Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-23 / 80. szám

T udomány Külföldön láttuk Az egészségvédelem tudományának előrelépése Beszélgetés dr. Tényi Jenő egyetemi tanárral Az egészségvédelem, az egészséges életmód nap­jainkban már nem ismeretlen fogalmak, de olyan fo­galmak még, amelyek hatásos megvalósításához, szá­mos átfogó intézkedést kell hozni és — talán elsősor­ban — szemléletváltást kell elérni. Ennek jegyében ren­dezték meg az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) európai régiójának egyik legutóbbi tudomá­nyos, szakértői konferenciáját Tamperében. A tanács­kozáson Pécsről dr. Tényi Jenő egyetemi tanár, a POTE Társadalomorvostani Intézetének vezetője is részt vett.- A konferencián valóban a „Health promotion” szerepelt elsőrendű témaként. Az angol elnevezést nem is lehet szó szerint magyarra fordítani, de leginkább az egészségvédelem, az egészségfejlesztés kifejezé­sek felelnek meg a fogalom­nak - mondja a professzor. - Míg korábban a betegségek gyógyítása, majd a kórok meg­előzése (például védőoltások­kal) volt az egészségügy fő célkitűzése, ma már olyan élet­mód kialakítását kell elérnünk, amelyek az egészség aktív fej­lesztését szolgálja. Az úgyne­vezett civilizációs betegségek (például: szívinfarktus, cukor- betegség, magas vérnyomás), igen „előkelő” helyet foglalnak el a halálokok között és na­gyon elterjedtek. Az egészség- nevelés ezek ellen is indítja a harcot. Olyan életmódot foglal magában, amely a leginkább alkalmas a betegségek és a balesetek megelőzéséhez. Ez az önkezelésnek is sajátos formá­ja és túllép a tradicionális or­vosi kezelési rendszeren. Társa­dalmi és egyéni felelősségérze­tet, kormányszintű intézkedé­seket, új magatartásformákat feltételez.- Az Egészségügyi Világszervezet meghirdette az „Egészséget minden­kinek 2000-rel" jfelszót. Várható-e lényeges előrelépés, teljesülhet-e ez a célkitűzés az évezredünk végére?- A tamperei konferencián is világossá vált, hogy ugrás­szerű előrelépés az egészség- védelem jobb érvényesülésétől várható. Az egyik fő probléma, hogy bár mindenütt keresik a megvalósítási módokat, az egészségvédelemnek nincs át­fogó rendszere áz egyes orszá­gokon belül. Az egyetemi okta­tás során a társadalom egész­ségügye irányában nyitott, a közösségi orvoslásban jártas orvosokat kellene képezni. Te­hát nemcsak a gyógyítási mó­dokat kellene átadnunk, hanem a betegségek legkorábbi meg­előzése, elkerülése érdekében szolgáló odafigyelő alapkész­séget. A jövendő egészségügyi dolgozókat a csapatmunkára is meg kellene tanítani, és fejleszteni, kialakítani a szociá­lis nővérek, egészségnevelők oktatásának tematikáját, egy­általán, ilyen szakmával ren­delkező dolgozókat képezni. Nagyobb hangsúlyt kellene fordítani az egészségügyi kér­désekre a pedagógusok képzé­sében és be kellene vezetni ezt az új tantárgyat a jogászok, közgazdászok oktatási rendsze­rébe is. Ugyanis az egészség­ügy i közgazdaságtan egyre in­kább fontos szerepet- kap-: szer­te a világon. Az egészségügyi olc pellótcsbcn ugyanekkor o lakosság -aktív, részvételére í építeni kell, fel'ébreszteni saját felelősségérzetüket a testkultú­ra, a helyes táplálkozás, az életmódot alakító tényezők megismerése iránt. Az egyén­nek szüksége van a társadalmi segítségre. Itt nem csak szer­vezett központi intézkedésekre gondolok, hanem a valóban humánus közösségekre, legyen az munkahelyi kollektíva, vagy szocialista brigád, ahol tudato­san is figyelnek egymás gond­jaira, tanácsokat adnak és ez­zel igen fontos, feszültség- stressz-elvezető tényezőkké vál­nak. — Mindez azt is jelenti, hogy csök­ken az orvosok szerepe az alap­ellátásban?- Nem. Inkább szemléletvál­tozást és a várva várt egész­ségügy i kultúra megteremtését (legalábbis az arra való törek­vést) jelenti. Az orvosnak mó­dot kell találnia arra, hogy az egészségesekkel is foglalkoz­zon. Tömegméretekben pedig az egészségügyi klubok, egye­sületek, önkéntes csoportok je­lezhetik a megoldás egyik út­ját. El kellene már vetni a me­rev előítéletet a jó értelemben felfogott önkezeléssel szemben. Ez természetesen nem egyenlő „Julcsa néni is ezt szedi, nekem is jó lesz” káros szemlélettel, hanem az egészségesebb élet­vitel módszeréhez adhat segít­séget. De nem mindegy, hogy ki adja a tanácsot! — Hazánkban és Pécsett, különös tekintettel az On által vezetett in­tézetre, milyen eredményekkel talál­kozunk az egészségvédelem terüle­tén?- Szükségességének fölisme­rése Magyarországon is elkez­dődött. örömömre szolgált, hogy Tamperében már pécsi eredményeinkről is beszámol­hattam, amelyekben a társada­lomorvostani intézet is jelentős kutató-, szervezőmunkát végez. Az egyetemen a hallgatóink részt vesznek körzeti orvosi gyakorlaton is, igyekszünk őket a már megfelelő szemléletű ok­tatásban részesíteni. Miután az intézetünk látja el az Országos Körzeti Orvosi Intézet felada­tait is, a továbbképzéseket is ennek jegyében szervezzük. Részt veszünk a Baranya me­gyei Egészségnevelési Társa­dalmi Tanács munkájában és ezen keresztül fölvettük a kap­csolatot például az élelmiszer- iparral, a kereskedelemmel, a közétkeztetéssel, a Fogyasztók Tanácsával. Az együttműködés jelei már itt-ott észlelhetők, több zsíx- és**ószegénytermék kerül'az üzletekbe,- mint ko­rábban. Az Apáczai Csere Já­nos Nevelési Központ sport­kombinátjában hetente kétszer ingyenes orvosi tanácsadást tartunk.- Közreműködtünk az első dohányzásellenes és test­súlycsökkentő klubok alakítá­sában. A klubok ötletét az NSZK-ból „hoztuk". Tartunk az 1. sz. Gyakorlóiskolában, a Ne­velési Központban és a Leöwey Gimnáziumban egészségneve­lési kísérleti oktatást. — ön is hangsúlyozta a szemlé­letváltás szükségességét. Az orvosok, a közvélemény körében gyakorta ta­lálkozhatunk lekicsinylő felfogások­kal : nem tartják igazán tudomá­nyos-kutató és orvosi munkának a beszélgetésben is elhangzott felada­tokat ... Mi erről az ön véleménye?- Tamperében létrehozták a Kekkonen Egészségnevelési In­tézetet, amelyben az egészsé­ges életmód kutatásával foglal­koznak és rendszeresen közre­adják tudományos eredményei­ket. Minden új saját felismeré­sünk és tevékenységünk hátte­rében is tudományos tényada­tok állnak, amelyek a kutató­munkánk során igazolódtak. Ez a negatív felfogás egyébként eléggé speciálisan hazai „ha­gyomány", másutt nem talál­koztam hasonló, kétkedő néze­tekkel. Egyre inkább fölismerik és tudatosították az egészség- védelem tudományának nélkü­lözhetetlenségét. B. A. Olasz tanszék Pécsett 1985. január 1-ével dr. Herczeg Gyula professzor, a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem bölcsészkará­nak professzora.- Professzor úr, mintegy ötven év után visszatér szülő­városába, Pécsre, ahol isko­láit végezte és érettségizett. — Igen, sajátos érzés újból pécsiként élni és tevékeny­kedni egy pécsinek. A körül­mények szakítottak el Pécsről, többek között, sajnos éppen az igen jóhírű, egykori böl­csészkar megszűnése 1941- ben. így egyetemi tanulmá­nyaimat Budapesten végeztem, mint az Eötvös Kollégium tag­ja 1937 és 1942 között.- ön a nyelvtudományok doktora, nemzetközileg is­mert romanista. Visszatérése pillanatában miként értéke­li pécsi indíttatását, tehát mit vitt magával Pécsről? — Kitűnő tanáraim voltak a pécsi reáliskolában, amely ak­kor versenyzett a város egy­házi középiskoláival. Hadd említsem meg a pécsiek kö­rében jól ismert Petrovich Edét, a neves történészt, vagy a néhai dr. Hegedűs Lajos nyel­vészt, aki a dömörkapui me­nedékházból járt be óráit megtartani, latinra dr. Mészá­ros Ede tanított, aki később a debreceni latin tanszék veze­tője lett.- Érdekes, amit mond, a reáliskolában tudtommal nem tanítottak latint. — Igen, elsőtől németet, harmadiktól franciát vagy olaszt tanítottak. A pécsiek még emlékezhetnek dr. Ván Gyulára, a kitűnő italianistá- ra. Hetedikben és nyolcadik­ban a hatéves olasz tanítás (heti négy óra) lehetővé tet­te, hogy az utolsó két évet a tanulók anyanyelvi tanár keze alatt végezzék. 1933/34- es tanévtől lehetőség nyílott arra, hogy úgynevezett köte­lező rendkívüli tárgyként a jelentkezők tanulhassák a la­tint és érettségi vizsgát tegye­nek belőle. Én is jelentkeztem és sikeresen érettségiztem be­lőle. Akkor már három román nyelvet franciát, olaszt, spa­nyolt tudtam. Könnyen sajátí­tottam el a latint. Mindenki­nek ajánlom ezt a sorrendet. Igen sokat vitatkozunk mos­tanában ezekről a kérdések­ről, tehát hogy milyen nyelvet taríítsunk. Nekem az a véle­ményem, hogy ahol erős a román nyelvek helyzete, rend­kívüli latint jcell létrehozni, de a kötelező latint nem szabad erőltetni, mert az élő nyelv mindent megelőz. Nehéz lenne felsorolni, mi mindent köszönhetek szülővá­rosomnak, de a nyelvek is­meretét például biztosan. Amikor szüleim észrevették, hogy könnyen megy az első két nyelv, anyagi áldozatot hoztak, és taníttattak, angol­ra és szerb-horvátra is. Tulaj­donképpen mindez képezte az alapot, hogy felvegyenek az Eötvös Kollégiumba. Ma­gyartanárom, Hegedűs Lajos tanácsára felvételiztem. A vizsgáztatók között volt a kö­zelmúltban elhunyt Gyergyai Albert, aki felfigyelt — lévén Somogy megyéből elszárma­zott - a pécsi diákra. Akkor még kevesen jelentkeztek Pécsről, az előttem jártak kö­zül csupán Makay Gusztávról tudok. És még valami. 1937-ben az iskola olasz tanulmányutat szervezett. Én is jelentkeztem, akkor voltam először Olasz­országban. Azóta Olaszország második hazám lett, ugyanis a hatvanas évek óta a firen­zei egyetem olasz nyelvtörté­net magántanáraként, rendsze­resen dolgozom Firenzében.- Ismeretes, hogy 1968 óta irányítja a Világirodal­mi lexikon olasz anyagát lőmunkatársként, éppen a legutóbbi, a kilencedik kö­tetben jelent meg egy olasz irodalomról szóló cikk, melynek aláírói között sze­repel professzor úr is, Ne- ményi Kámzérral és mások­kal együtt. — Hogyne. Hegedűs Géza és Szepes Erika mellett sze­repel Nyerges László kandi­dátus is, a Színházi Intézet munkatársa, aki jeles dolgo­zatot írt Goldoniról. Nyergest is szeretnénk lehozni Pécsre, ő a Magyarországon sajnálatos módon háttérbe szoruló, nagy­szerű olasz színház kitűnően képzett szakértője, örülnék, ha a pécsi színház munkájába is be tudna kapcsolódni.- Szavaiból az tűnik ki, hogy határozott elképzelései vannak pécsi munkájával kapcsolatban. — Tavaly nyártól kezdve egyeztettük elképzeléseinket a rektor elvtársnővel és Szépe professzorral, akinek tanszéké­hez az olasz is tartozni fog az orosszal, angollal és franciá­val együtt. Tanszékvezetők tud­tommal nem lesznek, évek óta arról van szó, hogy Pécsett intézeti egységek alakulnak ki. El tudom képzelni, hogy a mienknek Szépe professzor úr lesz a vezetője. Mindez nem akadály, hogy az olasz tanszék határozott profilú, tudományos, oktató programot valósítson meg. Tettünk javaslatot egy adjunktusi rangban lévő, kife­jezetten a nyelvoktatás és leíró nyelvtanra szakosodott oktató­ra vonatkozóan. Neményi Káz- mér docens, kandidátus kol­légám és tanítványom Szege­den két évig állt az ottani olasz tanszék élén: ő java­solja egyik szegedi tanítvá­nyát irodalomtörténeti oktató­nak és megvan az olasz anya­nyelvű lektor személye is. — Lesznek-e segédeszkö­zök? A beiratkozott hallga­tók kapnak-e olyan köny­veket, melyekkel zavartala­nul készülhetnek vizsgáikra?- A tanszéki könyvtár min­den illetékes szívügye. A kez­dőket segítik majd nyelvta­nulásukban szótáraim és az őszre második kiadásban meg­jelenő, ötszáz lapos, Rendsze­res leíró nyelvtanom. Remé­lem, hogy könyvsegítséget ka­punk más egyetemektől, olasz adományokat is várunk, s én is meg óhajtok szabadulni könyvtáram duplumjaitól. — Január 16-án nagy sikerű hangverseny zajlott le Pécsett, vendégművészek közreműködésével. Jelen volt a budapesti Olasz Kultúrin­tézet igazgatója is.- Ezen a téren messzemenő terveim vannak. Szeretném, ha sikerülne Pécsnek testvér- városi kapcsolatot létesíteni a gazdag Puglia tartomány második városával, Leccével és rendszeressé szeretnénk tenni az olasz kultúra jelen­létét Pécsett, és Baranya me­gyében. — Sok szép tervéhez kívá­nunk erőt, hogy szeretett szülővárosa javára dolgozni, alkotni tudjon.- Köszönöm szépen, biztos vagyok benne, hogy kollé­gáimmal sikerül egy hatékony, olasz tanszéket létrehozni. El­sődleges célunk, hogy művelt olasz-szakos tanárokat nevel­jünk. Hárságyi Margit Miilldomőnyos éBet hírei Q Közoktatási kutatások. Megjelent a JFTE Tanárképző Kar reve léstudományi tanszé­kének kutatási beszámolója: „A tanár, a szülő és a gyer­mek az interperszonális vi­szonyok tükrében" címmel. A tanszék oktatói munkájuk­kal kapcsolódnak a ‘ közok­tatási kutatások 6. főirá­nyához. Tavaly jelentették meg a közoktatási kutatások első kötetét. A beszámolót Szántó Károly szerkesztette. A kötet szerzői Vastagh Zol­tán, Komlósi Ákos, Darida Miklós, Károly Róbertné, Németh Gyuláné Jankó Ju­dit. A Tankönyvkiadónál o tervek szerint egy év múlva jelenik meg a kutatócsoport tanulmánykötete, amelynek alapját a most ismertetett beszámoló képezi. O Kandidátusi értekezés. A szociológiai tudományok kandidátusa lett Tóthné dr. Jeges Sára, a POTE Társada­lomorvostani Intézetének munkatársa. Az egészségügyi szakdolgozók mobilitásának I szociológioi vizsgálatát vé- I gezte el disszertációjában, többváltozós matematikai módszerekkel. V Nemzetközi elismerés. Kovács Bálint szemész ad­junktus (POTE 400 ágyas Klinika) Zürichben vette át nemzetközi diplomáját kuta­tómunkája elismeréseként. A legutóbbi nemzetközi sze­mészkongresszus pályázatára küldte el tudományos érte­kezését, amelyben a vírusos eredetű ideghártyo gyulla­dásokkal foglalkozott, s ez­zel nve'rle' el oz „Internatio­nal Chibret Award" okleve­le* n Studia luvenum Oeco- nomica címmel megjelent a pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem közgazdász­hallgatóinak sikeres tudo­mányos diákköri munkáiból összeállított kiadvány. A kö­tetben megtalálható 9 szín­vonalas dolgozat egyebek között az új vállalkozási for­mákkal, a termelőszövetke­zetek gazdasági kérdéseivel, beruházásfínanszirozási prob­lémákkal is foglalkozik. O Tudományos munkák bibliográfiája. Készül a har­madik kötete a POTE tudo­mányos munkásságát földol­gozó bibliográfiának Az első két kötet 1945—1966-ig, il­letve 1967—1974-ig tartal­mazza a tudományos publi­kációk adatait. A harmadik kötet az 1975—1984 közötti időszakot dolgozza föl. A bibliográfiát Ruzsós Lajosné, a POTE könyvtárának vezető­je szerkeszti. A kötetet eljut­tatják a társkönyvtórakhoz és meg is lehet majd vásárolni. V A Medicina Könyvkiadó újdonságaiból. Az idei évre is számos szakkönyvet, mo­nográfiát, turisztikai, isme­retterjesztő, sport- és úti­könyvet jelentet meg a Me­dicina Kiadó. A gyakorló or­vos könyvtára sorozatban Antalóczy Zoltán: Gyakorlati elektrokardiográfia, Kazár György—Kása György: Am­buláns sérültellátós és Kékes Ede—Barcsák János: A rit­muszavarok diagnózisa és terápiája című kötetek ki­adósát tervezik. □ „Az aprófalvak közéle­te és ifjúsága". Az MTA Du­nántúli Tudományos Intézete, a Baranya megyei Tanács és a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága múlt évi tanácsko­zásának összefoglalását tar­talmazza o március végén a Kossuth Könyvkiadónál meg­jelenő könyv. A kötet a ple­náris ülés hat előadását, a három szekció vitaindító elő­adásait, mintegy hatvan rö­vidített hozzászólást, a vita­vezetők összegezését és a tanácskozás ajánlását tartal­mazza. Többek között Piti Zoltán, dr. Dányi Pál, dr. Enyedi György, dr. Adóm An­tal, Nyitrai István előadá­sai olvashatók a . kötetben. C Zsebkönyv — lyukkár­tyán. Különleges, újfajta or­vosi kézikönyvnek megjelen­tetését tervezik a közeljövő­ben. A LEXILUX elnevezésű, nagyobb zsebkönyv méretű kiadvány egyrészt hagyomá­nyos könyvként, másrészt nagy kapacitású kézi adat­tárolóként használható. Lap­jai lyukkártyák, amelyek egy részén szöveg olvasható, míg másik részén lyukasztással kódolt információk találha­tók. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom