Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-27 / 114. szám
A tanácsi tervcélkitűzések teljesítése eredményesnek ítélhető Együtt a lakossággal a köz javára Fellendülés a magánerős lakásépítésben - Kétszáz új tanterem - Vízmű száznál több faluban A választásokra készülve hasznos lehet áttekinteni, mennyiben sikerült megvalósítani a megyében a tanácsok által 5 évvel ezelőtt kitűzött célokat, fejlesztési programokat. A megyei tanács VI. ötéves tervének kiemelt céljai a következők: a lakásellátás javítása, az általános iskolai tanteremépítés, az egészségügyi alapellátás és a szociális gondoskodás fejlesztése, valamint a települések egészséges ivóvíz-ellátásának biztosítósa. Üj eleme volt a tervnek, hogy a korábbi beruházáscentrikus- sággal szemben nagyobb hangsúlyt kaptak a rekonstrukciók, a felújítások, a meglévő épületek megőrzése és helyre- állítása. A településhálózat-fejlesztési célok között új vonásként jelent meg a községek népességmegtartó képességének erősítése, területileg arányosabb, kiegyenlítettebb fejlesztési politika megvalósítása, amely egyben a városok tehermentesítését is szolgálhatja. A tanácsi tervcélkitűzések teljesítése a megyében összességükben eredményesnek ítélhető. A középtávú lakásépítési tervünk 13 700 lakás létesítésével számolt, ezzel szemben a tervidőszak végéig 14 700 lakás felépítése várható. Ez jelentős eredmény még akkor is, ha a lakásellátás feszültségei jelenleg is fennállnak. A lakásépítési terv túlteljesítése egyértelműen a magánerős lakásépítés fellendülésének köszönhető. Baranya megye az 1000 lakosra jutó magánerős lakásépítésben korábban a megyék között az utolsó 3 hely egyikét foglalta el, ma már felzárkóztunk a középmezőnybe. Kedvező tendencia, hogy a lakásépítések a községekben is megélénkültek. Az állami lakásépítés az eredeti elképzelésekhez viszonyítva csökkent ugyan, de mértéke, az összlakásépítésen belüli aránya így is meghaladja az országos átlagot. Az állami lakásépítés csökkenése nem jelentette egyben az elosztható tanácsi lakások számának ugyanilyen arányú mérséklődését. A biztosított kedvezmények hatására — a 3 és 4-szeres térítési díj ellenében — 5 év alatt a megyében 2000 tanácsi lakást adtak vissza, ami az elosztható tanácsi lakásalapot növelte. A szociális bérlakásépítés csökkenése, a lakásárak nagy mértékű növekedése elsősorban a lakással nem rendelkező, alacsonyabb jövedelmű fiatal házasok és többgyermekes családok lakásproblémájának megoldását nehezítette meg. Éppen ezért, 1984 végén a tanácsok hároméves programot dolgoztak ki, amelynek keretében sokoldalúan segítik — pl. pénzügyi támogatást biztosítanak — az említett csalódok első lakáshoz jutását. A jövőt illetően egy rugalmasabb és sokszínűbb lakás- gazdálkodás van kibontakozóban, amikoris a lakáscserék ösztönzésével, lépcsőzetes lakáshoz juttatással, a csalódok szociális helyzetét jobban figyelembevevő támogatásokkal, a magánerős lakásépítés segítésével, garzon- és nyugdíjasházak létesítésével, a meglévő lakásállomány fokozatos korszerűsítésével, egy- egy új lakással esetenként több család lakásproblémáját is meg lehet oldani. A VI. ötéves tervben elsősorban a demográfiai hullám miatt, kiemelt program volt az általános iskolák fejlesztése. A tanácsi tervek 180 iskolai tanterem létesítésével számoltak, a pénzügyi feltételek erre adtak lehetőséget. A társadalmi összefogás eredményeképpen kétszer annyi tanterem létesül a megyében, mint amennyit terveztünk, ebből az új építés meghaladja a 200 tantermet. A terv túlteljesítésével sikerült azt elérni, hogy a tanuló: létszám 5000 fős növekedése ellenére az oktatás körülményei nem romlottak, sőt, sokhelyütt javultak és a megnövekedett tanulólétszámmal általában lépést tudott tartani az oktatási intézmények fejlesztése. Ezen a területen is maradtak még gondok. A városokban, ezen belül egyes városrészekben - pl. Pécsett, a Kertvárosban — kevés a tanterem, nagy az iskolákban a zsúfoltság, sok a szükségtanterem, a községekben az oktatásra alig alkalmas épület. A kétműszakos oktatás arányát sem sikerült lényegesen mérsékelni, a napközis ellátás is a fejlődés ellenére elmarad az igényektől. Ez egyben a további feladatokat adja. A VII. ötéves tervidőszakban a demográfiai hullámból adódóan folyamatosan, majd 1987—88. évtől ugrásszerűen növekszik a középiskolai tanulok száma. Erre a feltételek megteremtésével fel kell készülni. A VI. ötéves tervben szereplő fejlesztéseken (Pécsi Nevelési Központ kollégiuma, 16 tantermes szakmunkásképző, Művészeti Szakközépiskola, Pécsváradi Szakmunkásképző) felül. 1984—85-ben a megyében 4 középiskola bővítése, valamint Pécsett egy új középiskola építése kezdődött meg, de mindez a várható szükségletekhez képest kevés. A következő években a középfokú oktatási intézmények fejlesztése érdekében széles körű összefogásra lesz szükség, hogy a mintegy 3000 fővel növekvő létszám részére megfelelő oktatási feltételeket lehessen biztosítani. A közművelődést érintően olyan jelentős létesítményekkel gazdagodott a megye, mint a pécsi úttörőház, Nevelé- s Közpon', komlój színház- és hangversenyterem és az új sportcsarnok, a harkányi művelődési ház, új múzeumok és kiállító helyiségek, könyvtárak, befejezéshez közeledik a Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciójának első ütemeként a kamaraszínház kialakítása. A VI. ötéves tervidőszakban folyamatosan történtek intézkedések az egészségügyi alapellátás és a szociális gondoskodás fejlesztésére. Pécsett új szociális otthon épül, több vidéki szociális otthon bővítéssel egybekötött rekonstrukciójára került sor, ma már mind több községben működik öregek napközi otthona, mintegy kétszeresére bővült a házi szociális gondozás hálózata és a szociális segélyek emelése is megtörtént. Tudjuk, hogy mindez kevés. Az idős korúak, ezen belül a kedvezőtlen helyzetben lévő egyedülállók számának növekedése a szociális gondozás kiemelt fejlesztését, a feltételek további javítását igényli. Ugyanakkor ez a tevékenység a jövőben sem nélkülözheti a társadalmi segítségnyújtás különböző formáit és nem pótolhatja a családi gondoskodást. Az egészségügyi ellátást javítja a felnőtt- és gyermekorvosi körzetek fejlesztése, kór- hózrekonstrukciók (mohácsi, siklósi kórház, pécsi szülészet), valamint a folyamatban lévő kórházépítések — a szigetvári, a harkányi, a megyei kórház és a tüdőszanatórium bővítése. A megye kedvezőtlen hidrológiai adottságai, a vízkészletek és a felhasználási súlypontok nagy területi eltérései, a felszín alatti vizek szennyezettsége meghatározzák ezen ágazat fejlesztési feladatait és nagy volumenű fejlesztéseket tesznek szükségessé. A VI. ötéves tervidőszakban folytatódott, esetenként megkezdődött új regionális és térségi vízrendszerek kiépítése (Pécs- Mohács, Vasas-Komló, Pécs- Szentlőrinc, Pécs—Siklós). amelyek továbbépítése, a víztermelő kapacitások bővítése a következő időszakban is nagy anyagi ráfordításokat igényel. Lakossági források bevonásának köszönhető, hogy ma már több mint száz községben működik vízmű, vezetékes ivó- vízellátást biztosítva, a többi veszélyeztetett településen pedig ideiglenesen tartályos vagy tasakos ellátást valósítottunk meg. Jelenleg a megyében a lakások 83 százaléka közműves vízzel van ellátva, ami a meglévő problémák, jelentős beruházásokat igénylő további feladatok mellett is számottevő eredmény. Sajnos, a közműves vízellátás fejlesztésével nem tudott lépést tartani a szennyvíztisztítás és a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése - jelenleg a lakások 46 százaléka van bekapcsolva a szennyvízcsatorna-hálózatba - ami környezetvédelmi szempontokból is mind fontosabb problémává lesz. A tervidőszakban megkezdődet: a földgázprogram megvalósítása Pécsett, Mohácson és környékén. A jelzett eredményeket a tanácsok nem érhették volna el a lakosság aktív közreműködése, a gazdasági egységek és társadalmi szervek támogatása nélkül. A lakosság, a különböző kollektívák által végzett társadalmi munka és pénzbeli hozzájárulás értéke öt év alatt várhatóan meghaladja a 2 milliárd forintot, ami több mint kétszerese a korábbi középtávú tervidőszakban realizált értéknek. Dr. Bognár Zoltán a megyei tanács elnökhelyettese A magánerős lakásépítés új formája a sorház. Felvételünk Pécsett, a Tanár* képző Főiskola fölött készült, ahol vállalati támogatással épülnek magán* erőből a lakások. Egy híradás margójára A közelmúltban olvastam az újságban, hogy kocogás közben meghalt a kocogás ,,pápája". Nemsokkal később hasonló híradást közöltek két közismert személyről, akik szintén kocogás közben haltak meg. Mivel az újság semmilyen kommentárt nem fűzött a hírhez, így körülményeinek ismerete hiányában mint feltűnő érdekességet tudatja az olvasóval, aki azt gondolhatja, íme, még az is meghal kocogás közben, aki kitalálta, tehát a kocogás nem is olyan egészséget megőrző mozgalom, amilyennek hirdetik, hanem életveszélyes. Bár nem hiszem, hogy ez a hír bárkit elriasztott a megszokott jóleső testmozgástól, mégis szükségét érzem, hogy a hírhez néhány megjegyzést fűzzek. Az emberek valahol meghalnak. Egy részük ágyban, párnák között, más részük valamilyen tevékenység közben hirtelen. Némelyikük tudott valamilyen betegségéről, míg némelyikük nem. Mivel nem minden betegség vagy állapot kényszeríti az embert ágyba, sok ember jóhiszeműen tesz, vesz, dolgozik, szórakozik és természetesen kocog is. Milliók haltak meg íróasztal mellett, fizikai munka közben, tv előtt ülve, autóbuszon utazva, sportesemény nézőjeként. Nemrégiben megtudhattuk a tv-ből, hogy évente átlag 50 embert harap ketté a cápa, de a kommentátor azt is hozzáfűzte, hogy ez nem olyan sok, hogy pusztítsuk el a cápákat. Bizonyára elhunytak már mókostészta- evés közben ís, azonban mégsem az a helyes következtetés, hogy az emberiség ezentúl ne egyen mákostésztát. Kommentár hiányában egy híradás azt inspirálhatja az olvasóban, hogy nem szabad íróasztal mellé ülni, tv- adást nézni, autóbuszon utazni, mert az veszélyes, ott meghalnak az emberek. Ilyen tévhitet kelthet tehát a kocogás közbeni halálesetről adott csupasz hír. Ugyan ki tudja, hogy az illető milyen intenzitással mozgott, mit csinált előzőleg, „sportszerűen" élt-e előtte, egyáltalán ellenőrizte-e valaki az egészségét, életkorához, erőnlétéhez alkalmazkodó mozgást végzett-e? Tehetnénk fel még száz kérdést, s akkor bizonyára kiderülne, nem a kocogás hibás, hanem rosszul választották meg a körülményeit. Nem a küszöböt kell megverni, mert megbotlott benne valaki. A kocogás világméretű mozgalom, nagyon helyes egészségügyi célkitűzésekkel és nagyon jó eredményekkel. A kocogásba senkinek sem kell belehalnia, ha hozzáértő, a testmozgások fajtáit ismerő orvossal rendszeresen ellenőrizteti magát, s tanácsait meg is fogadja és más szempontból is egészséges életmódot folytat. A hiányzó kommentárt pótolva, ismét felhívom a figyelmet arra, hogy intézetünk felkészülten vár öreget, fiatalt egyaránt, aki bármilyen testmozgást kíván folytatni, egészségének rendszeres ellenőrzése mellett. Dr. Szaiai István megyei sportfőorvos Az ebéd utáni kártyázás az öregek kedvelt időtöltése Fotó: Läufer L. Nem jó dolog egyedül lenni Otílián az alaligeti időseknek Vántus András rögtön a nyitás után eljött. Egy teljes napot itt töltött, aztán otthon így köszönt a feleségének; — No, ' mama, vagy jössz, velem, vagy csak én megyek, de akkor mégegyszer megnősülök! Mindez egy hónapja történt, de még ma is jót nevetnek az abaligeti idősek napközijének lakói Vántus Andrásnéval együtt, aki azóta mindennap jön a férjével. Az abaligeti otthon az első ilyen intézmény Pécs város környékén. Egy megfelelő épületet alakíttatott át erre a célra a tanács, csaknem teljes egészében megyei tanácsi támogatással. A 20 személyes otthonban két tágas helyiség — egy társalgó, egy ebédlő —, egy melegítőkonyha, egy zuhanyozó és két mellékhelyiség kapott helyet. A berendezést is jórészt a megyei tanács vásárolta. A friss festékillatot árasztó cserépkályhás társalgóban kitűnő a hangulat. Középen egy nagyobb asztalnál kártyáznak a férfiak. Vántusékon kívül még egy házaspár tagja van a napközinek: Szeibert Antal és felesége. — Tóni bácsi hosszú ideig idegenvezető volt az abaligeti barlangban — mondja Schóber Józsefné, az otthon vezetője - kitűnően beszél németül. A kérdésre, hogy miért jelentkeztek az otthonba, hogy érzik magukat, többen ugyanazt mondják: nem jó dolog napközben egyedül otthon lenni. A gyerekek dolgoznak, illetve a többség nem is itt lakik. csak a hét végén tudnak hazajönni. Nem is várják tőlük, hogy a napi munka után az unokákkal együtt, hétközben is utazgassanak. S akad, akinek szinte minden órában segíteni kell valamit. Bank Ferencnek egyik kezét elvitte a gép, a másikat meg nemrég eltörte, mert elesett. A gipsz még most is rajta van, a kanállal sem boldogul.- Nagyon az elején vagyunk - mondja Schóberné, sokmindent meg kell még tanulnunk, de örülünk, hogy elkezdhettük. A napközi indításával tízzel több falubéli idős embernek tudunk méltányos áron ebédet adni. Az ebédet az iskolából kapjuk. A reggeli és az uzsonna nyersanyagát is felküldik, csak össze kell állítanunk és nem nekünk kell reggel sorba- állni a boltnál, mint azt eredetileg elképzeltük. Most a kertet akarjuk rendbetenni. Úgy gondoltuk, hogy néhány zöldségfélét - paprikát, paradicsomot, zöldhagymát - megtermelünk magunknak. A Sajgó Annuska néni ma már palántákat hozott. Egy hónappal a nyitás után azonban mór a jövőre gondolnak. Az épületen belül ugyanis van még egy szoba-konyha, fürdőszobás üres lakás. Ez kitűnően megfelelne a téli bentlakásra, vagyis a hetes napközi létesítésére, öten máris jelezték, hogy télen szívesen itt aludnának. T. É. HÉTVÉGE 3.
