Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-23 / 80. szám

NEUE LINIE IN UNGARN Oe aussleÄung *, gruppe M. A und State Plus í A f •»* ft Jfw. ***** _ Ms***« Nagy sikerrel zárult nemrég négy fiatal magyar művész kiállí­tása Bécsben, a neves Tat Galerieben. Bachmann Gábor, Kovács Attila, Szalai Tibor és Vincié László műveit Új irányzat Ma­gyarországon címmel állították ki. Kovács Attila és Bachmann Gábor építészek, mindketten látványtervezők a filmgyárban, és Pécsről kerültek a fővárosba; utóbbinak az idén decemberben, a Pécsi Kisgalérióban is lesz kiállítása. Dél-dunántúli is, országos is... Regionális tv-adás Pécsről Ez év április 2. a hazai tö­megkommunikáció fejlődésé­ben fontos állomás: megkez­dődik a körzeti, azaz regioná­lis televíziós műsorszórás. Bu­dapestről, Pécsről és Szeged­ről hetente egyszer — keddi napokon és azonos műsoridő­pontokban, a II. programon — önálló, a körzetek életéről szó­ló rétegműsorokat sugároznak. Nem feladva azonban az or­szágos megszólalás további lehetőségeit és feladatait sem. A pécsi körzeti stúdió 1976 novemberében kezdte meg mű­ködését. Műsorpolitikai arcula­ta, műsorrendje folyamatosan alakult ki. Először havonta egyszer, 1984-ben már havon­ta tíz alkalommal jelentkezett a képernyőn. Információs és szolgáltató műsoraikra odafi­gyeltek az ország más tájai­ról s a fővárosból is. A Pan­non Krónika adásai sokfelé ér­deklődést keltettek tájegysé­günk iránt. Több más hasznos, nagy jelentőségű rétegműso­ruk, mint például a Sorstársak c. rehabilitációs magazin vagy nemzetiségi műsoraik, a Nas Ekran és az Unser Bildschirm pedig — pécsi gyártási szék­hellyel — országos igényeket teljesítettek, s fognak teljesí­teni a jövőben is. A haza — táj — történelem fogalomköré­ből táplálkozó úgynevezett egyedi műsoraik a tájegység életében az életmód, a telepü­lésszerkezeti változások — múlt és a jelen összefüggéseiben — a társadalom és a kultúra je­lenségeinek valósághű ábrá­zolására, bemutatására töre­kedtek. Mindezek ismeretében a leg­alapvetőbb kérdés mindany- nyionkban: mi és hogyan vál­tozik a pécsi körzeti tv-stúdió műsorszerkezetében? Erről kér­tünk tájékoztatást Békés Sán­dortól, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója vezetőjétől: — Hangsúlyozni szeretném: műsoraink egy része regionális adás, más része ezután is or­szágos sugárzásban kerül a tv-nézők elé — mondotta. — Mindenekelőtt: április 2-től a minden kedden jelentkező re­gionális adósunkban voltaképp a Pannon Krónika folytatódik, most már Dél-Dunántúl körze­tében. S mivel a főváros és Szeged hasonló adásainak idő­pontja is azonos a mienkkel —. amikor egyébként a tv más műsort nem sugároz —, senki nem kerül dilemma elé: mit válasszon . .. — Harmincperces regionális adásunkban három műsortípus váltakozik. Mindhárom aktuális információkat közöl. Az első­ben színes, érdekes, hangula­tos és természetesen friss hí­rek, tudósítások, kommentárok, interjúk, helyszíneken készült színes riportok követik egy­mást. A másik típus is ad kb. 5—10 perces információs ,,blok­kot". Ezt egy-egy — a tájegy­ség településfejlesztési, helytör­téneti, kulturális, művészeti, néprajzi, népművészeti stb. ér­tékeiből kiválasztott — téma mélyebb, elemzőbb bemutatá­sa követi. A harmadik műsortí­pus: élő közvetítés, különböző — szélesebb érdeklődésre szá­mot tartható — helyszínekről vagy eseményekről. Itt szeret­nénk bemutatni például a szek­szárdi Művészetek Házát; az üszögpusztai lovaspálya ide­genforgalmi nevezetességét; a Pécsi Szikra Nyomdát és még sorolhatnám. — Mi lesz o sorsa a ,,Sors- tórsak"-nak, a nemzetiségi adásoknak s az egyedi műso­roknak? — Egyedi műsorokkal ezután is a táj—haza—történelem és kultúra összefüggéseiben és té­maköreiben havonta egy alka­lommal kapunk helyet az or­szágos adóshálózatban. A Nos Ekran, az Unser Bildschirm ugyancsak havi egy-egy mű­sorral jelentkezik. S mindkét nemzetiségi műsort ezután is megismétlik. Ezenfelül mindkét nemzetiségi szekciónk négy­négy egyedi műsort is készít német és délszláv nemzetiségű nézőink részére. A Sorstársak megmarad havonta egy — or­szágos sugárzású — műsorunk­nak, ismétléssel. És kétheten­ként továbbra is ré»zt veszünk a népszerű Ablak műsorában. — A pécsi Városi Televízió megtartja szokásos kétheten­kénti műsorát. Megjegyezném még, hogy a hetente keddi napokon jelentkező 30 perces regionális adásainkat a Misi - na-tetői és a csávolyi adóál­lomások sugározzák. Nagy gondot szeretnénk fordí­tani benne a hétvégék, általá­ban a szabad idő eltöltésének kérdéseire. Sok szó esik maid itt ház körüli dolgainkról, hob­bikról, kiskertekről, horgászat­ról és más, ugyancsak rétege­ket érdeklő témákról. De itt szeretnénk elindítani például az ,,Ahol még nem járt a tv" c. új sorozatunkat is. — Bizakodom, április 2-án induló regionális adásaink épp úgy eljutnak Baranya, Somogy és Tolna megyei nézőinkhez, mint korábbi hasonló műso­raink. A lijegionólis adásokat megelőzően, illetve követően telefonügyeletet tartunk stúdi­ónkban. Várjuk nézőink leveleit, észrevételeit, javaslatait. W. E. Háromszáz éue született Johann Sebastian Bach vándorévei Johann Sebastian Bachnak a lipcsei Tamás-templom kántori tisztjének elnyeréséig kanyargós vándorutaí kellett megtennie. Harmincnyolc éves volt, omikor beiktatták lipcsei állásába. Szakmai elismeréssel és bírálatokkal, de legfőképpen kellő életta­pasztalatokkal látoti munká­hoz az akkor harmincezer la­kosú kereskedő- és egyetemi ve rosten. A Bach név ekkor már is­merősként csengett a közép- néme; zenei és városi elöljá- rcsági körökben. Bach ükap­ja zenét kedvelő molnár, dédapja falusi zenész, nagy­apja hivatásos muzsikus volt. Édesapja 1671-ben került Eisenachba udvari és városi zenésznek és orgonistának. Bach ebben a türingiai vá­rosban született 1685. már­cius 21-én. Nem egészen tíz éves korában a család A Bach-ház Eisenachban frauenplani házából legidő­sebb testvéréhez került Ohr- drufba. A nála tizennégy év­vel idősebb fivére az ohrdrufi Mihcly-templomnak volt az orgonistája. Bach ebben a városkában lépett a felső is­kolai osztályba és itt másolta le hat hónapon át titokban, holdfényes éjszakákon test­vére zongoregyűjteményét, amelyet az megtagadott tő­le, mert nehéznek tartott számára, öt évig maradt Bach Ohrdrufban. Ezután egyik is­kolatársával Lüneburgba ment a Szent Mihólyról elne­vezett templom-kolostorba kóristánck. Mutáláso, hang­változása után itt megbízást kapót; a kántorhelyettesi fel­adatok ellátására. Ebben a beosztásában lehetősége nyí­lott Schütz és Sweelinck művészetének tanulmányozá­sára és felkereshette az északi németség zene; cent­rumát, Hamburgot és neves muzsikusait. Tizenkét éves volt, amikor elhagyta Lüneburgot, A ze­nei „tudományok" közül jól érteti az orgona-, a csem­baló-, a hegedű, és a brá­csajátékhoz, valamint a kar­vezetéshez és beletanult a zeneszerzés művészetébe . is Egy év múlva a szülőföldjé­hez közelebb fekvő Arnstad' város Bonifác-templomának let; az orgonistája. Ekkortájt kereste fe| Lübeckben a ze­neszerző és orgonavirtuóz Buxtehudet. Az idős mester bevezette művészete újabb rejtelmeibe a fiatal muzsikust. A hosszúra nyúlt lübecki látogatási követően Bach ösrzekülönbczött munkáltató­jával. Más állás után kellett néznie. Hamarosan talált is c türingiai Mühlhausenben, ahol a tanács szívesen telje­sítette anyagi igényeit is. 1707 októberében o közeli Dornheimben vette feleségül Marie Barbara Bachot. Mühlhausenben sem volt sokáig maradása, mert a pro­testáns lelkészek vitájába, amely a zene használatának mértékéről folyt, nem akort bekapcsolódni, inkább a weimari herceg szolgálatába szegődött, mint udvari orgo­nista és hegedűs. Rövidesen elnyerte a weimari udvari zeneker koncertmesterj tiszt­ségét. Bach közel tíz évet töltött itt. Ez idő alatt számos kan­tátát és orgonaművet kompo­nált, neve orgonaművészként egyre terjedt. Mégis rossz emlékekkel távozott Weimor- ból. Amikor kiderült, hogy nem nyerheti el a megürese- det: karmesteri állást, kérte eltávozásának engedélyezé­sét. Ezt szóban a hercegnek - feltehetően — sértődött hangon közölhette, mert az áristomba záratta. A felvett jegyzőkönyvben ez olvasha­tó: „...makacs viselkedé­séért, mellyel elbocsátását ki akarta kényszeríteni - a bíró­ság helyiségében letartóztat­ták, míg végül (1717) de­cember 2-án, miután tudtul adták neki, hogy az uralkodó kegyeit eljátszotta, az udvari titkár közölte, hogy lemondá­sát a herceg elfogadja és ugyanakkor kiengedték az áristomból . .." Boch, családjával Weimar- ból Köthenbe költözött. Az anhaltkötheni herceg tizen­nyolc tagú zenekarának a vezetését bízták rá. Zenészei tehetségesek lehettek és szá­mukra írhatta szóló szonátáit, szólókoncertjeit és zenekari szvitjeit. Köthenben állította össze a „Wohltemperiertes Clavier” első részét. A kötheni herceg gyakran vitte magával utazásaira ud­vari karmesterét. így került Bach 1718-bon Karlsbadba, ahol találkozott a branden­burgi őrgróffal, aki zenekari műveket rendelt tőle. A hat versenyművet Bach 1721-ben küldte mea a megrendelő­nek. Bach 1721. december 3-án - másfél évvel első felesége halála után - Köthenben há­zasságot kötött a húszeszten­dős Anno Magdalena Wülcken énekesnővel. Há­zasságuk „minta művészhá- zassógge" clakult. A sors úgy hozta , hogy megüresedett a lipcsei Ta­más-templom kántori állása. Miután sem a Hamburgban élt Telemann, sem a dorm- stodti karmester, Graupner nem fogadta el a lipcsei vá­rosatyák meghívását, és Bach mór többször átróndult Köt- henből ellátni a Tamás­templom kántori teendőit, és miután 1723 húsvét napján előedhotta oz ekkkortójt komponált János-passiójót, 1723, április 19-én aláírta azt a kötelességvállcló okiratot, amelyben a Tamás-iskola diákjaival kapcsolatban az áll: ......azokat a fiúkat, aki­k et ide felvettek, nemcsok az iskolai oktatáshoz tartozó rendes órák alatt, honem magánúton is tanítani fogom énekre, minden anyagi igény nélkül, s mindazt megteszem, cmi; e tekintetben kötelessé­gemnek érzek ..." Boldogok lehettek azok az énekes fiúk, akik Lipcsében, ahogy ő nevezte magát, a „director musices” köré gyü­lekezhettek huszonhét éven át. Várnai Ferenc „Baranyai gyöngy­szemek” Elsősorban a nemzetiségi is­kolák tanulói forgathatják ha­szonnal azt a kiadványt, amit a Baranya megyei Pedagógiai Intézet jelentetett meg a hor- vát és szerb népköltészetből. „Baronjski biseri" (Baranyai gyöngyszemek) címen Franko- vics György, a JPTE Tanárkép­ző Karónak adjunktusa szer­kesztette egy kötetbe és látta el bevezetővel azt a csaknem hatvan horvát és szerb nép­dalt, hősi éneket és népballa­dát, amit Baronya területén is ismertek az emberek. A múlt század elején szüle­tett már feljegyzés arról, hogy o balkáni őshaza népdalai elevenen élnek a Magyaror­szág területére költözött szerb­ség és horvátság körében. Adam Dragosavljevic azt is le­írja, mint gyűlnek össze az em­berek egy-egy jó énekes körül a baranyai vásárokon. Idővel baranyai gyűjtői is támadtak az itteni szerb és horvát nép- költészetnek, Nikola Tordinac és Fronjo Kuhar személyében, a múlt században. Frankovics György kötete felsorckoztatja a Magyarország területén különböző helyeken és különböző időkben gyűjtött népköltési anyagot, azok szö­vegét — a legkorábbi, múlt századi feljegyzésektől egészen napjainkig, a gyűjtő és az odatközlő nevének feltünteté­sével, megjelölve a gyűjtés helyé; is. A dalok, balladák, hősi énekek feljegyzői között megtaláljuk Vujicsics Tihamért, Sarosácz Györgyöt és magát o kctel szerkesztőjét, Frankovicsot is. Ezek a többségükben erede­tileg a Bolkán-félszigeten szü­letett balladák tematikailag eleve számos vonatkozást mu­tatnak a magyar történelmi és r.éphagyománnyal. A szerb és horvát népesség Magyarorszá­gon voló megtelepedése utón új, itteni vonatkozásokkal is gazdagodtak. Hőseik között felbukkannak a magyar törté­nelem olyan alakja; is, mint Zsigmond király, Hunyadi Já­nos (Jankó Sibinjonin) és igen erőteljesen Mátyás király. A történelmi események közül leginkább jelenvaló a török el­leni harc. Ezek a vonások ele­mi erővel utalnak c Duna-me- dence népeinek közös sorsára, közös küzdelmeire, és mutatják fel, hogy hőseinek tiszteletében c népeket egészen a tizenki­lencedik század elejéig nem osztotta meg sem nemzeti, sem vollási vagy másmilyen elkülö­nülés. Frankovics György arra is utol tanulmányában, hogy a most közreadott gyűjteményt csak kezdeti, szerény vállalko­zásnak tekinti. Hiszen míg a néme; dclkincs első baranyai kötete dr. Vargha Károly gyűj­téséből és a nemzetiségi szö­vetség jóvoltából már megje­lent, addig c magyarországi szerb, horvát, továbbá szlovén népköltészet, népbollada kincs szövegeinek és zenéjének rep- rezentotív gyűjteménye még várat magára. Gállos Orsolya Egy szigetvári csatakép - naptáron A március hónapnál bara­nyai vonatkozású festmény sze­repel azon a képes naptáron, amit 18—19. századi magyar csataképekkel jelentetett meg a Képzőművész'eti Alap Kiadó- vállalata. A képen Zrínyi Mik­lós hadvezér szigetvári kiroha­nását örökítette meg az isme­retlen festő 1840 körül, a kor divatjának megfelelően egy óraképen. Az órát annak ide­jén a képkeretbe építették: az óraképek kedvelt díszei voltak a múlt századi otthonoknak. A naptárban szereplő csata­kép Andrássy Mihály gyűjte­ményéből, Szigetvárról szárma­zik, jelenleg a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum tulajdonában van, és az eljövendő helytörté­neti kiállítás egyik kiemelkedő darabja lesz. Ez az órakép nem eredeti al­kotás. Ismeretlen művész ké­szítette Peter Kraft 1825-ből való festménye alapján. Peter Kraft korának egyik legdivato­sabb bécsi festője volt. Meg­rendelésre készült nagyméretű olajképe Zrínyi Miklós kiroha­násáról ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. Er­ről az olajképről készült 1836- ban a híres bécsi rézmetsző, Franz Stőb! metszete, majd a metszet után, ismeretlen festő által a képünkön is bemutatott órakép (Nádor Katalin felvé­tele).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom