Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-15 / 72. szám

2 Dunántúli napló 1985. március 15., péntek Moszkvában megbeszélést folytatott Erich Honecker és Helmut Kohl. (Telefotó — AP — MTI — KS) + BELGRAD: Az elmúlt év­ben erőteljes ütemben, 44 szá­zalékkal nőtt Jugoszlávia Ausztriába irányuló kivitele és 292 millió dollár volt. Ezen időszakban Jugoszlávia import­ja 2,7 százalékkal nőtt és ér­téke 414 millió dollárra rúgott. Bár a kétoldalú kereskedelem­ben a jugoszláv hiány az el­múlt évben 80 millió dollárral csökkent a tavaly előttihez ké­pest, a legfejlettebb tőkés or­szág viszonylatában a fizetési mérlegdeficit a harmadik leg­nagyobb volt. ♦ DZSAKARTA: Suharto in­donéziai köztársasági elnök csütörtökön Dzsakartában megbeszélést folytatott Milka Planinc jugoszláv kormányfő­vel. A jugoszláv kormány el­nöke szerdán érkezett Malay­siából az indonéz fővárosba. Suharto és Milka Planinc mi­niszterelnök-asszony a kétórás találkozón véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról. Mind­két lél állást foglalt a gazda­sági-kereskedelmi kapcsolatok további' bövitése mellett. Az in­donéziai kormányszóvivő sze­rint a találkozón egyetértettek abban, hogy az el nem kötele­zettek mozgalmának fokozni kell erőfeszítéseit a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. + VARSÓ": Lengyelország ha­tározottan a Varsói Szerződés meghosszabbítása mellett van — jelentette ki csütörtökön a szeimben Stefan Olszowski külügyminiszter. A kormánynak a lengyel külpolitikáról és a nemzetközi helyzetről szóló tá- jékozíatóiát előterjesztve Ol­szowski leszöaezte, hogy Len­gyelország teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, s fenntartja az orszáq megfelelő védelmi ké­pességét. ♦ BAGDAD. TEHERÁN: Ira­ki harci gépek csütörtökre vir­radóan Teheránt és Tabriz vá­rosát támadták, Irán ellencsa­pásként föld—föld rakétát lőtt ki Bagdadra — közölték Tehe­ránban. Ami a frontvonal déli szakaszán néhány napja folyó harcokat illeti, a két szemben­álló lél egyaránt saját erőinek sikereiről számolt be. Az iraki gépek a háború kitörése óta másodszor támadták Teheránt: az első bombázást kedden haj­nalban hajtották végre. A csü­törtöki rakétatámadás öt halá­los áldozatot követelt Teherán­ban. A tabrizi akció következ­ményeiről nincsenek hirek. Zászlólevonás Csütörtökön a Parlament előtt, a Kossuth téren ünnepé­lyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a Ma­gyar Népköztársaság állami zászlaját, amely Konsztantyin Csernyenkónak, a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő személyiségé­nek temetése alkalmából, az állami gvásznapon félárbocra engedve lengett. Nyolc órakor felsorakozott a díszszázad, el­hangzott a felhívójel, majd a díszszázad parancsnoka jelen­tést tett Farkas Mihály vezérőr­nagynak, a Budapesti Helyőr­ség parancsnokának. Ezt köve­tően az Internacionálé hang­jainak kíséretében levonták az állami zászlót. Szovjet vezetők találkozói külföldi államférfiakkal Szerdán, a késő esti órákban is folytatódtak a szovjet veze­tők megbeszélései a Konsztan- tyin Csernyenko temetésére Moszkvába érkezett külföldi ál­lamférfiakkal. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és George Bush amerikai alelnök találkozóján a szovjet—amerikai kapcsolatok és a világhelyzet kulcsfontossá­gú kérdéseit érintették. Mihail Gorbacsov rámutatott a két or­szág kapcsolatainak fontossá­gára és megerősítette: az amerikai fél hasonló hozzáál­lása esetén a Szovjetunió kész gyakorlati lépéseket tenni a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében, s ez nagyban hoz­zájárulna az egész nemzetközi légkör egészségesebbé tételé­hez, a béke megszilárdításá­hoz. Az amerikai alelnök általá­nosságban arról szólott, hogy az Egyesült Államok kormány­zata a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok javítását óhajtja. A találkozón — amelyen részt vertt Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügy­miniszter —, érintették a nuk­leáris és űrfegyverzetekről Genfben kezdődött szovjet- amerikai tárgyalások néhány kérdését is. A késő esti órákban tartott sajtóértekezleten Bush hasz­nosnak nevezte az egy óra hu­szonöt perces találkozót, amely szavai szerint lehetőséget adott egy sor fontos kérdés megvita­tására. Elmondta, hogy találko­zóra szóló meghívást tartalma­zó levelet hozott Mihail Gor- bacsovnak Reagan elnöktől. A tárgyalások légkörét konstruk­tívnak nevezte, s hozzáfűzte: ez bátorító a jövőre nézve. Mihail Gorbacsov csütörtö­kön megbeszélést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellárral. A találkozón részt vett Andrej Gromiko is. Áttekintették a szovjet-nyu­gatnémet viszony legfontosabb kérdéseit, az európai és a nemzetközi helyzetet. Mindkét részről megerősítették, hogy a A képen George Bush amerikai alelnök részvétét nyilvánítja Mihail Gorbacsovnak. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) jövőben is fejleszteni kívánják a két ország között különböző területeken kialakult, kölcsönö­sen előnyös kapcsolatokat. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta: a Szovjetunió kitart elvi irányvonala mellett, arra törek­szik, hogy a moszkvai szerző­dés, a meglévő területi és po­litikai realitások tiszteletben tartása és egymás biztonsági érdekeinek megfelelő figyelem- bevétele alapján továbbfej­lessze kapcsolatait az iNSZK- val. Rámutatott arra is, hogy a szovjet-nyugatnémet kapcsola­tok alakulása szempontjából meghatározó jelentősége lesz annak, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság milyen poli­tikát folytat a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát érin­tő kérdésekben. Elsősorban az ENSZ-nek a nukleáris háború elhárításá­ban, s az államok közötti bé­kés kapcsolatok és együttmű­ködés kialakításában betöltött szerepét vitatta meg Mihail Gorbacsov Javier Pérez de Cuellárral, a Világszervezet fő­titkárával! csütörtökön megtar­tott találkozóján. Mihail Gorbacsov csütörtö­kön megbeszélést folytatott Truong Chinh-nyel, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagjával, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság Államtanácsának elnökével is. A találkozón megállapítot­ták, hogy megbonthatatlan az SZKP és a VKP, a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köz­társaság, a szovjet és a viet­nami nép egybeforrottsága. Megerősítették, hogy mindkét részről tovább akarják fejlesz­teni és erősíteni a szovjet-viet­nami barátságot és sokoldalú együttműködést. A nemzetközi élet kérdései­nek áttekintése során hangsú­lyozták, hogy mindkét ország kész együttműködni annak ér­dekében, hogy fennmaradjon a béke, szilárduljon a népek biz­tonsága és megszűnjön a nuk­leáris háború veszélye. Egykorú történelmi jellemrajzok A negyvennyolcas szabadságharc nagyjairól Mihail Gorbacsov megbeszélést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. A találkozón jelen volt még többek között Andrej Gromiko is. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Hobent sua fata libelli — mondja a latin szólás, azaz a könyveknek megvan a maguk végzete. Egy ház padlásán egy régi kalendárium került elő „Illustrierte Universal-Kalender" címmel. Kiderült, hogy belül a naptár hiányzott, és a két ke­mény fedele közé volt rejtve egy 135 éves könyv. Címe és szerző­je: „A magyar forradalom fér- fiai 1848/49-ből. Szilágyi Sán­dortól. Pest, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja." A mű szerzője Szilágyi Sán­dor, 1827-ben született Kolozs­várott. jogot végzett, 1848-ban nemzetőr, majd Pesten újság­író. írásait a császári rendőr­ség sorban elkobozta, sőt őt magát is kitiltotta Pestről. Vé­gül 1853-ben tanári állást vál­lalt a nagykőrösi gimnázium­ban, ahol Arany János is műkö­dött. A kiegyezés után a M. Tu­dományos Akcdémia tagja lett. A millennium idején az ő szer­kesztésében jelent meg „A ma­gyar nemzet története" című 10 kötetes nagy mű. 1899-ben hunyt e| Pesten. A padláson talált könyvet va­lószínűleg egykori tulajdonosa rejthette el, mert féltette az el­kobzástól. Lássunk néhány részletet a könyvből. Emeljünk ki rendkí­vüli, figyelemre méltó jellemzé­seket. A „Polgári Rend" feje­zetben Kossuth Lajos életpá­lyája 57 oldalon szerepel, a leg­hosszabb terjedelemmel. Né­hány részlet belőle: „Olyan pá­lyára lépett, hol toll- és észre volt szükség. Lángész, akarat, felkészültség megválónak ben­ne. . . A júl. 11-i másfél órai szónoklattal indítványozó 200 ezer ujoncz s 62 millió status­költség megszavazását. Szilágyi ekkor leközli a híres kossuthi mondatokat: „Ezi akartam kér­ni, de önök felóllottak, s én leborulok cí nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: amennyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafisógot ta­pasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni." A „Hadvezérek" és „Táborno­kok” fejezeteket Görgei Artúr nyitja meg, róluk azt olvassuk, hogy „ami Caesarnak Rubikon, az volt neki Kápolna . . . Ö Kla­genfurtban él, s táborkara egy­től egyig a bitófán veszett el. .. Kár, hogy a hirt, mellyet mint katona kivívott, mint em­ber árulással bemocskitá." Perczel Mór: „Ha a forrada­lom élén egy Robespierre állt, ő a Danton szerepét tudta vol­na játszani." Bem: „Legkedve­sebb zenéje az ágyúszóvolt... Jelleme hcsonlit Hannibáléhoz, oki akkor vola boldog, ha Ró­ma ellen harczolhatott." Mé­száros Lázár: „A legjelleme- sebb emberek egyike, páratlan bátorsággal bír, ha mint stra­téga a lőport nem találta volna Dz indonéz külügyminiszter Hanoiban Mochtar Kusumaatmadja in­donéz külügyminiszter csütörtö­kön este háromnapos hivatalos látogatásra a vietnami főváros­ba érkezett. A vendéget meg­hívója, Tguyen Co Thach viet­nami külügyminiszter fogadta. Nguyen Co Thach a kambod­zsai kérdésről elmondotta: az utóbbi hónapok sikeres akciói­val a kambodzsai néphadsereg és a vietnami önkéntesek va­lamennyi ellenforradalmi bázist (elszámolták Kambodzsa terüle­tén, Pol Pótnak és szövetsége­seinek immár nincs állandó ha­ditáboruk Kambodzsában. Ez újólag alátámasztja, hogy a kambodzsai kérdés politikai rendezés híján is megoldódik az elkövetkező öt-tíz éven be­lül — az ellenség megsemmisí­tésével. Mi már tudjuk, de tudja meg mindenki, hogy a M ŰTOR IZOMAMVIT nyit ax Endresx György úti bútorraktárában Bútorok bizományba vétele március 14-től. Érdeklődni a 12-807 sz. telefonon. ÉRTÉKESÍTÉS: MÁRCIUS 18-TÓL A KÉSZLETTŐL FÜGGŐEN. NYITVATARTAS: HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 9—18-IG. SZOMBAT: ZARVA is fel. Hazáját forrón szereti." Klapka utolsó napiparancsa: „Megtettük, amit ember saját erejével tenni képes, s pirulás nélkül állhatunk isten és világ színe elé. Isten Veletek”. Kül­földön van, — teszi hozzá a szerző. Damjanich „a respub- liconusok legnépszerűbb tábor­noka. A derék verekedés fő gyönyöre. El lehet mondani ró­la, amit Shakespeare ír Percy- ről: „Az embernek nincs jó kedve, hacsak reggelire hét— nyolcz darabnyi ellenséget agyon nem vert.” „A Batthyányi-ministerium" fejezetet gróI Batthyányi Lajos miniszterelnök nyitja meg. „El­ítélésében az a legfőbb elv, hogy a Pragmatica Sanctio megsértésével Magyarhon Auszt- riátóli elszakadásának fő esz­köze volt.” Grál Széchenyi Ist­ván „a forradalom kiütését bo­rongó lélekkel fogadta. A mi- nisterium megadása után keres­kedelmi tárczát vállalt. . . Nél­küle Kossuth nem lett volna az, ami volt, a gróf szerette volna i$ ellensúlyozni, de túl későn .. . Míg élt. elgáncsolták, árulónak nevezték, s halála után emlé­ket emeltek számára." Deák Ferenc „nem forradalmi em­ber, de a kormánynak irányt cdni, a legkritikusabb perczek- ben is mit tegyen, azt iaenis tudná .. . Szónoklatai velősek, elrrgadók, min» haidnn Cice­róé valónak. Soha forróbban magyar nem szerette honát, mint Deák.” Br. Eötvös József „vallcsügvminister a márcziusi noook után. Az auq. 3-i ülésen ez* mondotta: „El kell különöz- ni n vallásos oktatást a töb­bitől. s amazt ót kell engedni a lelkésznek." Schweiczba ment, — teszi hozzá a szerző. A „Journalisták" fejezetből csak Jókait és Petőfit emeljük ki. „Jókai a legtehetségesebb magyar ifjú. Fantáziája bámu­landó. Debreczenben felszólitá o nemzetgyűlést, kibékülni az uralkodóval, ez ügyben egy hó­napig czikkezett a Közlönyben. Kossuth priúatim megkérte, hogy ne írjon többé illyene- ket. . . Jelleme tiszta, becsüle­tes, páratlan, pótolhatatlan veszteség volna az irodalom­nak elveszíteni őt." Végül Petőfi ilyen jellemzéssel szerepel: „Sándor. A leggeniálisabb ma­gyar költő. Sok ész, lángképze­lődés, egy csomó faragatlan- ság ... A forradalom kezdetén oratiókat tartott a néphez, s első yolt, kinek egy költeménye (márcz. 15-én) a szabadsajtó­val napvilágod látott. Azután katona lett.. . Bem kinevezte adjutánsának, őrnagyi ranggal. Igen gyakran együtt volt az öreggel, ki benne nem a ka­tonát, hanem a geniális költőt szerette." Ezután következik Pe­tőfi állítólagos utolsó versének leközlése „Itt a próba” cím­mel. Ez a vers Petőfi összes Költeményeiben „Föl szent há­borúra" címmel szereoel. Itt Szilágyi tévedett, mert Illyés Gyula szerint Petőfi hitelesen utolsó verse a „Szörnyű idő", melyet a halála előtti napon írt Mezcberényben. A közölt vers szövegéből Szilágyi óvatosan kihagyta azt a tizenkét sort, amely az urolkodóház ellen irá­nyul. Szilágyi Sándor könyve tör­ténelmi jellemzéseivel megható érzelmeket keltő olvasmány sza­badságharcunk nagyjairól. A császári cenzúra által elfoga­dott (de később elkobzott) tör­ténelmi arcképcsarnok, kis en­ciklopédia. Számunkra, a 20. század ma­gyarjainak számára Szemere Bertalan üzenete a legfőbb ta­nulság: „Amelly nemzet elcsüg­ged, az elvész, amely nemzet bízik sorsában, az megtartatik; cmely nemzet meghasonlik egy­más között, az is elvész; amelly nép és nemzet vezérférfiai egyet­értenek, az megél . . . Miénk a leiadat, a munka és a dicsőség, de a felelősség is." Szántó Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom