Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-23 / 80. szám
T udomány Külföldön láttuk Az egészségvédelem tudományának előrelépése Beszélgetés dr. Tényi Jenő egyetemi tanárral Az egészségvédelem, az egészséges életmód napjainkban már nem ismeretlen fogalmak, de olyan fogalmak még, amelyek hatásos megvalósításához, számos átfogó intézkedést kell hozni és — talán elsősorban — szemléletváltást kell elérni. Ennek jegyében rendezték meg az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) európai régiójának egyik legutóbbi tudományos, szakértői konferenciáját Tamperében. A tanácskozáson Pécsről dr. Tényi Jenő egyetemi tanár, a POTE Társadalomorvostani Intézetének vezetője is részt vett.- A konferencián valóban a „Health promotion” szerepelt elsőrendű témaként. Az angol elnevezést nem is lehet szó szerint magyarra fordítani, de leginkább az egészségvédelem, az egészségfejlesztés kifejezések felelnek meg a fogalomnak - mondja a professzor. - Míg korábban a betegségek gyógyítása, majd a kórok megelőzése (például védőoltásokkal) volt az egészségügy fő célkitűzése, ma már olyan életmód kialakítását kell elérnünk, amelyek az egészség aktív fejlesztését szolgálja. Az úgynevezett civilizációs betegségek (például: szívinfarktus, cukor- betegség, magas vérnyomás), igen „előkelő” helyet foglalnak el a halálokok között és nagyon elterjedtek. Az egészség- nevelés ezek ellen is indítja a harcot. Olyan életmódot foglal magában, amely a leginkább alkalmas a betegségek és a balesetek megelőzéséhez. Ez az önkezelésnek is sajátos formája és túllép a tradicionális orvosi kezelési rendszeren. Társadalmi és egyéni felelősségérzetet, kormányszintű intézkedéseket, új magatartásformákat feltételez.- Az Egészségügyi Világszervezet meghirdette az „Egészséget mindenkinek 2000-rel" jfelszót. Várható-e lényeges előrelépés, teljesülhet-e ez a célkitűzés az évezredünk végére?- A tamperei konferencián is világossá vált, hogy ugrásszerű előrelépés az egészség- védelem jobb érvényesülésétől várható. Az egyik fő probléma, hogy bár mindenütt keresik a megvalósítási módokat, az egészségvédelemnek nincs átfogó rendszere áz egyes országokon belül. Az egyetemi oktatás során a társadalom egészségügye irányában nyitott, a közösségi orvoslásban jártas orvosokat kellene képezni. Tehát nemcsak a gyógyítási módokat kellene átadnunk, hanem a betegségek legkorábbi megelőzése, elkerülése érdekében szolgáló odafigyelő alapkészséget. A jövendő egészségügyi dolgozókat a csapatmunkára is meg kellene tanítani, és fejleszteni, kialakítani a szociális nővérek, egészségnevelők oktatásának tematikáját, egyáltalán, ilyen szakmával rendelkező dolgozókat képezni. Nagyobb hangsúlyt kellene fordítani az egészségügyi kérdésekre a pedagógusok képzésében és be kellene vezetni ezt az új tantárgyat a jogászok, közgazdászok oktatási rendszerébe is. Ugyanis az egészségügy i közgazdaságtan egyre inkább fontos szerepet- kap-: szerte a világon. Az egészségügyi olc pellótcsbcn ugyanekkor o lakosság -aktív, részvételére í építeni kell, fel'ébreszteni saját felelősségérzetüket a testkultúra, a helyes táplálkozás, az életmódot alakító tényezők megismerése iránt. Az egyénnek szüksége van a társadalmi segítségre. Itt nem csak szervezett központi intézkedésekre gondolok, hanem a valóban humánus közösségekre, legyen az munkahelyi kollektíva, vagy szocialista brigád, ahol tudatosan is figyelnek egymás gondjaira, tanácsokat adnak és ezzel igen fontos, feszültség- stressz-elvezető tényezőkké válnak. — Mindez azt is jelenti, hogy csökken az orvosok szerepe az alapellátásban?- Nem. Inkább szemléletváltozást és a várva várt egészségügy i kultúra megteremtését (legalábbis az arra való törekvést) jelenti. Az orvosnak módot kell találnia arra, hogy az egészségesekkel is foglalkozzon. Tömegméretekben pedig az egészségügyi klubok, egyesületek, önkéntes csoportok jelezhetik a megoldás egyik útját. El kellene már vetni a merev előítéletet a jó értelemben felfogott önkezeléssel szemben. Ez természetesen nem egyenlő „Julcsa néni is ezt szedi, nekem is jó lesz” káros szemlélettel, hanem az egészségesebb életvitel módszeréhez adhat segítséget. De nem mindegy, hogy ki adja a tanácsot! — Hazánkban és Pécsett, különös tekintettel az On által vezetett intézetre, milyen eredményekkel találkozunk az egészségvédelem területén?- Szükségességének fölismerése Magyarországon is elkezdődött. örömömre szolgált, hogy Tamperében már pécsi eredményeinkről is beszámolhattam, amelyekben a társadalomorvostani intézet is jelentős kutató-, szervezőmunkát végez. Az egyetemen a hallgatóink részt vesznek körzeti orvosi gyakorlaton is, igyekszünk őket a már megfelelő szemléletű oktatásban részesíteni. Miután az intézetünk látja el az Országos Körzeti Orvosi Intézet feladatait is, a továbbképzéseket is ennek jegyében szervezzük. Részt veszünk a Baranya megyei Egészségnevelési Társadalmi Tanács munkájában és ezen keresztül fölvettük a kapcsolatot például az élelmiszer- iparral, a kereskedelemmel, a közétkeztetéssel, a Fogyasztók Tanácsával. Az együttműködés jelei már itt-ott észlelhetők, több zsíx- és**ószegénytermék kerül'az üzletekbe,- mint korábban. Az Apáczai Csere János Nevelési Központ sportkombinátjában hetente kétszer ingyenes orvosi tanácsadást tartunk.- Közreműködtünk az első dohányzásellenes és testsúlycsökkentő klubok alakításában. A klubok ötletét az NSZK-ból „hoztuk". Tartunk az 1. sz. Gyakorlóiskolában, a Nevelési Központban és a Leöwey Gimnáziumban egészségnevelési kísérleti oktatást. — ön is hangsúlyozta a szemléletváltás szükségességét. Az orvosok, a közvélemény körében gyakorta találkozhatunk lekicsinylő felfogásokkal : nem tartják igazán tudományos-kutató és orvosi munkának a beszélgetésben is elhangzott feladatokat ... Mi erről az ön véleménye?- Tamperében létrehozták a Kekkonen Egészségnevelési Intézetet, amelyben az egészséges életmód kutatásával foglalkoznak és rendszeresen közreadják tudományos eredményeiket. Minden új saját felismerésünk és tevékenységünk hátterében is tudományos tényadatok állnak, amelyek a kutatómunkánk során igazolódtak. Ez a negatív felfogás egyébként eléggé speciálisan hazai „hagyomány", másutt nem találkoztam hasonló, kétkedő nézetekkel. Egyre inkább fölismerik és tudatosították az egészség- védelem tudományának nélkülözhetetlenségét. B. A. Olasz tanszék Pécsett 1985. január 1-ével dr. Herczeg Gyula professzor, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem bölcsészkarának professzora.- Professzor úr, mintegy ötven év után visszatér szülővárosába, Pécsre, ahol iskoláit végezte és érettségizett. — Igen, sajátos érzés újból pécsiként élni és tevékenykedni egy pécsinek. A körülmények szakítottak el Pécsről, többek között, sajnos éppen az igen jóhírű, egykori bölcsészkar megszűnése 1941- ben. így egyetemi tanulmányaimat Budapesten végeztem, mint az Eötvös Kollégium tagja 1937 és 1942 között.- ön a nyelvtudományok doktora, nemzetközileg ismert romanista. Visszatérése pillanatában miként értékeli pécsi indíttatását, tehát mit vitt magával Pécsről? — Kitűnő tanáraim voltak a pécsi reáliskolában, amely akkor versenyzett a város egyházi középiskoláival. Hadd említsem meg a pécsiek körében jól ismert Petrovich Edét, a neves történészt, vagy a néhai dr. Hegedűs Lajos nyelvészt, aki a dömörkapui menedékházból járt be óráit megtartani, latinra dr. Mészáros Ede tanított, aki később a debreceni latin tanszék vezetője lett.- Érdekes, amit mond, a reáliskolában tudtommal nem tanítottak latint. — Igen, elsőtől németet, harmadiktól franciát vagy olaszt tanítottak. A pécsiek még emlékezhetnek dr. Ván Gyulára, a kitűnő italianistá- ra. Hetedikben és nyolcadikban a hatéves olasz tanítás (heti négy óra) lehetővé tette, hogy az utolsó két évet a tanulók anyanyelvi tanár keze alatt végezzék. 1933/34- es tanévtől lehetőség nyílott arra, hogy úgynevezett kötelező rendkívüli tárgyként a jelentkezők tanulhassák a latint és érettségi vizsgát tegyenek belőle. Én is jelentkeztem és sikeresen érettségiztem belőle. Akkor már három román nyelvet franciát, olaszt, spanyolt tudtam. Könnyen sajátítottam el a latint. Mindenkinek ajánlom ezt a sorrendet. Igen sokat vitatkozunk mostanában ezekről a kérdésekről, tehát hogy milyen nyelvet taríítsunk. Nekem az a véleményem, hogy ahol erős a román nyelvek helyzete, rendkívüli latint jcell létrehozni, de a kötelező latint nem szabad erőltetni, mert az élő nyelv mindent megelőz. Nehéz lenne felsorolni, mi mindent köszönhetek szülővárosomnak, de a nyelvek ismeretét például biztosan. Amikor szüleim észrevették, hogy könnyen megy az első két nyelv, anyagi áldozatot hoztak, és taníttattak, angolra és szerb-horvátra is. Tulajdonképpen mindez képezte az alapot, hogy felvegyenek az Eötvös Kollégiumba. Magyartanárom, Hegedűs Lajos tanácsára felvételiztem. A vizsgáztatók között volt a közelmúltban elhunyt Gyergyai Albert, aki felfigyelt — lévén Somogy megyéből elszármazott - a pécsi diákra. Akkor még kevesen jelentkeztek Pécsről, az előttem jártak közül csupán Makay Gusztávról tudok. És még valami. 1937-ben az iskola olasz tanulmányutat szervezett. Én is jelentkeztem, akkor voltam először Olaszországban. Azóta Olaszország második hazám lett, ugyanis a hatvanas évek óta a firenzei egyetem olasz nyelvtörténet magántanáraként, rendszeresen dolgozom Firenzében.- Ismeretes, hogy 1968 óta irányítja a Világirodalmi lexikon olasz anyagát lőmunkatársként, éppen a legutóbbi, a kilencedik kötetben jelent meg egy olasz irodalomról szóló cikk, melynek aláírói között szerepel professzor úr is, Ne- ményi Kámzérral és másokkal együtt. — Hogyne. Hegedűs Géza és Szepes Erika mellett szerepel Nyerges László kandidátus is, a Színházi Intézet munkatársa, aki jeles dolgozatot írt Goldoniról. Nyergest is szeretnénk lehozni Pécsre, ő a Magyarországon sajnálatos módon háttérbe szoruló, nagyszerű olasz színház kitűnően képzett szakértője, örülnék, ha a pécsi színház munkájába is be tudna kapcsolódni.- Szavaiból az tűnik ki, hogy határozott elképzelései vannak pécsi munkájával kapcsolatban. — Tavaly nyártól kezdve egyeztettük elképzeléseinket a rektor elvtársnővel és Szépe professzorral, akinek tanszékéhez az olasz is tartozni fog az orosszal, angollal és franciával együtt. Tanszékvezetők tudtommal nem lesznek, évek óta arról van szó, hogy Pécsett intézeti egységek alakulnak ki. El tudom képzelni, hogy a mienknek Szépe professzor úr lesz a vezetője. Mindez nem akadály, hogy az olasz tanszék határozott profilú, tudományos, oktató programot valósítson meg. Tettünk javaslatot egy adjunktusi rangban lévő, kifejezetten a nyelvoktatás és leíró nyelvtanra szakosodott oktatóra vonatkozóan. Neményi Káz- mér docens, kandidátus kollégám és tanítványom Szegeden két évig állt az ottani olasz tanszék élén: ő javasolja egyik szegedi tanítványát irodalomtörténeti oktatónak és megvan az olasz anyanyelvű lektor személye is. — Lesznek-e segédeszközök? A beiratkozott hallgatók kapnak-e olyan könyveket, melyekkel zavartalanul készülhetnek vizsgáikra?- A tanszéki könyvtár minden illetékes szívügye. A kezdőket segítik majd nyelvtanulásukban szótáraim és az őszre második kiadásban megjelenő, ötszáz lapos, Rendszeres leíró nyelvtanom. Remélem, hogy könyvsegítséget kapunk más egyetemektől, olasz adományokat is várunk, s én is meg óhajtok szabadulni könyvtáram duplumjaitól. — Január 16-án nagy sikerű hangverseny zajlott le Pécsett, vendégművészek közreműködésével. Jelen volt a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója is.- Ezen a téren messzemenő terveim vannak. Szeretném, ha sikerülne Pécsnek testvér- városi kapcsolatot létesíteni a gazdag Puglia tartomány második városával, Leccével és rendszeressé szeretnénk tenni az olasz kultúra jelenlétét Pécsett, és Baranya megyében. — Sok szép tervéhez kívánunk erőt, hogy szeretett szülővárosa javára dolgozni, alkotni tudjon.- Köszönöm szépen, biztos vagyok benne, hogy kollégáimmal sikerül egy hatékony, olasz tanszéket létrehozni. Elsődleges célunk, hogy művelt olasz-szakos tanárokat neveljünk. Hárságyi Margit Miilldomőnyos éBet hírei Q Közoktatási kutatások. Megjelent a JFTE Tanárképző Kar reve léstudományi tanszékének kutatási beszámolója: „A tanár, a szülő és a gyermek az interperszonális viszonyok tükrében" címmel. A tanszék oktatói munkájukkal kapcsolódnak a ‘ közoktatási kutatások 6. főirányához. Tavaly jelentették meg a közoktatási kutatások első kötetét. A beszámolót Szántó Károly szerkesztette. A kötet szerzői Vastagh Zoltán, Komlósi Ákos, Darida Miklós, Károly Róbertné, Németh Gyuláné Jankó Judit. A Tankönyvkiadónál o tervek szerint egy év múlva jelenik meg a kutatócsoport tanulmánykötete, amelynek alapját a most ismertetett beszámoló képezi. O Kandidátusi értekezés. A szociológiai tudományok kandidátusa lett Tóthné dr. Jeges Sára, a POTE Társadalomorvostani Intézetének munkatársa. Az egészségügyi szakdolgozók mobilitásának I szociológioi vizsgálatát vé- I gezte el disszertációjában, többváltozós matematikai módszerekkel. V Nemzetközi elismerés. Kovács Bálint szemész adjunktus (POTE 400 ágyas Klinika) Zürichben vette át nemzetközi diplomáját kutatómunkája elismeréseként. A legutóbbi nemzetközi szemészkongresszus pályázatára küldte el tudományos értekezését, amelyben a vírusos eredetű ideghártyo gyulladásokkal foglalkozott, s ezzel nve'rle' el oz „International Chibret Award" oklevele* n Studia luvenum Oeco- nomica címmel megjelent a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdászhallgatóinak sikeres tudományos diákköri munkáiból összeállított kiadvány. A kötetben megtalálható 9 színvonalas dolgozat egyebek között az új vállalkozási formákkal, a termelőszövetkezetek gazdasági kérdéseivel, beruházásfínanszirozási problémákkal is foglalkozik. O Tudományos munkák bibliográfiája. Készül a harmadik kötete a POTE tudományos munkásságát földolgozó bibliográfiának Az első két kötet 1945—1966-ig, illetve 1967—1974-ig tartalmazza a tudományos publikációk adatait. A harmadik kötet az 1975—1984 közötti időszakot dolgozza föl. A bibliográfiát Ruzsós Lajosné, a POTE könyvtárának vezetője szerkeszti. A kötetet eljuttatják a társkönyvtórakhoz és meg is lehet majd vásárolni. V A Medicina Könyvkiadó újdonságaiból. Az idei évre is számos szakkönyvet, monográfiát, turisztikai, ismeretterjesztő, sport- és útikönyvet jelentet meg a Medicina Kiadó. A gyakorló orvos könyvtára sorozatban Antalóczy Zoltán: Gyakorlati elektrokardiográfia, Kazár György—Kása György: Ambuláns sérültellátós és Kékes Ede—Barcsák János: A ritmuszavarok diagnózisa és terápiája című kötetek kiadósát tervezik. □ „Az aprófalvak közélete és ifjúsága". Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete, a Baranya megyei Tanács és a KISZ Baranya megyei Bizottsága múlt évi tanácskozásának összefoglalását tartalmazza o március végén a Kossuth Könyvkiadónál megjelenő könyv. A kötet a plenáris ülés hat előadását, a három szekció vitaindító előadásait, mintegy hatvan rövidített hozzászólást, a vitavezetők összegezését és a tanácskozás ajánlását tartalmazza. Többek között Piti Zoltán, dr. Dányi Pál, dr. Enyedi György, dr. Adóm Antal, Nyitrai István előadásai olvashatók a . kötetben. C Zsebkönyv — lyukkártyán. Különleges, újfajta orvosi kézikönyvnek megjelentetését tervezik a közeljövőben. A LEXILUX elnevezésű, nagyobb zsebkönyv méretű kiadvány egyrészt hagyományos könyvként, másrészt nagy kapacitású kézi adattárolóként használható. Lapjai lyukkártyák, amelyek egy részén szöveg olvasható, míg másik részén lyukasztással kódolt információk találhatók. HÉTVÉGE 7.
