Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-20 / 77. szám
e Dunántúli napló 1985. március 20., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen A málna Az ültetésre szánt soriakkal nagyon óvatosan kell bánni, gondosabban, mint más gyümölcsszaporító anyagok esetében, mert a gyökereken lévő járulékos rügyeket - a gyökérnyakon elhelyezkedőkkel együtt — meg kell őriznünk az eredés biztonsága érdekében. A gyökerekhez csak porhanyós föld kerülhet. Ugyanezért nagyon óvatosan tapossuk be a töveket, és ne mulasszuk el az öntözést. A felkupacolás jó hatású, de kora tavasszal ezeket feltétlenül le kell bontani, nehogy a tövek befülledjenek ! öntermékenyülő, nem igényel porzófajtát. Szakszerű ültetés után elegendő mennyiségű gyö- kérsarjjal számolhatunk, ezek képezik majd a metszéskor a következő évek termőalapjait, ezért a talajművelésnél ezeket óvjuk meg. A jól fejlett termővessző a 180-200 cm-t is eléri és ezek fogják hozni a legtöbb virágot tartalmazó termőhajtásokat. Metszése sok munkát és gondosságot igényel, de tulajdonképpen egyszerű és könnyen megtanulható. Évente, el kell végezni. A sarjak ritkításából áll, a szakértelmet és a gyakorlatot a sarjak számának meghatározása jelenti. Ugyanis a túl sűrű állomány árnyékol és így csökkenti a terméshozamot. A mértéken felüli ritkítás úgyszintén káros a csökkenő termés miatt. Iránymutatóként használhatja addig a kertművelc — amíg a saját területére a tapasztalatot megszerzi hogy a töves művelés esetén bokronként 5-6, sövényszerű művelés esetén pedig folyóméterenként 6-10 termővesszőt hagyjunk meg. Természetesen elsősorban a gyengén fejlett, fertőzött és egymáshoz közel álló sarjukat tóvolítjuk el. A metszési munkákat nagymértékben megkönnyíti, ha a talajművelések során már hajtásválogatást végzünk. 20-30 cm-es magasságuk elérésénél csak azokat hagyjuk meg, amelyek termővesszőként majd szóba jöhetnek. A hajtásválogatásnál néhány darab ,,ráhagyásával" kell számolnunk I A sarjak ritkítómetszésének ideje közvetlenül a szüret után van, előnyben kell mindig részesíteni a gyökér- sarjakat a tősarjakkal szemben! A lemetszett sarjakat nem szabad felaprítva felhasználni, el kell égetni, mert azokon több-kevesebb fertőzés mindig van. A metszés következő fázisa a termővesszők vissza- metszése, amely a növekedéstől függően változhat, általában 150—170 cm-es magasságban kell elvégezni. Erre azért van szükség, mert a legfejlettebb termőgyökeret a termővesz- szők középső harmadában várhatjuk, ez bőven kárpótol minket a gyümölcsérés néhány napos késéséért. (A metszéssel ugyanis a legkorábban virágzó vesszőrészeket tóvolítjuk el.) A termővesszők visszametszésének ideje a tavaszi fagyok elmúlta után, a rügyfakadás előtt van. A legnagyobb hozamot a a négyzetes telepítés adja, a 100x100 cm-es ültetési móddal, karós támasszal, de ez igényli a legtöbb élőmunkát is. Lehet sövény- szerűen is művelni, de ügyelni kell az árnyékhatórra, a széles sövények 50—80 cm- nél, a keskeny sövények 30 -40 cm-nél nem lehetnek szélesebb sövénysávúak! Ismeretes a huzalos művelés is (kordonművelés), ez esetben ikerhuzalt használjunk, és a huzalpárokat ,,S" alakú kapoccsal fogjuk össze. A málna nem utóérő gyümölcs! Teljes íz- és zamatanyagát csak a tökéletesen érett állapotában adja, így csak akkor szedhető. Az ilyen gyümölcs a középső és hüvelykujjak közé fogva a vacokról könnyen leválik, de csak nagy gondossággal szedhető, hogy ne törjük össze. Okvetlenül a szedéssel egyidőben, egyszerre kell osztályozni, válogatni, mert kétfázisú műveletet nem visel el! Jó, ha a reggeli, vagy kora esti órákban végezzük, mert a melegben szedett málna hamar romlik. Szedés után célszerű hűteni, még akkor is, ha erre csak a pincébe való időszakos elhelyezése alkalmazható. Azonnal szállítsuk — roppant kíméletesen — és értékesítsük. Ma is és az elkövetkezendő években is a termelő számára biztos és kielégítő jövedelemforrást ígér a málna termelése megyénkben. Buzássy Lajos. Meggyoltvány 20 százalékos kedvezménnyel Húszfajta szőlöoltványt és ugyanennyi fajta gyümölcsfacsemetét kínálnak Pécsett a Névtelen utcai faiskolai lerakatban. Aktuális állategészségügyi feladatuk a kisüzemekben Új ólakban 110 sertést tort Hohmann Adóm Görcsönyben A pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat megnyitotta le- akatait. Az 1. sz. Jerakatot Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 79., (telefon: 24-088/88), a 2. >z. lerakatát Pécs, Névtelen utcában (volt f. kér. Tanács mögött). Gyümölcsfák,, díszfák, díszcserjék, örökzöldek, fenyők, szőlőoltványok nagy választékban vásárolhatók. Hétfőtől péntekig 7—16-ig, szombaton 7- 14-in tartanak nyitva. Március 20-tól 20%-os kedvezménnyel árusítják a meggyoltványokat. * Nyitott a Pannonvin Borgazdasági Kombinát szölőoltvány- lerakata is — Pécs, Zerge u. 36/1. (Havihegy, 33-as busz végállomásánál). Naponta 16—20 óráig, szombaton 8—16 óráiq, vasár- és ünnepnapokon 8— 12 óráig állnak a kiskerttulajdonosok szolgálatára. Érdeklődni és előrerendelni a 30-720-as telefonszámon lehet. A görcsönyi tsz ajánlata Istállók kisvállalkozóknak A görcsönyi Mecsekvöl- gye Tsz állattartás céljára régi istállót ad ki bérbe. Az istállók Szentpálpusz- tán, Keszüben találhatók. Alkalmasak tehén-, hízósertés- és baromfitartásra. Igény esetén tehenet helyeznek ki bértartásra és takarmányt biztosítanak. Jelentkezni március 26-án 8 órakor a tsz központjában lehet (Görcsöny, Hársfa u. 10.). Előrerendeiés esetén soron kívül szolgálnak ki. Vállalatok, intézmények összegyűjtött rendelését helybe szállítják. Az oltvány ára 23 Ft. A fajtaválaszték igen gazdag. Fehér borszőlők: Chordonnoy, Tramini, Királyleányka, Zola- gyöngye, Rajnai rizling, Karát, Zöldszilváni, Pintes. Aligo- le, Sauvignon blanc, Hárslevelű, Zöldvelteliní. Vörösbor-szőlők: Oportó, Zweigelt, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Fűszeres kadarka. Cirfandli. Csemegék: Irsai Olivér, Chas- selas, Attila, Mathiósz János- né, Kocsis Irma, Csabagyöngye, Cegléd népe, Cardinal, Pannónia, Favorit. Hamburgi m„ Szőlőskertek, Itália, Narancsízű. A megfelelő vetéssel az a célunk, hogy elősegítsük a növények kedvező növekedését. Azonban a magot nemcsak egyszerűen a földbe, hanem jó magágyba kell elvetnünk. A vetési mélyséq alatt a magágynak eléggé tömörnek kell lennie, hogy a hajszálcsövesség révén alulról a maghoz jusson a nedvesség. A felszíni takarórétegnek viszont lazának kell lennie, hogy az ugyancsak nagyon fontos levegőzést lehetővé tegye és a kiszáradást gátolja. Nagyon fontos a vetési mélység is. Befolyásolja o termés mennyiségét és minőségét is. PIJ vöröshagymánál a 0,5 cm mélyre vetett magból fejlődött termésmennyiségei 100 százaléknak véve a 2—3 cm mélyen vetett maq 150 százaléknyit terem. Az 1 cm mélyen vetett hó- ncposretek kerek, teljesen használható, a 4 cm mélyre vetett mái nem kerek, hosszúkás és 80 százalékban használhatatlan. A fentiekből következik, hogy A megyében dolgozó állatorvosok a Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás évi munkaterve szerint végzik a megelőző munkát. Mind a nagyüzemben, mind a kisüzemben az állategészségügyi munka a termelés biztonságát szolgálja, vagyis igyekszik megelőzni az állatjárvónyokat, biztosítani az optimális tartási és takarmányozási viszonyokat, a higiénét, hogy az adott állat úgy termeljen, amire az öröklött képessége azt lehetővé teszi. Nézzük most meg közelebbről, hogy az év első negyedében milyen aktuális állategészségügyi feladatok jelentkeznek. A szarvasmarha-állományokban most folynak a gümőkór- ellenőrző vizsgálatok. Ismeretes, hogy az egész ország szarvosmarha-állománya ettől a betegségtől már sok éve mentes, de az állatforgalom, a más szervezetekben (ember, baromfi stb.) előforduló gümő- baktériumok révén fennáll az újrafertőződés veszélye. Ezt kiküszöbölendő történnek az évi ellenőrző vizsgálatok. Azokban a kisüzemekben, amelyekben a szarvasmarhák legelőre járnak ki, és a legelőn elő szokott fordulni lépfe- nés fertőzés, ebben az időszakban részesülnek a kijáró marhák lépfene elleni védőoltásban. Ahol a legelő vízállásos, mételyes, ott a kijáró szarvasmarhák métely elleni kezelése is megtörténik. A sertésállományokban az idő enyhültével történnek a télen elmaradott ivartalanítások. Az állatorvosok az ivartalaní- tásokat biztosítás mellett csekély díjazásért végzik. Ezért felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy nem érdemes laikus, a hagymát 2-3 cm mélyre, a retke, 1 cm-re. a salátát 2 cm- re, a spenótot 3_4 cm-re, a póréhagymát 1—2 cm-re, sárgarépát, petrezselymet 2 cm-re, a borsó; pedig 4-5 cm mélyre ve: stk. Ezeknek a növényeknek már itt a vetés ideje. Ne siessünk azcr.ban a sáros talajra! Várjuk meg, míg <j talaj annyira megszikkadt, hogy gereblyézhető legyen. Az ágyásokat úgy jelöljük ki, hogy ne legyenek szélesebbek 150 cm-nél. A sorokat zsinór melleti húzzuk meg, és a makontár ivartalanítókat igénybe venni. A lakosság rendszeresen igényli, főleg a téli időszakban született malacok esetében a vasinjekciót, vitám in injekciókat, szintúgy az esetenként lezso- rolt kocák erősítőszerekkel történő kezelését. A baromliállományban a háziasszonyok már megkapták bz első naposcsibéket. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a tápot tisztán, ne pedig hígítva etessék. A teljes táp úgy van összeállítva, hogy fedezze csirke élettani igényét, ha azt hagyományosan abrakkal hígítjuk, úgy annak tápértéke csökken. Ugyancsak sok zavart szokott okozni a kapható takarmánykiegészítők bő választéka. Mielőtt azokat igénybe vesszük, kérjük ki a szakember goi a kijelölt borázdába szórjuk. Apró magvok vetéséhez o vetcborózdát meghúzhatjuk a gereblye homlokával (csücskével), a közepes nagysógúaknak a kapa nyelével, nagy magvak- nck pedig a kis háromszögletű sorhúzó kapával. A magok kiszórása után q barázdát fedjük be és a földet a gereblye fokával lapogassuk le. Igen gyakori hiba, hogy a sárgarépát, petrezselymet, egyéves hegymát túl sűrűre vetjük. A növények kikelésük utón olyer sűrűn állnak, mint a kefe. A sűrű vetések ritkítása nagy véleményét, mert sokszor a kevés többet ér, mint a sok. Az idős baromfiakat vágjuk le. vagy' vigyük piacra, mert az udvarban tartott idős baromfiak idült betegségek kórokozóinak a hordozói lehetnek. Az időjárás javulásával minden állattartó gondoljon az állatok óljának, istállójának nagytakarítására is. Ezt úgy célszerű megszervezni, hogy kellő hőmérsékletű napon az állatokat kitelepítjük, és alapos fizikai tisztogatásra (seprés, szemételtávolítás, esetleg perzselő pisztollyal a falak, padozat leégetése, stb.) végzünk. A tisztogatás során kikerült szemetet elássuk, elégetjük. munka, és ha ez késik, vagy elmarad, cérnavékony zöldségünk lesz. Sokan drozsírozott vetőmaggal igyekeznek a hibái elkerülni. Hogy másoknak is legyen támpontjuk, javaslom, hogy számoljanak ki o gyökér- zcldsécekből, hagymából 60 db magot, nézzék meg, hogy ez c mennyiség mekkoro kupacocs- kc. Hasonló ncgyságú kupo- cocskákat készítsenek és ■ egy méterre egyenletesen vessék el, o kb. 50-70 magot tartalmazó kupacocskct. Mivel lassan csíráznak, jelzőnövény magját is keverjünk e magvek közé. A jelzönövény néhány nap múlva kikel és jelzi c zöldségsorokat, így minden nehézség nélkül kapálhatunk. Nagyon jó jelzőnövény a fejes- saláta és a hónaposretek. Tóth Attila Dr. Bényi László igh. főállatorvos Zöldség a kiskertekben Ne siessünk a sáros talajra! Megette-e a kutya a telet? Amikor e sorokat írom, még mindig Petőfinek adok igazat, aki a Téli világban igy kiált fel: Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában. Sajnos, Mátyás nem törte meg a jeget, Gergely hiába rázta meg szakállát, az időjárás csak-csak hideg maradt. 1848-ban Petőfi az egyszerűség tökélyével vallja: Még gondolkodni sem tudok, Lelkemnek szárnya összefagy, Mert te, virágos tavaszom, Te bő nyaram, te messze-messze vagy. Persze, ami késik, az nem múlik. Emlékeznünk kell arra a népszerű mondásra, amely szerint: ,Nem eszi meg a kutya a telet!" De hogyan eheti meg az eb a telet akkor, amikor nincs is még hó? E szólásunk többféle változatban maradt reánk. Sirisaka Andor, aki több mint tízezer mondást, közmondást gyűjtött össze, 1891-ben Pécsett megjelent Magyar közmondások könyvében igy ír: „Nem eszi meq a farkas a telet.” Csűry Bálint pedig Szamosháti Szótárában (2:441) ezt a változatot közli: „Nem eszi meg a varjú á telet." Ha e mondásokat közelebbről szemügyre vesszük, feltűnő, hoqy olyan állatokat említenek, amelyek raaadozóak. Bizony, elviszik azt az eledelt, amelvet szeretnek, és amelyhez hozzáférhetnek. A kutyával kapcsolatosan még ilyen szólásmondások járják: Megette o kutya a hóját. - Kutyára bízza a szalonnát. - Kutya- hájjal van megkenve (már tudniillik o hamis ember). — Káposzta, nincs húsa, megette a kiskutya. Stb. A télevéssel kapcsolatos mondások alapja az lehet, hogy nagy teleken a farkasok be-belátogattak a faluvégi akiokba, és megdézsmálták o bárány- vagy baromfiállományt. Ezért mondják sokhelyt egyes tájakon: Farkasnak ne mutass birkát! - Farkasnak mondják: Pater noster (Miatyánk), azt feleli: bárányláb.- Farkasra aklot ne bízzál! A varjúnak sincs jobb híre. A varjú, a kánya és a holló sem veti meg az aprójószágot. Ezért mondják gonoszkodva: - Vigyen el a kánya! Az említett mondásokat természetesen képletesen kell érteni. Ha a kutya megette a telet, nyilván azt jelenti, hagy elég volt már a télből, jó időnek kell következnie. Ha nem j ette volna meg, akkor bizony számítani lehet még a zord, komisz télre. * A kutya egyébként rengeteg szólás tárgya. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások című gyűjteményében csaknem 350 olyan változatot szedett össze, amely a kutyával kapcsolatos. Mert a kutya nemcsak a hideg, hanem a meleg kifejezője is lehet. így például: Olyan meleg van, hogy a kutya is kiölti a nyelvét. - Olyan urasán fekszik, mint nyáron a kutya a szakaj- j tóban. I Mivel nem akarunk úgy jár- 1 ni, mint a hegyelö kutya a J toliseprűvel, ezért bízva bízunk í abban, hogy Sándor, József I vagy Benedek betartja a hoz- I zájuk fűzött időjárási hiedel- 1 meket, és végre megteremtik at tavaszt hozó melegebb időt. A* kutyának sem kell már ez a hi-B deg idő! Reméljük, hogy rövi-fl desen Tompa Mihály szavai« val elmondhatjuk: M Megenyhült a lég, vidul aB határ... M Tóth István
