Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-20 / 77. szám

1935. március 20., szerda Dunántúli napló 5 Emlékülés a városi tanácson Hazánk felszabadulása és a Pedagógusok Szakszervezete újjászervezésének negyvenedik évfordulója alkalmából emlék­ülést rendezett tegnap a váro­si tanácson a Pedagógusok Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága. Az emlékülésre száznegyven vendéget hívtak meg a megyéből, olyan peda­gógusokat, akik az országban elsőként láttak hozzá a felsza­badulás után a szakszervezeti mozgalom megyei kiépítéséhez. A megjelenteket Bujdosó László, a Pedagógusok Szak- szervezete Baranya megyei Bi­zottságának elnöke köszöntöt­te, majd dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek főtitkára emlékezett visz- sza az elmúlt negyven eszten­dő kiemelkedő eseményeire és beszélt a szakszervezeti munka mai feladatairól. A résztvevők egyperces né­ma felállással emlékeztek meg elhunyt kollégáikról, társaik­ról, így Bodó Lászlóról is, aki a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének a tag­ja és a Baranya megyei bizott­ság titkára volt. Születésének hetvenedik évfordulója alkal­mából egykori munkatársai és tisztelői a központi temetőben is lerótták kegyeletüket. A Pedagógusok Szakszerve­zete Pécs városi és megyei új­jászervezésére c/r. Tóth István, a Pedagógusok Szakszervezete Pécs városi volt titkára, Kiss József, a szentlőrinci járás pe­dagógusainak akkori titkára, Kelle Sándor és Kövesi lózsef- né alapító tagok emlékeztek vissza. Benkő Gyula, a Peda­gógusok Szakszervezete Bara­nya megyei titkárának felszó­lalása után dr. Voksán Jó­zsef emlékplaketteket és em­léklapokat nyújtott át azok­nak, akik 1944—45-ben alapí­tói, szervezői voltak a mozga­lomnak, illetve, akik az elsők között léptek be a szakszerve­zeti mozgalomba és aktívan dolgoztak, sőt dolgoznak még ma is ezen a területen. Emlékplakettet vett át Avasi Béla, Adóm Imre, Bálványi La­jos, Bujdosó László, Csizmadia Sándor, Harmati József, dr. Kálmánchey Zoltán, Kehidai László, Kiss József, Kövesi Bé­la, Mohos Antal, Mohos Jó­zsef, dr. Tóth István, Vörös Imre, Zellei Mária. Emléklapot Achátz Imre, Agócsy László, dr. Ambrus Géza, Dómba y Miklós, Iván József, Kelle Sán­dor, Kiss Antal, Kövesi Józsel- né, dr. Melczer Tibor, Muszty Lászlóné, dr. Rajczi Péter, Rá- nics István, dr. Szántó Károly, Szilágyi Béla, Vadas Erzsébet kapott. sttongressMusi mtmkaveraeay ▼ t. Ma beköszönt a csillagászati tavasz Március 20-án, szerdán 17 óra 14 perckor bekö­szönt a csillagászati ta­vasz, s napéjegyenlőség alakul ki bolygónkon. A napéjegyenlőség — mint ismeretes - annyit jelent, hogy az északi és a déli féltekén egyaránt 12 óra a nappal és 12 óra az éjszaka. Ettől kezdve pe­dig bolygónk úgy fordul tengelyével a Nap felé, hogy az északi félteke kapja a több fényt és me­leget, a déli féltekén pe­dig őszre fordul az idő. Az első csillagászati ta­vaszi napon 5 óra 48 perc­kor kel a Nap és 17.58 perckor nyugszik. Vagyis látszólag 10 perccel hosz- szabb a nappal, mint az éjszaka. Az eltérés a lég­kör fénytöréséből adódik. ÉPGÉP-gondok XIII A brigádmoz­galom leg­jobb szervező­je a feladat: ha egy közös­ség tudja mit kell csinálnia. Igen ám, de gyakorta előfordul, hogy noha tudnivaló, mi a fel­adat, oz ahhoz szükséges fel­tételek nem adottak. Az Épitő- gépgyártó Vállalat pécsi gyá­rában tavaly például hiába szabták meg a szerződések a feladatokat, ha azokhoz nem volt pl. nyersanyag, vagy for­dítva: idén hiába lenne nyers­anyag, ho még nincs szerződé­sük a kapacitásuk teljes lekö­tésére. Az ÉPGÉP gyárai har­minc százalékbon maguk vál­lalhatnak munkát: e harminc rzázclékra megszabták már a feladatot maguknak. A hetven százalékot a tröszt töltené ki, de e hetven százaléknak csak ötödére van konkrét megbíza­tásuk a pécsieknek. így hát gyakorta jelentkeznek a brigá­dok: éj. mit fogunk csinálni a jövő héten? Ilyen körülmények nem a leg­jobb segítői a brigádmozga­lomnak, ám éppen ezek a kö­rülmények új lehetőségeket is odnck. Arra például, hogy megalapozódjon méghozzá bri­gádszinten egy új vállalati stra­tégia, hogy elterjedjen az a fel­fogás, hogy csak minőségi műn­kével lehet munkához jutni. Kü­lönösen fontos ez akkor, ha sok oz új gyártmány, amit már nem lehet rutinból végezni: brigád­feladattá lesz tehát a szakmai képzés is. Sorozatunkban eddig terme­lő brigádokat mutattunk be: milyen felajánlásokat tettek a kongresszus és a negyven éves évforduló tiszteletére, s hol tar­tónak azok teljesítésében. Az ÉFGÉP pécsi gyárából ezúttal egv alkalmazotti brigád kap nyilvánosságot. Nos. az ÉPGÉP pécsi gyárá­nak November 7. szocialista brigádja, mely eddig kétszer volt a vállalat kiváló brigád­ja, s az arany fokozatot hatszor nyerték el megalakulásuk, azaz 1971 óta, szintén csatlakozott o kongresszusi versenyhez. Ez ta- vcly történt, akkor, amikor meg­alapozták azt, hogy ' harmad- izorra is felterjesszék ókéi a vállalat kiváló brigádja címre, többek között azért, mert 728 óra társadalmi munkát végez­tek tavaly: gyárudvar takarítá­sával, óvoda és általános iskola patroné lásával. A kongresszusi felajánlások között szerepel, hogy a brigádoknak vetélkedőt szerveztek - erre március 26- án kerül sor —, hogy azt is megmutathassák az egyes kö­zösségek, hogy műveltségben, tájékozottságban hogyan is vi­szonyulnak egymáshoz. Fel­adatuknak választották - a nő­napi ünnepség kivételével, merthogy a brigád minden tag­ja nő — a gyári ünnepségek megszervezését, lebonyolítósót, legyen az névadó, vagy május elsejei felvonulás. Hozzájárul­tak a Nemzeti Színház építésé­hez, s nemrég kötöttek ötéves szerződést az SOS-gyermekfa- lu támogatására - hogy csak a legfontosabbakat említsük. S vállalásaik között ott van­nak az „általános" munkavál­lalások is, melyek ugyancsak megszaporodtak ezekben a hó­napokban: a gazdasági szabá­lyozó-változásokkal kcpcsolatos plujzfeladctokat végzik: készí­tik a kimutatások tucatjait. „Amik azóta szaporodtak meg igazán — mondja Solti József- né brigádvezető ~ mióta küz­dünk a sok cdminisztráció el­len." S ilyen helyzetben mi lehetne még brigádfeladat, ha az nem, hogy a többi brigáddal együtt szorgalmazzák c vállalati műn­ké tervszerűségét: összegyűjte­ni a javaslatokat, s továbbítani. Befejeződött az OTDK műszaki szekciójának konferenciája — Dicséretes szakmoi erőfe­szítés látszott a dolgozatokon, amelyek a 27 alszekció zsűri- elnökeinek megállapításai sze­rint is rendkívül színvonalasak, és a korábbi, hasonló konfe­renciákhoz képest az elmélet és gyakorlat kapcsolata na­gyobb volt bennük — hangsú­lyozta Pauka Imre, a PMMF főigazgatója tegnap az orszá­gos tudományos diákköri na­pok (OTDK) műszaki tudomá­nyok szekciójának a pécsi fő­iskolán tartott záróülésén. A kedden befejeződött két­napos rendezvényen 306 dol­gozat hangzott el, közülük 105- öt díjaztak, 38-at (és a konzu­lens tanárokat) emlékplakettel jutalmazták. A PMMF hallga- F tói közül jutalomban részesül­jek (az alszekciók sorrendjé­ben): Pataki Tamás-Mónus \3é/a, Holtz Gábor-Péter Imre -Tóth Tibor, Nagy György, He­Több díjat nyertek a pécsi műszaki főiskolások gedüs János-Winkler György, Sümegi Andrea—Gradwohl Já­nos, Balázs Imre—Ónody Mik­lós, Kovács Ferenc, Tóth Attila -Zsatku László. Közülük Mónus Bélát kér­deztük A Balaton vízminősé­géről írt dolgozatuk körülmé­nyeiről: — Horgászás közben jött az ötlet, hogy foglalkozzunk ezzel a témával — mondta a PMMF bajai, vízgazdálkodási intéze­tének hallgatója. - Légi fel­vételeket és műholdas fotókat készítettünk, amelyek pontosan kimutatták a szennyeződése­ket. Előadásunkhoz több diát is levetítettünk. Az ezeken lát­ható dolgok tapasztalatait el­sősorban a nádtermesztésben tudják hasznosítani. Ezenkívül elsősorban a Keszthelyi-öböllel foglalkoztunk, az egyik tervün­ket, hogy a Balatonba ömlő szennyvizet ne a vízgyűjtő te­rületre vezessék vagy legalább­is előtte foszfortalanítsák, több helyen támogatták. Természe­tesen előttünk sokan és (saj­nos) régóta foglalkoznak ezzel a problémával, de ígéretet kaptunk, hogy a mi tapaszta­latainkat is hasznosítják majd. A XVII. OTDK rendezője, a PMMF valamennyi dolgozat rövid, tartalmi kivonatát külön kötetben jelentette meg, ezt a résztvevők és a zsüritogok megkapták. Bozsik L. Országos vándorkiállítás Pécsett Magyarok a fasizmus elleni harcban „Hazáért, szabadságért" címmel kiállítás nyílott tegnap Pécsett, a Helyőrségi Művelő­dési Házban. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeum, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Távirati Iroda által összeállított kiállítási anyag — fényképek, kiáltványok, újság­részletek, röplapok és más do­kumentumok - 1935 és 1945 közötti időszakot felölelően mutatja be a magyar ellen­állók, partizánok, munkásmoz­galmi vezetők és aktivisták, haladó politikusok, katonák, művészek, tudósok, egyházi személyek harcát és egyéb áldozatos tetteit a fasizmus el­leni 'harcban. A kiállítás anya­gából kitűnik, hogy a fegyve­res harcot is vállaló magyar ontifasiszták tevékenységének színhelyeit — ha néhány más ország ellenállási mozgalmá­hoz képest nem is voltak sokan - nem lehet csupán Magyar- ország térképén követni, ha­nem egész Európa térképe kell hozzá. A mostani kiállítás do­kumentumai is bizonyítják, hogy magyarok is részt vettek a francia és a belga ellenállá­si mozgalomban, a szovjet hadsereg, a szovjet partizánok harcaiban, s küzdöttek a ju­goszláv, csehszlovák és lengyel partizánok soraiban is. A kiállítás pécsi megnyitó­ján dr. Adóm Antal, a Haza­fias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke köszön­tötte a megjelenteket, majd Garamvölgyi József, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára mondott meg­nyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a „Hazáért, szabadsá­gért" című dokumentumkiálli- tás összeállítását, rendezőit az emlékezés és tisztelgés szán­dékán túl az a cél is vezette, hogy a nemzeti múlt jobb megismerésével népünk önbe­Garamvölgyi József, a HNF Országos Tanácsának titkára megnyitó beszédét mondja. csülése erősödjék. A fasizmus uralma idején a Horthy-rend- szer hivatalos Magyarországa mellett létezett egy másik Ma­gyarország is, amelynek leg- tudatosabb képviselői új, sza­bad hazáért küzdöttek. Ennek a harcnak voltak kiemelkedő és névtelen hősei és igen sok mártírja is. Antifasiszta hitük mellett az internacionalizmus szép példáit is sugározták tet­teikkel nemcsak otthon, de szerte Európában. A tegnap nyílt kiállítás már­cius 30-ig naponta 9 és 17 óra között tekinthető meg a Helyőrségi Művelődési Otthon­ban. A nyitvatartás ideje alatt a kiállitóteremben a Magyar Antifasiszták, Ellenállók Szö­vetsége Baranyai Szervezeté­nek tagjai tartanak ügyeletet és segítik a látogatók tájéko­zódását, amelyek között re­mélhetőleg sok iskolai csoport is lesz. D. I. A közétet hitei Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke tegnap fogadta Kari László Bőseiben élő műgyűjtőt. Kari László pé­csi születésű, mostani magyar- országi látogatása és a tanács elnökével folytatott tárgyalása azzal függ össze, hogy gyűj­teményét szülővárosának aján­lotta fel. * Kétnapos látogatásra tegnap Baranyába érkezett Garamvöl­gyi József, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára. Délelőtt Pécsett, a megyei népfrontbizottság szék­házában a megye népfront­vezetőivel folytatott megbe­szélést a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Garamvölgyi Józsefet délután a hivatalában fogadta Hor­váth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke. * A forradalmi ifjúsági napok alkalmából kitüntetési ünnep­séget rendezett kedden a Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága és a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a MOP székhazában. Borbély Sándor, országos parancsnok ünnepi parancsban méltatta a három tavasz történelmi szerepét, s azoknak a kitüntetett ifjúsági vezetőknek, munkásőröknek az érdemeit, akik kiemelkedő munkát végeztek a fiatalok nevelésében. Az országos parancsnok 17 ifjúsági vezetőnek a Haza Szolgálatáért Érdemérem kü­lönböző fokozata kitüntetést adományozta. A KISZ Közpon­ti Bizottsága három munkás­őrt Ifjúságért Érdemérem, ötöt Kiváló Ifjúsági Vezető, kettőt Aranykoszorús KISZ-jelvény kitüntetésben részesített. Az elismeréseket Fehér Béla, a Munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese és Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára adták át. * Budapesten kedden megem­lékeztek Frédéric Joliot-Curie születésének 85. évfordulójá­ról. A róla elnevezett té­ren lévő szobránál koszo­rút helyeztek el az Országos Béketanács, az OBT tudomá­nyos és kulturális bizottsága, valamint a XII. kerületi nép­frontbizottság képviselői. A nagy tudósról elnevezett Su­gárbiológiai és Sugáregész­ségügyi Kutatóintézet parkjá­ban felállított Joliot-Curie szob­ránál ugyancsak megemléke­zést és koszorúzást tartottak. * A Kun Béla-nopok hagyo­mányos komlói programjának, megnyitásával kedden elkezdő­dött a Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának hatvanhato­dik évfordulója tiszteletére ren­dezett Baranya megyei ünnep­ségsorozat. A hazai és nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő alakjának nevét vi­selő komlói gimnázium kezde­ményezésére a mecseki bá­nyászvárosban minden tavasz- szal megemlékeznek a Tanács- köztársaság vezető személyisé­géről. A komlói Kun Béla-na- pok négynapos programja fel- szabadulási, pályaválasztási és általános műveltségi vetélke­dőkre invitálja a város fiatal­jait. Megrendezik a komlói kö­zépiskolák és szakmunkáskép­zők KISZ-vezetőinek tapaszta­latcseréjét, és kiosztják a Kun Béla Gimnázium által meghir­detett Baranya megyei közép­iskolai tantárgyi pályázat díja­it, A megye középiskolai föld­rajzi tantárgyi vetélkedőjét és a középiskolások megyei dalos­versenyét is a Kun Béla-napok keretében tartják meg. A Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának hatvanhatodik évfor­dulóján, csütörtökön ünnepé­lyesen megkoszorúzzák Kun Bélának a róla elnevezett kom­lói qimnázium parkjában álló emlékművét, s megrendezik a város ifiúsáqa számára a Kun Béla-emléktúrát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom