Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-14 / 130. szám
2 Dunflntttil napló 1985. május 14., kedd A Varsói Szerződés aláírásának 30. évlordulója alkalmából Ünnepi megemlékezés Budapesten A Varsói Szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ünnepi megemlékezést rendezett hétfőn a Vígszínházban. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Sarlós István, az országgyűlés eínöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kállai Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a HNF Országos Tanácsának elnöke, Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, Vár- konyi Péter külügyminiszter, valamint Nyikolaj Szilcsenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, Konsztantyin Ko- csetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, s ott voltak a VSZ- tagállamok parlamenti képviselőinek budapesti találkozójára érkezett küldöttségek vezetői is. Jelen volt az ünenpségen a párt-, az állami és társadalmi szervek több vezetője. Ott volt a Budapestre akkreditált diplomáciai testület több képviselője. A Himnusz elhangzása után Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket, majd Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes mondott ünnepi beszédet. Czinege Lajos beszéde NAGYVILÁGBAN Budapesten tartanak találkozót a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői. A képen: a Ferihegyi repülőtéren virággal köszöntik a szovjet delegáció vezetőit, Lev Tolkunovot és Avguszt Vosszt. (MTI-fotó, Manek Attila felvétele — telefoto — KS — DN) Magyar felszólalás az ENSZ-ben — Harminc éve, hogy nyolc európai szocialista ország meghatalmazott magas rangú államférfiai aláírták Varsóban a Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést; megalakították kollektív politikai-védelmi szervezetünket — mondotta elöljáróban. A szervezet megalakításának körülményeit felidézve utalt arra, hogy a fasizmus elleni szövetségben részt vett nyugati hatalmak a győzelmet követően szembefordultak a Szovjetunióval, a fiatal népi demokratikus országokkal, és a hidegháború útjára léptek. 1949-ben létrehozták az Északatlanti Szövetséget, 1955 májusában pedig felvették a felfegyverzett Német Szövetségi Köztársaságot a NATO-ba. — A Szerződés aláírását, intézményrendszerének megteremtését és kiépítését — egész létét - egyetlen eszme, egyetlen alapvető cél határozza meg: a béke védelme, a résztvevő országok külpolitikai tevékenységének összehangolása, a szocialista közösség védelmi képességének megfelelő szinten tartása. A Szerződés megkötése kétségtelenül új fejezetet nyitót földrészünk történelmében, hiszen most már de facto két politikai-katonai szövetségi rendszerre tagolódott a Hitler- ellenes koalíció idején egységesnek képzelt és remélt Európa. A Varsói Szerződés azonban nem a NATO választotta utat járja. Az aláíró országok már a történelmi jelentőségű okmányelső bekezdésében leszögezik: „olyan európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszenek, amely valamennyi európai állam részvételén alapulna, társadalmi és államrendszerükre való tekintet nélkül, s amely lehetővé tenné erőfeszítéseik egyesítését az európai béke biztosítása érdekében.” A Varsói Szerződés új típusú barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodás, amely nem irányul senki ellen, egyetlen állam, vagy államcsoport ellen sem; nem fenyegeti egyetlen ország biztonságát sem. Az alapelveket, az elvek gyakorlati megvalósulását garantálják a megfelelő politikai és katonai intézmények. Ezek az elmúlt három évtizedben fokozatosan, az együttműködés elmélyülésének szükségleteivel összhangban jöttek létre. — A Varsói Szerződés fennállásának, tevékenységének egy emberöltőnyi időt átfogó szakasza már elegendő arra, hogy hiteles mérleget készíthessünk róla — mondotta a továbbiakban Czinege Lajos. — Ha a szerződés megkötésekor megfogalmazott célokat összevetjük harminc év eseményeivel és a napjainkra kialakult helyzettel, jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy közös politikai-védelmi szervezetünk mindenkor az alapelvekben megfogalmazott követelményeknek megfelelően töltötte és tölti be hivatását. Garantálja, biztosítja szocialista építőmunkánk zavartalanságát. Megfelelő külső feltételeket teremt a szocializmus építéséhez, elévülhetetlen érdemei vannak a béke megőrzésében. Nemcsak katonai, hanem politikai vonatkozásban is, mert a Varsói Szerződés nemzetközi tevékenységében kezdettől fogva a kezdeményezésben és jó szándékban példát mutató politikai tevékenység volt az elsődleges és meghatározó. A szocialista országok ösz- szefogott, egyeztetett külpolitikai tevékenységének hatékonysága, országaink gazdasági súlyának és politikai tekintélyének gyarapodása, a Varsói Szerződés védelmi erejének mennyiségi fejlődése és minőségi változása meghatározóan közrejátszott a nemzetközi helyzet alakulásában. E folyamatban történelmi vívmányunk, hogy a 60-as évek végére kialakult a viszonylagos katonai egyensúly a Varsói Szerződés és a NATO, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Ezen a talajon bontakozott ki az a történelmi periódus, amelyről a két világrendszer közötti párbeszéd kialakulásának és elmélyülésének (korszakáról, illetve a békés egymás mellett élés gyakorlatának meghonosodásáról beszélhetünk. Ez időben tanúi lehettünk a feszültség enyhülésének; a nyugati államok politi- ikójá'ban a józanabb hangok és felfogások előtérbe kerülésének. Mindez kedvező körülményeket teremtett a Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai kezdeményezéseinek valóra váltására, a helsinki csúcstalálkozó megszervezésére. 'Kétségtelen, hogy Helsinki szelleme ma is hat; számos területen lehetőséget ad a kapcsolatok fenntartására, építésére. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy Helsinkit nem követte enyhülés katonai téren, sőt az elmúlt években felerősödtek a nemzetközi életben a 'kedvezőtlen tendenciák, annak következtében, hogy a szélsőséges imperialista körök a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult katonai egyensúly megbontását, az erőfölény megszerzését tűzték ki célul. Ennek egyik veszedelmes gyakorlati megnyilvánulása, hogy 1978 tavaszán a NATO Tanács példátlan méretű fegyverkezési programot fogadott el. A felfokozott fegyverkezést gyakran a nagyobb biztonság igényével indokolják. Pedig nem kell különösebb politikai vagy katonai felkészültség annak megértéséhez, hogy minél nagyobb mennyiségű, különböző fajtájú és veszélyes- ségű harceszközöket halmoznak fel minél több helyen, annál nagyobb a veszélye is annak, hogy akár műszaki, vagy akár emberi hibából is bekövetkezhet egy - az emberiség számára ‘kiszámíthatatlan következményekkel' járó — katasztrófa. A kormány elnökhelyettese szólt az imperializmus agresz- szív köreinek az erőfölény megszerzését szolgáló törekvéseiről, kiemelve, hogy a tervezett űrfegyverkezési program is ennek jegyében született, része a nemzetközi légkört mérgező politikának. Ezután leszögezte: — A Varsói Szerződés tagállamai — népeink és az emberiség előtt viselt felelősségtől indíttatva — a békés tárgyalásos rendezés szándékával közelítenek a nemzetközi helyzet elÜentmon- dásainak, feszültségeinek megoldásához. Józan és építő álláspontot foglalunk el; határozottan és következetesen szállunk szembe a fegyverkezési versennyel. — Változatlan meggyőződéssel valljuk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket nem fegyverekkel, hanem a tárgyalóasztal mellett lehet és kell megoldani. A pusztítás mérhetetlenül felhalmozott erőinek csak egyetlen alternatívája van: a különböző társadalmi berendezkedésű államoknak a 'kölcsönös belátáson, egymás érdekeinek tiszteletben tartásán alapuló békés egymás mellett élése. A Varsói Szerződés tagállamai őszinte szándékának meggyőző bizonyítékai a Szovjetunió sorozatos békekezdeményezései, egyoldalú bizalomerősítő intézkedései éppúgy, mint czok a javaslatok, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé tett le a NATO asztalára az elmúlt években. Czinege Lajos részletesen szólt a Szovjetunió, a szocialista közösség konkrét lépéseiről, a feszültség csökkentését, a bizalom erősítését szolgáló indítványairól, amelyekre azonban nem érkezett érdemi, pozitív válasz. Külön kitért a Mihail Gorbacsov által idén április elején bejelentett moratóriumra, amely a közepes hatótávolságú rakéták telepítésére és az egyéb európai válasz- intézkedések megvalósításának leállítására vonatkozik, s hatálya ez év novemberéig tart, hacsak nem követi a szovjet lépést megfelelő válaszintézkedés az Egyesült Államok és szövetségesei részéről. — Nagy jelentősége van annak — mondotta —, hogy a kezdeményezések érvényességét újból megerősítette a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulója alkalmából kiadott felhívásában az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa, s hitet tettek mellettük testvéri országainkban mindenütt, ahol ünnepélyes körülmények között emlékeztek meg a világtörténelmi jelentőségű évfordulóról. — A Magyar Népköztársaság az elmúlt harminc évben mindvégig hű volt és az is marad szövetségünk alapeszméjéhez, amelynek valóra váltásával 'közös védelmi szervezetünk úgy szolgálja a szocialista közösség együttes védelmét, hogy egyidejűleg biztosítja az egyes tagállamok, következésképpen a mi nemzeti érdekeink érvényesülését is. Természetesnek tartjuk, hogy a Varsói Szerződéshez tartozásunk nemcsak biztonságunk garanciájának előnyével jár, hanem kötelezettségekkel is. Éppen ezért országunk — népgazdaságunk adottságainak, reális lehetőségeinek függvényében — mindig becsülettel eleget tett és tesz a jövőben is azoknak a 'kötelezettségeknek, amelyeket az arányos teherviselés elve alapján vállaltunk. Meggyőződésünk, hogy a mi erőfeszítéseink is hozzájárulnak ahhoz a törekvéshez, hogy visszatérjünk a párbeszéd, a 'békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés hőn óhajtott irányzatához — mondotta (befejezésül Czinege Lajos. Az ünnepi megemlékezés Faluvégi Lajos zárszavával ért véget. Ezt követően a Magyar Néphadsereg művészegyüttese — a baráti hadseregek katonaművészeinek közreműködésével — adott műsort. Az ENSZ Leszerelési Bizottságának ülésszakán felszólalt Rócz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Mint rámutatott, a bizottság napirendjén szereplő kérdések közül kiemelkedő fontosságú az atomháború megelőzése, az imperialista körök által szított fegyverkezési, különösen az atomfegyverkezési hajsza megfékezése, valamint a világűr militarizálásának megakadályozása. Amikor az antifasiszta koalíció által kivívott győzelemre emlékezünk, amelyben meghatározó szerepet játszott a Szovjetunió, különleges jelentőséget és értelmet kap a leszerelésért folytatott küzdelem — hangsúlyozta. A Magyar Népköztársaság — a szocialista országokkal egyetemben - kezdeményezőleg lép fel a 'béke megóvása, a nemzetközi biztonság megszilárdítása és a leszerelés előmozdításáért. Országaink készek - az ENSZ keretén belül és azon kívül is - olyan'komoly leszerelési tárgyalások folytatására, amelyeken figyelembe veszik minden érintett fél érdekeit, amelyek az egyenjogúságon és az egyenlő biztonságon alapulnak, és végső soron elvezetnek a teljes és általános leszereléshez - fejezte be felszólalását Rácz Pál. Ortega párizsi látogatása Daniel Ortega nicaraguai elnök hétfőn rövid látogatásra Párizsba érkezett, s a délután folyamán Francois Mitterrand elnökkel folytatott megbeszélést az Elysée-palotóban. Mint Dobsa János, az MTI tudósítója írja, a nicaraguai államfő látogatása előtt Párizsban emlékeztetnek arra, hogy a francia kormány bírálta a Nicaragua ellen elrendelt amerikai kereskedelmi blokádot, s Roland Dumas külügyminiszter hangsúlyozta: a francia kormány ellenzi minden gazdasági vagy katonai nyomás alkalmazását a középamerikai problémák megoldásában. Francia vélemény szerint a térség problémáinak oka c társadalmi-gazdasági elmaradottságban keresendő s a megoldás módja az, ha megfelelő fejlesztési politikával felszámolják a jelenlegi válság okait. Párizsban emlékeztetnek arra is, hogy a francia kormány az elmúlt évben 1 millió 300 ezer dolláros segítséget nyújtott Nicaraguának a tudományos és technikai együttműködés keretében a mezőgazdaság, a közlekedés és a távközlés fejlesztésére. A közoktatás fejlesztését félmillió dolláros segéllyel támogatta, s ezenkívül 10 ezer tonna gabonát küldött •Nicaraguának. • Terrorizmus Spanyolországban Üjabb halálos áldozata van a spanyol terrorizmusnak. Hétfőre virradóra San Sebastian- ban, eddig ismeretlen tettesek több lövéssel megöltek egy utcán járőröző rendőrt. A 29 éves Antonio Garcia a helyszínen meghalt, a támadók elmenekültek. Hétfőn reggel a baszkföldi Mondragonban egy szolgálatot teljesítő csendőr gépkocsijában pokolgép robbant. A csendőr súlyosan megsérült. LAPZÁRTA Hétfőn este az FTC Üllői úti stadionjában a továbbjutást eldöntő labdarúgó EB-selejtező összecsapáson lépett pályára a magyar és a holland utánpótlás-válogatott. A hazaiaknak feltétlenül győzni kellet^ a vendégeknek viszont elegendő lett volna a döntetlen is a továbblépéshez. Végeredmény: Magyarország—Hollandia 1-9 0-0). Biztos győzelmet aratott az észak-rajna vesztfáliai tartományi választásokon az SPD. A képen: Johannes Rau pártvezető és miniszterelnök CDU-ellenfele jókívánságait fogadja. (Telefoto - AP — MTI _ KS — DN)
