Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-14 / 130. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 130. szám 1985. május 14., kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Bemutatjuk képviselőjelöltjeinket (3. oldal) Parkotépítenek a kesztyű- szabászok (5. oldal.) Augusztus Végére elkészül a városfal (Tudósítás az 5. oldalon) H árom évtizeddel ezelőtt született meg a Varsói Szerződés. Létrehozására akkor került sor, amikor a hat esztendővel korábban megalakított NATO soraiba bevonták az újrafelfegyverzés útjára lépett Nyugat-Németi országot, és így Európa szo-l cialista országai szempontjából a fenyegetés új dimenziója alakult ki. Az azóta eltelt harminc esztendő alatt a Varsói Szerződés a sokszor változó nemzetközi helyzetben megbízhatóan hozzájárult a fenyegetés ellensúlyozásához, és Európa békéjének biztosításához. Ha feltesszük a kérdést, miért vált szükségessé a Varsói Szerződés érvényének meghosszabbítása, akkor látnunk kell: az Európa és a vi-j lóg békéjét fenyegető veszély nem szűnt meg, és ennek a veszélynek fennmaradása, sőt bizonyos értelemben a fokozódása elengedhetetlenül szükségessé teszi a védelmi szervezet fenntartását a szocialista államok számára. Ennek a veszélynek kiindulópontja elsősorban az Egyesült; Államok globális politikája, illetve a globális politika szolgálatában álló katonapolitika. Ezekről szólva Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára varsói pohárköszöntőjében kiemelte: napjainkban a NATO e politika szolgálatában állva újabb és újabb agresszív doktrínákkal áll elő, erőteljesen növeli mind nukleáris, mind pedig hagyományos fegyverzetét. Mi tehát az amerikai katonapolitika lényege, amelynek végrehajtásában az Egyesült Államok — bizonyos fenntartásaik ellenére — a NATO államait — is a lehető legaktívabb módon bevonta? Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter szerint „direkt konfrontációs” hadászatra van szükség. Az ő iránymutatása alapján dolgozták ki a Pentagon védelmi Irányelvek 1944-1938 címet viselő okmányát, amely az amerikai katonai doktrína meghatározott tételeit tartalmazta. Ennek három fő vonása van. Először: az Egyesült Államoknak ki kell alakítania azt a képességét, hogy egy nukleáris háború győzelmes megvívására alkalmas legyen. Másodszor: katonai fölényt kell elérni a Szovjetunióval s a Varsói Szerződés országaival szemben. Ettől elválaszthatatlan azoknak az új amerikai nukleáris fegyvereknek rendszeresítése Európában, amelyeknek rendeltetése az eddigi hozzávetőleges egyensúlyi helyzet alapjaiban való megingatása: ide tartoznak a kifejezetten első csapásmérésre kialakított Pershing—2 rakéták, és a manőverező robotrepülőgépek. A katonai fölényszerzés a célja az Egyesült Államoknak az úgynevezett csillagháborús tervekkel is, amelyeknek végrehajtásába — a „technológiai ugrás” előnyeire való hivatkozással — bevonják a NATO- államokat és Japánt is. A programok kifejlesztése nyilvánvalóan destabilizálná a nemzetközi kapcsolatok, a fegyverkorlátozási megállapodások egész eddigi rend szerét, és a mostaninál is élesebb katonai szembenálláshoz vezet. Ezzel kapcsolatban Varsóban Gorbacsov rámutatott, hogy a szocialista államok védelmi szervezetének tagjai szükség esetén megteszik a megfelelő válaszintézkedéseket. S végül harmadszor: a Pentagon jelzett irányelveinek szellemében utasítja el az amerikai politika mindazokat a tárgyalási és megegyezési javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés országai tettek és tesznek a különböző fórumokon. Válasz nélkül maradt a javaslat, amely arra szólít fel: a NATO kövesse a másik fél példáját, s mondjon le az atomfegyverek elsőként való bevetéséről. Nem született eredmény a bécsi tárgyalásokon, és nehézségek árnyékolták be az első fordulót Genf- ben is, az atom- és űrfegyverekről folytatott tárgyalásokon. Pedig a Szovjetunió április 7-én életbe léptetett moratóriumával nagymértékben megkönnyítette az előrehaladás feltételeit ezeken a tárgyalásokon, amelyeknek eredményétől oly sok függ. Amerikai részről elutasították azt a szovjet indítványt is. hogy ne hozzanak létre támadó kozmikus fegyvereket, a meglévő műholdromboló rendszereket pedig semmisítsék meg. A kontraszt szinte kiáltó: mialatt a fegyverkorlátozási tárgyalásokon nem lehetünk tanúi előrehaladásnak, olyan NATO-hadgyakorlatokról érkeznek jelentések, amelyek már a „totális szembenállás” hadászatán alapulnak. Az ennek megfelelően kimunkált, az európai NATO-erők főparancsnokának nevét viselő Rogers-terv az ellenségeskedések meglepetésszerű kirobbantását irányozza elő, nagy erejű offenzíva folytatását „ellenséges területek” elfoglalására. E zek azok a veszélyek, amelyek előtt nem lehet szemet hunyni. A nyugati propaganda részadatok kiragadásával próbálja manipulálni a NATO-államok közvéleményét, hogy elhomályosíthassa azt az alapvető tényt: a NATO és a Varsói Szerződés erői között hozzávetőleges erőegyensúly áll fenn. Az erőegyensúly képét pedig azért akarják elhomályosítani, hogy „politikai hátországot” teremtsenek azokhoz a tervekhez, amelyeknek célja az erőfölény, mégpedig a döntő erőfölény megteremtése. E tervekkel helyezkedtek szembe a Varsói Szerződés országai, amikor meghosszabbították védelmi szerződésük érvényességét. És természetesen nem a szocialista országokon múlik, hogy valóban további húsz vagy harminc évig marad-e fenn e szerződés, mint ahogy nem rajtunk múlt Európa tömbökre osztásra sem. / A politikában, sajnos, a feszültség fokozódásához az egyik fél szándéka is elegendő, az enyhüléshez mindkét fél óhaja kell. A NATO erre mutatott szándékot, a Varsói Szerződés államai a veszélyek láttán döntöttek a meghosz- szabbítós mellett. Mégpedig abban a szilárd hitben, hogy, amint Kádár János május elsejei sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: „Ezzel növeltük népünk biztonságát, s — meggyőződésem — hozzájárultunk Európa és a világ békéjének megőrzéséhez, erősítéséhez is." Marjai József megbeszélése a Buli-csoport elnökével Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hivatalában fogadta Jacques Sternt, a francia Compagnie Machine Bull cég elnök-vezérigazgatóját. Magyar ipari és külkereskedelmi vállalatok hosszabb ideje eredményesen működnek együtt a Compagnie Machine Bull céggel. A megbeszélésen az érintett magyar szervekkel és vállalatokkal folyatott együttműködés továbbfejlesztéséről és újabb területekre való kiterjesztéséről volt szó. * Marjai József miniszterelnökhelyettes fogadta Per Kleppe-t, az EFTA főtitkárát is, aki magánlátogatáson . tartózkodott Budapesten. A főtitkár kérésére létrejött találkozón áttekintették az Ausztriát, Svájcot, Svédországot, Norvégiát, Portugáliát és Izlandot tömörítő szabadkereskedelmi övezet és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatok helyzetét. Várlconyi Péter Ausztriába utazik Várkonyi Péter külügyminiszter az osztrák kormány meghívására május 14-én Ausztriába utazik, ahol részt vesz az Osztrák Államszerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Kamara János a Szovjetunióba utazott Viktor Csebrikovnak, az SZKP KB PB tagjának, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága elnökének és Vitalij Fedorcsuk- nak, a Szovjetunió belügyminiszterének meghívására hétfőn belügyi delegáció élén hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott Kamara János belügyminiszter. Szorgalmas munka a földeken Az újpetrei tsz kozórmislenyi határában az utolsó 140 hektáros táblát vetik be kukoricával Befejezés előtt akukoricavetés Gondot okozott a műtrágyaellátás Megyénkben a múlt hónap közepe óta folyik a kukorica vetése. A tavasz folyamán ösz- szesen 80 000 hektáron került földbe a vetőmag. A gazdaságok túlnyomó többsége már befejezte a munkákat s a hét elejére csupán másfél ezer hektár maradt. A kedvezőre fordult vasárnapi és hétfői időjárás lehetővé tette, hogy Szentlőrinc, Kétújfalu és Újpetre határában az utolsó táblákhoz foghassanak a gépek. Azokban a gazdaságokban, ahol már áprilisban elvetették — Mohácson, Majson, Lippón és Du- naszekcsőn — szépen sorol a kukorica. A múlt hét végi eső: ugyan jót tett a növények fejlődésének, ám egyben késleltette ' és hátráltatta a vetésben elmaradottak munkáját. Persze, nemcsak az időjárás kényszerítette a gazdaságok többségét alkalmanként leállásra, hanem a krónikus műtrágyahiány is. Ezt erősítették meg a Bajai Kukorica Termesztési Rendszer pécsi irodájában: gyakran kellett a különböző termelőszövetkezetektől, gazdaságoktól kölcsönkérni, átszállítani a nitrogént, hogy a magok előtt még földbe tudják juttatni. Nem volt műtrágyaellátási gondjuk a KSZE Növénytermesztési Rendszerhez tartozó gazdaságoknak, így az újpetrei termelőszövetkezetnek sem. Elegendő mennyiséget tároltak, ezért csak az időjárás szólt közbe, azaz akasztotta meg a vetést. Egyébként nekik mindössze 150 hektár maradt vissza a 2050-ből. Újpetrén ma délre végeznek. Többi növényük már földben van. Nagyon szépen fejlődik a borsó, és a napraforgó. összegezve: a hét közepén Baranyában befejezik a kukorica vetését. Právicz L. Nyiko|aj Tyihonov magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar és a szovjet nép barátságának erősítésében, a béke és a szocializmus ügyének előmozdításában szerzett kimagasló érdemeiért Nyikolaj Tyihonovot, a Szovjetunió Kommunista Párja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. Lázár György, a Minisztertanács elnöke levélben fejezte ki jókívánságait Nyikolaj Tyihonovnak 80. születésnapja alkalmából. Megkezdődtek az érettségi vizsgák. Képünk a Leöwey Klára Gimnázium IV. B osztályának magyar írásbelijén készült. (Tudósítás az 5. oldalon) Läufer László felvétele Szervezet a békéért
