábban elméletben megtanultakat most a gyakorlatban is kipróbálhat­ták, így például a légfegyver­lövészetet. a gránátdobást. A hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett versenyen - amit a tervek szerint ezután minden évben megrendeznek - a fiúk­nál az első helyen az Asztalos kollégium B épület 11-es cso­portja lett. Második helyen az Asztalos 10-es, harmadik az A épület 5-ös csoportja lett. A lányok vetélkedőjén első helyet szerzett a Radnóti, má­sodik a Geisler, harmadik a Kodály kollégium. Steiger Imrénét köszöntötték Szederkényben Egy megkapó jelenet a szederkényi köszöntésen Erb János felvétele A századik születésnap Verset mondott ax ünnepelt Orgona, tulipán, gyöngyvi­rág, szegfű. Szebbnél szebb vi­rágcsokrokkal érkeztek a dol­gozók, az otthontársak és a meghívott vendégek tegnap délután a szederkényi szociális otthonba. Századik születés­napján köszöntötték Steiger Imrénét, az otthon lakóját. Az asztalon emeletes torta száz szál gyertyával, s mellette áll az ünnepelt, a frissen moz­gó, derűs tekintetű Steiger Imréné. Az ünnep izgalma reg­gel óta nem hagyta nyugodni. Fél hatkor fölkelt, körbejárta a szobákat: mindenkit megkínált egy pohárka likőrrel. Egész délelőtt készülődött, ebédelni is alig akart. Százéves embert már köszön­töttek Baranyában, de arra még nem volt példa, hogy szo­ciális otthonban élő idős ember érje meg ezt a kort. Ezt hang­súlyozta többek között Kóbor József megyei főorvos is kö­szöntő beszédében, átadva azt a hatalmas virágkosarat, amelyben száz szál piros szeg­fű pompázott. A szederkényi kisdobosok és a máriakéméndi úttörők verssel, énekkel, virág­gal köszöntötték Steiger Imré­nét. Az otthon dolgozóinak ajándékát, egy karórát Ulbert Adámné igazgató adta át a 14 éve köztük élő, pécsváradi szü­letésű idős asszonynak. Perce­kig tartott, amíg az otthonban élő társak, a gyerekek, a köz­ség vezetői és Mohács térsége egészségügyi vezetésének kép­viselői köszöntötték az idős asszonyt. Senki sem várta, így aztán nagy volt a meglepetés, ami­kor Steiger Imréné felállt, meghajolt és köszönetként ő is elmondott egy verset, amely egy levélről szólt. A szerzőjét csak hosszas kérdezősködés után árulta el: egy fiú írta ne­kem 20 éves koromban, 1905- ben. T. É. A magyar irodalom hollandiai fordítója Dedinszky Erika Magyar-holland kulturális fesztiválcsere előkészületei folynak ezekben a hetekben. Ennek szervezésére járt teg­nap Pécsett a városi és a me­gyei tanácson, továbbá a Je­lenkorban Dales Geert, a hol­land nagykövetség titkára és Dedinszky Erika, Hollandiában élő magyar költő, műfordító, a holland Népjóléti, Egészség- ügyi és Kulturális Minisztérium nemzetközi osztályának ügy­vivője. Dedinszky Erika fordító«, szervezői tevékenységével so­kat tett idehaza és Hollandiá­ban e két nép kultúrájának, irodalmának megismertetésé­ért. Egyaránt otthon van mind­két szellemi szférában, önálló kötetei és műfordításai jelen­nek meg itt és ott is. Vajon mi volt előbb: a saját írások vagy a műfordítás? A magyar vagy a holland megszólalás? — Mindenképpen a saját írá­sok. és azok is először holland nyelven. Szüleim gyermekko­romban, 1957-ben hagyták el az országot. Hollandiában jártam egyetemre, és volt egy időszak, amikor már-már elfe­lejtettem magyarul. A párizsi Magyar Műhely — melynek 1962 óta tagja vagyok -, nos, a műhely tagjai vettek ró, hogy verseljek magyarul. Aztán amikor megszülettek a gyerme­keim, Péter, aki már 18 éves és Piroska, akikkel otthon kel­lett maradnom pár évet, kezd­tem el fordítani - először ma­gyar költőket holland nyelv­re. Két kötetem jelent meg ed­dig hollandul, majd 1973-ban a Magyar Műhely adta ki egy kötetemet, 1983-ban pedig a Magvető Kiadó Budapesten. — Mindkettő hozzáférhető a hazai könyvtárakban, akárcsak az Európa Kiadó számába ösz- szeállított és lefordított holland versválogatása. Ugyanakkor a kortárs magyar irodalom "leg­jelesebb szerzőit ismertette meg a hollandokkal. Melyek voltak a legkedvesebb fordí­tásai?- Valamennyi kedves, mert általában én teszek javaslatot a kiadóknak. így jelent meg Kráter címen egy Pilinszky-vá- logatós, önálló kötet Csoóri- tól, Veress Miklóstól, A hall­gatás tornya című versváloga­tás, amelyben a határainkon kívül élő magyar költők is sze­repelnek. Aztán egy folyóirat­antológiát említenék, ami két­nyelvű, verset, prózát egyaránt tartalmaz, régi írók műveit is. Például egy Csáth Géza-novel- lát, vagy egy a njúlt század­ban lefordított részletet Az ember tragédiájából, a Zichi- illusztrációkkal. A Hollandiá­ban alig ismert Kondor Béla grafikái és versei is szerepel­nek itt.- Hogyan fogadja a hol­land közönség a magyar iro­dalmat? — A szakma, a kritika rend­kívül kedvezően nyilatkozott minden alkalommal. Jómagam elsőként kaptam meg a nem holland anyanyelvűek közül az állami fordítói díjat. A nagy- közönséget Kelet-Európából sajnos csak a politikai szenzá­ciók érdeklik, így az igazi iro­dalommal nehéz olvasót talál­ni. Kevesen olvassák a hol­land írókat, költőket is, és a művészek presztízse, a társa­dalom életében való részvéte­le is más, mint Magyarorszá­gon. Egzotikuma miatt viszont nagy sikert aratott Lakatos Menyhért Füstös képek című regénye és a modern cigány­antológia. Ugyancsak siker volt Galgóczi Erzsébet Törvényen belül című kisregénye és az abból készült film. Gállos Orsolya 5 WM&xétef­VhSrel Rajnai Józselnek, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága tit­kárának vezetésével pártmun­kásküldöttség utazott tegnap — Baranya testvérterülete szék­helyére — Lvovba. A küldött­ség tagjai Rácz József, a mo­hácsi Városi Pártbizottság tit­kára és Visegrádi Tamás, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese. Megyénk de­legációja részt vesz a győze­lem napja tiszteletére rende­zendő ünnepségeken. * A szovjet sajtó napja alkal­mából Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete koktélt adott hét­főn a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. Az eseményen megjelent Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osz­tályának vezetője, Bányász Re­zső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke és Roska istván külügyminiszter-helyettes. A koktélon részt vett a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge, valamint az országos la­pok, az MTI, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió több ve­zetője és vezető munkatársa. * Az Elnöki Tanács Tatay Sán­dor írónak kiemelkedő alkotó munkássága elismeréseként. 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászló­rendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át hétfőn. Jelen volt a kitünte­tés ótadásónál Drecin József művelődési minisztériumi ál­lamtitkár is. * A fasizmus felett aratott qyö- zelem 40. évfordulója alkalmá­ból emlékülést tartottak hétfőn a Honvédelmi Minisztériumban. Kárpáti Ferenc altábornagy, politikai főcsoportfőnök, minisz­terhelyettes elnöki megnyitója után „A fasizmus felett aratott győzelem történelmi jelentősé­ge, tanulságai, a Szovjetunió döntő szerepe a győzelem ki­vívásában" címmel Pacsek Jó­zsef altábornagy, vezérkari fő­nök, miniszterhelyettes tartott előadást. Ezt követően több előadó méltatta a Vörös Hadsereg szerepét hazánk felszabadítá­sában, a fasizmus felett ara­tott győzelemben, valamint a Budapesti Gárdahadosztály egykori harci tevékenységét. Az emlékülésen — amelyen részt vettek a Magyar Néphad­sereg vezető szerveinek képvi­selői - jelen volt a Honvé­delmi Minisztérium Katonata­nácsának több tagja, valamint Nyikolaj Szilcsenko vezérezre­des, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője, Konsz- tantyin Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet Déli Hadse­regcsoport parancsnoka és Vlagyimir Zotov ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének katonai és légügyi attaséja. A tanácskozáson elő­adást tartott a Budapest nevét viselő gárda-magasabbegység parancsnoka is. A rendezvény Kárpáti Ferenc zárszavával ért véget. * A legnagyobb portugál szak- szervezet, az Országos Inter- sindical (CGTP-IN) meghívásá­ra május 2—6. között Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével magyar szakszerve­zeti küldöttséq tett látogatást Portugáliában. A küldöttség hétfő este hazaérkezett Buda­pestre. * Varga László, a Magyar Út­törők Szövetségének főtitkára vezetésével hétfőn ifjúsági de­legáció utazott Ulánbátorba, hogy részt vegyen a Mongol Úttörő Szövetség kongresszu­sán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom