Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-23 / 80. szám

1985. március 23., szombat Dunántúli napló 11 DÉDÁSZ­továbbképzés szakmunkás­oktatóknak A villanyszerelő szakmát hét éve szakosították. Azóta a vil­lamossági hálózatszerelőket tankönyv és egyéb segédeszköz nélkül oktatják a szakmunkás- képzőkben. Segítségül a DÉ- DASZ szakemberei félévenként előadást tartanak a dél-dunán­túli oktatóknak és gyakorlatve­zetőknek, ahol mindig a követ­kező félévi tananyagot mutat-' ják be. Az oktatássorozat kere­tében tegnap Kaposvárott el­méleti továbbképzés volt a lég­vezeték-szerelésről, majd Igái­ban gyakorlati bemutató. A tananyagot negyvenoldalas könyv alakiában jelentette men a DÉDÁSZ. A nagy anyagi ál­dozatot a iobb szakmunkáskép­zés érdekében vállalják. A gya­korlati bemutatók szervezése e témakörben egyedülálló az or­szágban, ezért méq a DÉDÁSZ- körzetbe nem tartozó területek­ről is jöttek oktatók. Utazás ’85 Aki Budapesten meglátogat­ja ez Utazás ‘85 kiállítást, 20, sőt néhány irodában 30 szá­zalékos kedvezménnyel fizethet be társasutazásra. Az olvasó számára talán ez a legérdeke­sebb a nemzetközi vásár terüle­tén lévő kiállításon, amelyet Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár nyitott mg tegnap délelőtt. A hat esz­tendeje évenként rendezett idegenforgalmi kiállítás fejlő­dését igazolja, hogy a magyar utazási irodák ajánlatában méq soha nem volt ilyen nagy választék, mint az idén. Vagyis értő, gondos államigazgatási szervezéssel, ösztönző munká­val megvalósult a minisztérium terve: kialakult az idegenfor­galmi verseny. Ez a választék pedig végül is az utasoknak, az ország lakosságának hasznos. Szükség is van rá, hiszen tavaly 5,4 millió magyar állampolgár utazott külföldre. De nemcsak a nézőknek, az utazgató belföldieknek, hanem a turisztikai szakmának is so­kat jelent ez a kiállítás. Mind a magyar, mind a külföldi iro­dák szakemberei körében ál­talános a vélemény: ezek a bu­dapesti kiállítások az utóbbi években a kelet—nyugati nem­zetközi turisztika elismert bör­zéiének számítanak. Ezért az idén már 21 ország irodái érez­ték fontosnak, hogy eljöjjenek a budapesti Utazás ‘85-re, és itt pavilont nyissanak, bemutat­kozzanak. Hiszen itt ritka nagy­ságú szakmai találkozó is ki­alakul, Pestre, -vagyis eqyetlen nagyvárosba utazva több más orszán kínálatát is megismerhe­tik. Végül az utasoknak nem­csak a 20—30 százalékos turisz­tikai árengedmény jár a kiál­lítás alatt, hanem Pestre utazá­suk során féláru vasúti kedvez­mény is. Sajtótájékoztató az április 4-i díszszemléről (Munkatársunk telelőn jelen- tése) Fegyveres erőink díszszem­lével köszöntik legnagyobb nemzeti ünnepünket, április 4- ét. A felszabadulást követő huszadik díszszemlén, melynek helyszíne a budapesti Felvo­nulási tér, a hagyományoknak megfelelően a Néphadsereg, a Határőrség és a Munkásőr­ség kijelölt alakulatai vonul­nak fel — jelentette be tegnap sajtótájékoztatóján Nárai Ist­ván vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a díszszem­le rendező parancsnoka. A felvonulás rendjéről el­mondta, hogy a díszszemle kezdete előtt néhány perccel a Szózat hangjaira katonai tiszteletadós mellett díszszá­zad kíséretében a Dózsa György útra vonulnak és a dísztribün talpazatánál felso­rakoznak ezeréves történel­münk dicső korszakainak zász­lói, többek között a honfogla­lás kori fejedelmi, Hunyadi Já­nos, a 31. Vörös Gyalogezred zászlaja. A 17 zászló előtt — mintegy tisztelegve történel­münk haladó emlékei előtt - vonulnak majd el fegyveres erőink díszalakulatai. 10.00 órakor a díszszemle vezénylő parancsnoka jelen­tést tesz a honvédelmi minisz­ternek, aki azt követően kö­szönti a felsorakoztott gyalo­gos és gépesített díszhadosz­tály tagjait. Ezután a honvé­delmi miniszter mond beszé­det, majd felhangzik a Him­nusz, amit a Városligetben elhelyezett lövegek díszsortü- ze kísér. A felvonulók sorát a gyalogos díszhadosztály pa­rancsnoksága nyitja meg, aki­ket a dobos díszszázad tagjai követnek. Utánuk a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tisz­ti, a katonai főiskolák, vala­mint a tiszthelyettesi iskolák díszzászlóalja vonul fel. Ezt követően a rendészeti őrezred, a rajporancsnoki, a gépesített lövész, a határőr és munkásőr díszzászlóaljak következnek. A gyalog elvonulok sorát a hadi­hajós díszszázad zárja, akik ismét résztvevői lesznek a díszszemlének tengerészkék egyenruhájukban. A repülő kötelékekben Ml—8 típusú közepes és Ml—24 típu­sú harci helikopterek, majd MÍG—21, MÍG—23, valamint a nagyközönség előtt első alka­lommal bemutatkozó SZU—22 típusú szuperszonikus repülő­gépek vesznek részt. A gépe­sített díszhadosztály parancs­nokságát az ejtőernyős dísz­zászlóalj követi. Utánuk a gé­pesített lövész díszezred harc­járművei, majd a harckocsi díszezred harckocsijai követ­keznek. A vegyes páncéltörő tüzér díszezred hagyományos és rakétaeszközökkel vonulnak fel. A vegyes tábori tüzér dísz­ezred egyik alegységében a nagyközönség első ízben lát­hatja díszszemlén a 152 min­es, önjáró ágyútarackokat, melyek után a vegyes rakéta tüzér díszezred sorozatvetői, harcászati, hadműveleti-harcá­szati rakétái következnek. A honi légvédelmi diszezred két, a csapatlégvédelmi rakéta díszezred pedig három rakéta­típussal vonul fel. A díszszem­le befejezéseként a 400 tagú egyesített katonazenekar ha­lad el a dísztribün előtt, élén a főkarmesterrel és kilenc kar­mesterrel. Mint Nárai István vezérőrnagy elmondta, a részt vevők felkészülése helyőrsége­ikben hetekkel ezelőtt megr kezdődött, e héttől pedig mór Budapesten több helyszínen gyakorolnak. A sajtó képvise­lőinek megmutatták a gyakor­lás egyes mozzanatait a Dó­zsa György úton, valamint a Népstadion környékén, ezen­kívül bepillantást nyerhettünk az állománynak a BNV területén kialakított objektumába. A fel­készülés szabad idejében, mint a katonák elmondták, színhá­zi előadásokon, néptáncbemu­tatókon vesznek részt és meg­ismerkednek fővárosunk neve­zetességeivel is. Roszprim Nándor Megyei középiskolai történelem verseny Szigetváron, a Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola másodízben —szervezte meg a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ, valamint a TIT megyei szervezetének tá-< mogatásával a középiskolai megyei történelmi versenyt. A diákok Magyarországnak a második világháborúban való részvételéről, valamint hazánk felszabdításáról adtak számot a versenyen. A gimnáziumok között a pé­csi Nagy Lajos Gimnázium el­ső, a Széchenyi István Gimná­zium és Szakközépiskola má­sodik, a szigetvári Zrínyi Mik­lós Gimftázium és Szakközép- iskola harmadik helyezést ért el. A szakközépiskolák között legjobb volt a Zipernovszky Károly Ipari Szakközépiskola csapata, második lett a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola és harmadik a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola csapata. £ közétet hírei Pénteken délelőtt a Baranya megyei választási elnökség tag­jai letették a hivatali esküt Horváth Lajos megyei tanács­elnök előtt. Ugyancsak tegnap tettek esküt a helyi választási elnökségek tagjai is az illetékes tanács elnöke előtt. Piti Zoltán, Pécs megyei vá­ros Tanácsának elnöke tegnap délután a Magyar írók Szövet­sége Dél-dunántúli Csoportja klubjában találkozott az író­csoport tagjaival. Piti Zoltán tájékoztatta az írókat Pécs vá­ros közép- és hosszútávú fej­lesztésének tervéről és válaszolt e tárgyban feltett kérdéseikre. Pécs megyei város Tanácsa Művelődési Bizottsága tegnapi ülésén a pécsi Ifjúsági Ház te­vékenységéről tárgyalt és véle­ményezte Nagy Sándor, az IH iaazantóiának az elkövetkezen­dő vb-ülésre készített előter­jesztését. Ezután Csorba Tiva­dar, a városi tanács művelő­dési osztályvezetője ismertette az osztály fejlesztési terveit a VII. ötéves terv időszakára. A KISZ MÉV Bizottsága teg­nap, a FIN "85 keretében nemzedéki találkozót tartott, kitüntetési ünnepséggel egy­bekötve. A száznegyven fős rendezvényen a vállalat volt KISZ-vezetői, aktivistái jelen­tek meg, az üzemek gazdasá­gi-politikai vezetői, valamint a KISZ-kitüntetettek. Az ünnepi műsort követően Tóka Jenő ve­zérigazgató Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést adott át Bistei Attilának, a lll-as üzem közvetlen termelésirányítójá­nak és Sasvári Gábornak, a vállalati központ geológusá­nak. Rajtuk kívül még több mint ötven, KISZ-ben tevékeny­kedő fiatal munkáját ismerték el erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Három nemzedék találkozó­ját rendezték meq tegnap dél­után Mohácson, a Csele Hotel­ban a KISZ városi bizottsága és c városi úttörőelnökség közös szervezésében. A ma ifjúsági vezetői mellett a KISZ zászló- bontásától, 1957-től az ifjúsági szervezetben vezető funkciót betöltötteket és tíz olyan idős emberi is meghívtak a nem­zedéki találkozóra, ckik 40 éve párttagok. A megjelenteket a zeneiskola, a Kisfaludy Károly Gimnázium és a dr. Marek Jó­zsef Mezőgazdasági Szakközép- iskola tanulói ojándékműsoruk- kol köszöntötték, majd Rétházi Csaba, a KISZ Mohács városi Bizottsága titkára mondott ün­nepi köszöntőt. Ezt követően kitüntetéseket adott át: a KISZ KB dicsérő oklevelét tízen, aranykoszorús KlSZ-jelvényt nyolcán, a Mogyar Úttörőszö­vetség Országos Tanácsa di­csérő oklevelét ugyancsak nyol­cán kapták meg. Visszaütünk FILMIEGYZET A pingpongdiplomácia e szá­zadi találmány, s pingpong­ban különben sem lehet hülyé­re verni az ellenfelet... A le­győzhetetlen Vutang című kí­nai film ezért a múlt század vé­gén játszódik, amikor is a go­nosz japánok le akarják igáz- ni a többségében derék kínai­akat. Sportküldöttséget menesz- tenek hát Kínába, de mivel ak­koriban még sem a kínaiak, sem a japánok nem remekeltek asztaliteniszben, hát az egyéb­ként Kínából származó, majd Japánban tökélyre emelt önvé­delmi sport műfaját választot­ták. A kis csacsik. Elhitték, amit elhitettek a vi­lággal, mármint hogy ők fej­lesztették tökélyre az önvédel­mi sportokat — lám ilyen ag­resszívak a japánok. Vagy leg­alábbis voltak a múlt század vé­gén. Vesztükre, mert kiderül, hogy a békés kínaiak sokkalta, de sokkalta jobban tudnak ön­védekezni, mint a csúnya, go­nosz japánok. Akik ráadásul aljasok is: nem tudják elvisel­ni a vereséget, s mindenféle álnoksógo: és disznóságot el­követnek. Egészen a film végéig, részint, mert addigra hülyére pofozták őket a békés kínaiak, köztük az egyik ráadásul egy lány — minő szégyen — részint pedig, mert végéhez közeledik egy normál hosszúságú film, s valahogy be kell fejezni. Ennyi a történet, ami legalább annyira lóg ki a filmből, minta lóláb az angyallepel alól. Kínai barátaink ugyanis nagyon jól tudják, hogy a film az egyik legalkclmctosabb ideológiater­jesztő. S azt is tudják, hogy a karatefilmek jó üzletet jelen­tenek: hongkongi testvéreik már-mór elárasztották velük a világpiacot, s akkor nem be­széltünk még az agresszív japán filmgyárosokról. S lám, azok­ban a filmekben milyen ideo­logic van? Hát olyan kispolgá­ri: a magányos hős rendet csi­nál, mert őt személy szerint nem hagyják békén a gonosz emberek. A magányos hős pe­dig tudvelevő, hogy jó ember, de nem a hazáért, nem a sza­badságért, nem a népért jó, ho­néra csak úgy önmagáért. Ez pedig csúnya dolog. Eze­ké: a filmeket ugyanis sehol sem az ideológiájukért nézik az emberek moziban és videóról, hanem mert olyan jó bunyók vannak benne: önvédelmi bu­nyók, csodálatos pofonok, s íz­lés szerint vér. S noha a pekingi konyha ke­vesebb vért használ, mint a hongkongi, vagy a tokiói, azért itt is fantasztikusak az önvé­delmi sportekrobatika elemei: az ember szereti látni, hogy egy vagy két ember, hogy tesz nyomorékká húsz—negyven má­siket, mer: természetesen nem­csak a főhősök békés termé­szetű önvédők, hanem a mozi­nézők is, s ők is csupán önvé­delemből verekszenek együtt a magányos hőssel, akinek a he­lyébe képzelik magukat. S me­lyik békés ember ne szeretett volna legalább egyszer meg­verni egyszerre húsz másikat? No, de olyan kispolgári, ön- mcqáéri való módon? Akkor talán inkább hazafias érzület­ből. A jc hozafiság mindenhol becsülendő, s mely haza ne lett volna legalább egyszer kiszol­gáltatva a gaz ellenségnek: melyik haza nem vallaná ma­gáról. hogy mi békések va- qyUnk, de ha minket bánt va­laki. hát visszaütünk úgy, hogy aztán a támadó már nem tud visszaütni. A szegény. Béke porainkra. B. L. Holnap a VDN-ben EGY KÜLÖNÖS KLUB A szívritmusszabályzókat Pécsett ültetik be, amikor visszajönnek a műtétről, kezükbe adják a tagsági igazolványt. * A TOJASDISZITÉS HAT MÓDJA FORINTOK A TISZTASÁGÉRT Abban a legkisebb helyiségben automata nyitja az ajtót. * KULCSKÉRDÉS A HALASZLÉFŐZÉS * Az utolsó szappanfőző Zsolti édesanyja szakmáját kívánja folytatni LE A LEPELLEL Eladta mindenét, még a bútorokat is ..., pedig korábban 1000 forintot is megkeresett egy nap alatt. A A VDN SPORTJA Sertést tenyészt az NB l-es kézilabdázó. Munkatársunk tudósítása a ZTE—PMSC labdarúgó-mérkőzésről. Tudományos konferencia az orosz nyelv tanításáról Három djl-dunántúli megye orosztanároí, főiskolai oktatói vettek részt azon a nagyszabá­sú tudományos konferencián és emlékülésen, amit tegnap tartottak az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Oktatá­si Igazgatóságán, Pécsett. Magyarország felszabadulá­sának 40., az orosz nyelv taní­tásának 35. évfordulóján Bara­nya, Tolna és Somogy szakem­berei hallgatták végig a „Tu­dományos tradíciók és új irány­zatok az orosz nyelv és iroda­lom oktatásában" című tanács­kozást. Medve Zoltán, a JPTE TK tanára tegnapi megnyitó beszédében a tanácskozás ak­tualitását az orosz nyelv nem kellő hatékonyságú tanításában és a hivatásukat szerető, szak­mailag" magasan képzett taná­rok szükségességében jelölte meg. A tudományos konferen­cia plenáris ülésén Baranya kulturális életének 40 éves tör­ténetéről, a magyar—szovjet barátsági munkáról és az orosz nyelv- és irodalomtanárok nem­zetközi szervezetének (MAPR- JAL) következő évi kongresszu­sáról esett szó. Szekcióüléseken folytatódott o munka. Az általános iskolai, középiskolai és felsőoktatási módszertani szekciók mellett irodalmi és nyelvi szekciókban is több előadás hangzott el — orosz nyelven. Regionális felolvasó ülés Több mint egy évtizede min­den évben egy alkalommal re­gionális pedagógiai és pszicho­lógiai felolvasó ülést rendez a PAB I. filozófiai-pedagógíai- pszichológiai szakbizottsága, a TIT Baranya megyei Szervezeté­nek pedagógiai szakosztálya és a Magyar Pedagógiai Társaság pécs—baranyai tegozata. A me. gyék pedagógiai pályázataira beérkezett dolgozatok közül is­mertetnek néhányat a szerzők. A felolvasás után a résztvevők mer vitatják a hallottakat, kicse­rélik a tapasztalataikat. A teqnapi felolvasó ülésre nyolc dolgozat szerzőjét hívták meg Baranyából, Somogybái, Tolnából. Zalából. A szerzők többek között foglalkoztak az iskola szerepével a falu népes­ségének megtartásában, a gye- nesdiási iskola történetével, a tankötelezettségi törvény végre­hajtásának tapasztalataival és segítő eljárásaival, az iskolave­zetés és rendszerelmélet kap­csolatával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom